Tízperc Iskolablog Érdekességek az oktatásról

Vágyak és valóság: frissdiplomások a piacon

Diplomás Pályakövető Rendszer

26752522_s.jpg

A diplomás pályakövetésnek sok éves hagyománya van már a külföldi országokban, Magyarországon 2010 óta működik a Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR). A módszerek országonként eltérhetnek egymástól, de közös bennük, hogy mindenhol a felsőoktatás és a munkaerőpiac igényeit akarják közelebb hozni egymáshoz. Ez pedig jól felfogott érdeke nemcsak az egyes országoknak, de az Európai Uniónak is. A legfrissebb magyarországi felmérés szerint a frissdiplomás férfiak átlagosan 55 ezer forinttal keresnek többet a nőknél, és a frissdiplomások több mint negyede tervez külföldi munkát.    

Cégek és frissdiplomások

A legkülönbözőbb munkáltatóktól lehet hallani, hogy elégedetlenek a felsőoktatásból kikerülő frissdiplomások szakmai tudásával. Az elméleti felkészültségükkel rendszerint nincs gondjuk, de a gyakorlati tudásukat hiányosnak találják. Általános tapasztalat az is, hogy a frissdiplomások nehezen kapcsolják össze a megszerzett elméleti ismereteiket a gyakorlati munkavégzéssel. A foglalkoztatók továbbá komoly hiányosságokat tapasztalnak a nyelvtudás terén is. A fentiek miatt egyre többen gondolják úgy, hogy a főiskoláknak, egyetemeknek lépniük kell, és olyan fiatalokat kellene útjukra bocsátaniuk, akiknek a tudása legalább közelít a piaci elvárásokhoz.

A probléma kezelésére Magyarországon is több helyen született már együttműködés az intézmények és a cégek között. Van például, ahol egy vállalattal közösen működtetnek tanszéket, vagy a piaci szereplő segít a tantárgyak kidolgozásában, vendégoktatókat ad, gyárlátogatásokat, szakmai programokat szervez a hallgatóknak. A pontszerűen működő jó gyakorlatok azonban nem elegendők.

Kapcsolódó írásunk: A sokoldalú garancia: a diploma

A hallgatók is érzik, hogy tudásuk nem elég

Az „Első lépések a munkaerőpiacon” programot öt éve indította el a Deloitte tanácsadócég. Legutóbbi közép-európai régiós felmérésükben elsősorban a hallgatók és frissdiplomások elvárásait, elképzeléseit térképezték fel. Már a 2013-as felmérésükből is kiderült, hogy a hallgatók úgy érzik, hogy az egyetemeknek szerte a régióban jobban fel kellene készíteniük őket a munka világának kihívásaira és a munkakeresés folyamatára. A megkérdezettek ugyan nem kritizálták a felsőoktatási képzéseket – hiszen úgy gondolják, tanulmányaik során fontos tudásanyaggal gazdagodnak –, mégis úgy érzik, hogy egyre kevésbé felkészültek. 2015-ben a régióban csupán a válaszadók 16%-a vélte úgy, hogy a felsőoktatási intézmény jól felkészít a munka világára, Magyarországon ez az adat a régiós átlaggal egyenlő. Csupán a litván hallgatók pozitívabbak e tekintetben, ott a válaszadók több mint 41%-a felkészültnek érzi magát.

EU: közelítsen egymáshoz a felsőoktatás és a piac

Az unióban minden harmadik munkaképes (25 és 64 év közötti) európainak vagy alacsony szintű a képzettsége, vagy egyáltalán nem rendelkezik semmilyen formális képesítéssel. Az egyik legnagyobb gondot az aránytalan foglalkoztatottság okozza. Az unióban ugyanis a magas szintű képzettséggel rendelkezők foglalkoztatási aránya 84%, a középfokú képzettségűeké 70% – ezzel szemben az alacsony képzettségűeké rendkívül alacsony, mindössze 49%.

