Trend a világban a kötelező iskolai szolgálat bevezetése. Az Európai Parlament 2006-ban adta ki ajánlását az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról, melyek közül a szociális és állampolgári kompetencia erősítéséhez járulhat hozzá a közösségi szolgálat. Előző heti posztunkban néhány nemzetközi példát mutattunk be ennek különböző formáiról. Magyarországon 2016 tavaszán érettségiznek az első olyan diákok, akiknek a bizonyítványuk megszerzéséhez kötelezően el kell végezniük 50 óra szolgálatot. De milyen kötelezettségekkel jár ez pontosan? 
Mi is a közösségi szolgálat?
Szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása – fogalmazza meg a közösségi szolgálat definícióját a jogszabály.
Ahogy a bemutatott külföldi példák esetében, úgy Magyarországon is az önkéntességre, a segítő, karitatív tevékenységekre helyezték a hangsúlyt. Nálunk azonban csak az érettségire készülő gimnazistáknak, szakközépiskolásoknak tették kötelezővé. Ez a „kötelező önkéntesség” gyakorlatilag azt jelenti, hogy a diák önként választja meg, milyen módon végez segítő tevékenységet.
A magyar modell öt óra felkészítést, 40 óra tevékenységet és öt óra feldolgozást ír elő a középiskolásoknak. A diákok egy nap 1-3 óra szolgálatot teljesíthetnek lakóhelyük, iskolájuk környezetében. Ez a kitétel azt a célt szolgálja, hogy a gyerekeket rendszeres segítő tevékenységre ösztönözzék, ne pedig kampányszerű vállalásokra.
Bár sok intézmény számára újdonság a közösségi szolgálat, Magyarországon is szép hagyománya van az iskolai önkéntes, segítségnyújtó programoknak. A bevezetéskor komoly intézményi tapasztalat állt rendelkezésre például a Waldorf iskolákban és számos egyházi, önkormányzati, valamint nemzetközi érettségit adó intézményben. Ezeken felül egy 3 hónapos pilot program (a TÁRS-program) alapozta meg a program kidolgozását.
Olvass tovább!
A jó gyakorlatokat, módszertani segédleteket, kapcsolódó információkat gyűjti össze a www.kozossegi.ofi.hu oldal.
Mivel jár a hétköznapokban?
A diákok maguk dönthetik el, milyen rendszerességgel, mennyi idő alatt teljesítik az előírt órákat. Célszerű azonban a 11. évfolyam végéig kipipálni az 50 óra jelentős részét, mert a tapasztalatok szerint az érettségire, felvételire, ballagásra fókuszáló 12. évfolyamba sűríteni a szolgálatot csak igen nehezen lehet. A diákok is érzik ezt: 2014 decemberéig a 11. évfolyamos tanulók 73%-a teljesített 21 óránál többet, és jelentős volt azoknak az aránya, akik már teljesítették is az 50 órát.
A közösségi szolgálat ugyanis kizárólag iskolai időn kívüli tevékenység lehet, és fontos célja, hogy következetességre, megbízhatóságra, a vállalt feladatok elvégzésére nevelje a gyerekeket. Így ha egy diák elvállal négy napot például egy idősek otthonában, akkor akár egymást követő négy délutánját, kora estéjét is ott kell töltenie. Természetesen nyáron is vállalhatnak közösségi szolgálatot, a szervezetek, intézmények a legkülönbözőbb programokat hirdetik meg a vakáció idejére. Az iskolával azonban mindenképpen egyeztetni kell, elfogadja-e az adott tevékenységet.
Kampány helyett rendszeres szolgálat
Jellegéből adódóan a közösségi szolgálat fő területe a nonprofit és az állami szektor. A tevékenységek széles skálájából lehet választani. A legtöbb országban, államban megtalálhatók a környezet- és természetvédelmi programok, de gyakran választhatók még az egészségügy, az oktatás és a szabadidős tevékenységek is. A magyar modellben ezeken felül hangsúlyos szerepet kapott a szociális terület, de egy igazi kuriózumnak számító tevékenység is felkerült a listára: a katasztrófavédelem.
Közösségi szolgálat végezhető az alábbi területeken:
- egészségügyi,
- szociális és jótékonysági,
- oktatási,
- kulturális és közösségi,
- környezet és természetvédelmi,
- katasztrófavédelmi,
- bűn- és baleset-megelőzési területen,
- valamint idetartoznak az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyerekekkel, az idős emberekkel végzett közös sport- és szabadidős tevékenységek is.
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) 2015. januári felmérése szerint a diákok 90%-a saját érdeklődés alapján választott tevékenységi területet. A döntésükben sokan inkább a fogadóintézményt vették figyelembe, és fontos szempont volt még az iskolához való közelség is.
A pedagógus szerepe
Bár a közösségi szolgálat végezhető az iskolán belül, az ajánlás szerint legalább az órák felét iskolán kívüli tevékenységből kell megszerezniük a diákoknak. Így az iskolának is tevékeny szerep jut: a pedagógusok felkészítő, reflektáló foglalkozásokat tartanak a diákoknak, koordinálják, szervezik a programokat, tartják a kapcsolatot a magánszemélyekkel vagy a fogadó szervezetekkel, intézményekkel, de ha szükséges, együttműködési megállapodást is kötnek velük. Tájékoztatják a szülőket, vezetik a közösségi szolgálat adminisztrációját. A munka nagyságát az is érzékelteti, hogy az iskolák harmada 37 fogadó szervezettel áll kapcsolatban (a KLIK-es iskolák körében ugyanez az átlag 42).
Az iskolai élet szervezése helyett tehát elsősorban személyek segítését tűzték ki célul, emiatt a diákok akár magánszemélyekhez – kivétel családtagokhoz, rokonokhoz – is járhatnak segíteni. Elszámolható továbbá az időseknek nyújtott informatikai oktatás (pl. Kattints rá, nagyi!), a kisebb diákok korrepetálása vagy az óvodai játékokban való részvétel is. Azonban a szalagavatón sorfalat állni, tankönyvet osztani vagy a kórusban énekelni nem fér bele a közösségi szolgálat kereteibe.
Olvass tovább!
Miért jó ez a diáknak?
A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, a középiskolai kötelező karitatív szolgálat hatására a fiatalok az érettségi után, az egyetemen is nagyobb arányban jelentkeznek önkéntes munkára, mint azok a társaik, akik nem vettek részt ilyen programban.
Az OFI-hoz beérkezett visszajelzések alapján a tanulók érzelmileg gazdagabbak lettek a programok során, biztosabb lett az önismeretük és kommunikációjuk. A közösségi szolgálat sokaknak a pályaválasztásban is segített dönteni.
Ami még döcög
A közösségi szolgálat kötelező elemei a felkészítő és feldolgozó foglalkozások. A gyakorlatban azonban egyelőre a tevékenységek megszervezése köti le az energiákat, a felkészítésre és a feldolgozásra kevesebb figyelem jut – ennek oka részben az is, hogy a pedagógusok és a diákok még „tanulják” a közösségi szolgálatot, éppen formálódnak a saját gyakorlatok, a módszertani támogatás pedig együtt fejlődik a programmal.
A közösségi szolgálat hosszú távú sikerességének záloga az iskolai szervezés és a pedagógusok motiváltsága. Bár Magyarországon szakmai támogatás övezi a programot, a tanártovábbképzés még nem érhető el ingyenesen minden pedagógusnak. A szervezésért felelős pedagógus nem kap anyagi támogatást, és a koordinátorok plusz munkájáért adható órakedvezményét sem tudják mindenhol kigazdálkodni.
Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!
Következő témánk: a NETFIT fittségi mérési rendszer
Fogalomtár
Egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák: azoknak az ismereteknek, készségeknek és attitűdöknek a kombinációja, amelyek megalapozzák a személyes boldogulást és fejlődést, az aktív állampolgárságot, a társadalmi integrációt és a foglalkoztatást. Az Európai keretrendszer alapján ezek a következők: (1) anyanyelvi kommunikáció, (2) idegen nyelvi kommunikáció, (3) matematikai, természettudományos és műszaki kompetenciák, (4) digitális kompetencia, (5) a hatékony, önálló tanulás, (6) szociális és állampolgári kompetenciák, (7) kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia, (8) kulturális tudatosság és kifejezőkészség.
