Tízperc Iskolablog Érdekességek az oktatásról

Hibátlanul felvételizni tudni kell

A továbbtanulás első lépcsője: a felsőoktatási felvételi jelentkezés

50532397_s.jpg

A sikeres felvételihez vezető út a hibátlan jelentkezéssel kezdődik. Kerek két hónap van még, hogy a felvételizők beadják jelentkezéseiket. Február 15-ig lehet elektronikusan megjelölni a felsőoktatási képzéseket, de hogyan is zajlik ez pontosan és melyek a leggyakoribb hibák? 

Csak online lehet jelentkezni

Talán sok olvasónk emlékszik még, milyen volt a postán vagy az iskolában megvásárolt felvételi jelentkezési lapokat töltögetni, újat vásárolni, ha valamit elírtunk, csekkekkel rohangálni. Ez mára csak nosztalgia, az ügyintézés módja jelentősen egyszerűsödött, most már kizárólag online adható be a jelentkezés az E-felvételi oldalon.

A sikeres felvételihez vezető út a hibátlan jelentkezéssel kezdődik. Elsőre talán banálisnak tűnhet ez a kijelentés, de valójában tényleg nem olyan egyszerű hibák nélkül beadni a kérelmeket: pontosan kell megjelölni az intézményt, a szakokat, a képzés módját, a saját rangsorunkat, és hiánytalanul fel kell tölteni a dokumentumokat. Ha nincs otthon számítógép, szkenner vagy internet, meg kell szervezni, hol és mikor lesz zavartalan lehetőségünk a jelentkezéshez szükséges lépések megugrásához. 

A szeptemberben induló képzésekre február 15-ig lehet jelentkezni. A ponthatárokat júliusban állapítják meg. A felsőoktatási felvételi eljárás szabályait és a felsőoktatási intézmények felvételi hirdetményeit a Felsőoktatási felvételi tájékoztató tartalmazza, ami hivatalos közleményként jelenik meg a www.felvi.hu oldalon.

Dióhéjban a legfontosabbakról 

A jelentkezés menete:

  • 1. lépés: regisztráció
  • 2. lépés: jelentkezési hely/helyek megjelölése
  • 3. lépés: dokumentumok feltöltése
  • 4. lépés: hitelesítés (ügyfélkapun keresztül vagy postai úton)

Az E-felvételi felületén meg kell jelölni, milyen képzési szintre, milyen munkarend szerinti képzésre és milyen finanszírozási formára adjuk be a jelentkezést. A megadott adatoknak azon információkat kell tartalmazniuk, amelyek pontosan azonosítják azt a képzést, amelyre jelentkezni akarunk – tehát az intézményt, a képzés nevét (ebbe alkalmasint beleértve a képzési helyet és a képzési nyelvet is), a képzési szintet, a munkarendet és a finanszírozási formát.

Példa a képzés pontos megjelölésére:

ELTE BTK történelem szak, alapképzés, nappali munkarend, állami ösztöndíjas képzés

A jelenlegi szabályozás díjmentesen 3, plusz díj ellenében maximum 6 jelentkezési helyet enged megjelölni. A rendszer ugyanannak a jelentkezési helynek az eltérő finanszírozási módját bár külön sorokba szedi, nem számolja két helynek. Vagyis ha valaki egy képzési helyet mindkét finanszírozási móddal (önköltséges és állami ösztöndíjas finanszírozási formában) is megjelöl, az csak egy jelentkezésnek számít.

Ha például az ELTE-BTK történelem szak, alapképzés, nappali munkarend, állami ösztöndíjas képzést és az ELTE-BTK történelem szak, alapképzés, nappali munkarend, önköltséges képzést is megjelöljük, azt értelemszerűen két külön sorba kell rögzítenünk, de a két sor egy jelentkezési helynek minősül. Még több praktikus információt olvashatsz a #felvételi 2017 kézikönyvben.

A megjelölt képzéseket rangsorolni kell. Minden felvételiző csak egy helyre nyerhet felvételt, mégpedig a leadott jelentkezései sorrendjében az első olyan helyre, ahová pontszáma eléri vagy meghaladja a felvételhez szükséges ponthatárt. Ez igaz ugyanazon jelentkezési hely állami ösztöndíjas és önköltséges finanszírozási formáira is, tehát itt sem mindegy, milyen sorrendben szerepelnek a jelentkezésben. Egy alkalommal van lehetőség módosítani a sorrenden, ezért ezt nem érdemes meggondolatlanul elpazarolni. 

Ha egy képzési helyre mégsem jelentkeznénk, sorrendmódosítás helyett inkább vonjuk vissza a jelentkezést! A kizárt jelentkezési hely visszaállítására vagy annak helyén új jelentkezési hely felvételére azonban nincs lehetőség. 

Tipikus hibák

Az elektronikus felvételi nagy előnye, hogy a rendszer kiszűri az olyan hibákat, amelyeket kitöltés közben a papíron jelentkezők meglehetősen nagy számban szoktak véteni. Az oldalon súgók, útmutatók, üzenetek, keresők segítik a kitöltést, az automatikusan érvényesíthető korrekciókat pedig begépelés után a rendszer saját maga elvégzi. Ha a hiba érdemi – de ellenőrizhető és informatikailag kezelhető –, arról az e-felvételiző értesítést kap. Az e-felvételi tehát nem engedi meg a hibás űrlapkitöltést.

Banánhéjak azonban így is akadnak. A jelentkezés során a jelentkezési határidőig – tehát február 15-ig – minden olyan dokumentumot fel kell tölteni a rendszerbe, amely már a felvételiző birtokában van. A rendszer nem jelzi, milyen dokumentumokat kell feltölteni, azt mindenkinek saját magának kell végiggondolnia. És itt könnyen lehet hibázni: ha valaki nem igazolja dokumentummal a többletpontokra való jogosultságot, akkor nem fog többletpontot kapni. Erre vonatkozóan pedig hiánypótlási felszólítást sem fognak küldeni.

A leggyakoribb hibák:

  • azonos nevű alapszak és mesterszak összekeverése
  • hasonló nevű, hasonló kódú karok összekeverése
  • jelentkezés hitelesítésének elmulasztása
  • kiegészítő díj befizetésének elmulasztása
  • többletpontot igazoló dokumentumok feltöltésének elmulasztása

Pótfelvételi

A tavaszi felvételit követően, augusztus elején pótfelvételi eljárást is meghirdethetnek, amelynek során azok jelentkezhetnek, akik jelentkeztek az általános eljárás során, de nem vették fel őket, vagy nem adtak be jelentkezést egyetlen felsőoktatási intézmény által meghirdetett, szeptemberben indított képzésre sem. Akiket a pótfelvételi során felvesznek, szintén szeptemberben kezdhetik meg tanulmányaikat. A pótfelvételiben viszont már csak egyetlen helyre lehet jelentkezni. 

Az őszi (keresztféléves), tavaszi (általános) és a pótfelvételi eljárásokban felsőoktatási szakképzésre, alap- és mesterképzésre, valamint osztatlan mesterképzésre lehet jelentkezni. A szakirányú továbbképzések és a doktori képzések jelentkezési határidőit a képzéseket indító intézmények határozzák meg, ezek esetében nincs központi felvételi eljárás.

Tavalyi számok

A 2016 szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre összesen 111 219-en nyújtottak be jelentkezést, ami mintegy 5,3%-os emelkedést jelent az előző évhez képest. Közülük 74 652-en nyertek felvételt, azaz jutottak be valamely általuk megjelölt szakra.

A jelentkezők átlagéletkora 24 év volt, és mind a jelentkezők, mind pedig a felvettek körében többségben vannak a nők. Utóbbi megállapítás képzési szintenként külön-külön megvizsgálva is igaz. Az összes jelentkező közel 38%-a az idén érettségizők közül került ki, és ők adják a felvettek közel 39%-át.

A jelentkezők közel kétharmada alapképzésre, valamivel kevesebb mint egyötöde pedig mesterképzésre jelentkezett első helyen. A felvettek arányát tekintve nagyjából hasonló értékeket találunk.

kisborito.jpgTovábbtanulás előtt állsz, de nincs még konkrét elképzelésed? Nagyjából tudod, merre mennél tovább? Többet szeretnél tudni a felvételi rendszerről?
A szempontokhoz, önismereti kérdésekhez sok segítséget találhatsz a #felvételi című kiadványban is. A kézikönyvben összegyűjtötték a felvételéi eljárás legfontosabb tudnivalóit is, sok linkkel, példával, így a jelentkezések hitelesítéséről is olvashatsz.

 

Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!
Kövessen bennünket a facebookon is!
Következő témánk: Évértékelés - 2016 a magyar oktatásban

A bejegyzés trackback címe:

https://tizperciskola.blog.hu/api/trackback/id/tr6412047569

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vacsad · http://indafoto.hu/vacsad/collections 2016.12.15. 16:17:48

Akinek ez magától nem megy inkább ne menjen egyetemre...
süti beállítások módosítása