Tízperc Iskolablog Érdekességek az oktatásról

Ingyenes online képzés pedagógusoknak: itt a DIGIMENTOR

10 percekben a digitális módszertanokról

10perc_tanulas.jpg

A digitális oktatásra történt gyors átállás óriási szakmai kihívást jelent sokaknak, de leginkább a pedagógusoknak, akiknek most rengeteg új információ, módszertan között kell eligazodniuk  és ezeket minél előbb alkalmazniuk is kell a gyakorlatban. Mindezekhez nagy segítséget jelent az iskolában, ha van egy olyan tanárkolléga, aki szélesebb ismeretekkel, jártassággal rendelkezik a távoktatás terén. Az ingyenes online képzés, a DIGIMENTOR célja, hogy minden intézményben legyen egy digitális pedagógiai mentor, aki segít a munkát hatékonyabbá tenni.

10 perces fejezetekből álló, ingyenes online tananyagot állított össze pedagógusoknak több hazai szakértő és vállalkozás. A gyakorlatorientált és folyamatosan bővülő digitális tananyaghoz bemutatóvideók, hasznos linkek, jó gyakorlatok esettanulmányai, illetve önellenőrző tesztek és fogalomtár is kapcsolódik. Így lehetőséget nyújt a tananyag arra, hogy minden területen kellő mértékű, naprakész tudást biztosítson a pedagógusoknak, akik a képzés elvégzése után saját iskolájukban saját tanárkollégáik digitális pedagógiai mentorai lehetnek. A tananyagok folyamatosan elérhetők, így akárhányszor megnézhetők, ezzel is segítve a digitális ismeretek elmélyítését, felfrissítését.

Tovább »

Jótanácsok tanároknak a digitális oktatáshoz

Vigyázzunk egymásra!

koronavirus-coronavirus-virus-350753.jpg

A koronavírus terjedésének lassítása miatt elrendelt digitális oktatás jelentős kihívás elé állít mindenkit. A Tízperc stábjának is egyszerre több szerepben kell most bizonyítania. Szülőként, házi tanítóként, home office-ban dolgozó munkavállalóként vagy a távoktatásra pár nap alatt átálló pedagógusként igyekszünk állni a sarat. Nem könnyű. A tapasztalatok, javaslatok alapján összegyűjtöttünk néhány általános jótanácsot a pedagógusoknak, amik hozzájárulhatnak az egészséges lelki-szakmai egyensúly megtartásához.

  • A diákok és szüleik számára továbbra is adjuk meg pedagógusként a lelki, erkölcsi támogatást. Lehet, személyesen nem találkozunk, de vészhelyzet idején tartanunk kell egymásban a lelket – ez talán a legfontosabb és a legnehezebb.

  • A lelki egészség közvetett módon is ápolható. Biztassuk a diákjainkat az egymással való kapcsolattartásra, adjunk olyan páros, csoportmunkát, projektfeladatot, ami közös gondolkozásra, kreativitásra ösztönzi őket.

Tovább »

„A magyar köznevelésnél liberálisabb rendszer nagyon kevés van”

Évértékelő interjú Környei Lászlóval

A Tízperc iskolablog immár hagyományosan kér fel neves oktatási szakembereket, hogy véleményezzék, elemezzék, mi történt az elmúlt egy évben az oktatás területén. 2019 sem volt éppen eseménytelen: a magántanulói státusz helyett egyéni tanrendet kell igényelni, szigorodik az beiskolázás 6 éves életkorhoz kötése, újabb reformokat jelentettek be a szakképzés területén, és úgy tűnt, lesz új Nemzeti alaptanterv, de végül mégsem jelent meg idén az új Nat. Az évértékelésre Környei Lászlót kértük fel.

Környei László az első Fidesz-kormány idején Pokorni Zoltán oktatási miniszter helyettes államtitkára volt, jelenleg tanácsadóként dolgozik a győri AUDI Hungaria Általános Művelődési Központnál.

portre.jpgMilyen ma Magyarországon diáknak lenni?

