A diplomás pályakövetésnek sok éves hagyománya van már a külföldi országokban, Magyarországon 2010 óta működik a Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR). A módszerek országonként eltérhetnek egymástól, de közös bennük, hogy mindenhol a felsőoktatás és a munkaerőpiac igényeit akarják közelebb hozni egymáshoz. Ez pedig jól felfogott érdeke nemcsak az egyes országoknak, de az Európai Uniónak is. A legfrissebb magyarországi felmérés szerint a frissdiplomás férfiak átlagosan 55 ezer forinttal keresnek többet a nőknél, és a frissdiplomások több mint negyede tervez külföldi munkát.
Cégek és frissdiplomások
A legkülönbözőbb munkáltatóktól lehet hallani, hogy elégedetlenek a felsőoktatásból kikerülő frissdiplomások szakmai tudásával. Az elméleti felkészültségükkel rendszerint nincs gondjuk, de a gyakorlati tudásukat hiányosnak találják. Általános tapasztalat az is, hogy a frissdiplomások nehezen kapcsolják össze a megszerzett elméleti ismereteiket a gyakorlati munkavégzéssel. A foglalkoztatók továbbá komoly hiányosságokat tapasztalnak a nyelvtudás terén is. A fentiek miatt egyre többen gondolják úgy, hogy a főiskoláknak, egyetemeknek lépniük kell, és olyan fiatalokat kellene útjukra bocsátaniuk, akiknek a tudása legalább közelít a piaci elvárásokhoz.
A probléma kezelésére Magyarországon is több helyen született már együttműködés az intézmények és a cégek között. Van például, ahol egy vállalattal közösen működtetnek tanszéket, vagy a piaci szereplő segít a tantárgyak kidolgozásában, vendégoktatókat ad, gyárlátogatásokat, szakmai programokat szervez a hallgatóknak. A pontszerűen működő jó gyakorlatok azonban nem elegendők.
Kapcsolódó írásunk: A sokoldalú garancia: a diploma
A hallgatók is érzik, hogy tudásuk nem elég
Az „Első lépések a munkaerőpiacon” programot öt éve indította el a Deloitte tanácsadócég. Legutóbbi közép-európai régiós felmérésükben elsősorban a hallgatók és frissdiplomások elvárásait, elképzeléseit térképezték fel. Már a 2013-as felmérésükből is kiderült, hogy a hallgatók úgy érzik, hogy az egyetemeknek szerte a régióban jobban fel kellene készíteniük őket a munka világának kihívásaira és a munkakeresés folyamatára. A megkérdezettek ugyan nem kritizálták a felsőoktatási képzéseket – hiszen úgy gondolják, tanulmányaik során fontos tudásanyaggal gazdagodnak –, mégis úgy érzik, hogy egyre kevésbé felkészültek. 2015-ben a régióban csupán a válaszadók 16%-a vélte úgy, hogy a felsőoktatási intézmény jól felkészít a munka világára, Magyarországon ez az adat a régiós átlaggal egyenlő. Csupán a litván hallgatók pozitívabbak e tekintetben, ott a válaszadók több mint 41%-a felkészültnek érzi magát.
EU: közelítsen egymáshoz a felsőoktatás és a piac
Az unióban minden harmadik munkaképes (25 és 64 év közötti) európainak vagy alacsony szintű a képzettsége, vagy egyáltalán nem rendelkezik semmilyen formális képesítéssel. Az egyik legnagyobb gondot az aránytalan foglalkoztatottság okozza. Az unióban ugyanis a magas szintű képzettséggel rendelkezők foglalkoztatási aránya 84%, a középfokú képzettségűeké 70% – ezzel szemben az alacsony képzettségűeké rendkívül alacsony, mindössze 49%.
2010 februárjában jelent meg az Európai Bizottság megbízásából a New Skills for New Jobs. Action Now című jelentés, amely rámutat arra, hogy az elmúlt évek erőfeszítései ellenére Európa lakosságának egy része még mindig nem rendelkezik megfelelő képzettséggel. A jelentés 2020-ra olyan Európát vizionál, amelyben az egyének több és jobb készségekkel rendelkeznek, elegendő és hasznos információkhoz jutnak, amelyek segítségével megfelelő döntéseket hozhatnak a tanulásukkal kapcsolatban. Ehhez innovatívabb képzési és oktatási rendszereket kell teremteni, illetve össze kell hangolni a munkát, a képzést és az oktatást.
A probléma kezeléséhez, a megoldások kidolgozásához értékes információt nyújtanak a diplomás pályakövetés során szerzett eredmények – mind a felsőoktatásnak, mind a piacnak, sőt a pályaválasztás előtt álló fiataloknak.
A Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR)
Magyarországon 2010-ben indult a DPR, amelynek segítségével mára nemcsak az országos felmérések tapasztalatai, hanem közel harminc felsőoktatási intézmény kétévnyi pályakövetési eredményei érhetőek el egy helyen. 2014 tavaszán 33 felsőoktatási intézmény gyűjtött adatokat online kérdőíves formában végzettjeiről és hallgatóiról. Az adatokat tavaly novemberben hozták nyilvánosságra, a Frissdiplomások 2014 című tanulmányban. (A tanulmányban szereplő adatokat önbevalláson alapulnak, és csak az itthon dolgozó frissdiplomásokra vonatkoznak.)
Magasabb átlagbér, de csak a férfiaknak
A Deloitte felmérése szerint a régióban a fiatalok átlagos bérigénye első munkahelyükön havi nettó 255 ezer forint. A valóság azonban nem ennyire szép: a Frissdiplomások 2014 adatai alapján ugyan a frissdiplomások átlagbére magasabb, mint az országos átlagfizetés, a vágyott összeget így sem éri el – és a nemek szerinti bontásból még szomorúbb jelenség olvasható ki. A nők minden fő képzési területen alacsonyabb bérre számíthatnak, mint a férfiak. A nők bére csak a legtöbb fizetéssel kecsegtető területek esetében érte el a diplomás átlagot.
Míg a fizetések összátlaga nettó 179 ezer forint a diplomások körében, a nők csak átlag 158 ezret visznek haza. A statisztikát a férfiak 213 ezres bére húzza az országos átlagbér fölé, vagyis a frissdiplomás férfiak átlagosan havi 55 ezer forinttal keresnek többet. A Frissdiplomások 2014 szerint van olyan szakma, ahol 64 ezer forinttal visznek haza többet a férfiak ugyanazért a munkáért.
Műszaki területen a frissen végzett nők bére a nettó 160 ezret sem éri el, míg férfi kollégáik 220 ezernél is magasabb havi nettóra számíthatnak. A szintén jól fizető informatika és gazdasági pályán komoly különbség van a nemek között, míg a férfiak 262 ezer nettót kapnak átlagosan, a nők egyedül informatikai végzettséggel közelítik a 200 ezret, de még azzal sem érik el (194,99 ezer forintot keresnek vele) – itt a nemek közötti különbség 64 ezer forint. A gazdaságtudományi területen a különbség a nemek között 65 ezer forint.
Legalacsonyabb átlagbért sporttudományi diplomával keresnek a nők a tanulmány szerint, itt mindössze 132 ezer forintra lehet számítani.
Itt dolgoznak a férfiak, ott a nők
A foglalkoztatott frissdiplomások több mint fele dolgozik a magánszféra vállalatainál, kétharmaduk dolgozik magyar tulajdonú cégeknél. A közszféra és a hazai tulajdonban lévő vállalatok az átlagnál lényegesen nagyobb arányban foglalkoztatják a nőket, mint a férfiakat.
Ágazati bontásban azt találjuk, hogy míg a nők az oktatás, közigazgatás és egészségügy vállalataiban felülreprezentáltak, addig a férfiak aránya a feldolgozóipar, információ-kommunikáció ágazatokban működő munkáltatóknál magasabb.
Külföldi munkavállalás
A frissdiplomások 10%-a felsőfokú tanulmányai alatt bekapcsolódott a nemzetközi hallgatói mobilitásba. A legnagyobb arányú tanulmányi mobilitással a bölcsészet- és gazdaságtudományi képzési területek hallgatói jellemezhetők.
A felsőfokú tanulmányokat követő években a frissdiplomások 7%-a dolgozott már külföldön és további 6%-uk a megkeresés időpontjában is külföldi munkavégzésről jelzett vissza. A külföldi munkavégzés leggyakoribb országa Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság. A végzettséghez kapcsolódó külföldi munkát végzők aránya képzési területenként jelentősen eltér. Orvosi-egészségügyi, műszaki, avagy informatikai végzettséggel nagy az esélye külföldön is a szakterületi munkavégzésnek. Ugyanakkor a bölcsész, agrár, közigazgatási, társadalom- vagy sporttudományi frissdiplomával külföldi munkát vállalók között azok aránya jelentős (50% feletti), akik felsőfokú képzésükhöz nem illeszkedő munkát végeznek.
