Nincs már egy hónap sem február 15-ig, addig lehet jelentkezni a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre. Korábban írtunk már arról, hogy kizárólag online adható be a jelentkezés, és hogyan kerülhetők el a leggyakoribb hibák. Most a szakválasztáshoz ajánlunk szempontokat. Szakképzés vagy felsőoktatás? – erre a kérdésre is kitérünk.
A legnépszerűbb szakok
Bár a rangsorok önmagukban meglepően keveset mondanak, és gyakran téves következtetéseket lehet levonni belőlük, mindenképpen érdekesek. A szakválasztás kapcsán két nagy rangsort mutatunk meg 2016-ból: azokat az alapszakokat, ahová a legtöbben jelentkeztek, és azokat az alapszakokat, ahová a legtöbb hallgatót vették fel végül.
Minden évben elkészíti a felsőoktatási jelentkezések statisztikáját a Felvi. A legnépszerűbb alapképzések 2016-ban (az első helyes jelentkezések száma alapján) a következők voltak:
1. gazdálkodási és menedzsment (3879)
2. óvodapedagógus (3145)
3. mérnökinformatikus (3045)
4. gépészmérnök (2974)
5. ápolás és betegellátás (2884)
6. pszichológia (2847)
7. turizmus-vendéglátás (2639)
8. kereskedelem és marketing (2431)
9. pénzügy és számvitel (2101)
10. csecsemő- és kisgyermeknevelő (2047)
Bár nem került a legnépszerűbbek közé, 2016-ban a legtöbb hallgatót felvett alap-, valamint osztatlan szakok listáján a jogász szak végzett az élen 2435 fővel. A felvettek létszáma szerint számított top10-ben mindhárom informatikai képzési területhez tartozó szakot megtaláljuk.
A legnagyobb alap- és osztatlan szakok a felvett hallgatók száma szerint:
1. jogász (2435)
2. gazdálkodási és menedzsment (1737)
3. gépészmérnöki (1734)
4. mérnökinformatikus (1545)
5. programtervező informatikus (1422)
6. kereskedelem és marketing (1169)
7. általános orvos (1022)
8. óvodapedagógus (1019)
9. csecsemő- és kisgyermeknevelő (976)
10. gazdaságinformatikus (913)
A legnépszerűbb és legnagyobb alapszakok toplistájában vegyesen vannak hiányszakmák és jól fizetett szakmák. Tízből négy cég szerint a gépészmérnökökből lesz a legnagyobb hiány 2017-ig a magyar gazdaságban, míg minden harmadik vállalat villamosmérnök-hiányt prognosztizál, akiket a jármű- és közlekedésmérnökök követnek – derül ki a HVG HR Center 2015. évi kutatásából. Egy másik felmérés szerint az informatika, a pénzügy, a minőségbiztosítás és a mérnöki területen végzett szakemberekre vadásznak leginkább a munkaadók. Ezenkívül Magyarországon több orvosi hiányszakma is fellelhető, például sebész, pszichiáter, radiológus, orvosi mikrobiológiai szakorvos, igazságügyi orvosszakértő.
Mi leszel, ha nagy leszel?
A fenti elemzések támpontot adhatnak ugyan, de nem befolyásolhatják kizárólagosan a személyes döntést. A diákok szempontjából a legfontosabb ugyanis az, hogy a választás az érdeklődésen és a képességeken alapuljon. Sokan esnek abba a hibába, hogy a kedvenc tanáruk területét választják, vagy azt a tantárgyat, amiből jó jegyeik vannak, esetleg amiről azt hallották, hogy „jól fizet”. Azt a kérdést is érdemes azonban megvizsgálni a jelentkezőknek, hogy éreznek-e elhivatottságot a választott szak iránt. Ez persze nagyon nehéz, különösen, ha a frissen érettségizőkre gondolunk, mégis hasznos lehet átgondolni, hogy el tudják-e képzelni magukat hosszú távon is a választott területen.
