Tízperc Iskolablog Érdekességek az oktatásról

Ösztöndíjjal külföldön

A nemzetközi hallgatói mobilitás

Ösztöndíjjal külföldre menni jó – hogy egy közhellyel indítsunk. Más ország, más környezet, új barátok, kapcsolatok, buli, és persze esetleg új tanárok, új ismeretek, javuló nyelvtudás. A külföldi résztanulmány az önéletrajzban is jól fest, magas presztízsértékkel bír. A számok mindezek ellenére azt mutatják, hogy csak a hallgatók kis része kapcsolódik be a mobilitási programokba – a helyzet az Európai Unió országaiban sem más, a hallgatói mobilitási arányszámok itt is elmaradnak a várakozásoktól.

  abroad.jpg

 

Mobilitás a számok tükrében

A 2013-ban felvett EUROSTUDENT V felmérés adatai azt jelzik, hogy a külföldi tanulmányokat végzett magyar hallgatók 74%-a valamilyen EU-s ösztöndíjprogramban vett részt. Mobilitást célzó magyar állami ösztöndíjjal, egyéb ösztöndíjjal (lásd lentebb) 14%-uk, teljesen egyénileg szervezett módon pedig 12% folytatott külföldi tanulmányokat.

Olvass tovább!

A felsőoktatás „szociális dimenzióját” vizsgáló nemzetközi EUROSTUDENT V felmérés hazai eredményeinek összefoglalását itt, az eredmények alapján készült tanulmányokat itt olvashatják.

A Tempus Közalapítvány éves jelentései alapján megállapítható, hogy az Európai Uniós ösztöndíjjal külföldi tanulmányokat kezdő magyar hallgatók száma csekély mértékben ugyan, de évről évre növekszik. A 2009/10-es tanévben a Magyarországon működő 72 felsőoktatási intézményből 50 vett részt a Socrates/Erasmus programban, tulajdonképpen csak a legkisebb – egyházi fenntartású, vallástudományi, illetve speciális területeken működő – főiskolák maradtak ki, a Magyarországon beiratkozott összes hallgató 95%-a számára volt elvileg adott a kiutazás lehetősége. A résztvevő intézmények 2010-ben 3421 hallgató külföldi tanulmányait támogatták; emellett 719 hallgató vett részt külföldi szakmai gyakorlaton, tehát összesen 4140 hallgató részesült az Erasmus program támogatásában.

A statisztika szerint az elmúlt, 2014/15-ös tanévben 4147 hallgató vette igénybe az ugyancsak a Tempus Közalapítvány által koordinált Erasmus+ program ösztöndíját. 78%-uk tanulmányi céllal, 22%-uk szakmai gyakorlatra utazott külföldre.

Az Erasmus+ programban az Európai Unió tagországain kívül Izland, Liechtenstein, Macedónia, Norvégia és Törökország vesz részt, de a program keretében lehetőség van Európán kívüli országokba is pályázni. Egy hallgató egy képzési cikluson belül, tehát alapképzése, mesterképzése vagy doktori képzése során 12 hónapot tölthet ösztöndíjjal (tanulmányok vagy szakmai gyakorlat céljából) külföldön. Ugyancsak a Tempus Közalapítvány koordinálja a CEEPUS ösztöndíjprogramot, amelynek keretében jelenleg Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Horvátország, Koszovó, Lengyelország, Macedónia, Moldova, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia akkreditált felsőoktatási intézményeibe lehet kiutazni.

Az Európai Uniós ösztöndíjakon kívül természetesen más szervezett programok is elérhetők, mint például a végzős hallgatóknak vagy frissdiplomásoknak szakmai gyakorlati lehetőséget kínáló Magyar-Amerikai Vállalkozási Ösztöndíj Alap (HAESF), a felsőfokú végzettségűek számára további tanulmányi lehetőségeket kínáló Fulbright, vagy a német-magyar kutatócsere-programot támogató DAAD-ösztöndíj.

A hallgatói mobilitási célországok között Németország szerepel az első helyen, a német intézményekben tanult hallgatók száma alapján Németország messze megelőzi a listán második Nagy-Britanniát, valamint a harmadik Ausztriát. Kiemelendő Finnország és Hollandia, illetve a kelet-európai országok közül Lengyelország szerepe is.

