A felsőoktatási jelentkezési statisztikákról szóló első cikkünkben a képzések finanszírozási formája, illetve a tudományterületek szerinti megoszlása alapján vizsgáltuk a továbbtanulni vágyók szándékait, most a jelentkezések intézményi és demográfiai hátterét járjuk körül a Felvi.hu adatai alapján.
Az ELTE vezető pozíciója megingathatatlan
A korábbi évekhez hasonlóan, ebben az évben is az Eötvös Loránd Tudományegyetem vonzotta a legtöbb jelentkezőt, majd másfélszer annyian pályáztak ide, mint a második helyezett Debreceni Egyetemre. A dobogósok a tradicionálisan fontosnak számító, mondhatni patinás felsőoktatási intézmények lettek a jelentősebb egyetemi városainkból: a Debreceni Egyetem és a Szegedi Egyetem. Az élboly intézményei között a Budapesti Gazdasági Egyetem az egyetlen, amelyik nem rendelkezik több évtizedes hagyománnyal.
A 2017. felsőoktatási jelentkezések során első helyen megjelölt egyetemek rangsora (zárójelben a jelentkezők száma)
- Eötvös Loránd Tudományegyetem (12114)
- Debreceni Egyetem (8615)
- Szegedi Tudományegyetem (7507)
- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (6534)
- Pécsi Tudományegyetem (6227)
- Budapesti Corvinus Egyetem (5809)
- Budapesti Gazdasági Egyetem (5730)
- Széchenyi István Egyetem (4278)
- Semmelweis Egyetem (4136)
- Szent István Egyetem (3992)
Nem mindig a legnagyobbak a legnépszerűbbek
Ha az egyetemi karok népszerűségét vizsgáljuk a jelentkezők körében, már nem az ELTE van az első helyen, amiből látható, hogy az ELTE a sokszínű, szerteágazó szakterület-kínálatával vonzza a nagyszámú jelentkezőt. A legnépszerűbb kar a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságtudományi Kara, ez jól mutatja a frissen érettségizettek kedvenc karrier-orientációját. A listán nem csupán azok az egyetemek kaptak helyet, amelyek az intézményi rangsor elején állnak, vagyis egy-egy jobb képzés akkor is felkelti a hallgatók érdeklődését, ha nincs mögötte nagy, patinás intézményi háttér.
Az első helyes jelentkezések alapján legnépszerűbb karok 2017-ben (zárójelben a jelentkezők száma)
- Budapesti Corvinus Egyetem – Gazdaságtudományi Kar (4208)
- Eötvös Loránd Tudományegyetem – Bölcsészettudományi Kar (2425)
- Budapesti Gazdasági Egyetem – Pénzügyi és Számviteli Kar (2342)
- Semmelweis Egyetem – Egészségtudományi Kar (2245)
- Nemzeti Közszolgálati Egyetem – Rendészettudományi Kar (2086)
- Károli Gáspár Református Egyetem – Bölcsészettudományi Kar (1967)
- Budapesti Gazdasági Egyetem - Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar (1857)
- Szegedi Tudományegyetem – Természettudományi és Informatikai Kar (1691)
- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – Villamosmérnöki és Informatikai Kar (1643)
- Eötvös Loránd Tudományegyetem – Pedagógiai és Pszichológiai Kar (1630)
Mi lesz, ha nagy lesz?
Tovább árnyalja a képet, ha az oktatás intézményi hátterétől megszabadítva vizsgáljuk a továbbtanulási szándékok tendenciáit. Azt, hogy mely szakmák a legvágyottabbak a karrierválasztó fiatalok között, az tudja megmutatni, ha az alapképzések összesített rangsorát vesszük át. Jól látható, hogy hiába szerepel az ELTE Bölcsészettudományi Kara a második helyen, a bölcsészeti tudományok külön-külön fel sem kerültek a legnépszerűbbek tízes listájára.
