Tízperc Iskolablog Érdekességek az oktatásról

Szinte mindenki bekerül a középiskolába

Középfokú felvételi

22919336_s.jpg

Alig ért le a bejgli és a sonkatekercs, a nyolcadikos diákok – és néhányan a negyedikesek, hatodikosok közül – máris kemény versenyre készülnek. Azoknak a gyerekeknek ugyanis, akik szeptemberben olyan középiskolában szeretnék folytatni tanulmányaikat, amelyekbe felvételivel lehet csak bekerülni, január 16-án kell megírniuk a központi írásbelit. Közel 410 iskolába kötelező a felvételi. A végső eredményeket április 26-án tudják majd meg a diákok. 

Igazságosabb lett 

A mai központi középiskolai felvételit a 2008/2009-es tanévben vezették be. Korábban az iskolák maguk állíthatták össze a feladatsorokat, így a felvételiző gyerekek, akár 10-12, akár 14 évesen mérettettek meg, intézményenként más-más teszteket írtak, és felvételi vizsgáról felvételi vizsgára jártak. Ez a gyakorlat nemcsak több stresszt okozott a kamaszoknak, de az esélyek kiegyenlítését sem szolgálta. Az iskolák ugyanis a maguk által szervezett felvételijükhöz gyakran saját, fizetős előkészítőket is hirdettek – és így a hátrányos helyzetű gyerekek esélyei tovább romlottak. A szóbeli felvételin ráadásul nem feltétlenül a diákok kompetenciáira, tudására (voltak) kíváncsiak a felvételiztetők, hanem sokszor a családi hátterére.

2009 januárjától az egységes írásbeli feladatsorokat az Oktatási Hivatal állítja össze, és minden diák ugyanakkor és ugyanazt írja attól függően, melyik iskolatípusba – négy-, hat- vagy nyolcosztályos középiskolába – szeretne bekerülni. A diákoknak egy matematikai és egy magyar nyelvi feladatsort kell megírniuk, egyenként 45 perc alatt. Mivel a nyolcadikosok eltérően haladhatnak a tanagyagban nemhogy iskolánként, de akár egy évfolyamon belül is, a felvételi inkább a korábbi évekre épít, és elsősorban a középiskola sikeres teljesítéséhez szükséges kompetenciák meglétét kéri számon. Ehhez matematikából és magyar nyelvből is tíz feladat áll rendelkezésre. 

Az elmúlt évek feladatsorai és megoldásai, amelyekkel a nyolc-, hat- és négyosztályos középiskolákba lehetett bekerülni, letölthetők az Oktatási Hivatal honlapjáról

Az iskolák 48,6%-a nem tart felvételi vizsgát, ehelyett az általános iskolai tanulmányi eredmények (az év végi és a 8. osztályos félévi érdemjegyek) alapján rangsorolja és veszi fel a tanulókat. Vannak azonban olyan iskolák is, ahol az írásbelin felül még szóbelit vagy alkalmassági vizsgát is tartanak. Idén február 16. és március 4. között kell megszervezni a szóbeli és alkalmassági vizsgákat. Hogy melyik iskola pontosan mit vár el a felvételizőktől, és hogyan számítja a pontokat, azt a felvételi tájékoztatók tartalmazzák. 

Bonyolult pontszámítás 

Azokban az iskolákban, amelyek előírják a központi írásbeli vizsgát, ott a diákok felvételi összpontszámának minimum 50%-át az írásbeli eredménynek kell adnia. A középiskolák ugyanakkor választhatnak, hogy melyik tárgyból (magyar nyelv és/vagy matematika) kérik a központi vizsga eredményét. Lehetséges továbbá az is, hogy az iskola egy adott tanulmányi területen csak az egyik vizsga eredményét számítja be, ebben az esetben annak az egy írásbeli eredménynek kell a felvételi összpontszám minimum 50%-át képviselnie. De lehetséges az is, hogy egy adott tanulmányi területen az egyik tantárgyból elért eredményeket nagyobb súllyal számítják be, mint a másikét. A bonyolult számítások miatt a felvételiző diáknak az az érdeke, hogy mindkét tárgyból jelentkezzen a központi írásbeli vizsgára – különösen, ha még hezitál, hová is szeretné beadni a jelentkezését.

Azok a diákok, akik nem kerültek be egyik általuk megjelölt középiskolába sem, rendkívüli felvételi eljárás keretében jelentkezhetnek azokba az iskolákba, ahol a helyek kevesebb, mint 90%-át töltötték fel.

