Tízperc Iskolablog Érdekességek az oktatásról

Presztízs és közelség alapján választunk egyetemet

Középiskola után: az intézményválasztásról

22150237_s.jpg

Nem maradt már két hét sem február 15-ig, eddig nyújthatják be jelentkezésüket a diákok a felsőoktatásba. Ha sikerült eldönteniük, milyen területen és szakon folytatnák a tanulmányaikat, következhet az intézmény kiválasztása. Az intézménnyel együtt várost is választanak, így nem pusztán az egyetemek, főiskolák minőségét, szolgáltatásait kell előzetesen értékelniük, hanem olyan önismereti szempontokat is érdemes végiggondolniuk, mint például, hogy a személyiségükhez melyik város, régió, esetleg ország állhat közelebb. A felsőoktatási felvételit körüljáró posztsorozatunk az intézményválasztással zárul.

Olvass tovább!

A külföldi továbbtanulással ez a posztunk foglalkozik.

Döntő szempont a presztízs és a város

A hallgatóknak a felsőoktatást érintő elvárásairól több felmérés is készült, ezek nagyjából azonos eredményre jutottak. A fiatalok a felsőfokú tanulmányoktól jellemzően a munkanélküliség elkerülését, a magasabb jövedelmet, a sikeresebb munkaerő-piaci, munkahelyi előmenetelt, a szabadabb munkavégzés lehetőségét várják. Azzal a kérdéssel, hogy a döntésüket a személyiségük, temperamentumok hogyan alakítja, kevesebb kutatás foglalkozik, pedig ez sem kevésbé fontos tényező.

Első lépésként mindig arról kell tájékozódni, mely intézmények hirdetik meg a kiválasztott szakot. Az intézmények szakkínálatát a hivatalos Felsőoktatási felvételi tájékoztató tartalmazza, ami a www.felvi.hu oldalon érhető el.

A #felvételi 2017 kézikönyv idéz egy, a felvételizők intézményválasztását vizsgáló kutatást.  A megkérdezett diákok a legfontosabb szempontnak az intézmény városát jelölték meg, ez volt az egyetlen olyan tényező, amely az ötös értékelési skálán 4-nél magasabb értéket kapott. Kiemelten fontosnak tartották az intézmény hírnevét általában és az adott szak/szakterület vonatkozásában, valamint az intézmény felsőoktatási rangsorokban elfoglalt helyezését. A válaszadókat legkevésbé felnőtt hozzátartozóik, illetve tanáraik véleménye, ajánlása befolyásolta az intézményválasztásban. Az intézményválasztás másik fontos szempontja az oktatás (várható) minősége volt.

02_03.jpg

A középiskolai eredmények is meghatározzák az intézményválasztást. Értelemszerű, hogy a jobb eredménnyel rendelkezők bátrabban választják a nagyobb presztízsű, várhatóan nehezebb feltételeket támasztó intézményeket, mint a kevésbé sikeresen érettségizettek. Sokan pedig biztosra mennek, és inkább elkerülik a komolyabb megmérettetést.

A jelentkezők első helyes bejutási aránya – azaz hogy a diákok milyen arányban kerülnek be a jelentkezésükben első helyen feltüntetett képzésre – évek óta 40-50% között mozog. A bejutási esély természetesen nagyban függ a választott szaktól, képzési területtől – a művészeti képzésben például köztudottan extrém alacsonyak a bejutási esélyek, így a csak művészképzést hirdető intézményekbe értelemszerűen a legnehezebb bejutni. Alacsony azonban az első helyes bejutási arány néhány kis képzési létszámú karon, intézményben is, továbbá a Testnevelési Egyetemen és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem néhány karán is.

Mitől lesz presztízse egy intézménynek?

Mint láttuk, a diákok számára rendkívül fontos, hogy egy intézmény az adott szakterületen vagy általában magas presztízzsel rendelkezzen. De mi is az a presztízs?

Egy egyetem vagy főiskola presztízsét az határozza meg, milyen az oktatás (a külső szemlélők és a résztvevők által megítélt) színvonala, milyen az oktatói gárda „minősége”, és milyen az intézmény tudományos teljesítménye.

A felsőoktatási rangsorok szándékuk szerint a felsőoktatási intézmények teljesítményét, minőségét mérik, egyfajta ranglista formájában. Rengeteg felsőoktatási rangsor létezik: kutatócsoportok, szervezetek, hetilapok is megalkották már a saját módszertanukat.

