Vészesen közeledik február 15. – legkésőbb eddig kell leadni a jelentkezést a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre. A legtöbb érettségizőnek ilyen tájban jó esetben is csak elképzelése van arról, merre menne tovább, sokan azonban teljesen tanácstalanok. Érdemes-e emelt szintű érettségit tenni, mi a helyzet a nyelvvizsgákkal, mi a különbség egyetem és főiskola, szakképzés és OKJ között? Arról nem is beszélve, mi lesz a munkaerőpiac elvárása addigra, mire végeznek, 2020-25 körül? Jó hírünk van: rengeteg dilemmára segít választ találni egy most megjelent kézikönyv.

A #felvételi című kiadványa akár egy izgalmas önismereti játékként is olvasható: 352 oldalon keresztül vizsgálja a pályaválasztás, felsőoktatási orientáció dilemmáit, döntési helyzeteit. Olvasóbarát, minden fejezet a diákok szemszögéből tekint a problémákra, tegeződve, érthetően, sem alul-, sem túlmagyarázva a dolgokat. Nem véletlenül juthat eszünkbe róla a társasjáték: a főbb döntési pontokon kérdések segítenek a navigálásban, a saját válaszaink alapján akár több fejezetet is átugorhatunk vagy visszalapozhatunk.

A kézikönyv nagy erénye az őszinteség. Nem kerüli meg a továbbtanulással kapcsolatos ellenérveket sem, a városi legendákat valós adatokkal cáfolja meg, a jogos feltevésekre hasznos tanácsokkal válaszol. A továbbtanulás komoly anyagi teher – ezt nem lehet vitatni. Különösen igaz ez azokra a családokra, ahol a frissen érettségizett fiatal egy messzi városban kell, hogy tanuljon. A kézikönyv IV. fejezete emiatt például számba veszi azokat a lehetőségeket is, amelyek enyhíthetnek a finanszírozási nehézségeken.

A #felvételi nem állítja, hogy a diplomával, szakképesítéssel minden sokkal könnyebb lesz, rámutat arra is, hogy a most választott szakmát nagy eséllyel lecseréljük, hogy a munkahelyváltások során újabb és újabb képzéseken kell majd részt vennünk. A kézikönyv a most ismert világunk és a munkaerőpiac várható változásait is összegyűjti, bemutatja, mit jósolnak a nagy intézetek a belátható jövőben. A humán érdeklődésűek számára disztópikus hangulatú előrejelzések után olvasható a World Economic Forum toplistája a 2025-re várható legkeresettebb szakterületekről. Meglepő helyen végez rajta az ápoló és az ügyvéd. Bármelyik szakot is választjuk azonban, egy biztos: az agyunk folyamatos karbantartása, az önfejlesztés a 21. század alapkövetelménye. Megállni és hátradőlni az érettségi után kockázatos döntés, ezt mutatják a felmérések is: minél magasabb valakinek a végzettsége, annál kisebb valószínűséggel válik munkanélkülivé, és annál többet keres már pályakezdőként is. A kiadvány nem a levegőbe beszél: érvelése logikusan felépített, állításait pedig az idézett kutatások, felmérések eredményeivel támasztja alá.

Minden továbbtanulással kapcsolatos döntés alapja, hogy válaszolni tudjunk a „mi akarok lenni” kérdésre. Amilyen egyszerű, annyira bonyolult is. A #felvételi éppen emiatt egyszerű, eldöntendő kérdésekkel segít feltérképezni olvasójának, mennyire ismeri önmagát, a válaszok alapján pedig javasolja azt az alfejezetet, amit vagy érdemes átugornia, vagy éppen ellenkezőleg, érdemes alaposan átrágnia, vagy azokat a szakokat, amelyek érdekelhetik. A legvaskosabb fejezet, a Szakválasztás igyekszik töményen bemutatni az egyes képzési területek, szakok felépítését, a várható fizetéseket, munkaköröket, hogy mit is jelent pontosan például, hogy anglisztika, vagy mit tanulhatunk a katonai logisztika alapszakon.

Ebben a dzsungelben könnyen eltévedhet az, aki leül a Google elé, és megpróbálja kihámozni, nagyjából mi a neki megfelelő képzés, esetleg szorgalmas diák módjára elkezdi böngészni az alapszakok listáját vagy az Országos Képzési Jegyzéket. A gondos szerkesztői munkának köszönhetően viszont ebben a könyvben tényleg gyorsan megtalálhatja bárki azt, ami fontos neki – nagy előnye ez egy kézikönyvnek, a #felvételi részben ezzel éri el, hogy nem pusztán értékes információk vaskos gyűjteményeként tekintsünk rá, hanem világos útmutatóként ebben az adat- és szaklabirintusban. A kézikönyv abban is próbál segíteni, hogy a szakleírások mellett kérdéseket fogalmaz meg, amelyek segítik az orientációt – hiába fizet jól a gyógyszerész szakma, a bérezési, egzisztenciális kérdéseken kívül még legalább kilenc pontot érdemes átgondolni a választás előtt.

Az utóbbi években jelentős változások történtek a köznevelésben és a felsőoktatásban. Nemcsak a most érettségizők számára idegenek a továbbtanuláshoz kapcsolódó fogalmak, de az olyan veteránoknak is újdonság lehet, mit jelent pontosan például a felsőoktatási szakképzés vagy az alapképzés, akik felnőtt fejjel újra nekivágnának a kétszintű érettséginek, másoddiplomának, továbbképzésnek. A kézikönyv írói a lényeges fogalmakat külön szócikkekben magyarázzák el, a szárazabb definíciókat átlátható ábrák, példák közé ékelik, így a felsőoktatási szakképzés és alapképzés tankönyvi megfogalmazása után például tíz-tíz pontba szedve foglalják össze, milyen érvek szólnak az egyik és a másik mellett. Ugyanígy ellenőrzött (és hivatkozott) forrásból jutnak megbízható információhoz azok a pedagógusok és akár orientációs szakemberek is, akiktől diákjaik tanácsot várnak például annak eldöntésében, érdemes-e a messzebbi intézményt választaniuk, esetleg külföldön folytassák-e a tanulmányaikat, vagy az érettségi után inkább lépjenek ki a munkaerőpiacra.

A Libri Kiadó és az Eruditio Oktatási Zrt. együttműködéséből megszületett #felvételi – felsőoktatásról mindenkinek minden ígéretét beváltja. Hasznos segítség a dilemmák megfogalmazásában, a döntés előkészítésében és meghozatalában – diáknak, szülőnek, osztályfőnöknek, iskolapszichológusnak, bárkinek, akinek van továbbtanulás előtt álló gyereke, ismerőse, tanítványa.

#felvételi – felsőoktatásról mindenkinek 2017
Kiss László – Kopasz Károly – Kurkó Noémi – Szentkirályi-Szász Krisztina – Tóth Mária
Libri Kiadó, 2016, 352 oldal
2999 Ft

Itt szerezheted be! 

Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!

Kövessen bennünket a facebookon is!

Következő témánk: Továbbtanulás külföldön