Sok az eszkimó, kevés a fóka

Tavaly a gimnáziumok többségébe a tanulmányi eredmények, az írásbeli és a szóbeli vizsga alapján lehetett bekerülni. Ezzel szemben a szakközépiskolák háromnegyedébe, illetve az összes szakiskolába elegendő volt a jó általános iskolai eredmény.

Néhány érdekes adat a tavalyi felvételiről:

  • a középiskolákba 83 322 diák adta be jelentkezését (az előző tanévben 81 963 fő),
  • a diákok 96,7%-át felvették az általános felvételi eljárásban (ez 80 579 tanulót jelent),
  • a felvett diákok 75,3%-át az általuk elsőnek jelölt tanulmányi területre vették fel,
  • a felvett diákok 94,1%-át az általuk első három helyre jelölt tanulmányi terület valamelyikére vették fel,
  • az ekkor kimaradók részére (2743 tanuló) létszámuknál 19-szer több szabad férőhely maradt a középfokú iskolákban a rendkívüli felvételi eljárás időszakára.

A fenti számok is mutatják, hogy a középfokú oktatásban jóval több férőhely van, mint diák. A feltöltöttség szempontjából legkevésbé a 6 és 8 osztályos gimnáziumoknak kell izgulniuk, ezekbe az intézményekbe ugyanis évről évre többen akarnak bekerülni, miközben a helyek száma nemigen változik. Így tavaly a 8 osztályosba jelentkezők 43%-a, a 6 osztályosba felvételizőknek pedig 36%-a nem kerülhetett be.

A legtöbb betöltetlen hely a szakiskolákban van. Ehhez jön még az is, hogy az előző tanévhez képest 2015 őszén több diák kezdhette meg gimnáziumi (2,2%) és szakközépiskolai (2,8%) tanulmányait, viszont a szakiskolába 1,4%-kal kevesebb fiatalt vettek fel.

01.jpg

A középiskolai felvételivel kapcsolatban statisztikák, elemzések érhetők el az Oktatási Hivatal honlapján.

Felvételi rendszerek szomszédainknál

Szlovákiában a 2015/2016-os tanévtől jelentős változások léptek érvénybe. Korábban a középiskolák a saját felvételi kritériumaik szerint vizsgáztatták és választották ki a jelentkezőket, idéntől azonban már északi szomszédunk diákjainak is központi felvételi tesztet kell írnia az iskola tanítási nyelvéből és matematikából. Szlovákiában 9 évfolyamos az általános iskola, míg korábban az alapiskola utolsó két évfolyamának átlagai – a nyolcadikos és kilencedikes jegyek – beleszámítottak a felvételi pontszámába, mostantól ezeket nem nézik.

Szerbiában azonban éppen megszüntették néhány éve a központi felvételit: 2011-től a nyolcadik osztályosok kisérettségiznek, és a három tárgyból szerzett vizsgajegyeik, valamint a tanulmányi eredményeik alapján iratkozhatnak középiskolába. A kisérettségi az anyanyelvi, a matematikai és a kombinált tesztből áll – utóbbi a fizika, a biológia, a kémia, a földrajz és a történelem tárgyakból tesz fel kérdéseket. A bizonyítvány 70%-ban, míg a kisérettségi eredménye 30%-ban járul hozzá a felvételi pontszámokhoz.

Romániában az állami líceumokba való beiratkozás a felvételi média (átlag) alapján történik. A nyolcadikos diákokat a júniusi Országos Értékelésen (ez leginkább egy kisérettségihez hasonlít) elért eredményük és az ötödik–nyolcadik osztályos átlaguk alapján rangsorolják. A felvételi jegybe 75%-ban számít bele az országos felmérésen elért eredmények átlaga, 25%-ban az öt-nyolc osztályos bizonyítvány.

Kell-e versenyeztetni a diákokat? 

Az oktatási elemzők, a pedagógusok és a pszichológusok véleménye eltérő abban, hogy jó-e felvételi procedúrának kitenni a 10-14 éveseket. (És akkor még nem is foglalkoztunk azzal, hogy egyes helyeken az általános iskolák belépőit is mérik.) 