Attól függ, melyik intézménybe jár a gyerek, sőt, egy iskolán belül is nagy különbségek vannak osztályok, pedagógusok között. Vannak problémás és vannak kimagasló intézmények. A 2010-ben elindult változásoktól lehetett volna remélni, hogy a köznevelés kiegyenlítettebb képet mutat majd, de ez egyáltalán nem következett be. Nem kerültünk közelebb ahhoz a célhoz, hogy a legjobb iskola a legközelebbi iskola legyen.

Miért ilyen egyenlőtlen színvonalúak az iskolák?

Összetett ez a dolog. A magyar rendszer világosan igazolja azt a megállapítást, amit még az első McKinsey jelentés állapított meg 2007-ben: egy iskola minősége alapvetően a pedagógusokon múlik. A feleségem nyugdíjas pedagógusként vállal magántanítványokat. Hat győri iskolába járnak a tanítványai, olyan különbség van e között a hat győri iskola között, hogy az elképzelhetetlen. Ez csak egy dologra vezethető vissza: az igazgatóra és a pedagógusra. Minden más másodlagos. Elég jól ismerem az ország egyik legjobb anyagi helyzetben lévő iskoláját: a teljesítménye átlagos, mert a pedagógusai nem tudtak felnőni ahhoz a világszínvonalú infrastruktúrához, amit az iskola biztosít.

Tovább »

Család nélkül gyenge az iskola

A Szülő-Suli programok

palyaorientacios_napon_a_tiszaboi_diakok.jpgSok probléma vezethető vissza oda, hogy Magyarország oktatási rendszere nehezen birkózik meg a családi hátrányok leküzdésével. A diákok tanulmányi eredményeit erősen befolyásolja a családi háttér, a család társadalmi-gazdasági, szociális helyzete. Számos országos és helyi program, pályázat, állami és civil kezdeményezés irányul arra, hogy javulást érjünk el a területen – az egyik ilyen program a Szülő-Suli.

A Szülő-Suli programok az iskola és a család együttműködésén alapulnak. Elsődleges céljuk, hogy a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulóknak segítsenek a felzárkózásban, például azzal, hogy a gyerekek javítanak az iskolai eredményeiken. Ez a látszólag egyszerű recept valójában komplex pedagógia programot jelent: az eredmények eléréséhez a gyakorlatban az egyéni fejlesztés mellett az iskola-család együttműködésének támogatása is szükséges, és egyik pillér sem nélkülözheti az innovatív pedagógiai módszereket, eszközöket. Írásunkban példákat mutatunk be arról, mit is jelent a Szülő-Suli a gyakorlatban.

Tovább »

Sokat költünk, sokat tudunk a digitális iskoláról – akkor mi hiányzik mégis?

Digitális átállás a köznevelésben

54615117_s.jpg

Magyarország sokat költ az iskolák digitális átállására, ebben a tanévben több tízmilliárd forint ment új, korszerű IKT-eszközökre. Az elmúlt két évtizedben jelentős tudás halmozódott fel a digitális pedagógiáról hazánkban. Lassan három éve fogadták el a Magyar Digitális Oktatási Stratégiát, amely a hazai oktatási rendszer digitális alapokra helyezéséhez szükséges feladatokat, követelményeket és a megvalósításhoz szükséges lépéseket összegzi. Egy hete tartották a DOKK-Digitális Oktatási Konferencia és Kiállítást, a Digitális Témaheteknek köszönhetően 2016 óta egyre nagyobb figyelmet kap a digitális átállás az iskolákban is. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, milyen fontos kihívással kell szembenéznie a magyar köznevelésnek. Néhány problémát mi is körüljárunk, és kértünk néhány jól használható gyakorlati tippet a hazai digitális pedagógia egyik úttörőjétől, Fegyverneki Gergőtől.

Magyarország helyzete világban

A PISA mérések eredményeit mindig élénk figyelemmel kíséri a közvélemény, így az oktatás iránt érdeklődők számára nem új információ, hogy a PISA teszteken a magyar diákok gyenge eredményeket értek el a digitális írástudás területén is. Az elemzők szerint ennek az alulteljesítésnek részben az is az oka, hogy a tesztek elektronikus formában voltak elérhetők, és a magyar diákok számára ez meglehetősen szokatlan.

