Az iskolai közösségi szolgálatot (IKSZ) gyakran – és elég megtévesztően – közmunkának, önkéntességnek mondják a diákok, szülők, és előfordul, hogy a pedagógus sem a megfelelő fogalmat használja. Ez is mutatja, hogy bár 2017-ben már a második olyan évfolyam érettségizett, akiknek kötelező volt 50 óra közösségi szolgálatot teljesítenie, az IKSZ bevezetése még a kezdeti szakaszban van. Viszont ha valami, ez biztosan megéri a befektetett energiát. Bejegyzésünkben az előző évek tapasztalatairól olvashatnak.

Mi az az IKSZ, és miért kell nekünk?

A tudatos, felelős és aktív állampolgárrá nevelés kiemelt feladata a magyar köznevelésnek is – a Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési területeinek egyike az állampolgárságra, demokráciára nevelés, és mint ilyen, nem egy-egy tantárgy (vagy egy-egy szaktanár, osztályfőnök) feladatai közé sorolható, hanem az iskolai élet egészétől elvárt cél.

A tanév vége felé közeledve több helyen is felröppentek olyan hírek, melyek szerint a jövő évtől lerövidülne az iskolai nyári szünet, és a tizenegy hetes vakáció helyett kilenc hétig tartanának zárva a tanintézmények. Hallani lehetett a kötelező táboroztatás ötletéről is, de ezt semmilyen hivatalos forrás nem erősítette meg.

Lassan harmadik évtizede az egyik legfelkapottabb téma a kötelező olvasmányok kérdésköre. A változás, a tanterv felelős és radikális átdolgozása azonban úgy tűnik, még várat magára. Közeledik az ünnepi könyvhét, ami sok iskolában éppen a nyári kötelező olvasmányok leadási határidejével is egybeesik, ennek apropóján összefoglaltuk, mi jellemző a magyar és a nyugati trendre. És bizony, kortárs irodalomból nincs hiány, lenne miből választani új kötelezőket, de ez nem kellene, hogy azt jelentse, dobjunk ki mindent, ami régi.

Idén 106 ezren jelentkeztek a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre – ötezerrel kevesebben, mint tavaly. A legtöbben (78 ezren) nappali alapképzést jelöltek meg, 19 ezren adták be a jelentkezésüket mesterképzésre, 15 ezren osztatlan képzésre, míg a felsőoktatási szakképzésre 10 ezren. A legnépszerűbb munkarend magasan a nappali képzés (76 ezer jelentkező), 39 ezren pedig levelezőn folytatnák a tanulmányaikat.

Az óvoda az az intézmény, ahová 3 éves kortól az iskolaérettség eléréséig járnak a gyerekek. Magyarországon jó ideig az európai átlagnál több gyerek járt óvodába, azonban a nemzetközi trendek – a gyerekek számára egyre korábban előírt kötelező intézményesítés – hatására a 2010-es évekre az előnyből átlagos érték lett. A legtöbb óvodában május első hetében tartják a beiratkozást, ennek apropóján megnéztük, mi áll a nemzetközi trend mögött, és hogy áll most az európai mezőnyben Magyarország a 3 éves kortól kötelezővé tett óvodáztatással. A poszt végén a 3 éves kortól kötelezővé tett óvodára vonatkozó leggyakrabban feltett kérdésekre is válaszolunk.

A gyerekmegőrzésen túl: ezért fontos az óvoda

Korunk társadalmának alapja az információ és a tudás, melyek átadása az oktatási rendszer feladata.  A köznevelési intézmények – ha színvonalasan működnek – csökkentik a társadalmi különbségeket, az esélyegyenlőtlenséget. Ennek az összetett feladatnak az első lépcsőjét az óvoda adja: 3 és 6 éves kor között jelentősen fejlődnek azok a kompetenciák, amelyek a gyerekek későbbi iskolai teljesítményét, szocializációját, személyiségfejlődését megalapozzák.

Ki lehet-e törni a sztereotípiákból? Le lehet-e bontani az előítéleteket? A szegregációra megoldás lehet-e az oktatás? Társadalmi felelősség-e a tanulásból kiesettek visszahívása az iskolapadba? Csapó Barbara, a Lehetőségek Iskolájának koordinátora nemcsak kérdéseket tesz fel, hanem az iskola nevéhez hűen, válaszokat ad, és keresi a legjobb lehetőségeket.

Miért kezdett a jezsuita rend felnőttképzésbe?