Fontos, praktikus szempont a szakok listájának véglegesítése előtt, hogy a választott szakokon kell-e emelt szintű érettségit tenni (és miből), vihetők-e pluszpontok, van-e bármilyen speciális feltétele a jelentkezésnek. Érdemes átgondolni továbbá azt is, mit kínál az adott szak, milyen követelményeknek kell majd megfelelnünk, megvannak-e ehhez a szükséges kompetenciáink, és milyen tudásra tehetünk szert a képzés elvégzésével.
Érettségi után: háromfelé indulhatsz
Az érettségi megszerzése után három továbbtanulási utat választhatunk: a szakképzést, a felsőoktatási szakképzést, a felsőoktatás alapképzését/osztatlan képzését. A felsőoktatási szakképzés 4 féléves, és 120 kreditet kell teljesíteni. Az alapképzéseken általában 6 + 1 félév (utóbbi a szakmai gyakorlat) alatt lehet diplomát szerezni, és ez idő alatt 180 + 30 kreditre kell szert tenni. (Néhány képzés esetében 8 félév a tanulmányi idő, ilyenkor 240 kredit szerezhető.) Az alapszak elvégzése után lehet jelentkezni a 4 féléves mesterszakokra (ezek 120 kreditesek). Bizonyos szakok eleve osztatlan képzés keretében végezhetők el, ez esetben 10–12 félév alatt 300–360 kredit szerezhető meg.
A #felvételi című kézikönyv tíz-tíz érvet gyűjtött össze a szakképzés, a felsőoktatási szakképzés és az alapképzés mellett. Az öt-öt legerősebb érvet itt is közzétesszük, a többiért lapozzátok fel a #felvételi I.1-es fejezetét!
A felsőoktatási alapképzés (BA , BSc) melletti érvek
1. A felsőfokú diplomával rendelkezők között a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta.
2. Számos szakma csak diplomával végezhető.
3. A diplomával rendelkezők esetében a legmagasabb az átlagfizetés.
4. A diploma megszerzéséig olyan sok tudásra és képességre tesz szert az ember, amely nagyobb lehetőséget ad neki a szükséges pályamódosításokra, a változó körülményekhez való adaptációra.
5. A felsőoktatásban megszerzett tudás a leendő gyermekeid otthoni tanításában, iskolarendszerben való eligazodásában is komoly segítséget fog nyújtani.
A felsőoktatási szakképzés melletti érvek
1. Nappali és levelező formában felsőoktatási szakképzést kizárólag egyetemek és főiskolák indíthatnak, ezáltal magasabb a színvonala és társadalmi elismertsége.
2. Diplomát ugyan nem ad, de felsőfokú szakképzettséget igazoló oklevél jár a sikeres záróvizsga után.
3. Ugyanazon szakterületen való továbbtanulás esetén a megszerzett kreditek 75%-át beszámolják az alapképzési szakba – így esetenként hamarabb juthatsz diplomához, mint akik érettségi után kezdik meg a tanulmányaikat.
4. Ha nem sikerült jól az érettségid, vagy nem szereztél emelt szintűt, akkor is mehetsz felsőoktatási szakképzésre, mert alacsonyabbak a ponthatárok.
5. A felsőoktatási szakképzés után lehetőség van az alapszakon történő továbbtanulásra. A kreditelismerés miatt a diplomaszerzés így csak másfél év, így összességében 1-2 szemeszterrel kell többet tanulnod, mint akik egyenesen BA- vagy BSc-szakra mentek.
A szakképzés mellett szóló érvek
1. Érettségi után az állam két további szakképzettség megszerzését finanszírozza, így szakközépiskolában akár két további szakmát is szerezhetsz.
