Január 19-én Ne menj suliba címmel egész napos tüntetést szerveznek diákok és a Független Parlament, mert elegük van a jelenlegi oktatási rendszerből. Az elmúlt időszakban sok támadás érte a szervezetet, miközben egyre csak gyűlik a pénteki esemény pártolóinak száma. Gyetvai Viktort, a tüntetés egyik szervezőjét kérdeztük a Független Diákparlament működéséről és az Országház elé tervezett megmozdulásról. 

A Tízperc iskolablog a jövőben gyakrabban jelentkezik aktuális témákat tárgyaló cikkekkel, amelyekben megszólaltatjuk az érintetteket.

A Ne menj suliba - demonstrálj az oktatásért január 19-én néven futó tüntetés, amelynek te is szervezője vagy, sokakhoz a Facebookon jut el, ahol most szervezői státuszban nem a Független Diákparlament látható, hanem három név. Kinek, kiknek az eseménye lesz ez?

A történet úgy kezdődött, hogy volt egy diák, aki kitette az eseményt, pont akkoriban, amikor elég sokan posztoltak/beszéltek az oktatás problémáiról, a televízió is rákapott valamelyest a témára, amikor egy diáklány az Oktatási Hivatalnak írt levelet. Mivel ősszel, az iskolakezdéskor mindig újra előjönnek a tüneti problémák, páran frissítették az eseményt, és aztán megkeresték a Független Diákparlamentet is, hogy nem szeretne-e beszállni, illetve szervezési tapasztalataival aktívan részt venni. Mi nagyon örültünk a megkeresésnek, főképpen azért, mert támogatunk minden olyan diákkezdeményezést, amelyben nem fentről mondja meg valaki, hogy mit tegyünk. Tehát a tüntetést a diákok és a Független Diákparlament szervezi, és az esemény mindenkié, aki hisz abban, hogy az oktatás megreformálása elengedhetetlenül szükséges.

Költő, regény- és drámaíró, filozófus, publicista, politikus. Eötvös József, a 19. század nagy államférfija és gondolkodója belátta, hogy a nemzet gazdasági és társadalmi fejlődésének kulcsa az oktatás modernizálása. Az általa megalkotott népiskolai törvény komoly mérföldkő volt Magyarország polgárosodásának útján. Portré Eötvös Józsefről.

Az oktatásügyi kérdések a 2017-es évben is szép számmal adtak lehetőséget a nyílt és kevésbé nyílt, a csendes és a hangosabb vitára egyaránt. Hogy csak néhányat említsünk: a PISA sokk, a korai iskolaelhagyók nagy aránya, a pedagóguspálya elöregedése, a digitális szakadék diák és tanár között. Évértékelő interjúnkban Setényi János oktatáskutató a tízperciskolablogot is foglalkoztató kérdéseket értelmezi újra.

A mérések és tesztelések az utóbbi időben nem éppen sikersztoriként íródtak be a hazai közvélekedésbe. Jó lenne tudni azonban, mire is használható a PISA teszt és hogyan működik?

Maga a PISA teszt több évtizedes fejlesztések eredménye. A méréseknek van egy nagyon egyszerű összegzése, az a bizonyos rangsor, amit maga a PISA is vonakodva rak ki – komoly belső viták voltak, hiszen az eredmény ebben a formában pontatlan – valami azonban kellett a nyilvánosságnak. Mostanra a rangsor standard termékké vált, és a kevésbé innovatív oktatásirányítású országok ezen a táblázaton annyit néznek meg, hogy hol állunk idén, és hogy ehhez képest hol álltunk a korábbi méréskor. Pedig a PISA esetében sokkal inkább sávokról és mozgási irányokról van szó, mint konkrét helyezésekről. A PISA az oktatásügyben is feltartóztathatatlanul zajló globalizáció egyik motorja, egyben ikonikus kereskedelmi terméke. A PISA arra jó, hogy összehasonlítsuk magunkat másokkal, de ez csak az első lépés. Az intelligensebb használat a mélyelemzésből következik, amelyből tanulhatunk magunkról, felmérhetjük, mik az erősségeink és mik a gyengeségeink. Az utolsó lépcsőfok pedig, hogy a gyengeségeinkkel kezdjünk valamit, amiről jelenleg nem esik elég szó. Zajlik egy globalizációs vita arról, hogy egyáltalán kell-e ez az egész nekünk, zajlik egy helyezés vita arról, hogy kik vannak előttünk s utánunk, illetve zajlik egy szakmai-módszertani vita a mintáról, annak a titkosságáról. Utóbbi nagyon üdvös, mert nem helyes, hogy titkosított a minta.

