A tanév vége felé közeledve több helyen is felröppentek olyan hírek, melyek szerint a jövő évtől lerövidülne az iskolai nyári szünet, és a tizenegy hetes vakáció helyett kilenc hétig tartanának zárva a tanintézmények. Hallani lehetett a kötelező táboroztatás ötletéről is, de ezt semmilyen hivatalos forrás nem erősítette meg.
A cserkészek öröksége
Kötelező táboroztatásról utoljára az 1940-es évek első felében, a világháború éveiben volt szó, és akkor is csak a cserkészmozgalmon belül (igaz, abban az időszakban alig akadt gyerek, aki ne lett volna cserkész). De még akkor sem tudták megoldani a teljeskörű táboroztatást, a legaktívabb évben is csak mintegy 20 ezer gyerek jutott ehhez a lehetőséghez. Maga a cserkészmozgalom az 1920-as években lett népszerű Magyarországon. Amerikai mintára főleg természetjáró közösségek alakultak ki, és a tábor valódi sátras táborozást jelentett az erdő mélyén. Aztán a ’30-as évek végére Hóman Bálint védnökösködésével már erősen hazafias, sőt a háborús időszakban szinte paramilitáris jelleget öltött a mozgalom. 1948-ban a kommunista hatalomátvétellel gyakorlatilag megszűnt a cserkészet Magyarországon, de szinte azonnal helyébe lépett az úttörőmozgalom, szinte azonos profillal, de ellenkező politikai előjellel. Az úttörők egyik szimbolikus találkozóhelye a csillebérci tábor lett, amely szinte egyidős magával a mozgalommal (és egyébként az üdülőkomplexum mind a mai napig a Magyar Úttörők Szövetsége tulajdonában van). Később az úttörő táboroztatás fellegvára nem a csillebérci campus, hanem a Zánkai Úttörőváros lett, amelynek építési munkálatait a hatvanas évek végén kezdték meg, és 1971-ben maga Kádár János nyitotta meg. A ’70-es, ’80-as években gyerekek tízezrei üdülhettek ezeken a helyszíneken szervezett keretek között, de kötelező jellege ekkor sem volt a nyári táboroknak. Aligha képzelhető el, hogy Magyarországon ma ilyen széleskörű, központilag szervezett táboroztatás megvalósítható legyen, de feltehetően nem is ebben gondolkodik az oktatási kormányzat.
Táborokkal rövidülne a vakáció
Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős helyettes államtitkár az Inforádió Aréna című műsorában beszélt a nyári szünet esetleges lerövidítéséről, amelynek legfőbb indokaként a gyerekek elhelyezési problémáját jelölte meg. Az Index Palkovics László oktatásért felelős államtitkárral készített interjúja szerint pedig az új oktatási szemlélet, a frontális oktatást felváltó, interaktívabb, erdei iskolákkal, projekt hetekkel tűzdelt tanmenet változó struktúraigényét sejthetjük a változás mögött. Bármi legyen is az ok – a nyilatkozatok alapján – valamiképpen a nyári vakáció rövidülésére számíthatunk. Maruzsa Zoltán hivatkozik továbbá arra is, hogy a magyar rendszerben, nemzetközi összehasonlításban túlságosan alacsony a tanítási napok száma (180). Ez csak részben igaz, hiszen amíg például Franciaországban, Németországban vagy Nagy-Britanniában a tanítás valóban július közepéig-végéig tart, addig Olaszországban, Spanyolországban vagy a szomszédos Szerbiában a magyarországihoz hasonló a tanítási naptár, sőt a június eleji-közepi évzárót csak szeptember közepén követi az új tanév nyitánya. Olaszországban az oktatási napok központilag előírt minimális száma 171, ami az itthoninál is kevesebb.
Tény azonban, hogy a hosszú, egybefüggő nyári szünet nagy kihívás a munkahelyi kötelezettségeiknek megfelelni kényszerülő szülők számára, akik gyerekeiket gyakran felügyelet nélkül hagyják. A Magyarországi Szülők Országos Egyesületének összegzéséből kiderül, hogy ebben az időszakban „növekszik az utcai és otthoni gyermekbalesetek száma”, továbbá „tragikus módon emelkedik ilyenkor az ,eltűnt’ gyermekek száma is”. Erre a problémára szolgál megoldásként a nyári napközi, valamint a szünidei táboroztatás. A táboroztatás kötelező jellegéről, mint említettük, hivatalos forrásokból nem hallani, de ha ez a Palkovics államtitkár által felvetett erdei iskolára, illetve a tematikus hetekre vonatkozik, akkor tulajdonképpen egy belső szerkezeti átalakításról van szó. Erdei iskolák egyébként jelenleg is vannak, az általános iskolák tavaszi félévébe rendszerint beékelődik egy hét, de legalább három nap hasonló tevékenység, ami a helyi lehetőségek szerint lehet hosszabb utazás távolabbi helyszínre, valamint helyi kirándulás is.
Most a nyári napközik őrzik a gyereket
A nyári napközi illetve táboroztatás ma Magyarországon egy nagyon sokrétű, igen prosperáló terület, ami a legalapvetőbb ellátási szolgáltatástól a legkülönfélébb profitalapú táborokig széles palettát mutat. Míg az évközi szünetek (őszi, karácsonyi, sí-, húsvéti és érettségi szünet) idején a rászoruló gyerekek felügyeletének ellátása az iskolák hatáskörébe tartozik, addig a nyári szünet esetében ez az önkormányzatok feladata. A legtöbb településen létezik is nyári napközis tábor, amit legtöbbször egy-egy kijelölt iskolában valósítanak meg. Ezeknek költsége igen alacsony: jobbára az iskolai étkeztetés tételének felel meg, országos átlagban napi 500-600 forint (Tamásiban például 500, de Hódmezővásárhelyen már 940 forint a napi étkezés díja). Az önkormányzati napközis táborokba több héten keresztül is járhatnak a gyerekek, a beiratkozást csak túljelentkezés esetén korlátozzák, de akkor is minimum három hétre. A táborok programja változó, de általában sportos, játékos, és művészeti foglalkozások teszik ki a gyerekek napi tevékenységét. Ugyanakkor nem minden település engedheti meg magának az ilyen alacsony költségű napköziket, van ahol az olcsó önkormányzati tábor is gyerekenként egy hétre 10 ezer forint kiadást jelent a családi kassza számára. És számos településen, főleg kisebb falvakban egyáltalán nem létezik ilyesmi.
Az Erzsébet-táborok
A szociálisan hátrányosabb helyzetű gyerekeknek ajánlott az Erzsébet-tábor, ami az ország több pontján is elérhető. Ezek is lehetnek napközis táborok, illetve két helyszínen (Fonyódligeten és Zánkán) ottalvós táborok. Az Erzsébet-táborokban ottalvós rendszerben évi 26 ezer, napközis rendszerben további 50 ezer gyerek nyaralhat. Az Erzsébet-tábor hátulütője, hogy a jelentkezés nem egyéni úton történik, hanem köznevelési, valamint családsegítő és gyermekvédelmi intézmények pályázhatnak csoportosan. Ha valaki mégis egyénileg keresi meg a fenntartót, annak azt javasolják, hogy „ösztönözze az iskolát vagy a pedagógust, illetve a fent felsorolt szervezeteket a jelentkezésre”. Az Erzsébet-táborok díja nagyon alacsony: napi száz forint az étkeztetés és az ottalvós táborok esetében egyszeri 1000 forint részvételi biztosíték befizetését kérik.
Jó-e a kötelező nyári tábor?
A nyári táborok kötelezővé tétele nehezen lenne kivitelezhető, és tulajdonképpen teljesen felesleges is volna, hiszen azon gyerekek esetében, akik fizetős táborokban, illetve nagyszülőknél, rokonoknál, esetleg szűkebb családi körben tölthetik nyarukat, ez kifejezetten bosszantó korlátozás lenne, és a táborokat fenntartók valamint a táborokban dolgozó pedagógusok számára is többletteherrel járna. Amiben a kormányzat segíthetné a gyerekek nyári elhelyezését, az a napközis táborok, illetve az önkormányzatok által finanszírozott iskolai napközik bővebb támogatása, esetlegesen ingyenessé tétele lehetne, hiszen ezek azok a lehetőségek, amelyek a legközelebb állnak a családokhoz, és amelyek a legrugalmasabban orvosolják a nyári elhelyezési problémákat. Főleg azokon a településeken segíthetne ez sokat, ahol eleve nincs mód a nyári napközi ügyelet kialakítására.
Hogyan válasszunk tábort?
Magyarországon a táborok célcsoportja elsődlegesen az iskolás korosztály, az ottalvós programokra tízéves kortól engedik el a szülők gyerekeiket. Néhány alapszabályra érdemes odafigyelnünk. A táborválasztáshoz Tibenszky Móni Lisa, a Felelős Szülők Iskolájának alapítója, ügyvezetője ad hasznos tanácsokat ebben a bejegyzésünkben.