Az első helyes jelentkezések alapján legnépszerűbb alapképzések (zárójelben a jelentkezők száma)
- gazdálkodási és menedzsment (3827)
- mérnökinformatikus (3327)
- óvodapedagógus (3277)
- ápolás és betegellátás (3260)
- gépészmérnök (2656)
- pszichológia (2584)
- turizmus-vendéglátás (2369)
- gyógypedagógia (2259)
- kereskedelem és marketing (2233)
- programtervező informatikus (2207)
Egészen más a kép, ha az osztatlan mesterképzéseket is figyelembe vesszük. Itt a jelentkezők megfontoltabb döntés előtt állnak, hiszen nem csupán az elkövetkező három évre, hanem öt vagy több évre jelölik ki pályájukat, ezért ezeket a jelentkezéseket külön listán tartjuk számon.
Az első helyes jelentkezések alapján legnépszerűbb osztatlan mesterképzések (zárójelben a jelentkezők száma)
- jogász (3153)
- osztatlan tanári képzés (2974)
- általános orvos (2225)
- színművész (625)
- fogorvos (618)
- állatorvos (453)
- gyógyszerész (417)
- építészmérnök (352)
- államtudományi (301)
- grafikusművész (194)
Az alapképzés elvégzése után pályát választók preferencia-listája megint más megvilágításba helyezi a jelentkezések irányvonalait. Itt a tanárképzés a legnépszerűbb, bár erősen befolyásolja ezt a számot egy új, osztatlan, rövid ciklusú tanárképzési struktúra sikere.
Az első helyes jelentkezések alapján legnépszerűbb mesterképzések (zárójelben a jelentkezők száma)
- tanári (2491)
- vezetés, szervezés (796)
- pszichológia (719)
- marketing (478)
- pénzügy (458)
- emberi erőforrás tanácsadó (418)
- nemzetközi tanulmányok (399)
- vállalkozásfejlesztés (387)
- gépészmérnöki (382)
- kommunikáció- és médiatudomány (329)
Alig akad külföldi jelentkező
Előző összefoglalónkban áttekintettük a jelentkezők demográfiai összetételét az életkor és a nemek tekintetében. Most a lakóhely, illetve a származási ország szerint csoportosítjuk az egyetemet választókat.
Ami a belföldi eloszlást illeti, a Felvi.hu adatai regionális eloszlásban adják meg az adatokat. A legtöbben a Közép-Magyarországi régióból, a legkevesebben a Dél-Dunántúli régióból jelentkeztek egyetemre, ez megfelel a népesség megoszlásának. Három helyen látható jelentősebb eltérés a lakossági adatok és a jelentkezési adatok között: a Közép-Magyarországi régió népességi aránya a teljes lakossághoz képest 29,5%, mégis a felsőoktatásba jelentkezők 33%-a innen való; az Észak-Magyarországi régióban ezzel szemben több mint egy százalékkal nagyobb a népességi részarány mint a jelentkezési részarány (az előbbi 12,07%, az utóbbi 10,94%), és így van ez a Nyugat-Dunántúli régióban is (9,95% ill. 8,83%).
A jelentkezők megoszlása az állandó lakhelyük szerint (zárójelben a jelentkezők száma és aránya) [kapcsos zárójelben a régió népességének aránya az országoshoz képest]
- Közép-Magyarországi régió (33184, 33,42%) [29,47%]
- Észak-Alföld (15171, 15,28%) [14,9%]
- Dél-Alföld (12741, 12,83%) [13,16%]
- Észak-Magyarország (10858, 10,94%) [12,07%]
- Közép-Dunántúl (9978, 10,05%) [10,97%]
- Nyugat-Dunántúl (8765, 8,83%) [9,95%]
- Dél-Dunántúl (8584, 8,66%) [9,47%]
A jelentkezők bő két százaléka érkezett külföldről, de zömük szomszédos országból való, vagyis feltehetően magyar ajkú.
A nem magyarországi lakóhelyű jelentkezők megoszlása ország szerint (zárójelben a jelentkezők száma és aránya a nem magyarországi jelentkezők körében)
- Szerbia (769, 31%)
- Szlovákia (627, 25%)
- Románia (595, 24%)
- Ukrajna (332, 13%)
- Ausztria (36, 1%)
- Németország (27, 1%)
- Egyéb ország (127, 5%)
Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!
Kövessen bennünket a facebookon is!
Következõ témánk: Az iskolai lemorzsolódás