03_01_03.jpg 

A külföldi tanulmányokat végzett fiatalok számára rövidebb ideig tart az álláskeresés, jövedelmük pedig magasabb, mint azon társaiké, akik nem tanultak külföldi egyetemen vagy főiskolán. A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2014-es felmérésének adatai szerint a Magyarországon foglalkoztatott diplomások körében a külföldi tanulmányokat folytatók átlagos bértöbblete megközelíti a havi nettó 23 ezer forintot.

Menni vagy nem menni?

Az érem másik oldala, hogy a 2014-es pályakövetési adatok szerint a végzett hallgatók 10%-a kapcsolódott be a nemzetközi hallgatói mobilitásba – minden tizedik végzett mondhatja tehát csak el magáról, hogy tanulmányai alatt legalább egy félévet külföldi felsőoktatási intézményben töltött.

Az EUROSTUDENT felmérés a már elvégzett külföldi tanulmányok mellett a (további) külföldi tanulmányi tervekre is rákérdezett. A válaszadók 4,3%-a tanult már külföldön, további 31,4%-uk még nem tanult más országban, de tervezi a mobilitásba való bekapcsolódást, 64,3%-uk tervei között azonban nem szerepel a külföldi tanulás. Miért van ez így – kérdezhetjük –, hiszen a munkaerő-piaci felmérések, a munkáltatók véleményeire alapozott vizsgálatok, a szakértői vélemények szerint világosan látszanak a külföldi tanulmányok előnyei.

A nemzetközi hallgatói mobilitásba be nem kapcsolódó (azt nem is tervező) egyetemisták, főiskolások körében a kiutazás és a kinti lét kapcsán jelentkező plusz pénzügyi terhek, a nem megfelelő idegennyelv-tudás, illetve a hazai családi vagy munkaerő-piaci háttér sérülése, illetve elvesztése a legfőbb távoltartó ok. A konkrét adatok szerint a külföldi mobilitást nem tervező hallgatók legnagyobb része, 72%-a a külföldi tanulmányokkal összefüggő plusz pénzügyi terhet látja komoly gátló tényezőnek. 54%-uk számára az elégtelen nyelvtudás (is) a mobilitás súlyos gátja. Elsősorban, de persze nem kizárólag a házastársi vagy partneri kapcsolatban élők számára komoly probléma a külföldi tanulmányok miatti elszakadás a családtól, míg a munkahellyel rendelkezők a fizetett munka elvesztésének veszélye miatt nem terveznek külföldi képzésben való részvételt.

03_01_1.jpg

A külföldi tanulmányok természetesen pénzügyi értelemben komoly pluszterhelést jelentenek a résztvevőknek, illetve azok családjának. A kiutazó hallgatók jellemzően többféle forrást is igyekeznek felhasználni tanulmányaik és megélhetésük finanszírozására. A bevont forrástípusok megoszlásának mérésében (és az eredményekben) ugyan vannak különbségek az egyes, a témával foglalkozó felmérések között, kijelenthető azonban, hogy az ösztöndíjak nem képesek teljes mértékben fedezni a kint tartózkodás költségeit. Az ösztöndíjak mellett a legnagyobb súly a családi támogatásoké, valamint a hallgató által bevont egyéb saját forrásoké.

03_01_02.jpg

A felsőoktatás rendszerének átalakulása miatt egyre több olyan hallgatóval találkozhatunk az egyetemeken és főiskolákon, akik tanulmányaik mellett főállásban munkát végeznek. Ennek a jelenségkörnek az elemzése meghaladná mostani bejegyzésünk témáját, említésre érdemes azonban abból a szempontból, hogy egy főállásban végzett munka mellett csaknem lehetetlen féléves vagy hosszabb külföldi résztanulmányokat vállalni. Az EUROSTUDENT adatai is ezt jelzik – a főállásban dolgozók 75%-a egyáltalán nem tervezi a bekapcsolódást a hallgatói mobilitásba, nem kívánják ezzel veszélyeztetni a munkahelyüket, a munkavégzésük biztonságát.

