A bölcsődei beiratkozás legalább akkora stresszt okoz a szülőknek, mint az iskolaválasztás. Ráadásul a frekventált helyeken – egyszerűbben: ahol van munka és megfizethető gyermekfelügyelet – nem is feltétlenül a család igényei a legfontosabb szempontok, hanem az, vajon bekerül-e egyáltalán a gyerek az intézménybe. A kormány múlt év végén elfogadott törvénytervezete szerint 2017. január 1-től jelentős változások lépnek életbe a bölcsődei rendszerben. Megszűnnek a családi napközik, és megnyitnak a családi, a mini és a munkahelyi bölcsődék. Ezzel igyekeznek elérni, hogy ahol igény van a bölcsődére, ott a férőhelyek vagy a szolgáltatás hiánya ne akadályozza a szülők visszatérését a munkába. Bejegyzésünkben a magyarországi bölcsődei helyzetről és a tervezett változásokról olvashat.
Kevés a bölcsi, de nem csak nálunk
A jó minőségű és megfizethető gyermekgondozási szolgáltatások biztosítása az Európai Unióban általában is problémát okoz. A 2002-ben elfogadott barcelonai célkitűzés szerint 2010-re a gyerekek harmadának biztosítani kellett volna a bölcsődei ellátást valamennyi tagállamban. Ezt azonban mindössze 11 ország érte el, köztük Dánia, Hollandia, Svédország, Belgium, Spanyolország, Portugália és az Egyesült Királyság. 2010-ben Magyarországon 12,4% volt az arány, ezzel a középmezőnyhöz zárkóztunk fel, a sort Lengyelország zárta, ahol mindössze a gyerekek 2%-ának volt elérhető a bölcsődei szolgáltatás.
Az azóta eltelt négy év alatt a magyarországi intézményrendszer bővítésével javítottunk a számokon: 2014-ben a 3 évesnél kisebb gyerekek 16,8%-a járt valamilyen napközbeni ellátást biztosító intézménybe, főként bölcsődébe vagy családi napközibe. Van még tehát hová építkezni.
De lenne is igény több férőhelyre?
Jó-e egyáltalán a bölcsi a gyereknek? A saját ízlésének megfelelő választ mindenki megtalálhatja kedvenc gyerekpszichológusánál, de kevesen vannak azok a szülők, akik pusztán az elveik szerint döntenek arról, csemetéjüket bölcsődébe küldik-e, és ha igen, mikor.
Magyarországon hagyományosan a család végzi a kisgyerekek gondozását. Mert a kicsinek otthon a legjobb, mert a családtámogatási rendszer viszonylag bőkezű. És tegyük hozzá: mert Magyarországon európai viszonylatban igen alacsony a rugalmas foglalkoztatási formák elterjedtsége. A kismamák munkába állását segítő részmunkaidő vagy távmunka ritka, mint a fehér holló. Ha egyáltalán van hová visszamennie az anyának: 2014-ben a 15–49 éves, szülőképes korú nők országos foglalkoztatási rátája 59,8% volt.
Annak ellenére, hogy a fenti okok miatt a 3 évnél fiatalabb gyerekek jelentős része nem jár intézménybe, a rendelkezésre álló férőhelyek majd’ mindegyikére (98,9%-ára) jutott beíratott gyerek. Nyilván az országos arány mögött egyenetlenségek húzódnak: egyes településeken üres férőhelyek maradtak, míg máshol helyhiány miatt utasítottak el gyerekeket. 2014-ben 1988 olyan kisgyerek volt, akit nem tudott fogadni a bölcsőde, 42%-uk a fővárosban, további 47%-uk 10 ezer főnél népesebb településen adta be az igénylését.
Bezárnak a csanák, nyitnak a bölcsik
A barcelonai célkitűzések és az alacsony, illetve rugalmatlan foglalkoztatás mellett is teltházas bölcsik bőven elegendő okot szolgáltatnak arra, hogy a kormányzat lépéseket tegyen. Ezek mellett pedig a GYED extra bevezetése és a tízezer fő alatti települések ellátatlansága is indokolja, hogy előrelépés történjen. 2017. január 1-jétől lépnek életbe azok a változások, amelyekkel a kormány javítani próbálja a bölcsődei rendszert.
Eddig a törvény csak a 10 ezer fő feletti településeken írta elő kötelezően a bölcsődei ellátás biztosítását. Ennek ellenére persze mindig volt olyan önkormányzat, amely nem tett eleget ennek a kötelezettségének. A 2008-ban bevezetett új intézménytípusokkal ezt a problémát próbálták orvosolni, elsősorban a családi napközik elterjedése javított a kistelepüléseken élők helyzetén. 2014-ben például hat 10 ezer főnél népesebb településen nem működött bölcsőde (Dabason, Kistarcsán, Maglódon, Nagykátán, Pilisvörösváron és Tolnán), ezeken a helyeken a családi napközik biztosították a bölcsődés korú gyerekek ellátását.
Olvass tovább!
2014-ben a rendelkezésre álló férőhelyek közül a bölcsődék aránya országosan 83% volt, a családi napköziké 10%-ot tett ki. Pest és Fejér megyékben azonban közel minden 5. gyerek családi napközibe járt. (Még több 2014-es adat a bölcsődékkel kapcsolatban itt olvasható.)
A 2017-ben életbe lépő változások célja viszont éppen az, hogy a lakosság számától függetlenül is minden településen elérhető legyen a 3 évesnél fiatalabb gyerekek napközbeni ellátása, ha a szülők igénylik. Hogy bölcsi nyíljon valahol, az alábbi két feltétel egyikének kell teljesülnie:
- ha legalább 5 gyerek napközbeni felügyeletére jelentkezik igény,
- ha a településen élő 3 év alatti gyerekek száma meghaladja a negyvenet.
