Magyarország sokszor dobogós helyen áll az egészségügyi problémák nemzetközi statisztikáiban, sem a felnőttek, sem a gyerekek nincsenek jó kondiban, az egészséges életmód tudatosítása terén rengeteg a tennivaló. Bár Magyarország különösen rossz mutatókkal rendelkezik, az egész Európai Unióban komoly problémát jelent az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód. Az EU emiatt is vezette be az iskolagyümölcs programot, amelynek köszönhetően nálunk is érzékelhető némi javulás. Mennyi zöldséget, gyümölcsöt esznek az iskolások? Tud-e az iskola pozitív hatást elérni a családok egészségre nevelése terén?
Nagyon kevés zöldséget és gyümölcsöt eszünk
A magyar lakosság körében a napi zöldség- és gyümölcsfogyasztás mennyisége jelentős mértékben elmarad az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által javasolt mennyiségtől (napi 270 gramm a legalább 400 gramm helyett). De gyümölcsléből is lényegesen kevesebbet fogyasztunk, mint 10 évvel korábban (akkor évi 15 litert ittunk fejenként, most csak 12-t). Az adatok kor szerinti bontásának vizsgálata alapján még borúsabb képet kapunk, mert azt láthatjuk, hogy a fiatalabb korcsoportba tartozók jelentősen kevesebb zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, mint az idősebb korcsoport tagjai.
Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) évente készít jelentést az iskola-egészségügyi munkákról. Az OGYEI adatai szerint folyamatosan nő az elhízott gyerekek aránya, mára az iskoláskorúak 10-13%-a elhízott. A felsőbb évfolyamos diákok körében magasabb ez az arány: míg a 2. osztályosok 10,8%-a tekinthető elhízottnak, addig a 12. osztályosok közel 13%-át sorolhatjuk ide.
Olvass tovább!
A Magyar Diáksport Szövetség felmérése (NETFIT) alapján jól látszik, hogyan romlik a gyerekek állóképessége 10 és 18 éves koruk között. Míg 10 éves korban a fiúk 77%-a, a lányok 74%-a számít fittnek, addig 18 éves korukra a fiúk csupán 36%-a, a lányok 21%-a képes megőrizni fittségét. A közoktatás végén a fiúk 48%-ának, a lányok 58%-ának lenne szüksége fokozott fejlesztésre. (A NETFIT mérés eredményeiről itt írtunk részletesen.)
Iskolagyümölcs 12 millió gyereknek
Az Európai Unió 2008-ban hozta létre az „iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programot” (a továbbiakban: iskolagyümölcs program), ezzel is támogatva a fiatalok életminőségének javulását. Emellett cél volt az agrárpiac stabilitásának és a gyümölcsfogyasztás szélesebb körben történő megkedveltetésének elérése is. A program mára több mint 12 millió gyereket érint 25 országban (az Egyesült Királyság, Finnország és Svédország nincs ezek között). A 2015/2016-os tanévben közel 80 ezer iskola 11,7 millió diákja vett részt a programban.
A program lényege, hogy az iskoláskorú gyerekek napi szinten és ingyen jussanak friss vagy feldolgozott gyümölcshöz, zöldséghez. Az egészséges életmódra nevelés érdekében szemléletformáló foglalkozásokat kell szervezni a gyerekeknek, például termelőket látogathatnak meg, kertészeti órákon vehetnek részt, az iskolák pedig versenyeket és pályázatokat írhatnak ki, oktató és ismeretterjesztő órákat tarthatnak nekik.
Itthon már szinte minden gyerek kapja
Magyarország a kezdetektől (a 2009/2010-es tanévtől) vesz részt az EU által finanszírozott, részben a magyar kormány pénzügyi támogatásával megvalósuló iskolagyümölcs programban, egyre növekvő intenzitással. Az első években csak az alsó tagozatos osztályokra terjedt ki a program, a 2013/2014-es tanévtől azonban már az 5–6. osztályos gyerekek is bekapcsolódhatnak. Míg 2009-ben a hazai köznevelési intézmények 70%-a vett részt az iskolagyümölcs programban, a 2015/16-os tanévre már 92%-uk csatlakozott. A bevont tanulók száma is jelentős mértékben növekedett: 2009-ben az érintett korosztály 72%-a vett részt, míg 2015/16-ban már a 95,5% -a.
A kiosztható termékek köre a program indulásától kezdve jelentősen növekedett. Míg az első két évben csak az alma szerepelt a termékek között, mostanra már 12 féle gyümölcs, zöldség, valamint a belőlük készített gyümölcslevek kerülhetnek a gyerekek elé.
Mit jelent ez a mindennapokban?
A programban a zöldség-, gyümölcstermékek kiosztása a szokásos, iskolai étkezések keretében biztosított zöldség- és gyümölcsmennyiségen felül történik. Az iskolai étkezésektől függetlenül, attól eltérő időben kell kiosztani a zöldséget, gyümölcsöt. A gyerekek általában a délelőtti órák közötti szünetben kapják meg azokat.
A 2015/16-os tanévben összesen 52.157.813 adag gyümölcsöt, zöldséget és gyümölcslevet osztottak ki a diákok között, aminek kétharmada alma volt. A leszállított termékek közel háromnegyede friss termék, 25,4%-a gyümölcslé volt.