Az alkalmi jelleggel dolgozók között ezzel ellentétben átlag feletti arányban vannak azok, akik ki szeretnének utazni – az alkalmi munkából származó bevétel, jövedelem esetükben a kinti léthez szükséges „saját forrás” megalapozása is lehet.

Mi a helyzet az Unióban?

Az Európai Bizottság 2011-es közleménye szerint „a tanulási mobilitás elősegíti a szakmai, szociális és interkulturális készségek növelését és a foglalkoztathatóságot”, így az Európai Felsőoktatási Térség (EHEA) miniszterei megállapodtak abban, hogy 2020-ig 20 százalékra növelik a külföldi tanulmányokat vagy képzési időszakot végző hallgatók számát. A dokumentum megállapítja, hogy bár az alapképzés-mesterfokozat-doktori fokozat struktúra kialakítása és a minőségbiztosítási fejlesztések elősegítették az egyéni mobilitást, a külföldön szerzett felsőoktatási végzettség elismertetése még mindig túl nehéz, a „vertikális” mobilitás, tehát az alapképzés, mesterfokozat és doktori fokozat különböző országokban történő elvégzése továbbra is alacsony fokú, a kutatók Unión belüli mozgása pedig akadályokba ütközik.

A nemzetközi felmérések azt mutatják, hogy a megcélzott 20 százalékos mobilitási arány még a fejlett centrum országokban is igen messze van a jelenlegi állapottól. A téma nemzetközi szinten elismert szakértője, Ulrich Teichler egy, a bachelor-végzettek mobilitását és munkaerő-piaci integrációját vizsgáló nemzeti felmérések eredményeit összegző kötetben megállapítja, hogy a legmagasabb mobilitási arány Norvégia (6,8%) és Ausztria (6%) esetében látható, miközben Csehország 2,5, Olaszország 2,3 és az Egyesült Királyság 1,2%-nyi mobil hallgatóval a lista végén található.

 

Fogalomtár

Nemzetközi hallgatói mobilitás: Külföldi résztanulmányok elvégzése (kreditmobilitás), vagy külföldi egyetemeken folytatott diplomaszerzésre irányuló tanulmányok (fokozat-mobilitás). Cikkünk a kreditmobilitás jelenségkörével foglalkozik.

Európai Felsőoktatási Térség (EFT – EHEA): A Bolognai Nyilatkozat 29 aláírója 1999 júniusában elhatározta, hogy 2010-re létrehozzák az Európai Felsőoktatási Térséget. Ezt a szándékot a 2003-as berlini találkozón is megerősítették. Az Európai Felsőoktatási Térség lényege egy egységes elvek mentén szervezett, átjárhatóságot, mobilitási lehetőségeket biztosító, a hozzáférést magas szintre emelő egységes európai felsőoktatási rendszer létrehozása.

 

Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!

 

Kövessen bennünket a facebookon is!

 

Következő témánk: Esélyteremtés és felzárkóztatás angol módra

 

A bejegyzés trackback címe:

https://tizperciskola.blog.hu/api/trackback/id/tr268410370

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Hogyan tanulj tovább Amerikában? 2016.03.01. 15:40:58

| Gál Kati | Ez a cikk azoknak szól, akik az USA-ban szeretnék folytatni egyetemi tanulmányaikat, mint külföldi diák. KINEK SZÓL EZ A CIKK (ÉS KINEK NEM) Ha cserediákként szeretnél kimenni egy fél évre, évre, esetleg egy nyárra, akkor javaslom, ...

Trackback: Európa tárt karokkal vár! 2016.03.01. 15:36:41

Az alábbiakban három sokat hallott, jól ismert programot szeretnék bemutatni. Mindhárom jó lehetőség arra, hogy megismerjük egy másik ország kultúráját, ráadásul az Európai Unió támogatásával, több-kevesebb saját anyagi ráfordítással. A paletta széle...

Trackback: Hogyan tanulj tovább Amerikában? 2016.03.01. 15:35:14

| Gál Kati | Ez a cikk azoknak szól, akik az USA-ban szeretnék folytatni egyetemi tanulmányaikat, mint külföldi diák. KINEK SZÓL EZ A CIKK (ÉS KINEK NEM) Ha cserediákként szeretnél kimenni egy fél évre, évre, esetleg egy nyárra, akkor javaslom, ...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása