Tízperc Iskolablog Érdekességek az oktatásról

Amikor az iskola kiköltözik a szabadba

Az erdei iskola

20098552_s.jpgFenntarthatóság, környezettudatosság, természetvédelem – nemcsak divatos hívószavak ezek, hanem olyan alapértékek, amelyek a köznevelés hangsúlyos elemei, meghatározzák az óvodai, iskolai munkát. A környezet, a társadalom, a gazdaság és a kultúra összefonódását, együtt és egymás mellett élését meg lehet próbálni könyvből tanítani, lehet dokumentumfilmeket, képeket vetíteni, hanganyagokat lejátszani a tanteremben, de a gyerekek akkor fogják megérteni ezt a bonyolult kapcsolathálót, ha saját, reflektált tapasztalatot szereznek róla. Az élményalapú tanítás-tanulás egyik formája az erdei iskola. És bár ez a műfaj éppen komoly nehézségekkel küzd, számos jó, minősített helyszínen szerezhetnek ismeretet a diákok.7

Cél: környezettudatos felnőttet nevelni

A fenntarthatóság, a környezettudatosság a kiemelt fejlesztési területek között szerepel a Nemzeti alaptantervben:

„A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.”

A Nat alapján is látszik, hogy a fenntarthatóság szellemében zajló oktatás, a környezettudatosság nem alakítható ki csupán a tanteremben. Sem a tankönyvek, sem a technika, de még egy kiváló pedagógus sem képes pótolni azokat a tapasztalatokat, amelyeket a természetben lehet megszerezni. És ennek egyik szervezett formája az erdei iskola.

(Otthon is) hasznos kiadványok

Pedagógusoknak készült az Oktatás a fenntartható fejlődés szolgálatában című forrásgyűjtemény, az UNESCO kiadásában. A kiadvány célja a fenntarthatóságra nevelés általános és középiskolai oktatásba való beépítésének megkönnyítése, de óvodapedagógusok számára is hasznos lehet. Ingyenesen letölthető innen.

A nemrég megjelent Natúrázzunk! foglalkoztató füzet az 5-8 éveseknek, zöld óvodásoknak és ökoiskolásoknak készült, a szabadban töltött időre való felkészülésben és az élmények feldolgozásában is segít. A foglalkoztató füzet és pedagógusi segédlete innen tölthető le ingyenesen.

Szabadlevegős iskolák

Az erdei iskolák elődjeit Németországban alapították azzal a céllal, hogy a nagyvárosi, ipari területeken élő gyerekek is eljussanak az egészséges, természetes környezetbe. A szép cél mögött komoly problémák húzódtak: a 19. század végén az iparosodás és az egészségtelen életkörülmények hatására egyre szaporodott a (tüdő)betegek száma mind a felnőttek, mind a gyerekek körében. A beteg gyerekek számára ún. iskolaszanatóriumokat hoztak létre, ahol kinn, a szabad levegőn zajlott az oktatás. A tanórák a szokásosnál rövidebbek voltak, kisebb volt egy osztály létszáma is.

Az első, mai értelemben vett erdei iskolát, a Freiluftschulét („szabadlevegős iskolát”) Berlin mellett, Charlottenburgban alapították 1904-ben. Itt a tanulás mellett a gyerekek fizikai munkát is végeztek, és a nevelők odafigyeltek a gyerekekkel együtt töltött idő egyedi, a helyhez és a diákok igényeihez kötött felhasználására. Ez az oktatási forma később Európa más országaiba is elterjedt, és eljutott Magyarországra is.

Nálunk az első ilyen iskola Szombathelyen alakult 1908-ban. Ettől kezdve Magyarországon is sorra nyitották meg az erdei iskolákat, amelyeket akkoriban „szabadlevegős iskolának” vagy „szabadég-iskolának” neveztek. Az 1920-as évekre megizmosodott az erdei iskolák módszertana, és ezek az intézmények már nemcsak a gyerekek gyógyításáért, hanem oktatásáért és neveléséért is feleltek.