A célok megvalósításához rugalmasabb szabályok és egyszerűbb ellátási formák szükségesek. A változások közül most csak egy kis szelettel, a bölcsődék új formáival foglalkozunk. A klasszikus bölcsőde mellett megjelenik majd a mini és a családi bölcsőde, valamint megkönnyítik a munkahelyi bölcsik létesítésének feltételeit.
Klasszikus és mini bölcsi, családi és munkahelyi bölcsi
Nagy előnye az új struktúrának, hogy az önkormányzatok egyszerűbben is teljesíthetik a 3 évesnél fiatalabb gyerekek napközbeni ellátására vonatkozó kötelezettségüket. A bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatások bármelyik formájával eleget tehetnek a törvényi előírásnak, akár önállóan, akár társulásban, akár ellátási szerződés útján valósítják azt meg.
A bölcsődei ellátás új formái
- bölcsőde: bárhol létrehozható, egy csoportban legfeljebb 12–14 gyerek látható el, akikre két kisgyermeknevelő, valamint bölcsődei egységekként (1 vagy 2 csoportonként) 1 dajka jut.
- mini bölcsőde: az ellátható gyerekek száma legfeljebb 7 fő lehet csoportonként, melléjük egy kisgyermeknevelőt és egy dajkát kell alkalmazni.
- munkahelyi bölcsőde: legfeljebb 7 gyerek járhat egy-egy csoportba. Az ellátás biztosításához egy szolgáltatást nyújtó személyt vagy kisgyermeknevelőt kell alkalmazni. Amennyiben 5-nél több gyerek jár az intézménybe, fel kell venni plusz egy fő segítő személyt is.
- családi bölcsőde: a családi napközi jogutódja lesz a 3 év alattiak ellátása tekintetében. Legfeljebb 7 kisgyerek látható el, melléjük egy szolgáltatást nyújtó személyt vagy kisgyermeknevelőt kell alkalmazni. Az ellátás biztosításának feltétele egy tanfolyam elvégzése. Amennyiben 5 főnél több gyerek jár a családi bölcsibe, szükséges egy segítő személy alkalmazása is.
A klasszikus és az új bölcsődei formák működtetésére a központi költségvetés biztosít majd forrást. Emellett piaci alapú szolgáltatásokra is lesz lehetőség. Ilyen lesz a napközbeni gyermekfelügyelet, amely rugalmasabb, egyszerűbb működtetési formában valósítható meg, mint a bölcsődék. A napközbeni gyermekfelügyelet alapvetően a 3 év feletti gyerekek ellátását célozza, de elláthat 3 év alattiakat is. A szolgáltatás keretén belül legfeljebb 7 gyerek látható el, melléjük egy szolgáltatást nyújtó személyt kell alkalmazni. A napközbeni gyermekfelügyeletet a 14. életév betöltéséig (sajátos nevelési igényű gyerek esetében a 16. életév betöltéséig) lehet majd igénybe venni.
Az első bölcsődék
Az első bölcsődék megnyitását az ipari forradalom tette szükségessé Európában. A gondozási lehetőség hiányában a dolgozó szülők a munkavégzés idejére gyerekeiket vagy bezárták lakásaikba, vagy magukkal vitték, kitéve ezzel a kicsiket a munkahelyi ártalmaknak. 1844-ben Franciaországban nyílt az első bölcsőde, nem sokkal később pedig Angliában, Dániában, Olaszországban, Németországban és Ausztriában is bevezették.
Magyarországon 1852-ben egy Kalap utcai lakásban kezdte meg működését az első bölcsőde, fő funkciója már akkor is a napközbeni ellátás volt. Létrejöttét az Első Pesti Bölcsődei Egylet segítette elő, a szükséges forrásokat adományokból fedezték. A rövid szülési szabadság miatt már két hetes koruktól gondoztak itt csecsemőket, a gyerekek négy éves korig járhattak az intézménybe. Az anyáknak kötelező volt, hogy csecsemőiket délben, az ebédszünetük alatt megszoptassák. A nyitva tartás igazodott a munkarendhez, reggel 5 órától este 7-ig biztosították az ellátást. A gyermekeket kedvük szerint engedték játszani, de festett, hegyes, éles játékszereket nem adtak a kezükbe. Az első évben 38 gyermeket vettek fel, de a napi létszám nem haladta meg a 10-et. Néhány év alatt több százra nőtt a gondozottak száma, így fiókbölcsődét nyitottak. Az első, kimondottan bölcsődének épített intézmény 1877-ben nyitotta meg kapuit Józsefvárosban. Az épület Ybl Miklós tervei alapján készült, és a mai napig bölcsődeként funkcionál, most Gyermekkert Bölcsőde néven találjuk meg.
Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!
Kövessen bennünket a facebookon is!
Következő témánk: Karácsony Sándor portréja
Fogalomtár
Gyermekek napközbeni ellátása: keretében az életkornak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkoztatást és étkeztetést kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei valamilyen ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.
Bölcsőde: az ellátás keretében a gyerek húszhetes korától nevelhető és gondozható legfeljebb három éves koráig. Ha azonban a gyerek betöltötte a harmadik életévét, de testi vagy értelmi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, és óvodai jelentkezését az orvos nem javasolja, maradhat a bölcsődében a negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-éig. A sajátos nevelési igényű gyerekek pedig annak az évnek az augusztus 31. napjáig lehetnek bölcsődések, amelyben a hatodik életévüket töltik be.
Napközbeni gyermekfelügyelet: keretében – nem nevelési-oktatási céllal – a szolgáltatás nyújtója az életkornak megfelelő napközbeni ellátást biztosít.