2010 februárjában jelent meg az Európai Bizottság megbízásából a New Skills for New Jobs. Action Now című jelentés, amely rámutat arra, hogy az elmúlt évek erőfeszítései ellenére Európa lakosságának egy része még mindig nem rendelkezik megfelelő képzettséggel. A jelentés 2020-ra olyan Európát vizionál, amelyben az egyének több és jobb készségekkel rendelkeznek, elegendő és hasznos információkhoz jutnak, amelyek segítségével megfelelő döntéseket hozhatnak a tanulásukkal kapcsolatban. Ehhez innovatívabb képzési és oktatási rendszereket kell teremteni, illetve össze kell hangolni a munkát, a képzést és az oktatást.

A probléma kezeléséhez, a megoldások kidolgozásához értékes információt nyújtanak a diplomás pályakövetés során szerzett eredmények – mind a felsőoktatásnak, mind a piacnak, sőt a pályaválasztás előtt álló fiataloknak.

A Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR)

Magyarországon 2010-ben indult a DPR, amelynek segítségével mára nemcsak az országos felmérések tapasztalatai, hanem közel harminc felsőoktatási intézmény kétévnyi pályakövetési eredményei érhetőek el egy helyen. 2014 tavaszán 33 felsőoktatási intézmény gyűjtött adatokat online kérdőíves formában végzettjeiről és hallgatóiról. Az adatokat tavaly novemberben hozták nyilvánosságra, a Frissdiplomások 2014 című tanulmányban. (A tanulmányban szereplő adatokat önbevalláson alapulnak, és csak az itthon dolgozó frissdiplomásokra vonatkoznak.)

Magasabb átlagbér, de csak a férfiaknak

A Deloitte felmérése szerint a régióban a fiatalok átlagos bérigénye első munkahelyükön havi nettó 255 ezer forint. A valóság azonban nem ennyire szép: a Frissdiplomások 2014 adatai alapján ugyan a frissdiplomások átlagbére magasabb, mint az országos átlagfizetés, a vágyott összeget így sem éri el – és a nemek szerinti bontásból még szomorúbb jelenség olvasható ki. A nők minden fő képzési területen alacsonyabb bérre számíthatnak, mint a férfiak. A nők bére csak a legtöbb fizetéssel kecsegtető területek esetében érte el a diplomás átlagot.

Míg a fizetések összátlaga nettó 179 ezer forint a diplomások körében, a nők csak átlag 158 ezret visznek haza. A statisztikát a férfiak 213 ezres bére húzza az országos átlagbér fölé, vagyis a frissdiplomás férfiak átlagosan havi 55 ezer forinttal keresnek többet. A Frissdiplomások 2014 szerint van olyan szakma, ahol 64 ezer forinttal visznek haza többet a férfiak ugyanazért a munkáért.

Műszaki területen a frissen végzett nők bére a nettó 160 ezret sem éri el, míg férfi kollégáik 220 ezernél is magasabb havi nettóra számíthatnak. A szintén jól fizető informatika és gazdasági pályán komoly különbség van a nemek között, míg a férfiak 262 ezer nettót kapnak átlagosan, a nők egyedül informatikai végzettséggel közelítik a 200 ezret, de még azzal sem érik el (194,99 ezer forintot keresnek vele) – itt a nemek közötti különbség 64 ezer forint. A gazdaságtudományi területen a különbség a nemek között 65 ezer forint.

Legalacsonyabb átlagbért sporttudományi diplomával keresnek a nők a tanulmány szerint, itt mindössze 132 ezer forintra lehet számítani.

Itt dolgoznak a férfiak, ott a nők

A foglalkoztatott frissdiplomások több mint fele dolgozik a magánszféra vállalatainál, kétharmaduk dolgozik magyar tulajdonú cégeknél. A közszféra és a hazai tulajdonban lévő vállalatok az átlagnál lényegesen nagyobb arányban foglalkoztatják a nőket, mint a férfiakat.