2. Rövidebb idejűek a képzések, akár 1-2 évesek is lehetnek, így hamarabb juthatsz a munkaerőpiacra és kereshetsz pénzt.
3. Sok szakmában komoly munkaerőhiány van, így ezeken a területeken biztos álláshoz lehet jutni.
4. Könnyebb vállalkozást indítani biztos szakmával a kézben, így, ha van erre készséged, hamarosan kis céged is lehet.
5. A felvételihez nem kell sem nyelvvizsga, sem komoly tanulmányi eredmények, elég az érettségi.
Jól fizet – de minden diploma jól fizet
A Fizetesek.hu weblap kutatásai alapján az elmúlt egy év során a pályakezdők havi átlagbére bruttó 160 ezer forint volt. A végzettség szerinti összehasonlítás alapján kapott adatok elgondolkodtatóak: az általános iskolát végzettek átlagosan havi 118 ezer forint kezdő fizetésre számíthatnak. A szakközépiskolát végzettek érettségi nélkül 112 ezer, az érettségizettek átlagosan 128 ezer forintra számíthatnak az első évben. Az OKJ képzést végzett pályakezdők átlagosan havi 140 ezer forintot keresnek. A diplomák bérben kifejezésre jutó értéke a fenti adatokhoz képest: az alapképzési (BA, BSc) végzettséggel rendelkezők átlagosan 181 ezer forintot, a mester (MA, MSc) végzettséggel rendelkezők 209 ezer forintot, a posztgraduális végzettséget (PhD, szakirányú továbbképzés) szerzett pályakezdők 424 ezer forintot keresnek átlagosan a végzettség megszerzését követő első évben.
A diploma értéke a munkaerőpiacon magas. Persze jelentős különbségek a diplomás bérek körében is kimutathatók, mutatjuk, melyek a jelenleg legjobban fizető szakmák:
Még nem késő döntést hoznod vagy változtatnod! Ha úgy érzed, bizonytalan vagy, merre indulj, töltsd ki a #felvételi önismereti kérdéssorát, amely segíthet megtalálni a számodra ideális képzést!
Sok más segítséget találhatsz a #felvételi című kiadványban. A kézikönyvben összegyűjtötték a felvételéi eljárás legfontosabb tudnivalóit is, sok linkkel, példával, így a jelentkezések hitelesítéséről, a külföldi továbbtanulásról is olvashatsz.
Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!
Kövessen bennünket a facebookon is!
Következő témánk: Hová jelentkezzem? Az intézményválasztásról
Fogalomtár
Szakképzés: Valamely munkakör vagy foglalkozás betöltéséhez szükséges tudást, képességet és készséget fejlesztő képzés. Lehet iskolai rendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzés is. Az állam által elismert szakképesítések listáját az Országos Képzési Jegyzék tartalmazza.
Felsőoktatási szakképzés: A felsőoktatási intézmények által folytatott, felsőfokú szakképzettséget adó szakképzés, mely azonban újabb végzettségi szintet nem ad. Felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szakképzettséget tanúsító oklevelet lehet szerezni. A felsőoktatási szakképzés besorolási alapszakján való továbbtanulás esetén a felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott kreditek 75 százalékát el kell ismerni, ez egy 120 kredites felsőoktatási szakképzés esetében azt jelenti, hogy a továbbtanulásnak megfelelő alapképzési szakon 90 kreditet be kell számítani. Felsőoktatási szakképzésben eredményes felvételi eljárást követően vagy a besorolási szakon folytatott, be nem fejezett tanulmányok beszámításával kezdhetők meg, illetve folytathatók tanulmányok.
Felsőoktatási alapképzés: Az első képzési ciklus az alapképzés (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA: Bachelor of Arts, BSc: Bachelor of Sciences), mely alapképzési szaktól függően 6–8 féléves. Az alapképzés csak egyszakos, az oklevél megszerzésével alapfokozat és egy, az adott szaknak megfelelő szakképzettség szerezhető. Az alapfokozatot nyújtó első képzési ciklus a munkaerőpiacon hasznosítható szakmai ismereteket ad, az elhelyezkedéshez jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít, egyúttal megfelelő elméleti alapozást is nyújt az adott szakterületen a tanulmányok folytatásához, a mesterfokozat megszerzéséhez. Az adott alapképzési szak képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni a képzés elvégzésével, milyen személyi kompetenciák szükségesek a követelmények sikeres teljesítéséhez, a hallgató milyen szakmai ismeretekre tehet szert, továbbá milyen nyelvvizsga szükséges az oklevél megszerzéséhez, a mesterképzésen való továbbtanuláshoz.