A jezsuita rendnek, amely egy férfi szerzetesrend, és amelyet Loyolai Szent Ignác alapított 1540-ben, fontos missziója az oktatás. Ennek persze kimagasló példája a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium, de az oktatásnak a mi általunk képviselt szintje a legrászorulóbbak felé irányul. Számomra nagyon fontos tény, hogy a rendalapító harminc évesen tíz éves gyerekek közé ült vissza az iskolapadba, mert be kellett fejeznie tanulmányait, hogy pap lehessen. Mi is alapvetően felnőtteket tanítunk. Ez az alapvető kapocs. Az előző provinciális, Forrai Tamás szeretett volna egy alfabetizációs programot indítani Miskolcon, amelynek alapja az önkéntesek bevonása. Fontos még a multiplikáció, programunk átadható az ország bármely részén egyházi vagy civil szervezetnek, aki vállalja, hogy a céljainkkal egyetért, és vállalja felnőttek felkészítését osztályozó vizsgára. Programunk regisztrált felnőttképző program, jelenleg két szervezettel dolgozunk együtt Pest megyében és Borsodban.

Az utóbbi időben számos megjelenés kísérte a Bagázs Közhasznú Egyesület munkáját, akik olyan megközelítéssel dolgoznak a roma integráció és a felnőttoktatás terepén, amely valóban a hosszú távú változások alapja lehet. Molnár Zsuzsannát, a bagi felnőttoktatás programkoordinátorát kérdeztük arról, milyen az oktatás egy korántsem szokványos környezetben, ahol a cigánytelep szélén elhelyezkedő két konténer jelenti a tudás házát.

Meglepően kevés újrakezdési lehetőséghez jutnak azok, akik kiestek vagy nem fértek bele valamilyen okból az általános iskolai oktatás kereteibe. Hogyan indult a Felnőttoktatás programotok?

A program elindítása Pap Sarolta (Saca) egyesületi tagunk nevéhez fűződik. Az egyik legfontosabb dolog, hogy telepi kezdeményezésből indult. Katrin mellett – aki az elmúlt tanévben ballagott el –, a program másik két, jelenleg is tanulója, Bagara és Léna voltak azok, akiknek eszébe jutott, hogy fontos lenne pótolni a hiányzó általános iskolai osztályaikat, és ezzel a kéréssel megkeresték a BAGázst. Saca elkezdte felkutatni, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre, de nem igazán jutott eredményre. A közelben nem volt képzés, márpedig a távolság fontos tényező, akár az utazás költségei miatt is, de a napi rendelkezésre álló idő miatt is. A megoldás végül egy jezsuita szervezet, a Lehetőségek Iskolája lett, a Boldog Ceferino Intézet által működtetett program. A szervezettel kötött megállapodás alapján a BAGázs működteti a bagi telephelyen a programot, s a Lehetőségek Iskolája biztosítja félévenként a vizsgáztató tanárokat, a vizsgalehetőséget.

Éppen zajlik a középiskolai felvételi vonalhúzása, április körül lesz az általános iskolai beiratkozás – ebben az időszakban újra előkerül, mit is jelent a „jó iskola”. A közvélemény a jó iskolákat gyakran a rangsorok élén álló topiskolákkal felelteti meg. Az általános és középiskolai rangsorok divatosságát mi sem mutatja jobban, minthogy magazinok, közéleti lapok közölnek rendszeresen listákat, és ha felbukkan az interneten bármilyen kísérlet az iskolák rangsorolására, azt egyből átveszi a véleményformáló média is. A rangsorok egyszerre nagyon hasznosak, félrevezetőek, és olykor még károsak is – egy azonban biztos, nem ítélhető meg rajtuk keresztül sem a jó, sem a rossz iskola.

A tankerületi központok

A különböző kerületi honlapokon már 2016 szeptembere végén olvashattunk a KLIK megújulásáról közleményeket. Az egymáshoz közel eső kerületek és régiók összevonása után 198-ból mindössze 59 tankerületi központ maradt. A központosítás egyik lényeges eleme, hogy 2017 januárjától az állami intézményfenntartó központ átvette az állami fenntartású intézmények működtetői feladatait is. Mindez nagyon jól hangzik elsőre, hiszen az új struktúrában az intézmények működtetésével járó feladatokért az állam vállal felelősséget, biztosítva ehhez a szükséges forrásokat és eszközöket. A tankerületi központok önálló költségvetési szervként saját költségvetéssel rendelkeznek, így az intézményi döntések esetében a tankerületi igazgatók az intézményvezetőkkel közösen hozzák a döntéseket.

Jelen írás már készülőben volt, amikor a veronai tragédia mind a magyar, mind a külföldi sajtót megrázva hívta fel a figyelmet a pszichológusok fontos szerepére a vészhelyzetben. Az iskolákban gyakran a folyosó legeldugottabb végén található egy szoba, aminek az ajtajára azt írták: iskolapszichológus. Ők azok, akik nemcsak krízis esetén állnak rendelkezésre, és ezt nem árt észben tartani! Az idegenkedést a pszichológiától és a szakemberhez fordulásból fakadó szégyenérzetet érdemes már gyerekkorban áthangolni, és élni az ingyenes, sokszor mással pótolhatatlan szolgáltatással. Az elit iskolák köréből két jó gyakorlatot mutatunk be, illetve harmadikként azt a munkát, amit a halmozottan hátrányos helyzetű iskolák szakemberei végeznek.

A tehetséges diákok iskolapszichológusai