Ágazati bontásban azt találjuk, hogy míg a nők az oktatás, közigazgatás és egészségügy vállalataiban felülreprezentáltak, addig a férfiak aránya a feldolgozóipar, információ-kommunikáció ágazatokban működő munkáltatóknál magasabb.

Külföldi munkavállalás

A frissdiplomások 10%-a felsőfokú tanulmányai alatt bekapcsolódott a nemzetközi hallgatói mobilitásba. A legnagyobb arányú tanulmányi mobilitással a bölcsészet- és gazdaságtudományi képzési területek hallgatói jellemezhetők.

A felsőfokú tanulmányokat követő években a frissdiplomások 7%-a dolgozott már külföldön és további 6%-uk a megkeresés időpontjában is külföldi munkavégzésről jelzett vissza. A külföldi munkavégzés leggyakoribb országa Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság. A végzettséghez kapcsolódó külföldi munkát végzők aránya képzési területenként jelentősen eltér. Orvosi-egészségügyi, műszaki, avagy informatikai végzettséggel nagy az esélye külföldön is a szakterületi munkavégzésnek. Ugyanakkor a bölcsész, agrár, közigazgatási, társadalom- vagy sporttudományi frissdiplomával külföldi munkát vállalók között azok aránya jelentős (50% feletti), akik felsőfokú képzésükhöz nem illeszkedő munkát végeznek.

A frissdiplomások 28%-a tervez (további) külföldi munkát az elkövetkező öt évben.

01_26_2.jpg

Kapcsolódó írásunk: Alapfokon? Néhány szó a hazai idegennyelv-tudásról

Munka a tanulmányok alatt

A frissdiplomások 45%-a már az abszolutórium megszerzésekor is főállásban dolgozott. Ez az arány egyötödös a nappali tagozaton végzettek körében. A válaszadók megközelítőleg 60%-a végzett tanulmányai alatt szakterületéhez kapcsolódó munkát. A szakmai munkavégzésre leginkább az informatikai, pedagógusképzési és sporttudományi képzési területek hallgatóinak nyílt lehetősége a felsőfokú tanulmányok során.

01_26_1.jpg

Kapcsolódó írásunk: Zsebpénz vagy karrierépítés? A diákmunka

Pályakövetés külföldön

Országonként nagyon különböző a pályakövetés gyakorlata, nemcsak a módszerek, de a rendszeresség szempontjából is. Több évtizede működő rendszer működik például Svájcban, ahol az államilag elismert egyetemek és főiskolák 1977-ben kezdték meg a központilag szervezett önkéntes diplomás pályakövetéses felméréseket. Norvégiában 1972 óta próbálják feltérképezni, hogy az egyetemeken és főiskolákon végzett hallgatók hogyan találják meg számításaikat a munkaerőpiacon. 

A felsőoktatás tömegesedése, a frissdiplomások számának növekedése miatt jelentkező problémák hatására egyre több országban indítottak el pályakövetést az elmúlt másfél évtizedben. Portugáliában például a felsőfokú diploma egészen a kilencvenes évek közepéig biztosítékul szolgált egy jól fizető, magas presztízsű állás megszerzésére. A felsőoktatás tömegessé válásával azonban megnőtt a diplomás munkanélküliek száma, és a jelenség komoly társadalmi visszhangot váltott ki, sok rémhírrel, pontatlansággal. Részben emiatt 2001-ben lefolytatták az első országos szintű diplomás pályakövetési vizsgálatot.

Mire jók ezek az adatok?

A Frissdiplomások 2014 adatgyűjtése az egy, három és öt éve abszolutóriumot szerzettek körére terjedt ki, online kérdőíves formában kérdezték a hagyományos egyetemi, főiskolai, az egységes és osztatlan illetve bachelor és mesterképzésen végzetteket. Így összesen valamivel több, mint 176 ezer fő tölthette volna ki a felmérés kérdőívét, végül 21.164 válasz érkezett vissza (az átlagos válaszadási ráta eszerint 12%-ot ér el). Az adatközlő kedven talán volna még javítani, ez azonban nem jelenti azt, hogy az eredményekkel ne lehetne tovább dolgozni.