Sok az alma, mégsem unják a gyerekek
Azokban az iskolákban, amelyek nem csatlakoztak az iskolagyümölcs programhoz, hetente mindössze 0,8 adag gyümölcshöz jutnak a közétkeztetésből a gyerekek, míg a programban részt vevők átlagosan 3,1 adagot kapnak az iskolában – derül ki az Eruditio kutatásából, amely a magyarországi iskolagyümölcs program hatékonyságát vizsgálta. Az otthonról kapott gyümölcsadagban már nincs különbség: minden gyereknek kb. 9 adag gyümölcsöt adnak a szüleik egy hét alatt.
Bár volna lehetőség változatos kínálatot biztosítani, az iskolagyümölcs programban kiosztott gyümölcs szinte kizárólagosan az alma. A megkérdezett 29 iskolából csak 7-ben osztottak más gyümölcsöt egy-egy alkalommal a kutatást megelőző héten – jellemzően körtét, egy esetben pedig szilvát. (A szülők által adott gyümölcs mennyiségének fele szintén alma volt.)
Ennek ellenére az alma elutasítottsága meglehetősen alacsony a diákok körében, mindössze 2%-uk nyilatkozta azt, hogy nem szereti, miközben 87%-uk kedveli. Így tehát az alma az egyik legkedveltebb és a legkevésbé elutasított gyümölcs. A leginkább elutasított gyümölcsök között szerepel a szilva (14%) és a körte (11%), bár mindkét gyümölcs esetében többségben vannak a kedvelők (63%, illetve 63%), de lehetne még dolgozni a népszerűsítésükön.
Jelenleg a változatosságot a gyümölcslé biztosítja, mely nagy népszerűségnek örvend a gyerekek körében: az iskolában kapott (ide értve a közétkeztetést is) gyümölcslevet a programban részt vevő gyerekek 63%-ban mindig megisszák, míg az iskolában kapott gyümölcsöt csak 36%-uk eszi meg minden alkalommal.
A zöldségosztás nem jellemző a programban, a 29 intézményből 3 iskolában osztottak csak – két esetben paprikát, egy esetben paradicsomot. Bár a zöldségek kedveltsége kisebb mértékű a gyümölcsökénél, ettől függetlenül mind a tanárok, mind a szülők, mind a gyerekek szeretnék, ha többször kapnának zöldséget.
A gyümölcsök és zöldségek éves fogyasztásában nincs jelentős különbség aszerint,
hogy a gyerekek részt vesznek-e vagy sem az iskolagyümölcs programban.
A legsűrűbben fogyasztott gyümölcs az alma, illetve a banán, melyek kisebb-nagyobb
áringadozásokkal egész évben megvásárolhatóak. A legnépszerűbb zöldség az uborka,
melyet a gyerekek a paprikánál és a paradicsomnál is gyakrabban fogyasztanak.
A menzán lehetne javítani
Az iskolagyümölcs program keretében kiosztott termékekre szigorú minőségi előírások vonatkoznak. Az almának I. osztályúnak és legalább 60 mm átmérőjűnek kell lennie. A minőségi elvárások teljesülését támasztják alá a gyerekek válaszai. A programban részt vevők mindössze 4%-a tartja rossz ízűnek és 9%-a csúnyának az iskolában osztott gyümölcsöt, míg a menzás gyümölcsök esetében ezek az arányok 14 és 19%.
Bár a programban részt vevő diákok közül sokan (63,2%) mondták, hogy elég gyümölcsöt kapnak az iskolában, ennek ellenére az alsósok több mint négyötöde egyetértett azzal, hogy jó lenne, ha több gyümölcsöt ehetne. Felsőben némileg nagyobb arányban vannak, akik több zöldséget szeretnének enni – ez a vélemény a diákok nagyjából felére jellemző.
Nyilván a közétkeztetés általános színvonalával is összefüggésbe hozható az, hogy a felsőbb évfolyamokon egyre kevesebb gyerek lesz menzás, főként azok közül, akik teljes árat fizetnének érte. Ennek következménye az Eruditio kutatásából is kiütközik: jellemzően a magasabb státuszú gyerekek azok, akik az iskolai közétkeztetésből egyre kevésbé jutnak hozzá gyümölcshöz. A legmagasabb jövedelmi csoportban, ahol a családi bevétel meghaladja az 1300 €-t (a megkérdezettek 9,5%-a tartozik ide), a gyerekek csak heti 10,2 adag gyümölcshöz jutnak a programon kívülről. A legrosszabb helyzetben lévők – ahol a családi összjövedelem 330 € alatt van – ezzel szemben 11,4 adag gyümölcsöt fogyaszthatnak el.
A szülők nélkül csak nehezen megy
Az iskolagyümölcs program hatásai elsősorban a napi és a heti gyümölcsfogyasztás esetében szembetűnőek. Ugyanakkor a sokkal nehezebben mérhető általános (évi) gyümölcsfogyasztás esetében a hatás már nem kimutatható, miként a gyümölcsök kedveltségében sem.
Az Eruditio felmérése szerint az összes elfogyasztott gyümölcs mennyiségét elsődlegesen a családi környezet határozza meg. A családi táplálkozási szokások, a szülők mintájának követése rendkívül erős – különösen a zöldség- és gyümölcsfogyasztás esetében –, éppen ezért fontos, hogy a program a szülőket is elérje, őket is bevonja a zöldség- és gyümölcsfogyasztással kapcsolatos szemléletformálásba.
