A nyári a világ minden részén a leghosszabb iskolai szünet. De hogy hány hétig is tart, az már országonként eltér. Európában a legrövidebb vakáció 5 hetes, a leghosszabbak 13 hétig is tartanak. A diákok biztosan nem rövidítenének rajtuk, de mi szólhat a hosszabb vakáció ellen?

Nyári szünetek Európában

Talán nincs is olyan diák, aki ne számolná a napokat a vakáció kitöréséig. Az év legjobban várt időszaka azonban jelentős logisztikai, anyagi nehézséget jelenthet a szülőknek. Hogy hány hetet kell megoldaniuk, országonként változó. A kontinens egyik legrövidebb vakációja a svájci, ami mindössze öt hétig tart. A tanév és a szünetek hosszáról az EU-tagállamok maguk dönthetnek, így az unión belül változatos maradt a szabályozás.

A legrövidebb nyara a Németországban, Hollandiában, Dániában, Angliában vagy Walesben tanuló diákoknak van, nekik alig valamivel több, mint hat hét a vakáció. Kétszer ennyi ideig (12-13 hétig) tart a szünidő a balti államokban, Olaszországban, Máltán, Görögországban. Magyarországon 11 hét a vakáció, akárcsak Romániában és Finnországban.

Nemcsak a szünetek hosszában változatos az egyes országok szabályozása, a vakáció kezdete és vége államonként, sőt országrészenként is eltérő lehet. Hamburg német tartományban például már augusztus elején megkezdődik az iskola, de a skandináv országokban és Hollandiában is becsöngetnek augusztus közepén. Ezzel szemben Máltán csak szeptember végén indul a tanév, de szeptember közepéig ráérnek Görögország, Ciprus, Portugália, Spanyolország, Románia és Bajorország diákjai is.

Az európai országok iskolai szüneteit a www.schoolholidayseurope.eu oldalon lehet böngészni.

Vakáció Magyarországon

Manapság másfél-két havonta szakítják meg hosszabb-rövidebb szünetek a tanévet. Közülük a nyári szünet a leghosszabb, amelynek pontos kezdetét és végét a tanév rendjéről szóló rendelet szabályozza. A 2014/2015-ös tanév szeptember elsején kezdődött, és június 15-én, hétfőn ér véget. Így a diákok 181 tanítási nap után élvezhetik a vakációt. 

Mi szól a rövidebb nyári szünet mellett?

Magyarországon kb. 1,2 millió iskolás korú gyerek felügyeletét kell megszerveznie a családoknak. A 11 hetes vakáció nem számít extrém hosszúnak, mégis jogosan merülhet fel a kérdés, vajon nem volna-e jobb, ha rövidebb lenne, és több ideig tartanának az évközi szünetek.

A szülők fizetett szabadsága jóval kevesebb az iskolai szünetnél, a táborok, nyaralások költségesek. A sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű gyerekek számára pedig kifejezetten hátrány, ha két hónapon át akadozik a fejlesztésük.

Több kutatás is felhívja a figyelmet arra, hogy a vakáció alatt nő a különbség a hátrányos helyzetű és a jobb módú diákok teljesítménye között. A nyári szünet alatt a diákok átlagosan egy hónapnyi tananyagot felejtenek el, a hátrányos helyzetű diákok azonban akár negyedévnyi tudást is veszíthetnek. A középosztály gyerekeinek olvasási készsége nyáron is fejlődik, a hátrányos helyzetűeké viszont romlik. 

De akkor miért ilyen hosszú?

Az OECD-felmérések alapján nem lehet kijelenteni, hogy az oktatás minősége és teljesítménye egyenes arányban állna az iskolában eltöltött idővel. Az európai országok közül Liechtensteiné a legjobb eredmény matematikából a PISA-mérésen, itt mindössze 6 hét a vakáció. Ugyanakkor Finnország kiemelkedő szövegértési eredményeket ér el, holott pont olyan hosszú az ottani nyári szünet, mint Magyarországon.  

A hosszú nyári szünet eredetileg a mezőgazdasági munkák miatt alakult ki. Manapság az infrastruktúra is indokolhatja a két és fél hónapos vakációt. Az OECD-adatok alapján a tanórák mennyiségénél sokkal inkább az iskolában töltött idő eredményessége számít. Kánikulában pedig nem lehet hatékonyan tanítani, tanulni. Ha betűz a nap az osztályterembe, ha tartósan 30 fok felett van a hőmérséklet, a diákok nehezen koncentrálnak. A magyarországi infrastruktúra pedig nem teszi lehetővé, hogy az iskolák ideális körülményeket biztosítsanak a nyári melegben. Nem kell egyből a légkondicionálók hiányára gondolni, sok helyen még árnyékoló függöny sincs.

Néhány érdekes adat

• Mivel a nyári hónapok eltérnek az Egyenlítőtől északra és délre, ezért a vakációk is ennek megfelelően alakulnak. Ausztráliában például december 20-tól január végéig tart a szünet.
• Vegyes a gyakorlat Kolumbiában. A tanév általában júliusban ér véget, és szeptemberben kezdődik, de az ország egyes részein novembertől februárig tart a vakáció a melegebb éghajlat miatt.
• Brazíliában december elejétől február elejéig adják ki a szünetet, bár a karnevál miatt előfordulhat, hogy valamivel később csöngessenek be.
• A világ legszűkebben mért nyári szünete a japánoké: itt mindössze egy hónapot kapnak a diákok.

Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!

Következő témánk: a nyári táborok

Fogalomtár

Sajátos nevelési igényű tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyerek, aki a szakértői bizottság véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.