Minden szülő számára gyermeke fejlődése a legfontosabb. Viszont már a születést követően megfigyelhető, ha egy gyermek fejlődésében rendellenességek jelentkeznek. Mit tehet a szülő, ha gyermeke számára a megfelelő fejlődést szeretné biztosítani?
Jelenleg a köznevelés kiemelt feladata az iskolát megelőző koragyermekkori fejlesztés, a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók speciális igényeinek figyelembe vétele. Többek között ezeket a feladatokat segítenek ellátni a pedagógiai szakszolgálatok.
A pedagógiai szakszolgálat
2013 szeptemberétől két fontos változás történt a szakszolgálati rendszerben. Az első, hogy egy pedagógiai szakszolgálati intézményben egyesültek az eddig különböző fenntartatásban és működtetési formában funkcionáló szakértői bizottságok, nevelési tanácsadók, beszédjavító intézetek és egyéb szakszolgálati feladatot ellátó intézmények. Emellett két új elemmel bővült a pedagógiai szakszolgálatok feladatköre: minden megyében elindult az iskola- és óvodapszichológiai ellátás, valamint a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása.
Az új szervezetben tehát járásonként és tankerületenként alakítanak ki tagintézményeket. Így a megyék egész területén azonos minőségben lesz hozzáférhető mind a tízféle szakszolgálati ellátás. A tagintézmények az idáig megyei szinten szervezett szakértői bizottsági és pályaválasztási tevékenységen kívül a pedagógiai szakszolgálat eddigi nyolc feladatát is integrálják.
A feladatok sokszínűségéből is látszik, hogy a szakszolgálat nem csak a kiemelt figyelmet igénylő gyerekekkel foglalkozik, hanem minden olyan gyerekkel, akinek bármilyen fejleszthető, korrigálható problémája van.
A hiányosságok és zavarok felismerése
A részképesség-zavarok jelentős része csak az iskolában derül ki a folyamatos kudarcok hatására. Ha nehezebben megy a matek vagy a nyelvtanulás, esetleg gond van a helyesírással, a gyökerek sokkal korábbra nyúlhatnak vissza. A magatartási és tanulási zavarok egy része ugyanis már óvodás korban megfigyelhető. A rendezetlen, bizonytalan járás, mozgáskoordinációs zavarok, a figyelmetlenség, a rossz ceruzafogás, az artikulációs problémák, a kusza rajzok mind valamilyen hiányosságra utalhatnak.
A pedagógiai szakszolgálatok végzik számos más mellett az iskolaérettségi vizsgálatokat is azzal a céllal, hogy elkerüljék, csökkentsék az iskolai kudarcokat, növeljék a gyermekek önbizalmát, kompenzálják hátrányaikat. Minél korábban kezdik el a fejlesztő tevékenységet, annál sikeresebben alapozhatják meg a sikeres iskolakezdést. Ennek érdekében a nagycsoportos óvodásokat logopédusok, a nevelési tanácsadás szakemberei szűrik. A játékos feladatok során elsősorban a mozgás fejlettségét nézik, ugyanis ez adja mindennek az alapját. Ha egy gyerek esetében fejlesztés szükséges, a szakszolgálat értesíti a szülőt, és megkezdődhet a célzott (egy területre irányuló) vagy a komplex (átfogó) foglalkozás.
Olvass tovább!
Szűrések és fejlesztések az óvodában – interjú K. Németh Margittal, a budapesti II. kerületi Pedagógiai Szakszolgálat vezetőjével.
Később, a kisiskolás gyermek tanulásában is számos hibát, nehézséget figyelhet meg a szülő és a pedagógus egyaránt, ilyen
- a bizonytalan vonalvezetés,
- a betűk, szavak felismerésének nehézségei,
- az olvasási nehézségek (betűk, szótagok felcserélése, betűk összetévesztése),
- a betűk és számok fordított írása,
- a hangok megkülönböztetésének nehézségei.
Amennyiben a szülő vagy a pedagógus a kortársakhoz (csoporttársakhoz vagy osztálytársakhoz) képest feltűnő rendellenességet észlel, a pedagógiai szakszolgálatokhoz fordulhatnak. A felső tagozatosok és a középiskolások esetében az adott területek fejlesztése mellett ajánlott a tanulás megtanítása is, a különböző tanulási módszerek ugyanis hatékony segítséget nyújthatnak azoknak, akik részképesség-zavarral küzdenek.
Hová forduljunk, ha problémát tapasztalunk?
A pedagógiai szakszolgálatok a szülő és a pedagógus nevelő munkáját, valamint a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását segítik. A pedagógiai szakszolgálat a köznevelési törvény (2011. évi CXC. törvény) alapján immár tíz feladatot végez, térítésmentesen:
- a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás,
- a fejlesztő nevelés
- szakértői bizottsági tevékenység,
- a nevelési tanácsadás,
- a logopédiai ellátás,
- a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás,
- a konduktív pedagógiai ellátás,
- a gyógytestnevelés,
- az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás,
- és a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása.
Az adott tankerülethez tartozó szakszolgálatnál a szülő kérelmezheti a szakértői vizsgálatot, de ezt az óvoda és iskola is kezdeményezheti, utóbbi esetben azonban szükséges a szülő egyetértése is. A vizsgálat szakértői véleménnyel zárul, amit aztán be kell mutatni az óvodában, iskolában. Ha a vélemény alapján a gyerek fejlesztésre jogosult, kedvezményeket vagy akár felmentést is kaphat bizonyos tantárgyak értékelése alól, akkor a szülőnek írásban kell kérnie az intézmény vezetőjét, hogy vegyék figyelembe a szakértői véleményt.