A diplomás pályakövetések eredményeinek hasznosítása sokféleképpen történhet. Önmagában egy felmérés csak idézhető érdekes adatokat nyújt, valódi haszna akkor van, ha megállapításait figyelembe veszi az oktatásirányítás és a felsőfokú intézmények is (például a keretszámok alakításánál, a tanterv összeállításánál). A diplomás pályakövetési rendszer eredményeinek intézményi és ágazati szintű megfelelő hasznosítása összehangolt folyamatok következménye, ennek jól működő gyakorlatát látni az Egyesült Királyságban. Ott a felmérések eredményeit intézményi és ágazati szinten is hasznosítják. A felsőoktatási intézmények az eredményeket elsősorban a képzésről, karrierlehetőségekről nyújtott információként, stratégiaalkotáshoz, illetve a minőségbiztosításhoz használják fel. Ágazati szinten az indikátorképzésnél nyújtanak segítséget az adatok. A diplomás pályakövetési felmérések adatait a végzettek foglalkoztatottsága mutató meghatározásánál használják fel. E mutatószám azt jelzi, hogy az első diploma megszerzése után hányan és milyen arányban helyezkedtek el a munkaerőpiacon, illetve folytatják tanulmányaikat.

Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait 
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!
Következő témánk: Távoktatás, e-learning, felsőoktatás

A bejegyzés trackback címe:

https://tizperciskola.blog.hu/api/trackback/id/tr48312762

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

agarik 2016.01.27. 16:59:29

A pályakövetés semmit nem segít. Egy szimpla statisztikai nyilvántartás aminél a "kitűnő tanulóra" megint büszkének lehet lenni és kussolni a többiekről.
A "pályakövetés" nem követ semmit. Nem nyújt visszajelzést. Nem jelent új lehetőségeket. Nem segít a bajban. Csakegy újabb elitista f*szság amire bürokrácia címen pénzt lehet kidobni.

Az is HAZUGSÁG hogy "innovatívabb képzések" kellenének. Színtiszta hazugság.
Ami kellene az jövőtervezés. Hány és milyen munkahely várható a következő 4-8-16 évben? Abba az irányba kéne lökdösni a beiratkozás előtt álló diákokat.
Hol lesz munkahely? Biztosítani kéne hogy a képzés után el is tudjon jutni oda a munkavállaló. Valaki adjon neki bérletet, adott esetben lakhatást. A Népnek nincs megtakarítása, nem tud saját zsebből költözni/utazni! Pláne ha olyan minimálbért kap (ha szerencséje van és megkapja a minimálbért) ami nem elég a létminimumhoz (ma létminimum 155K nettó, minimálbér 80K nettó).

Átképzés? Megint ne olyan képzésre iratkozhasson be a nyomorult ami indul, hanem amivel várhatóan el tud helyezkedni a térségben (ha már utazni nem engedik)!

Évekig betöltetlen egy munkahely? B*ZD MEG ÖREG, ott valójában sosem volt munkaerőszükségleted! Ha lett volna felveszel valakit. A legjobbat akit találsz. Aztán tolsz a segge alá egy képzést! Ha nem végzi el persze lecseréled, de olyan nincs hogy évekig áll a cég mert nincs/nem jelentkezik megfelelően képzett jelölt! Ez vicc!

micsoda? 2016.01.27. 17:11:22

Ha összevetem, hogy valamire való feladatra csak diplomás ember jöhet számitásba, és a rendszerváltás óta elért életminőségemet, akkor ugyancsak megkérdőjelezhető a friss diplomások életrevalósága.

johnnylightning 2016.01.27. 17:49:54

Valaki attól pályakezdő, mert nincsen még olyan gyakorlati tapasztalata, ami elegendő lenne egy teljes állás betöltéséhez. Erre kellenek olyan cégek, akik lehetőséget adnak a fiataloknak és áldoznak arra, hogy a felvett fiatal minél többet tanulhasson munka közben, hogy hosszabb távon értékes munkaerő lehessen. Csak sajnos eljutottunk arra a szintre, ahol már a pályakezdőktől is olyan magas elvárásokat követelnek, aminek nem tudnak megfelelni. Ezért van az, hogy a sok diplomás, tapasztalattal nem rendelkező pályakezdő kénytelen bolti eladónak állni (bár itt is sorba kell állni már és mázli kell, hogy ilyet állást szerezzen valaki), mert 2-4 év szakmai múlt hiányában nem kellenek sehova.