Neves hazai és nemzetközi versenyeken induló diákok, magukért beszélő vizsgaeredmények, kiváló felvételi mutatók az osztályban – elsőre ezek azok a szempontok, amelyek legtöbbünknek eszünkbe jutnak a sikeres pedagógusról. De valóban pusztán ennyit jelentene, ha valaki jó pedagógus? Új sorozatunkban igyekszünk megmutatni, milyen sokféle kihívással, feladattal küzdenek a legkülönbözőbb iskolatípusokban, településeken dolgozó pedagógusok, akik a nehézségek ellenére is lelkesek, elhivatottak. Vagyis jó szakemberek. A Pedagógusportréban most egy rajztanárt, az ország két leghátrányosabb kistérségében tanító Révészné Sólyom Enikőt mutatjuk be.

Milyen iskolákban dolgozott, hol tanít most?

Az utóbbi években az alapfokú művészeti iskolai képzésben dolgoztam. Képzőművészet tanszakon több csoportot vezettem az ország két leghátrányosabb kistérségében, a Bodrogközben és a Zemplénben, ahol a gyerekek zöme hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű volt. Ezzel egyidejűleg olyan városi iskolákban is tanítottam, ahova rendkívül jó szociális háttérrel rendelkező tanulók járnak, kimagasló intellektuális képességekkel.

Plakát: Boros Mátyás

Bizonyára sokan felszisszenek, amikor elhangzik a gyerekjog kifejezés. Ez most azt jelenti, hogy a diák beszólhat a tanárának, ne adj’ isten megfenyegetheti? Azt jelenti, hogy a tanár nem alkalmazhat fizikai erőszakot az iskolában? Pedig az az egy-két körmös milyen jól jött nagyszüleink és a Kincskereső kisködmön idejében is, és így tovább…
A sztereotípiák anélkül is megjelennek, hogy tisztában lennénk a gyerekjog mibenlétével, sőt, akkor képesek csak igazán önálló életre kelni, ha nem tudjuk a fogalmakat megfelelően értelmezni.

Mit is értünk voltaképpen a gyerekjog fogalma alatt, mi a Gyermek Jogairól szóló Egyezmény?

2017. november 20-án azt ünnepeljük mi is egy globális kampánnyal a gyerekek világnapján, hogy 1989. november 20-án New Yorkban az Egyesült Nemzetek Szövetsége elfogadta a Gyermek Jogairól szóló Egyezményt (Convention of the Rights of the Child, CRC). 1991. október 7-én pedig megtörtént a Magyar Köztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál New Yorkban.

Rendhagyó iskolaszínházi program, improvizációs színház, ahol a tanárok, szülők és gyerekek a nézőtéren élhetik át az iskola mindennapjait. „Csakhogy itt mindent szabad, kérdezni, rendezni is, mert az improvizáció ezt lehetővé teszi. Nevetni és sírni is szoktunk, mert egy-egy, akár iskolai zaklatásról szóló jelenet, vagy épp a liberális és a konzervatív tanár vitája megérint minket!” – fogalmaz Tibenszky Moni Lisa, a Felelős Szülők Iskolájának alapítója, az érzékenyítő iskolaszínházi darab rendezője. A visszatérő, megoldandó kérdésekről, a szülői és pedagógus motivációkról és az oktatás mindennapi dilemmáiról beszélgettünk a rendezővel és a Momentán Társulat vezetőjével, Harsányi Bencével, ráadásul november 4-én ismét dübörög a Rögtönzött Szülői Értekezlet!