Általában itt szokott megakadni a folyamat, ugyanis a szülők nem mindig tudják, hogy önmagában a szakszolgálattól kapott vélemény még nem elegendő ahhoz, hogy az intézmény, ahová a gyereke jár, valóban lépjen is. Az iskola a szülői kérvény beérkezése után adja csak ki a határozatot, amelynek értelmében a szaktanárnak és az osztályfőnöknek a szakszolgálat ajánlása szerint kell eljárnia.
De mi is az a szakértői vélemény?
A szakértői véleményt a szakértői bizottság készíti, amely komplex pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, és szükség szerint orvosi szakértői véleményt készít. Ilyen véleményre lehet szükség:
- az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása,
- a beilleszkedési, a tanulási és a magatartási nehézség (BTM) megállapítása vagy kizárása;
- a sajátos nevelési igény (SNI) megállapítása vagy kizárása;
- az SNI-s gyermekek tankötelezettségének meghosszabbítása és közösségi szolgálat alóli felmentése esetében.
A mintegy 1,5-3 órás vizsgálat során különböző tesztvizsgálati módszerek segítségével készül el a szakértői vélemény. A vizsgálatok alapján a szakértői bizottság javaslatot tesz a beilleszkedési, a tanulási és a magatartási nehézséggel küzdő, a sajátos nevelési igényű gyerekek különleges bánásmód keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére.
A vizsgálatot követően a szülő személyes, később hivatalos tájékoztatást kap a szakértői vélemény eredményéről. A vélemény javaslatot tesz a gyerek számára szükséges fejlesztésre. (Vagyis tartalmazza a gyerek nevelésével és oktatásával kapcsolatos követelményeket, a fejlesztési feladatokat, az ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére vonatkozó javaslatokat, valamint a szakszolgálat típusát és a szükséges szakembert is.) A szakszolgálat által elvégzett vizsgálat és vélemény tehát tényleges segítséget, konkrét javaslatokat, módszereket ajánl, de szükség esetén az egyéni fejlődés biztosítására kijelöli a legmegfelelőbb nevelési-oktatási intézményt is.
Fontos hangsúlyozni, hogy a pedagógiai szakszolgálat nem a hivatalosan beszerezhető felmentések gyára. A szakértői véleményben foglaltak a közvélekedéssel szemben nem „felmentik” a gyereket például a matematika tantárgy alól, nem „a rossz bizonyítványt magyarázzák”. Hanem olyan személyre szabott fejlesztést ajánlanak, amely segít leküzdeni a tanulási akadályokat, ezzel pedig növelik a gyerek önbizalmát és esélyeit. És nemcsak azoknak, akiknek komoly hátrányai, problémái vannak, hanem azoknak is, akik nehezebben boldogulnak bizonyos feladatokkal, tantárgyakkal. A pedagógiai szakszolgálattal való együttműködés tehát mind a szülő, mind az iskola szempontjából előnyös – de ennél is fontosabb, hogy elsősorban a gyereket segíti át a nehézségeken.
A gyerek ellátása ugyanakkor csak akkor kezdődhet meg, ha a szülő, vagy nagykorú tanuló esetében maga a diák egyetért a véleményben foglaltakkal. Ha a szülő (vagy a nagykorú diák) nem ért egyet az eredménnyel, fellebezhet a szakértői vélemény ellen.
Diagnózis: SNI, BTMN
Amennyiben a szakértői vélemény megállapítja a sajátos nevelési igényt (rövidítve SNI), a vélemény alapján a tanulónak joga, hogy állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön. A fejlesztő foglalkoztatás megvalósulhat a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, illetve a kollégiumi nevelés és oktatás keretében is.
Olvass tovább!
A sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók jogainak érvényesülése – Az Oktatási Jogok Biztosának beszámolója 2013. évi tevékenységéről.
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulóknak (rövidítve BTMN) főként tanulási nehézségeik vannak. Például nehezen tudnak olvasni (diszlexia), vagy az írással vannak gondjaik (diszgráfia), vagy éppen a matematika nem megy nekik (diszkalkulia). Ezek az úgynevezett tanulási zavarok, de BTMN-nek minősül a hiperaktivitás vagy a figyelemzavar is. A különleges bánásmódot igénylő tanulónak és a szülőnek a szakértői vélemény alapján kérelmet kell benyújtaniuk a javasolt mentességek, kedvezmények és az egyéni bánásmód érvényesítése érdekében. Erről az iskola igazgatója határozatot hoz, és megküldi a tanuló osztályfőnökének és az érintett tanároknak. Ezt követően a tanulónak kötelessége részt venni a javasolt fejlesztő foglalkozásokon. A felmentés ugyanakkor nem mentesíti a tanulót a felmentett tantárgy(ak) óráinak látogatása alól.
Olvass tovább!
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeket, tanulókat érintő kérdésekről – interjú dr. Kiss László szakszolgálati és fogyatékosságügyi köznevelési referenssel.
Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!
Következő témánk: Alapkészségek fejlesztése, felzárkóztatás az első osztályban
Fogalomtár
Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: A törvény szerint a kiemelt figyelmet igénylők két nagy részre oszthatók. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók és a különleges bánásmódot igénylők. Az utóbbiba három csoport tartozik: a sajátos nevelési igényű gyerekek, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdők valamint a kiemelten tehetségesek.
Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyerek, aki a szakértői bizottság véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.
Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.