A világ legismertebb nemzetközi egyetemi rangsorai jellemzően „akadémiai” rangsorok. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyetemek teljesítményét különféle tudományos, „akadémiai” mutatók mentén értékelik. Jellemzően ilyen az oktatói gárda összetétele, az egyetem által végzett kutatások száma, azok elismertsége, illetve az oktatók, tanárok által jegyzett tudományos publikációk száma, azok ismertsége, idézettsége. Természetesen állandó kérdés, hogy egy felsőoktatási intézmény „akadémiai” teljesítménye mennyiben hozható összefüggésbe az ott folyó képzés minőségével. Gyakori rangsorolási alapot nyújtanak továbbá a felsőoktatási intézmények hallgatóinak tanulmányi mutatói, előképzettségük, tudományos tevékenységük, de az egyes rangsorok készítői kiemelkedően nagy figyelmet fordítanak a hallgatóság „nemzetköziségére”, tehát az adott intézményben tanuló külföldi diákok arányára is.

Olvass tovább!

A nagy nemzetközi rangsorokról ajánljuk A felsőoktatási intézmények toplistái című bejegyzésünket.

A magyarországi egyetemek nemzetközi rangsorokban elfoglalt helyezését az elmúlt években nagy médiaérdeklődés kísérte. A nemzetközi presztízshez kétségkívül rendkívül fontos a hazai intézmények megjelenése a világ legismertebb felsőoktatási rangsoraiban. Ennek közvetett hatásait – többek között ismert professzorok egyre gyakoribb vendégelőadásait, nemzetközi pályázatokon való sikeresebb szereplést, külföldi ösztöndíjakhoz való könnyebb hozzájutást – a hallgatók is érezhetik. A nagy egyetemi rangsorok jellemzően arra alkalmasak, hogy növeljék egy egyetem, főiskola általános ismertségét, presztízsét, ennek révén pedig bővüljön az intézmény lehetőségeinek köre: több jelentkező érkezzen, akik közül az intézmény válogathat, több tanár, kutató kapcsolódjon be az intézmény munkájába, bővüljön az egyetem kapcsolati rendszere, több anyagi forrás álljon rendelkezésre. Egy előkelőbb, nagy presztízsű egyetemen szerzett diploma alkalmasint jobb ajánlólevél lehet egy kevésbé ismert intézmény által kibocsátott papírnál. A képzéssel közvetlen kapcsolatban nem álló, tehát általánosabb szempontok alapján ítélkező munkaerő-piaci szereplők (munkáltatók) általában véve is többre értékelik a nagyhírű egyetemek okleveleit, mint az egyéb felsőoktatási intézményben szerzett diplomát.

A #felvételi 2017 elkészítette saját rangsorát is: a legnépszerűbb alapszakok és osztatlan szakok intézményi hallgatói/jelentkezői rangsora alapján listázta az intézményeket, a jobb áttekinthetőség érdekében a rangsorokat képzési területenként csoportosítva jelentette meg. Ha tudni szeretnéd, hol nagyobb a presztízse egy pszichológia szaknak, mely intézmények hirdetik meg a legjobb gazdálkodási és menedzsment alapszakokat, lapozd fel a #felvételi 2017 V.3.3. fejezetét!

Az otthon közelsége

Az elmúlt években több kutatás is vizsgálta a jelentkezési stratégiákat, és szinte egyöntetűen arra jutottak, hogy az adott szakot indító intézmények kiválasztása esetében a presztízs mellett döntő szempont az intézmény és a lakóhely közelsége is. A jelentkezők túlnyomó többsége első helyen jellemzően a saját lakóhelyéhez közeli, saját városában, megyéjében, régiójában működő intézményt választja. Az intézményválasztást persze a térbeli közelségen/távolságon túl meghatározhatja az intézmények szakkínálata is, de összességében véve elmondható, hogy egyes speciálisabb képzések kivételével kifejezetten jó az egyes szakok, képzési területek „regionális lefedettsége”.

kisborito.jpgMég nem késő döntést hoznod vagy változtatnod! Ha úgy érzed, bizonytalan vagy, merre indulj, töltsd ki a #felvételi önismereti kérdéssorát, amely segíthet megtalálni a számodra ideális intézményt! Olvass további döntést segítő szempontokról, például a tehetséggondozásról, lakhatási lehetőségekről a #felvételi című kiadványban. A kézikönyvben összegyűjtötték a felvételéi eljárás legfontosabb tudnivalóit is, sok linkkel, példával.

 

Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!
Kövessen bennünket a facebookon is!
Következő témánk: Az iskolapszichológus

A bejegyzés trackback címe:

https://tizperciskola.blog.hu/api/trackback/id/tr1112177320

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása