Trend a világban a kötelező iskolai szolgálat bevezetése. Az Európai Parlament 2006-ban adta ki ajánlását az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról, melyek közül a szociális és állampolgári kompetencia erősítéséhez járulhat hozzá a közösségi szolgálat. Előző heti posztunkban néhány nemzetközi példát mutattunk be ennek különböző formáiról. Magyarországon 2016 tavaszán érettségiznek az első olyan diákok, akiknek a bizonyítványuk megszerzéséhez kötelezően el kell végezniük 50 óra szolgálatot. De milyen kötelezettségekkel jár ez pontosan? 

Mi is a közösségi szolgálat? 

Szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása – fogalmazza meg a közösségi szolgálat definícióját a jogszabály.

Magyarországon 50 óra közösségi szolgálatot kell teljesítenie azoknak a diákoknak, akik 2016. január 1. után érettségiznek. Következő heti posztunkban részletesebben is bemutatjuk a hazai rendszert, most az itthonihoz hasonló nemzetközi gyakorlatokat gyűjtöttük össze. 

A közösségi szolgálatnak nincs olyan alapmodellje, ami alapján a különböző országok megszerveznék a saját programjukat, így változatos megoldásokkal találkozhatunk. A legismertebb rendszer talán a nagy hagyományokkal rendelkező amerikai, de az Egyesült Államokban nagyvárosonként, oktatási kerületenként eltérő lehet, mit várnak a tanulóktól, vagy hogy egyáltalán kötelező-e számukra a közösségi szolgálat. Nincsenek átfogó, friss adatok, de a 2000-es években készült felmérések alapján az amerikai iskolák nagyjából negyede szervez a közösségi szolgálathoz hasonló programot, Kanadában pedig az iskolák harmada.

Már csak pár nap és július 23-án kihirdetik a felvételi ponthatárokat. Idén több mint 105 ezren adták be jelentkezésüket a szeptemberben induló képzésekre, a felvételizők átlagéletkora 23 év. A legnépszerűbbek most a gazdaságtudományok és a műszaki képzések, amelyek az első helyes jelentkezések mintegy 31 százalékát teszik ki. Hamarosan eldől, hová kell a legmagasabb pontszám, hányan nyernek felvételt a főiskolákra, egyetemekre. De miért éri meg keményen dolgozni a diplomáért? Miért fektetnek be a legerősebb gazdaságok a felsőoktatásba?

Fogynak a hallgatók

Magyarország azon kevés OECD országok egyike, ahol a hallgatólétszám csökkent az elmúlt négy évben – csak Szlovéniában, Lengyelországban, Olaszországban, Új-Zélandon és Észtországban mutatható ki hasonló tendencia. Egyes elemzők szerint nem pusztán demográfiai okokra vezethető vissza a csökkenés, hanem a 2011-es új felsőoktatási törvény és annak kapcsolódó intézkedései is szerepet játszhatnak ebben. Bármi is legyen a változás hátterében, a számok magukért beszélnek: a 2010/2011 tanévhez képest az összes hallgatólétszám több mint 10%-kal lett alacsonyabb a 2013/2014-es tanévre.

A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése és a korszerű tudás megteremtése az oktatási rendszerek egyik fő célja. Hogy milyen lépésekkel valósítható ez meg leginkább, arról számos kutatás, vita folyik a világ minden részén. Egy biztos: nem emelhető ki egy olyan elem sem, ami minden ország oktatási problémáira megoldást kínálna. A tapasztalat szerint azok a reformok sikeresek, amelyek átfogóak, az oktatási rendszer több pontjához is hozzányúlnak. Magyarország a rendszerváltozás óta több intézkedést próbált ki az oktatási rendszer méltányosságának, ezzel párhuzamosan kimeneti teljesítményének javítására – javarészt sikertelenül. A legújabb javaslat a 9 évfolyamos általános iskolák bevezetésére vonatkozik, az átszervezésről éppen most, 2015 nyarán folynak a szakmai egyeztetések, viták.

A fejlett országokban általában 9 vagy 10 év a kötelező általános iskolai képzés. Magyarország a jelenlegi 8 éves képzéssel tehát a kisebbséghez tartozik. A 9-10 évfolyamos alapfokú oktatási rendszerek között azonban jelentős különbségek vannak abban, melyik évben válnak szét a képzési utak. A leggyakoribb a 6+3 éves (néhány északi országban 7+3 éves) iskolaszerkezet. Bejegyzésünkben néhány sajátos példát is bemutatunk.

Világszerte felértékelődtek az iskolai, tanórai keretekből kilépő tanulási formák. E mögött részben az a felismerés áll, hogy a diákok teljesítménye, az oktatás hatékonysága sokkal inkább a tanulásra, ismeretszerzésre szánt idő minőségétől függ, mint az iskolában eltöltött idő hosszától. Részben pedig az, hogy a diákok – a lexikális tudás megszerzése mellett – számos olyan képességgel és készséggel rendelkezzenek, amik a modern világban való boldogulásukhoz nélkülözhetetlenek.

Itthon is folyik az útkeresés. Az iskolák ma már több olyan program és kerettanterv közül választhatnak, amik kapcsolódnak a nemzetközi trendekhez, ugyanakkor építenek a hazai nevelési-oktatási hagyományokra. Ilyen a most formálódó, komplex célokat kitűző Bejárható Magyarország kerettanterv is. A kérdés az, hogy a tanórán kívüli tanulás e formája miként válhat a pedagógiai rendszer szerves részévé, s a meglévő elemek hogyan érhetnek teljes körű intézményi gyakorlattá. 

Bár egyre több tanuló vállal rendszeres munkát, továbbra is a nyár számít a diákmunka szezonjának. Évente körülbelül 140-150 ezren dolgozhatnak diákfoglalkoztatás keretében, ebből mintegy 130 ezren az iskolaszövetkezeteken keresztül találnak munkát. A legtöbb állást a gyártás, kereskedelem, mezőgazdaság területén hirdetik meg betanított munkákra, de nagy a választék irodai munkákból, és azokból a szakmai feladatokból is, amelyek nyelvtudást vagy számítógépes ismereteket igényelnek. 

Ki jelentkezhet diákmunkára?

Magyarországon a diákok 16 éves koruktól dolgozhatnak, de szünidőben, szülői engedéllyel már a 15 évesek is vállalhatnak munkát, ha általános iskolába, szakiskolába vagy középiskolába járnak. A diákmunkához be kell mutatni az iskolalátogatási vagy hallgatói jogviszony igazolást  és a tanuló adóazonosító jelét. A legbiztonságosabb út, ha a diákok az iskolaszövetkezeteken keresztül állnak be dolgozni, de mindenképpen érdemes utánajárni annak, hogy a választott cég valóban megbízható-e.  (Az adózási kérdésekről bővebben itt lehet olvasni.)

A fiatalok átlagosan a minimálbérnek megfelelő órabért kapják, ez most 604 forint. Az irodai, szakmai vagy idegennyelv-tudást igénylő munkakörökben azonban 1000-1500 forint körül is fizethetnek.

A mai gyerekek környezete alapjaiban változott meg. A gyorsan fejlődő eszközök, alkalmazások digitális világában látszólag természetesebben mozognak: hamarabb ismerik ki magukat a lehetőségek labirintusában, mint a felnőttek. Azonban éppen a médiahasználat terén tapasztalható előnyük miatt jut kiemelt szerep a nevelésnek, a fogyasztói szokások és a veszélyek tudatosításának. A probléma már nemcsak az oktatási szakemberek, de az oktatáspolitika érdeklődését is világszerte felkeltette, hiszen a médián keresztül tájékozódunk, üzenetei pedig óhatatlanul befolyásolják a valóságról alkotott elképzeléseinket, identitásunkat.

Miért fontos a médiatudatosság?

A gyerekek médiafogyasztási szokásait döntően a család, a szülők alakítják. A szülők általában nagyobb figyelemmel kísérik a 9 évesnél fiatalabb gyerekek médiahasználatát, később már ritkábban ülnek le közösen a tévé vagy az internet elé, kevésbé kontrollálják, a gyerekek mit és meddig nézhetnek, böngészhetnek.

Magyarországon a táborok célcsoportja elsődlegesen az iskolás korosztály, az ottalvós programokra tízéves kortól engedik el a szülők gyerekeiket. A választék igen széles, a pusztán az étkezési költségeket felszámoló napközis táboroktól a százezer forintot is meghaladó luxus lehetőségekig mazsolázhatnak a szülők. Bármit is engedjen meg a pénztárcánk, néhány alapszabályra érdemes odafigyelnünk. A táborválasztáshoz Tibenszky Móni Lisa, a Felelős Szülők Iskolájának alapítója, ügyvezetője ad hasznos tanácsokat.

Hogyan választanak tábort a magyar szülők?
Tibenszky Móni Lisa (TML): A tábor sok esetben a logisztikai problémákra hozott szükségmegoldás, de bármilyen ok miatt is küldjük el a gyereket, ott szocializációs tapasztalatokkal, ismeretszerzéssel fogja tölteni az időt. A szülők a legféltettebb kincsüket adják oda a tábor idejére, emiatt a tábor bizalmi termék. Merem remélni, emiatt kizárólag az alapján választanak, hogy a gyerekük minőségi foglalkozást, odafigyelést kapjon. Akár napközis, akár ottalvós táborról legyen szó, fontos szempont, hogy olyan személy vezesse a tábort, akiben a szülő és a gyerek is megbízik, akit példaképként, emberként és pedagógusként is elfogad, akire lelki értelemben is rá lehet bízni a gyereket. Akivel rendszeres lesz a kommunikáció, ha szükséges.

A nyári a világ minden részén a leghosszabb iskolai szünet. De hogy hány hétig is tart, az már országonként eltér. Európában a legrövidebb vakáció 5 hetes, a leghosszabbak 13 hétig is tartanak. A diákok biztosan nem rövidítenének rajtuk, de mi szólhat a hosszabb vakáció ellen?

Nyári szünetek Európában

Talán nincs is olyan diák, aki ne számolná a napokat a vakáció kitöréséig. Az év legjobban várt időszaka azonban jelentős logisztikai, anyagi nehézséget jelenthet a szülőknek. Hogy hány hetet kell megoldaniuk, országonként változó. A kontinens egyik legrövidebb vakációja a svájci, ami mindössze öt hétig tart. A tanév és a szünetek hosszáról az EU-tagállamok maguk dönthetnek, így az unión belül változatos maradt a szabályozás.

A legrövidebb nyara a Németországban, Hollandiában, Dániában, Angliában vagy Walesben tanuló diákoknak van, nekik alig valamivel több, mint hat hét a vakáció. Kétszer ennyi ideig (12-13 hétig) tart a szünidő a balti államokban, Olaszországban, Máltán, Görögországban. Magyarországon 11 hét a vakáció, akárcsak Romániában és Finnországban.

A szóbeli érettségik még javában zajlanak, a diákok minden egyes pontért megküzdenek, hogy minél magasabb pontszámmal rangsorolják őket a felvételinél. Júliusban ugyanis eldől, hol tanulhatnak tovább. Megéri-e vállalni a sokszor kiszámíthatatlannak tűnő emelt szintű érettségit? Vagy jobb egy erős középszintű?

Mi a különbség? 

Az érettségi középszintje alapvetően a mindennapi életben közvetlenül hasznosítható tudás (a kulcskompetenciák) mérésére törekszik. Az emelt szint pedig a továbbtanuláshoz szükséges tudást kéri számon. 

Az érettségire készülő diákok rendkívül tudatosan választják meg, milyen tantárgyból mennek emelt szintre. Valószínűleg nem véletlen, hogy míg történelemből igen nagy számban választják az emelt szintűt, addig magyar nyelv és irodalomból viszonylag kevesen. Akik ugyanis magas szintű teljesítményt nyújtanak emelt szinten matematikából, történelemből, angolból, azok igen nagy valószínűséggel magas pontszámot érnek el a középszintű vizsgán is. És ez fordítva is igaz. Ezzel szemben a magyar nyelv és irodalom érettségivel kapcsolatban már nem lehet ilyen egyértelmű következtetéseket levonni.