A Tempus Közalapítvány végzi hazánkban az Erasmus+ program koordinációját, 2016 szeptembere óta minden szektorban (köznevelés, felsőoktatás, szakképzés, felnőttoktatás, ifjúsági terület). A Tudásmenedzsment csoport a Tempus Közalapítványon belül azért különleges, mert ők nem pályáztatnak, hanem pályáznak olyan bizottsági forrásokra, amelyekkel szakpolitikai kapcsolódású projektek valósíthatóak meg. Több nagy projektet is kezelnek, ezek közül az utóbbi idők egyik izgalmas kihívását a CroCooS – Előzzük meg a lemorzsolódást! című jelentette, amelyben a korai iskolaelhagyással foglalkoztak.

A végzettség alapvetően a munkaerő-piaci belépés feltétele, és a mutató arra is felhívja a figyelmet, hogy egy országban milyen fejlett a munkaerő, ezzel összefüggésben mely iparágakat lehet képes kiszolgálni, tehát egyfajta jövőképet vázol fel. Azokban az országokban, ahol magas az alulképzettek aránya, ott valószínűleg a foglalkoztatottság szerkezete is inkább az iparági értéklánc alacsonyabb szegmense felé tolódik el, mely kisebb jövedelemtermelő képességet és ezzel együtt alacsonyabb versenyképességet is jelent.

Magyarország sokszor dobogós helyen áll az egészségügyi problémák nemzetközi statisztikáiban, sem a felnőttek, sem a gyerekek nincsenek jó kondiban, az egészséges életmód tudatosítása terén rengeteg a tennivaló. Bár Magyarország különösen rossz mutatókkal rendelkezik, az egész Európai Unióban komoly problémát jelent az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód. Az EU emiatt is vezette be az iskolagyümölcs programot, amelynek köszönhetően nálunk is érzékelhető némi javulás. Mennyi zöldséget, gyümölcsöt esznek az iskolások? Tud-e az iskola pozitív hatást elérni a családok egészségre nevelése terén?

Nagyon kevés zöldséget és gyümölcsöt eszünk

A magyar lakosság körében a napi zöldség- és gyümölcsfogyasztás mennyisége jelentős mértékben elmarad az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által javasolt mennyiségtől (napi 270 gramm a legalább 400 gramm helyett). De gyümölcsléből is lényegesen kevesebbet fogyasztunk, mint 10 évvel korábban (akkor évi 15 litert ittunk fejenként, most csak 12-t). Az adatok kor szerinti bontásának vizsgálata alapján még borúsabb képet kapunk, mert azt láthatjuk, hogy a fiatalabb korcsoportba tartozók jelentősen kevesebb zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, mint az idősebb korcsoport tagjai.

Három évtizedes Jubileumát ünnepli idén az Erasmus+ program, amelyben eddig már 9 millióan vettek részt. Tanárok, diákok folytattak külföldi tanulmányokat vagy végeztek önkéntes munkát európai és Európán kívüli országokban. Magyarország kereken 20 éve csatlakozott az Erasmus-országokhoz. Összegyűjtöttük, milyen eredményeket tud felmutatni a program, és bemutatjuk, melyek voltak az idei év legkiválóbb magyar Erasmus+ projektjei.

Vendéghallgatók, szakmai gyakorlat, önkéntesség

Az Erasmus+ program az Európai Unió egyik legsikeresebb kezdeményezése. 1987-ben indult felsőoktatási csereprogramként, 11 európai ország önkéntes együttműködéseként azzal a céllal, hogy a hallgatók belekóstolhassanak abba, milyen egy másik országban élni és tanulni. Így közvetetetten segíti a fiatalok munkába állását is, valamint erősíti az EU polgárainak aktív társadalmi szerepvállalását, az európai identitás erősödését, támogatja a társadalmi beilleszkedést és nemzetközi perspektívát nyújt a résztvevőknek. Kétszer akkora eséllyel szereznek állást az Erasmus+ programban résztvevők, mint a nemzetközi tapasztalatokkal nem rendelkező fiatalok.

A felsőoktatási jelentkezési statisztikákról szóló első cikkünkben a képzések finanszírozási formája, illetve a tudományterületek szerinti megoszlása alapján vizsgáltuk a továbbtanulni vágyók szándékait, most a jelentkezések intézményi és demográfiai hátterét járjuk körül a Felvi.hu adatai alapján.