Lehet itt a pályakezdőkre mutatni, de nem velük van a baj főleg, hanem az oktatással és a cégek hozzáállásával, akik nem igazán akarnak pályakezdőkkel együtt dolgozni, mert ők azok, akik minden állásra polihisztorokat keresnek, akik 3 ember munkáját végzik el egy fizetésért cserébe. Ha pedig valami nem tetszik, akkor el lehet menni, mert megbecsülés semmi, csak eszköz az ember mindenhol.

Advanced Flight 2016.01.27. 18:02:01

Most persze szemérmes hallgatás övezi a kínos tényt, hogy már a kezdő munkavállalók esetében is magasabb a férfiak bére, mint a nőké, holott ezt a megkülönböztetést vadul tagadni szokta - heves káromkodások és gyalázkodások kíséretében - a tisztelt férfi kommentelők jelentős része és mindenféle elfogadható magyarázatot próbál gyártani a különbözőségekre. A fentieket azonban nem lehet megmagyarázni, már persze egy normális világban - mert az Ákos-féle agyrémben ez nyilván nagyon is jól van így, a nő keressen szarul, szüljön gyereket, nevelje fel, aztán amikor a pasi egy 20 évesre lecseréli, akkor szép csendben dögöljön éhen.

radix 2016.01.27. 19:39:10

@Advanced Flight: nem lehet hogy innen jön a jövedelemkülönbség?

Ágazati bontásban azt találjuk, hogy míg a nők az oktatás, közigazgatás és egészségügy vállalataiban felülreprezentáltak, addig a férfiak aránya a feldolgozóipar, információ-kommunikáció ágazatokban működő munkáltatóknál magasabb.

szamaritánus 2016.01.27. 20:54:18

a probléma az, hogy a piacnak képezzük a hallgatókat. fordtva kellene, a képzésnek kellene meghatároznia a piac irányát.

muszaka 2016.01.27. 21:00:46

Részben reflektálnék a cikkre a saját tapasztalatom révén és kizárólag a véleményemet írom le, tehát nem kőbe vésendő szentírás ez, mielőtt nekem ugrana bárki. Nekem sikerült alapdiplomával elhelyezkedni gépészmérnöki szakterületen, nem dicsekedésként írom. És hogy tovább szűkítsem, tervezéssel foglalkozom, tehát ez a legvéznább fizetéseket adó ágazata. Nem mondom, hogy a fizetésem a csillagos ég, de nem fogom feláldozni magam a munka oltárán, hogy dupla ennyi legyen. Azt a nagy bérkülönbségek mellé elfelejtik odaírni, hogy azért van nagyobb fizetése a férfiaknak, mert napi 12 órát güriznek minimum, ők előbb mondanak le egy randit, azért hogy több landoljon a zsebükbe. És vannak olyan nők is, akik hasonlóan élnek, csak annyi különbséggel, hogy ők nem kérik meg/nem merik megkérni az árát a többlet munkájuknak.
A képzettség igazítása a piachoz egy szép és jó dolog lenne, de inkább legyen valaki egy szuper irodalomtanár, mint egy csapnivaló orvos. Szomorú tény, hogy az orvos megél (no nem kicsiny hazánkban, bár ezzel vitatkoznék), a tanár meg nem.
És sok cikk elolvasása után kezd az leszűrődni, hogy gyakorlatilag akkor keresheted hülyére magad, ha informatikus leszel.
A képzésről meg annyit, hogy valóban nem tanultuk meg alkalmazni, amit az egyetem évek alatt elsajátítunk/puskázunk. Nekem szerencsém volt, a cég el tudta/tudja viselni, hogy sok mindent nem tudok, és a gyakorlati tudást megszerezhetem náluk. Például a főnökeim nem keresnek olyan alkalmazottakat, akiknek van tapasztalatuk, mert nehéz átnevelni őket. Egy frissen végzett diák még jól formálható, jó esetben terhelhető is, és hát lehet harmatos fizetésen tartani, mert 1-2 évig úgyis deficitet okoz.
Összességében annyit, hogy vannak negatív élmények, és pozitívak is, mint azt ahogy az enyém is tükrözi. A statisztika meg az átlagon alapszik, a kivételek sose látszanak. :)