A frissdiplomások 28%-a tervez (további) külföldi munkát az elkövetkező öt évben.
Kapcsolódó írásunk: Alapfokon? Néhány szó a hazai idegennyelv-tudásról
Munka a tanulmányok alatt
A frissdiplomások 45%-a már az abszolutórium megszerzésekor is főállásban dolgozott. Ez az arány egyötödös a nappali tagozaton végzettek körében. A válaszadók megközelítőleg 60%-a végzett tanulmányai alatt szakterületéhez kapcsolódó munkát. A szakmai munkavégzésre leginkább az informatikai, pedagógusképzési és sporttudományi képzési területek hallgatóinak nyílt lehetősége a felsőfokú tanulmányok során.
Kapcsolódó írásunk: Zsebpénz vagy karrierépítés? A diákmunka
Pályakövetés külföldön
Országonként nagyon különböző a pályakövetés gyakorlata, nemcsak a módszerek, de a rendszeresség szempontjából is. Több évtizede működő rendszer működik például Svájcban, ahol az államilag elismert egyetemek és főiskolák 1977-ben kezdték meg a központilag szervezett önkéntes diplomás pályakövetéses felméréseket. Norvégiában 1972 óta próbálják feltérképezni, hogy az egyetemeken és főiskolákon végzett hallgatók hogyan találják meg számításaikat a munkaerőpiacon.
A felsőoktatás tömegesedése, a frissdiplomások számának növekedése miatt jelentkező problémák hatására egyre több országban indítottak el pályakövetést az elmúlt másfél évtizedben. Portugáliában például a felsőfokú diploma egészen a kilencvenes évek közepéig biztosítékul szolgált egy jól fizető, magas presztízsű állás megszerzésére. A felsőoktatás tömegessé válásával azonban megnőtt a diplomás munkanélküliek száma, és a jelenség komoly társadalmi visszhangot váltott ki, sok rémhírrel, pontatlansággal. Részben emiatt 2001-ben lefolytatták az első országos szintű diplomás pályakövetési vizsgálatot.
Mire jók ezek az adatok?
A Frissdiplomások 2014 adatgyűjtése az egy, három és öt éve abszolutóriumot szerzettek körére terjedt ki, online kérdőíves formában kérdezték a hagyományos egyetemi, főiskolai, az egységes és osztatlan illetve bachelor és mesterképzésen végzetteket. Így összesen valamivel több, mint 176 ezer fő tölthette volna ki a felmérés kérdőívét, végül 21.164 válasz érkezett vissza (az átlagos válaszadási ráta eszerint 12%-ot ér el). Az adatközlő kedven talán volna még javítani, ez azonban nem jelenti azt, hogy az eredményekkel ne lehetne tovább dolgozni.
A diplomás pályakövetések eredményeinek hasznosítása sokféleképpen történhet. Önmagában egy felmérés csak idézhető érdekes adatokat nyújt, valódi haszna akkor van, ha megállapításait figyelembe veszi az oktatásirányítás és a felsőfokú intézmények is (például a keretszámok alakításánál, a tanterv összeállításánál). A diplomás pályakövetési rendszer eredményeinek intézményi és ágazati szintű megfelelő hasznosítása összehangolt folyamatok következménye, ennek jól működő gyakorlatát látni az Egyesült Királyságban. Ott a felmérések eredményeit intézményi és ágazati szinten is hasznosítják. A felsőoktatási intézmények az eredményeket elsősorban a képzésről, karrierlehetőségekről nyújtott információként, stratégiaalkotáshoz, illetve a minőségbiztosításhoz használják fel. Ágazati szinten az indikátorképzésnél nyújtanak segítséget az adatok. A diplomás pályakövetési felmérések adatait a végzettek foglalkoztatottsága mutató meghatározásánál használják fel. E mutatószám azt jelzi, hogy az első diploma megszerzése után hányan és milyen arányban helyezkedtek el a munkaerőpiacon, illetve folytatják tanulmányaikat.