Az ELTE vezető pozíciója megingathatatlan

A korábbi évekhez hasonlóan, ebben az évben is az Eötvös Loránd Tudományegyetem vonzotta a legtöbb jelentkezőt, majd másfélszer annyian pályáztak ide, mint a második helyezett Debreceni Egyetemre. A dobogósok a tradicionálisan fontosnak számító, mondhatni patinás felsőoktatási intézmények lettek a jelentősebb egyetemi városainkból: a Debreceni Egyetem és a Szegedi Egyetem. Az élboly intézményei között a Budapesti Gazdasági Egyetem az egyetlen, amelyik nem rendelkezik több évtizedes hagyománnyal.

A 2017. felsőoktatási jelentkezések során első helyen megjelölt egyetemek rangsora (zárójelben a jelentkezők száma)

1. Eötvös Loránd Tudományegyetem (12114)
2. Debreceni Egyetem (8615)
3. Szegedi Tudományegyetem (7507)
4. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (6534)
5. Pécsi Tudományegyetem (6227)
6. Budapesti Corvinus Egyetem (5809)
7. Budapesti Gazdasági Egyetem (5730)
8. Széchenyi István Egyetem (4278)
9. Semmelweis Egyetem (4136)
10. Szent István Egyetem (3992)

Nem mindig a legnagyobbak a legnépszerűbbek

Ha az egyetemi karok népszerűségét vizsgáljuk a jelentkezők körében, már nem az ELTE van az első helyen, amiből látható, hogy az ELTE a sokszínű, szerteágazó szakterület-kínálatával vonzza a nagyszámú jelentkezőt. A legnépszerűbb kar a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságtudományi Kara, ez jól mutatja a frissen érettségizettek kedvenc karrier-orientációját. A listán nem csupán azok az egyetemek kaptak helyet, amelyek az intézményi rangsor elején állnak, vagyis egy-egy jobb képzés akkor is felkelti a hallgatók érdeklődését, ha nincs mögötte nagy, patinás intézményi háttér.

Az első helyes jelentkezések alapján legnépszerűbb karok 2017-ben (zárójelben a jelentkezők száma)

1. Budapesti Corvinus Egyetem – Gazdaságtudományi Kar (4208)
2. Eötvös Loránd Tudományegyetem – Bölcsészettudományi Kar (2425)
3. Budapesti Gazdasági Egyetem – Pénzügyi és Számviteli Kar (2342)
4. Semmelweis Egyetem – Egészségtudományi Kar (2245)
5. Nemzeti Közszolgálati Egyetem – Rendészettudományi Kar (2086)
6. Károli Gáspár Református Egyetem – Bölcsészettudományi Kar (1967)
7. Budapesti Gazdasági Egyetem - Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar (1857)
8. Szegedi Tudományegyetem – Természettudományi és Informatikai Kar (1691)
9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – Villamosmérnöki és Informatikai Kar (1643)
10. Eötvös Loránd Tudományegyetem – Pedagógiai és Pszichológiai Kar (1630)

Mi lesz, ha nagy lesz?

Tovább árnyalja a képet, ha az oktatás intézményi hátterétől megszabadítva vizsgáljuk a továbbtanulási szándékok tendenciáit. Azt, hogy mely szakmák a legvágyottabbak a karrierválasztó fiatalok között, az tudja megmutatni, ha az alapképzések összesített rangsorát vesszük át. Jól látható, hogy hiába szerepel az ELTE Bölcsészettudományi Kara a második helyen, a bölcsészeti tudományok külön-külön fel sem kerültek a legnépszerűbbek tízes listájára.