vikiesaparazol 2016.01.27. 21:04:13

@radix: Már csak azért sem mert láthatod hogy ágazati bontásban is megállapított bérkülönbségekről van szó, tehát:
Nöi frissdiplomás folyamat mérnök >160 netto
Ffi folyamat mérnök: 220
Nöi frissdiplomás mondjuk sitebuilder: 194,99 netto
Ffi sitebuilder: 259 netto
Megmagyarázni mindent lehet, de abból indulunk ki h X pályán ugyanazzal az Y kompetenciaval biro ffi vagy nő alkalmazottunk van.

sdani 2016.01.28. 00:57:45

@vikiesaparazol: Banyek.... lesz egy cégem, csak nőkkel fogok dolgoztatni féláron. Nem is tudom, hogy miért alkalmaznak férfiakat egyátalán, ha megkaphatják ugyanazt olcsóbban. Hol itt a piaci elv? :D

Bambano 2016.01.28. 03:37:29

"A legkülönbözőbb munkáltatóktól lehet hallani, hogy elégedetlenek a felsőoktatásból kikerülő frissdiplomások szakmai tudásával. ": tök frankó lenne már ezt a picsogást befejezni, miután az egyetemek megmondták, hogy soha nem fognak egy adott munkaadó kedve szerinti képzést csinálni.

tehát a munkaadó mindig elégedetlen lesz az oktatásból kikerülők tudásával. ezt a békát le kellene már nyelnie a munkaadóknak, mert amíg nem nyelik le, nem lesz javulás.

Istvan Halaska 2016.01.28. 08:29:57

Kedves mindenki! Sajnos hajlamosak megfeledkeztem arról, hogy a felsőfokú oktatási intézmény fő feladata megtanitani tanulni, új ismereteket hatékonyan és gyorsan elsajatitani. Ezért blődség azt elvárni, hogy egy pálya kezdő, vagy akárki egy konkrét cég elvárásaihoz legyen képezve. Ez még régen sem volt reális hát még most, amikor szakmák tűnnek el és keletkeznek néhány év alatt, és igen ritka hogy valaki ugyanannak a cégnek dolgozzon hosszú távon.

StanLee · https://newsroll.net 2016.01.28. 08:36:14

Igen, ez teljesen igaz, hogy a felsooktatasbol kikerulo fiataloknak nincs megfelelo szakmai tudasa. Latom mi van Mo-n meg Nemetorszagban. Egyik helyen sem jobb a helyzet, a nemet diakoknak tobb lehetoseguk van tapasztalatot gyujteni, mint a magyaroknak, de ugyanugy sokan vannak mindket orszagban, akik nem elnek a lehetosegekkel.

Munkaadokent termeszetesen az lenne az optimalis, ha tobb eves tapasztalattal kezdo fizetesert egy frissen vegzett rugalmassagaval kapnek alkalmazottat. Ilyen nincs.

En regebben nullarol epitettem fel egy kisebb ceget fonokommel, nalunk alap volt, hogy friss diplomasokat vettunk fel, akik legkesobb 1 ev utan mar annyi tapasztalattal rendelkeztek, hogy megerte a belejuk fektetett ido, penz es energia. Igaz mindenki gyakornokkent kezdte, diplomamunka temat adtunk nekik es ha nem volt jo gyakornokkent, mar akkor elvaltak utjaink, kevesbe volt fajdalmas, mintha egy projekt kozepen kellene uj alkalmazottat keresni. Es pont azert, mert mar diakkent hozzank kerult szinte mindegyik hosszu tavon a cegnel maradt, nagyon nagy volt a lojalitasuk.