A digitális átállás tekintetében Magyarország általában sem szerepel megnyugtatóan. 2018-ban az Európai Unió 28 tagországot rangsoroló listáján a 23. helyen álltunk, amellyel az alacsonyan teljesítő országok közé kerültünk.

Tovább »

A legelszántabbak színművésznek, a biztonsági játékosok szakképzésre jelentkeznek

Friss felsőoktatási jelentkezési statisztikák

46747241_s.jpg 

Örömre is okot adnak a Felvi friss statisztikái: tavalyhoz képest 4 ezerrel többen, több mint 112 ezren jelentkeztek a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre. A 2017-es és 2018-as (106 ezer és 108 ezer jelentkező) mélypont után újra megközelítette a felvételiző kedv a 2016-os évit (111 ezer). A jelentkezők többsége most is, mint mindig állami ösztöndíjas formában kíván továbbtanulni. Nézzük, mit árulnak el a felvételizők statisztikái a 2019 szeptemberében induló felsőoktatási képzések népszerűségéről!

Sokkal többen jelentkeznek alapképzésekre

A legtöbben – 77 211-en – alapképzést jelöltek meg első helyen. Érdekes tény, hogy bár négyezerrel több jelentkezés futott be idén, csak az alapképzés népszerűsége nőtt számottevően: éppen ennyivel többen kívánnak ebben a formában továbbtanulni tavalyhoz képest. Osztatlan képzésre 12 ezren, felsőoktatási szakképzésre közel ötezren pályáznak, mesterképzésre pedig 18 ezren jelentkeztek első helyen.

Tovább »

Minden családnak a maga útját kell kitaposnia

Az iskolaváltás megélése

istock-505638331-school-b-1024x682.jpg

Számos ok miatt merülhet fel az iskolaváltás: van, aki a felvételi után szembesül azzal, hogy nem a neki való iskolatípust választotta, van, aki költözik, van, aki (nem állami iskola esetében) a tandíjat nem tudja tovább fizetni, mások a szülők válása miatt kényszerülnek váltani. És vannak, akik olyan konfliktus miatt kell, hogy váltsanak, amit nem tudnak rendezni. Írásunkban szülők mondják el tapasztalataikat, és egy klinikai szakpszichológus beszél az iskolaváltás bonyolult hátteréről. Mert iskolát váltani nagyon nehéz.

Magyarországon szabad iskolaválasztás van – így szabad iskolaváltás is. A jogszabályok nem állnak útjába annak, aki másik intézménybe szeretné átíratni a gyerekét, azonban hiába megengedő a rendszer, valójában nagyon nehéz folyamat vár azokra a családokra, aki a váltás mellett döntenek. Írásunkban szülők osztják meg tapasztalataikat, élményeiket.

Tovább »

Tessenek forradalmat csinálni!

Könyvajánló: Kreatív iskolák – Az oktatás alulról szerveződő forradalmi átalakítása

kreativiskolak_72dpi_002.jpg

Magas a lemorzsolódás a középiskolában, az érettségizettek országos aránya alacsony. A szocioökonómiai háttérrel nem tud megbirkózni az oktatás. A PISA-eredmények sokkolóak, nem sikerült a rangsorban feljebb lépni. Kiégett tanárok és alulmotivált diákok küzdenek nap mint nap az iskolában. A pályaelhagyó pedagógusok száma riasztóan magas, ennek hátterében részben a pedagógusok alacsony társadalmi presztízse, részben a rossz munkakörülmények állnak. Akár Magyarországról is szólhatna ez a pár mondat, de az Egyesült Államokról írta Ken Robinson, az egyik legismertebb oktatási szakember. Elolvastuk a Kreatív iskolák című könyvét, ami szerint lehet csodát tenni, de egyelőre a helyi közösségek, az egyes iskolák tudnak csak oktatási forradalmat csinálni.

A Kreatív iskolák – Az oktatás alulról szerveződő forradalmi átalakítása című könyv nemrég jelent meg magyar fordításban. Furcsa élmény olvasni annak, aki követi a magyar oktatásról szóló híreket: bár Robinson egy szóval sem említi Magyarországot, nem hozza még csak példaként sem, olyan, mintha mégis a magyar oktatási rendszerről írt volna. Az amerikai és a brit példák, felmérések, kutatások tapasztalatai hátborzongatóan hasonlítanak a magyar adatokhoz, és pontosan ugyanazokkal a problémákkal nem tudnak mit kezdeni az angolszász oktatási rendszerek, mint a közép-európaiak.

Tovább »

„Keresd a pedagógust!”

Szakértői interjú a pedagógusbérekről, az alulteljesítés okairól

dsc_0021.jpg

A középfokú végzettséggel rendelkező szakmunkások bérminimuma utolérte a kezdő tanári fizetést, pár éven belül országszerte komoly gond lesz a pedagógushiány. Milyen – akár szokatlannak tűnő – megoldási javaslatok léteznek? Egyszerre forráshiányos, pazarló és alulteljesítő a köznevelés, a legsürgetőbb problémákról, a lehetséges megoldásokról kérdeztük Thaisz Miklóst, az EMMI volt főosztályvezetőjét, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítványának ügyvezető igazgatóját.

Thaisz Miklós

2004-2011-ig a budapesti Szent Margit Gimnázium tanára, 2011-2016-ig az Emberi Erőforrások Minisztérium politikai tanácsadója majd főosztályvezetője. Nevéhez fűződik a „pedagógus életpálya-modell” kidolgozásának koordinációja.

2016. szeptember 1-je óta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány ügyvezető igazgatója.

A kormányzat arról beszél, hogy jelentősen nőttek a pedagógus-fizetések a pedagógus életpálya bevezetése óta, ezzel szemben lépten-nyomon azt hallani, hogy alulfizetettek a tanárok. Melyik állítás áll közelebb a valósághoz?

A két állítás egyszerre igaz. 2013. szeptember 1-jétől valóban elkezdődött egy pozitív folyamat, amelynek eredményeképpen 2013 és 2017 között négy év alatt átlagosan 40-50% közötti béremelés történt a pedagógusok körében. A béremelést ugyanakkor beárnyékolta, hogy összekapcsolódott a pedagógusok külső értékelési, minősítési rendszerének bevezetésével, ráadásul az átlagosan valóban jelentős mértékű béremelésből a legképzettebb, legtapasztaltabb kollégák az átlagnál sokkal kisebb mértékben részesültek. Hoffmann Rózsa államtitkárságának kiemelkedő eredménye volt a pedagógusbérek minimálbérhez rögzítése, ez a rendelkezés azonban sajnos nem volt hosszú életű, ugyanis egy évvel bevezetése után az országgyűlés kivezette a rendszerből.

Tovább »

Irányítsd a mobilod a tudományra!

TudásFeltölés pályázat középiskolásoknak

40932339_2077453722286176_8766996139196022784_n.jpg

Negyedik alkalommal hirdették meg a TudásFeltöltés tudományos témájú középiskolai vetélkedőt. Ezúttal bármely szakterülethez, de valamilyen módon a periódusos rendszer elemeihez kapcsolódó, rövid mozgóképes anyagokat készíthetnek a csapatok. Miért éppen a periódusos rendszer? A verseny kapcsolódik az Elemi Sztárok projekthez, ami a periódusos rendszer elemeinek megfilmesítésével tiszteleg a Mengyelejev-féle periódusos rendszer megjelenésének 150. évfordulója előtt.

A 2018-2019-es tanévben két szakaszban zajlik a verseny: ősszel az evangélikus fenntartású iskolák közül a soproni, nyíregyházi, bonyhádi, miskolci gimnázium diákjai indultak. A 2019. április 13-i döntőbe kerüléshez viszont már minden magyarországi és határon túli magyar középiskolák csapatai is készíthetnek filmeket.

A versenyre a középiskolák 3 fős csapatai nevezhetnek. A videók feltöltési határideje február 28. Az elkészült kisfilmeket a tudasfeltoltes@gmail.com címre lehet beküldeni.

Bővebb információ: www.facebook.com/tudasfeltoltes

Tovább »