Az 1980-as évek végén újra feléledt ez a forma. A kezdeményezések több helyről indultak. Volt, ahol a szaktáborok, vándortáborok kedvező pedagógiai tapasztalatait szerették volna a tanítási időben is érvényesíteni. Máshol a tantárgyak közötti integráció vezetett el a terepi tanulmányok igényéig. Volt, ahol a környezeti nevelés megvalósításának igénye motivált, hiszen védeni csak azt tudjuk, amit ismerünk, amit megszeretünk és tisztelünk. Bármi is hívta életre az erdei iskolákat, a kilencvenes évek közepére valódi mozgalommá nőtték ki magukat.

Óvodások az erdőben

Az 1950-es években a dánok kezdtek el óvodásoknak erdei foglalkozásokat szervezni. Az ötletet azóta számos európai ország átvette, de még Ázsiában is talált követőkre, és éppen Észak-Amerikában próbálják meghonosítani. Kanadában például bár működtek eddig is erdei iskolák, szeretnék gyarapítani a számukat és egységesíteni a követelményeiket. 

natgeo.jpg

Svájcban komoly hagyománya van az erdei óvodáknak. A National Geographic képén Zürich egyik külvárosának óvodásai járják az erdőt. Langnau am Albis erdei óvodájában a hét legtöbb napját időjárástól függetlenül a szabadban töltik a csoportok, a gyerekeket megtanítják többek között tüzet rakni, fát faragni, tudatosságra nevelik őket nemcsak a környezetvédelem, hanem a felfedezés, a természetjárás terén is. A szakemberek szerint ez a fajta nevelési mód erősíti az önbizalmat, a független szellemet. 

Mi most az erdei iskola?

Az erdei iskola tulajdonképpen egy olyan tanulásszervezési mód, amely során a tanítás-tanulás folyamat a természeti jelenségek közvetlen, saját élményű megtapasztalására épül. Vagyis a tanterem helyett kint, a szabadban zajlik a munka. Az elnevezés ellenére a helyszín nemcsak erdő lehet, erdei iskola működhet vízparton, mezőn, de akár egy legelő, település környékén is. A lényeg, hogy iskolaidőben, de távol legyen az „igazi” iskolától.

A hagyományos tanórákon a figyelem másként összpontosul a tananyagra, mint a terepen. Az erdei iskola programja során általában kevesebb tényszerű ismeretet lehet megtanítani, de sokkal több lehetőség adódik az önálló és csoportos felfedező, megismerő tevékenységekre, a meglévő ismeretek alkalmazására, bővítésére. Célcsoportja az óvodás, általános iskolai korosztály, de sok helyen dolgoznak ki programokat középiskolásoknak, felnőtteknek is.

Olvass tovább!

Az erdei iskola előnyeiről a diákok, a pedagógusok és az iskola szempontjából ebben a tanulmányban. Az erdei iskola megszervezéséhez pedig ez a tanulmány kínál jó kiindulópontokat, átgondolandó szempontokat.

Vagyis az erdei iskola:

  • NEM tanulmányi kirándulás, hiszen ahhoz képest jóval több tantervi feladatot teljesít, nem az országjárás a célja, hanem egy helyszín minél mélyebb, átfogóbb megismerése, ráadásul nem is tanítás nélküli munkanapon szervezik.
  • NEM bemutatóhelyek, múzeumok felkeresése, meglátogatása, hiszen a tanulók aktív, felfedező ismeretszerző munkájára épít.
  • NEM is tábor, mert az a szabadidő része.
  • NEM lehet jutalmul kapni, mert a helyi tantervben meghatározott tananyag elsajátítására, bizonyos képességek fejlesztésére szerveződik, s az minden tanuló számára előírt feladat.
  • NEM témahét, mivel nem helyben tervezik a tevékenységet, s a helyszínnek döntő fontossága van.
  • NEM is terepgyakorlat, hiszen a terepen végzett gyakorlásnál, tanulásnál „több van benne”.