Mészáros Laci 2016.01.28. 08:37:16

A poszt csak azt mondja, hogy a tapasztalatlan ember tapasztalatlan, a tapasztalt pedig tapasztalt.

Szerintem nem olyan nehéz hidat építeni a kettő között. Úgy hívják, hogy tapasztalatszerzés.

Kivlov 2016.01.28. 08:57:36

A cégek elvárásai is eléggé irreálisak egy frissdiplomással szemben.

Bicepsz Elek77 2016.01.28. 10:24:51

A cegek NEM AKARJAK MEGFIZETNI AMUNKAERO ARAT!!!! Marpedig ebbe az is beletartozik, higy egy frissdiplomas naluk szerez munkatapasztalatot. A felsooktatadnak az oktatas a feladata. A gyarkorlat megszerzese a tanulo(aki sokszor viszont amig nincs diplomaja nem tud gyakorlati helyet talalni)es az adott cegek/intezmenyek feladata. Rengeteg dologban "emberileg"(ez egy nesze semmi fogd meg jol, de kb azt jelenti: tudjal jopofizni a kolkegakkal,allj ki magadert, fel tudjal allni, es elmondani azt, ami a te velemenyed tobb ember elott-ez persze szakmankent valtozo: egy tanarnal a kiallas sokkal fontosabb, mint a szaktudas, mig a mernoknel a forditottja igaz).
Persze a ceg attol fel, hogy kitanitja a frissdiplomast par evig, az meg szepen lelep egy jobban fizeto helyre/kulfoldre. De hat ez benne van a pakliban. Ezert kell kezdetben nekik alacsony bereket adni.

Bicepsz Elek77 2016.01.28. 10:32:44

Kicsit elirtam. Szoval sok cegben "emberileg" nem felelnek meg a jelentkezok(pl. iskola, bank es az olyan munkaknal, ahol emberekkel kell kommunikalni-es nem csak kliensekkel, de hivatalokkal, fonokseggel, kollegakkal is meg kell talalni az osszhangot.
Fizetesi kulonbsegek: a cegek ott akarnak sporolni,ahol tudnak. A noknek atlagban kevesebb az onbizalma, rosszabb az onmenedzselese/onreklamozasa(emberileg(ez egy 1990-es evekbeli kifejezes)problemajuk van ezzel), es emiatt hatranyba kerulnek. A legtobb cegnel meg amugy titok az, hogy ki mennyit keres, igy osszehasonlitasi alapjuk sincsen(a fizetesi alku is egy mocskos jatszma,amit "emberileg" kell megvivni=ha hagyod magad eltaposnak, vagy kockaztatsz, hogy elbocsajtanak-pl. regi trukk:kaptam egy jobb ajanlatot(holott nem(es vagy besz.pjak vagy nem).

2016.01.28. 14:26:46

@vikiesaparazol:
Nem szocializmus van, ha egy sitebuildernek kétszer annyit fizetnek, mint egy másiknak, azt azért teszik, mert többet ér a munkája.

A különbségeket a nevelésben, oktatásban, fiúktól és lányoktól elvárt szerepekben kell keresni.

2016.01.28. 14:35:51

@Istvan Halaska:
Nem tanulni tanít meg, hanem seggelni, nagy különbség. A cégeknek előbbi kéne.

Kivlov 2016.01.28. 15:27:44

@nagybalfasz:
Ez nem oktatásfüggő, hanem egyénfüggő.
Én pl sosem seggeltem, egy tantárgyból sem. Mégis ugyanúgy elvégeztem, mint az, aki végigmagolta az egész egyetemet.