Az első helyes jelentkezések alapján legnépszerűbb alapképzések (zárójelben a jelentkezők száma)

1. gazdálkodási és menedzsment (3827)
2. mérnökinformatikus (3327)
3. óvodapedagógus (3277)
4. ápolás és betegellátás (3260)
5. gépészmérnök (2656)
6. pszichológia (2584)
7. turizmus-vendéglátás (2369)
8. gyógypedagógia (2259)
9. kereskedelem és marketing (2233)
10. programtervező informatikus (2207)

Egészen más a kép, ha az osztatlan mesterképzéseket is figyelembe vesszük. Itt a jelentkezők megfontoltabb döntés előtt állnak, hiszen nem csupán az elkövetkező három évre, hanem öt vagy több évre jelölik ki pályájukat, ezért ezeket a jelentkezéseket külön listán tartjuk számon.

Az első helyes jelentkezések alapján legnépszerűbb osztatlan mesterképzések (zárójelben a jelentkezők száma)

1. jogász (3153)
2. osztatlan tanári képzés (2974)
3. általános orvos (2225)
4. színművész (625)
5. fogorvos (618)
6. állatorvos (453)
7. gyógyszerész (417)
8. építészmérnök (352)
9. államtudományi (301)
10. grafikusművész (194)

Az alapképzés elvégzése után pályát választók preferencia-listája megint más megvilágításba helyezi a jelentkezések irányvonalait. Itt a tanárképzés a legnépszerűbb, bár erősen befolyásolja ezt a számot egy új, osztatlan, rövid ciklusú tanárképzési struktúra sikere.

Az első helyes jelentkezések alapján legnépszerűbb mesterképzések (zárójelben a jelentkezők száma)

1. tanári (2491)
2. vezetés, szervezés (796)
3. pszichológia (719)
4. marketing (478)
5. pénzügy (458)
6. emberi erőforrás tanácsadó (418)
7. nemzetközi tanulmányok (399)
8. vállalkozásfejlesztés (387)
9. gépészmérnöki (382)
10. kommunikáció- és médiatudomány (329)

Alig akad külföldi jelentkező

Előző összefoglalónkban áttekintettük a jelentkezők demográfiai összetételét az életkor és a nemek tekintetében. Most a lakóhely, illetve a származási ország szerint csoportosítjuk az egyetemet választókat.

Ami a belföldi eloszlást illeti, a Felvi.hu adatai regionális eloszlásban adják meg az adatokat. A legtöbben a Közép-Magyarországi régióból, a legkevesebben a Dél-Dunántúli régióból jelentkeztek egyetemre, ez megfelel a népesség megoszlásának. Három helyen látható jelentősebb eltérés a lakossági adatok és a jelentkezési adatok között: a Közép-Magyarországi régió népességi aránya a teljes lakossághoz képest 29,5%, mégis a felsőoktatásba jelentkezők 33%-a innen való; az Észak-Magyarországi régióban ezzel szemben több mint egy százalékkal nagyobb a népességi részarány mint a jelentkezési részarány (az előbbi 12,07%, az utóbbi 10,94%), és így van ez a Nyugat-Dunántúli régióban is (9,95% ill. 8,83%).

A jelentkezők megoszlása az állandó lakhelyük szerint (zárójelben a jelentkezők száma és aránya) [kapcsos zárójelben a régió népességének aránya az országoshoz képest]

1. Közép-Magyarországi régió (33184, 33,42%) [29,47%]
2. Észak-Alföld (15171, 15,28%) [14,9%]
3. Dél-Alföld (12741, 12,83%) [13,16%]
4. Észak-Magyarország (10858, 10,94%) [12,07%]
5. Közép-Dunántúl (9978, 10,05%) [10,97%]
6. Nyugat-Dunántúl (8765, 8,83%) [9,95%]
7. Dél-Dunántúl (8584, 8,66%) [9,47%]

A jelentkezők bő két százaléka érkezett külföldről, de zömük szomszédos országból való, vagyis feltehetően magyar ajkú.

A nem magyarországi lakóhelyű jelentkezők megoszlása ország szerint (zárójelben a jelentkezők száma és aránya a nem magyarországi jelentkezők körében)

1. Szerbia (769, 31%)
2. Szlovákia (627, 25%)
3. Románia (595, 24%)
4. Ukrajna (332, 13%)
5. Ausztria (36, 1%)
6. Németország (27, 1%)
7. Egyéb ország (127, 5%)

Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!

Kövessen bennünket a facebookon is!

Következõ témánk: Az iskolai lemorzsolódás