Általában a felvételi mellett szól, hogy a gyerekeket az alkalmazott tudásuk alapján lehet mérni – pontosabban kiszűrni. Elméletileg az iskolák így választhatják ki a legbiztosabban a hozzájuk jelentkező legjobbakat, ezáltal az egyes tanulók velük nagyjából hasonló képességűekkel kerülnek egy osztályba. A homogén osztályokban egyszerűbb a tanítás-tanulás szervezése, tervezhetőbb a haladás. A képességek, teljesítmények szerinti elkülönítés mellett szokták felhozni azt is, hogy a „rosszabb” adottságokkal induló gyerekeknek jobb, ha külön csoportokban nevelik-oktatják őket, mert sajátos igényeik vannak, amelyeknek így lehet legjobban megfelelni. Gyakran elhangzik az is, hogy a jobb képességűeket, tehetségesebbeket vagy egyszerűen csak gyorsabb haladásra képes gyerekeket pedig csak visszafogja, ha gyengébbekkel kell együtt tanulniuk. 

A kutatások alapján – és ezt támasztják alá a PISA-mérések és az országos kompetenciamérések eredményei is – azonban a jó tanulók semmivel sem eredményesebbek, ha homogén csoportba kerülnek, míg egy heterogén csoportban a lassabban haladókat kifejezetten segítik, felfelé húzzák. Nahalka István oktatáskutató szerint a gyerekek képességeik alapján történő csoportokba osztása „valójában társadalmi csoportok, rétegek, osztályok közötti törésvonalak mentén történik. Ez önmagában is antidemokratikus, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ez egyben az erőforrások nem egyenletes elosztását is jelenti, de ráadásul a különböző társadalmi csoportokhoz tartozó gyerekek elkülönítésével jár, ami nagy valószínűséggel tragikus mértékben rombolja a magyar társadalom belső kohézióját.” Sok oldalról alátámasztott pedagógiai állítás, hogy a társadalmi hátterük szerint homogén csoportok kialakítása nem javítja, hanem éppen, hogy rontja a tehetséges vagy annak tartott tanulók esélyeit a kiemelkedő tudás, fejlettség megszerzésére.

Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait 
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!
Következő témánk: STEM, pályaválasztás

A bejegyzés trackback címe:

https://tizperciskola.blog.hu/api/trackback/id/tr128237456

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

esomar 2016.01.05. 13:27:45

Valószínűleg fordítási hiba miatt, a medián statisztikai fogalma helyett média került a román rendszerről szóló szövegbe.

esomar 2016.01.05. 13:31:20

Közben megnéztem, ezt hibát a hivatalos, románról magyarra fordított anyagból vette át a cikk.

Köldök_szösz 2016.01.05. 14:53:08

Igen sokat bekerülnek. Nem is olyan nagyon rég még nagy szám volt egy érettségi. Előtte meg 100 évvel 8 általános is biztos. Ahogy megyen előre a világ egyre bonyolultabb lesz minden és egyre többet, tovább kell tanulni ahhoz hogy boldogulni tudjunk. A baj csak az hogy közben élni is kéne nem csak 30 éves korig a kva iskolapadban rothadni.

Mérnork 2016.01.05. 15:45:49

@Túrós:
"Igen sokat bekerülnek. Nem is olyan nagyon rég még nagy szám volt egy érettségi."
Az a baj, hogy ez nem azt jelenti, hogy ennyivel több az okos gyerek/ember, hanem ennyivel lejjebb vitték a követelmény szintet, hogy minél többen el tudják végezni. Felsőoktatásban dettó ugyanez, ezért nem ér semmit nagyon sok "diploma".

Köldök_szösz 2016.01.05. 18:38:36

@Mérnork: szerintem nem vitték azt sehova. Talán olyan könnyű elvégezni egy műszaki, vagy pénzügyi egyetemet? Mert most ne azokról beszéljünk ami tényleg nem ad semmilyen szakmai tudást.

pukancs 2016.01.05. 19:32:37

van pár szakmunkás munka akikre szükség van, a többi szart se ér kategória.
ezen felül amire lenen is kereslet az kb az elfekvő elcigányosodott társadalmi problémás gyerekek gyűjtőhelye. Emiatt az oktatás színvonala ott kezdődik hogy mossunk kezet és nem cigiünk óra alatt szint.
A segédmunkás nem csak itthon hanem az gazdag EU-ban se kell, szóval erről ennyit.
Mindent automatizálnak, aki nem komplex alkotó tudást tanul mehet a picsába 10-20 éven belül.
Már most is csak oda kell amihez 8 osztály kell összerakó (nem összeszerel! mert ahhoz tudás is kell!) szóval csak összerak!
süti beállítások módosítása