(Lehoczky János Égig érő tanterem c. írása nyomán)

Ahol csak az erdő van: az erdőpedagógia

Az erdőpedagógia alapjait szintén Németországban tették le, ez a környezeti nevelés olyan speciális területe, ahol a nevelés helyszíne szigorúan az erdő, a programjában pedig hangsúlyos szerep jut erdészeti ismereteknek (az erdei életközösségről és az erdőben folyó gazdálkodásról szóló ismereteknek). A foglalkozások erdész vezetésével vagy közreműködésével folynak.

Az erdészeti erdei iskola az erdei környezet adottságaira építő, erdőpedagógiát alkalmazó oktatási, ismeretterjesztési intézmény, melyet erdőgazdálkodó működtet. Az erdészeti erdei iskolákban jellemzően erdőpedagógiai foglalkozások zajlanak, de a programokban helyt kaphatnak egyéb kulturális, sport- és szabadidős foglalkozások is. A programok zömében az iskolai szorgalmi időszakban zajlanak, a tantervhez és tanrendhez kapcsolódóan. Az erdészeti erdei iskolákat általában diákok látogatják, de több helyen óvodásokat és a felnőtteket is fogadnak.

A hazai erdőpedagógiában két fő irány figyelhető meg. Az egyik az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) által támogatott, inkább a „németes”, erdészekre, erdőmérnökökre építő, míg a másik az Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Karon Kováts-Németh Mária által elindított erdőpedagógia program. Mindkettőben közös, hogy az erdő és az erdőgazdálkodás központi szerepet játszik benne, de az OEE programban az erdészeti szakmai tartalmak (erdő élővilága; erdő és ember; erdő és klíma; erdész munkája; erdő mint megújuló energiaforrás stb.) dominálnak, amit kiegészítenek a különféle kézműves és helyismereti foglalkozások.

Keresd a harkályt!

Az erdei iskola programok körében kétféle minősítési rendszerrel találkozhatunk. Az egyik minősítő szervezet az Országos Erdészeti Egyesület (OEE), mely az erdészeti erdei iskola címmel ruházza fel az erdei iskolát. A másik szervezet a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége (KOKOSZ), mely emblémával jelzi a minősített erdei iskolai szolgáltatást. Ezen kívül hazánkban számos olyan erdei iskolaként nevezett egység is működik, amely nem rendelkezik minősítéssel, mindössze programokat kínál vagy kizárólag erdei szálláshelyként funkcionál.

Ahhoz, hogy egy helyszín hivatalosan is erdei iskola (vagy erdei óvoda) lehessen, minősítő eljáráson kell átesnie. A minősítés során vizsgálják a szolgáltató szakmai programját, személyi (szervezeti háttér) és tárgyi (szolgáltatáshoz szükséges infrastruktúra) feltételeit. Ha a szempontoknak megfelel a szolgáltató, a KOKOSZ tanúsítványt állít ki, mely négy évre szól, és az erdei iskola jogosulttá válik a Harkály, az erdei óvoda pedig a Mókus védjegy használatára. A minősített erdei iskolák, óvodák különböző tanulási lehetőségeket kínálnak, a helyszín, a terület ismeretét nyújtják. Segítséget adnak egyes tevékenységek megszervezéséhez, lebonyolításához, sajátos tudású, és biztosítják a tapasztalt helyi szakemberek részvételét.

02_09.jpg

Kihalás szélén a harkály és a mókus?

Számos jó gyakorlatot láthatunk országszerte az erdei iskolára, mégis azt kell mondanunk, hogy ez a tanítási-tanulási forma válságban van. A kétezres évek elejének lendülete alábbhagyott, nincs forrás az erdei iskolák támogatására. A pénzhiány miatt ugrásszerűen lecsökkent a látogatószám, mivel a szülők nem tudják finanszírozni az erdei iskolázás teljes költségét vagy annak jelentős hányadát. Gyakran előfordul az is, hogy nem fizetnek túlórát az erdei iskolában 24 órát dolgozó pedagógusnak, de hallani olyan esetről is, amikor elvárják tőlük, hogy „utólag dolgozzák le” az iskolában azokat a napokat, amelyeken erdei iskolába vitték diákjaikat.

erdei_iskola_es_ovoda_vedjegy.jpg

Hello Tábor!

A legkülönbözőbb lehetőségek közül lehet választani az erdei iskolák kínálatából. A Mecsekben, az Orfűi tó mellett található Magyarhertelenden működik például a Hello Tábor, ahol általános iskolai osztályokat várnak 5 napos erdei iskolai programokra. Az alsó és felső tagozatosok számára külön csomagot dolgoztak ki, hamarosan új szakmai programokkal is jelentkeznek. Az éppen megújuló tábor nyereményjátékot is hirdetett: négynapos osztálykirándulást sorsolnak ki a kreatív pályázatuk indulói között. Részletek itt.

Kapcsolódó írásaink

Hogyan válasszunk? A tábor bizalmi termék
Bejárható Magyarország Program: Tanulás földön, vízen, lóháton

Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait 
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!

 

Fogalomtár

Erdei óvoda: olyan tudatosan tervezett és szervezett, a nevelési intézmény székhelyétől különböző helyszínen folytatott, a környezet adottságaira támaszkodó tevékenység, amely a külső világ tevékeny megismerésére nevelés részeként segíti a gyermekek környezethez, természethez való érzékenyítését, a pozitív környezettudatos magatartás kialakulását. Az Erdei Óvoda program olyan szakmai terv alapján valósul meg, melynek kiemelkedő nevelési (pedagógiai) feladatai messzemenően figyelembe veszik a fenntarthatóságra nevelés elvét, a helyi nevelési programot, az óvodai nevelés folyamatjellegét, a nevelési területek kölcsönhatását, egymásra épülését. Az Erdei Óvoda sajátosságokhoz, a választott helyszín természeti, épített és szociokulturális környezetéhez, helyei adottságokhoz, lehetőségekhez igazodó, több napon keresztül (egymást követő minimum három nap) folytatott cselekvésre, cselekedtetésre, élménypedagógiára, komplex módon épülő tapasztalatszerzés, amely bentlakásos vagy egész napos formában valósul meg.

Erdei iskola: sajátos, a környezet adottságaira építő nevelési, tanulásszervezési egység. A szorgalmi időben megvalósuló, egybefüggően többnapos, a szervező oktatási intézmény székhelyétől különböző helyszínű tanulásszervezési mód, amely során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére épül. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció.

A bejegyzés trackback címe:

https://tizperciskola.blog.hu/api/trackback/id/tr508372074

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Vakmacska 2016.02.09. 13:33:26

Az egyik gond tényleg a pénz. Ha van két iskolás gyerekem, én se adok szívesen hetvenezer forintot erdei iskolára (támogatás nélkül kb. ennyi), úgy, hogy ez iskolaidőben van, és a nyári szünetben még szeretnék velük családilag is nyaralni meg elküldeni őket táborba.

A másik az ovis korosztály, az itthoni nevelési stílus általában önállótlan gyereket eredményez ebben a korban, és a mai 26-30 fős csoportokban képtelenséggé válik az egész napos ellátás, hány keze legyen a szerencsétlen max. két óvó néninek. Fürödni, fogat mosni, rendesen felöltözni meg kell. Arról nem is beszélve, hogy van aki bepisil, sokan nem akarnak a szülőtől távol lenni napokig (nem szokás, nincsenek edzésben), és ha nem alszanak, megette a fene a mókust.
süti beállítások módosítása