Sadist 2016.01.28. 20:31:59

@Advanced Flight: "Most persze szemérmes hallgatás övezi a kínos tényt, hogy már a kezdő munkavállalók esetében is magasabb a férfiak bére, mint a nőké, holott ezt a megkülönböztetést vadul tagadni szokta - heves káromkodások és gyalázkodások kíséretében - a tisztelt férfi kommentelők jelentős része és mindenféle elfogadható magyarázatot próbál gyártani a különbözőségekre."

Valamint azt a tényt is mély sumákolás övezi, hogy a piacképes hard-science diplomákkal rendelkező pályakezdők nagyrészt férfiak, a nők meg általában maradnak a büfészakoknál, amik míly meglepő, közel sem olyan jólfizetettek.
Le kéne már szakadnod erről nemi diszkriminációs mítoszról, versenyszférában a büdös életben nem fizetne egyetlen munkáltató se többet egy férfinek azért, mert pöcse van. Közszférában pedig bértábla van és nincs külön oszlop férfiaknak és nőknek.

Sadist 2016.01.28. 20:46:52

@vikiesaparazol: "Már csak azért sem mert láthatod hogy ágazati bontásban is megállapított bérkülönbségekről van szó, tehát:
Nöi frissdiplomás folyamat mérnök >160 netto
Ffi folyamat mérnök: 220
Nöi frissdiplomás mondjuk sitebuilder: 194,99 netto
Ffi sitebuilder: 259 netto"

Ezt mégis honnan vetted? A posztban csak műszaki, informatikai és gazdasági területről van szó. Egy-egy területen belül is óriási különbségek vannak.
Ha LinkedIn-en IT területen dolgozókra keresel, kidob 90%-nyi férfit, meg 10% nőt. Aztán kiderül, hogy annak a 10%-nak a nagy része úgy IT-s, hogy HR-es vagy fejvadász, aki IT szakikat keres.

"Megmagyarázni mindent lehet, de abból indulunk ki h X pályán ugyanazzal az Y kompetenciaval biro ffi vagy nő alkalmazottunk van. "

Csak te indulsz ki ebből, amelyik munkáltatónak egy marék száraz molylepkénél több esze van, az két dolgot néz: a delikvens milyen munkát végez, valamint ez mennyibe fog kerülni.
Nem picsogni kell meg nemi diszkriminációt kiabálni, hanem elvégezni egy normális egyetemi képzést és beletenni az időt, energiát, munkát abba, hogy piacképes szaktudásod legyen. A mezei Java vagy C# programozókat is kurva jól megfizetik itthon és külföldön egyaránt, mégsem tolonganak a csajok a műszaki egyetemeken, hogy programozók lehessenek.

Geolány 2016.03.24. 16:19:11

@Sadist: Átsuhantál a tényen, hogy a cikk épp az azonos végzettségű pályakezdő nőkről és férfiakról írt, nem pedig a természettudomány kontra büfészak témakörről.

Geolány 2016.03.24. 16:21:58

@nagybalfasz: Ennek viszonylag ellent mond a nyugat-európai példa ahol az álláshirdetésben már fixálják a fizetést és nem kell a jelöltnek megalázkodnia és tippversenyt rendeznie, mint itthon. Ez is olyan vad kapitalista szokás itt nálunk. Az előre közölt összeg ugyanúgy érvényes ha a jelölt nő és akkor is ha férfi.

Sadist 2016.03.28. 16:06:33

@Geolány: "Átsuhantál a tényen, hogy a cikk épp az azonos végzettségű pályakezdő nőkről és férfiakról írt, nem pedig a természettudomány kontra büfészak témakörről."

Te meg ezen a tényen suhantál át nagyvonalúan:
"A posztban csak műszaki, informatikai és gazdasági területről van szó. Egy-egy területen belül is óriási különbségek vannak."
Mondom, be kéne már fejezni ezt a férfi-nő bérkülönbséges mítoszon való picsogást, helyette pedig önfejlesztésbe fogni és megtanulni egy rendes szakmát.
süti beállítások módosítása