A külföldi tanulmányoknak több száz éves hagyománya van, történelmünk, művészetünk legnagyobbjai szinte mind tanultak hosszabb-rövidebb ideig külföldi iskolákban, műhelyekben. A külföldi továbbtanulás kevesek kiváltsága volt, mára viszont egyre szélesebb körnek elérhető, számos ösztöndíj, csereprogram, távoktatási forma ösztönzi a magyarországi diákokat is. Hosszú távon nem kérdés, hogy megéri külföldön (is) tanulni, ugyanakkor rengeteg dilemmára kell őszinte választ adni ahhoz, hogy a diákok a személyiségüknek, elképzelésüknek megfelelő döntést hozzák meg.
Miért éri meg?
A magyar diákok EU-állampolgárként ugyanolyan feltételekkel jelentkezhetnek a többi tagállam és még néhány ország felsőoktatási intézményeibe, mint az adott ország saját diákjai. Megéri? A válasz alapvetően igen: a munkaerőpiacon nagy előnyre tehet szert, akinek külföldi tanulmányi tapasztalata van. A külföldi tapasztalathoz természetesen nem kell teljes képzést végeznünk egy másik országban, elegendő lehet az is, ha részt veszünk egy csereprogramban, például az Európai Bizottság Erasmusában, melynek keretében az uniós tagállamokban és Norvégiában, Izlandon, Liechtensteinben, Macedóniában és Törökországban tanulhatunk legfeljebb 12 hónapig.
Az Európai Bizottság 80 ezer volt Erasmus-hallgatót és szakmai gyakorlatban részt vevő céget kérdezett meg, hogy értékelje az Erasmus program 2014-ig tartó 7 éves ciklusát. Az Erasmus-hallgatók több mint 85%-a tanul vagy vesz részt képzésben külföldön azért, hogy nagyobb foglalkoztatási esélyei legyenek. És nem alaptalanul remélik ezt, ugyanis fele az esélye annak, hogy azok a fiatalok, akik külföldön tanultak vagy vettek részt képzésben, hosszú távon munka nélkül maradjanak. A munkáltatók 64%-a (2006-ban még 37% volt ez az arány) a munkaerő-felvételnél fontos tényezőnek tartja a külföldi tapasztalatot, és szintén 64%-uk úgy nyilatkozott, hogy a nemzetközi tapasztalattal rendelkező munkatársakra nagyobb szakmai felelősséggel járó feladatokat bíznak.
Mi kell hozzá?
Nyelvtudás. Méghozzá magabiztos, aktív, bátran használt. A mítosszal ellentétben nem azért kell külföldi intézményt választani, hogy majd ott elsajátítjuk a nyelvet. Erős alappal érdemes nekivágni, hiszen minden tantárgyat idegen nyelven kell majd tanulni, és a hétköznapi ügyintézésekhez is használni kell. A kinti szemeszterek alatt inkább csiszolni, finomítani, gazdagítani lehet a nyelvtudást.
Felkészültség. Sokan azért döntenek egy külföldi intézmény mellett, mert a választott szakterületen kiemelkedő színvonalú oktatást nyújt. Minél magasabb színvonalú egy képzés, annál magasabb szintű elvárásokat támaszthat. Ha nem érezzük eléggé felkészültnek magunkat, érdemesebb még itthon jobban elmélyíteni a tudásunkat, közben kipróbálni magunkat vendéghallgatóként, és ezek után jelentkezni a világhírű intézménybe.
Elszántság. Az érettségizők nagy része otthon lakik a családjával, és már a pár száz kilométerre lévő főiskola is úgy tetszhet, a világ másik felén van. A honvágy mellett meg kell küzdeni a hirtelen jött önállósággal is, a középiskola védelméből kilépő diáknak számos dolgot magának kell intéznie. Egyszerre kell saját maga házvezetőjének, osztályfőnökének, titkárának lennie. Ez országon belül is kihívás, nemhogy idegen nyelvű területen. A honvágy és az önállóság kényszere mellett az anyagi terhek vállalása is fontos szempont. Több EU-államban is ingyenes a felsőoktatás, vagy a diákok kedvező – részben vagy teljes mértékben vissza nem térítendő – hitelt is igényelhetnek. Az ingyenes felsőoktatás azonban csak a tandíjmentességet jelenti, ezért ha Magyarországnál drágább ország lesz a célállomás, az ösztöndíjakról és a diákmunkáról is már jó előre érdemes tájékozódni.
Már nem kiváltság, mégis az elit érdeklődik
Bár számos alkalommal, különböző módszerekkel mérték, mennyien tanulnak külföldön, nincs megbízható statisztika, csak alapos becslések állnak rendelkezésre. Ha Magyarország összes továbbtanulás előtt álló diákját nézzük, elhanyagolható azoknak az aránya, akik külföldi intézménybe jelentkeznek. Azonban az elit középiskolák végzősei közül egyre többen gondolkoznak más országok egyetemein, főiskoláin.
Az Eruditio Zrt. saját kutatást végzett a rangsorok élén álló hazai középiskolák körében. A kutatásban közreműködő, közel tucatnyi középiskola válaszai bár nem számítanak reprezentatívnak, néhány tendenciát szépen kirajzolnak. Az utóbbi három évben megduplázódott a külföldi felsőoktatási intézménybe jelentkezők aránya a megkeresett középiskolákban: a 2014-es 7,1%-ról, 2016-ra közel 15% lett az arányuk. Ez azt is jelenti, hogy a jobb színvonalú középiskolákban a külföldi továbbtanulás már nem néhány tanuló kiváltsága, hanem elérhető lehetőség, ami 2015 óta minden 7-8. érettségiző számára valós alternatívaként, esetleg egyértelmű továbbtanulási célként fogalmazódik meg. A fenti tendenciák a fővárosi jobb mutatókkal rendelkező középiskolák esetében még inkább jellemzőek. Az egyik legjobban jegyzett budapesti gimnáziumban a 2014-es 14%-hoz képest a következő években már a tanulók közel harmada adta be külföldi felsőoktatási intézménybe a jelentkezését.
A legkedveltebb célországok
A globális összehasonlítások alapján az Egyesült Királyságot (10%) és az USA-t (19%) választja a legtöbb külföldi diák célországnak. A magyarországi érettségizők körében mindkettőnél népszerűbb Németország (19%) és Ausztria (20%). De vajon hányan készülnek Kínában vagy Japánban tanulni? Megtudhatod a #felvételi – felsőoktatásról mindenkinek című kiadványból, ajánlónkat itt találod.
A kecske és a káposzta is
Lehet-e egyszerre itthon maradni és külföldi diplomát is szerezni? Igen. Magyarországon is több külföldi intézmény indít kihelyezett képzéseket, de sok közös képzést is hirdetnek a hazai és külföldi egyetemek. Az Oktatási Hivatal honlapján olvasható a Magyarországon hivatalosan bejegyzett külföldi felsőoktatási intézmények listája.
Egyre népszerűbbek a különböző távoktatási formák is, melyek révén úgy szerezhető meg a külföldi diploma alap-, mester, de még PhD-szinten is, hogy alig vagy egyáltalán nem kell elhagyni az országot. Az online kurzusok, virtuális szemeszterek nagy előnye, hogy nem kell költözni, viszont társulnak hozzá más nehézségek. A klasszikus egyetemi évek, a campus élmények kimaradnak, nagyobb fokú önállóságot követel a távoktatás, és a költségek sem feltétlenül alacsonyabbak, sok online képzés ára megegyezik a nappali képzés tandíjával. Az Egyesült Királyságban például átlagosan 7000 angol fontba kerül egy online alapképzés, de a belfasti Queen’s University egyik online műszaki alapképzése, a Software and Electronic Systems Engineering díja már 13 280 angol fontra rúg.
Olvass tovább!
A különböző távoktatási formákról, az előnyökről és hátrányokról itt írtunk részletesebben.
Gondolkozz akár külföldi teljes képzésben, szakmai gyakorlaton, csereprogramon, mindenképpen alapos mérlegelés után dönts!
A szempontokhoz, önismereti kérdésekhez sok segítséget találhatsz a #felvételi című kiadványban is. A kézikönyvben összegyűjtötték a külföldi továbbtanulás képzési formáit és az igénybe vehető támogatásokat, ösztöndíjakat is.
