A vonalhúzás után a pótfelvételin újra próbára tehették magukat azok a jelentkezők, akiknek nem sikerült bekerülniük egyetlen megjelölt felsőoktatási képzésre sem. Augusztus 10-ig lehetett elektronikusan jelentkezni a felsőoktatási intézmények pótfelvételivel meghirdetett képzéseire, de ekkor már mindenki csak egy képzést jelölhetett meg. A pótfelvételi eljárás ponthatárainak megállapítása várhatóan augusztus 26-án lesz, ekkor dől el, ki került be az általa megjelölt képzésre. De mit lehet tenni, ha ez sem sikerült?
Lehetőség van például jelentkezni az október középén induló keresztféléves felvételi eljárásban meghirdetett képzésekre – aki ezt választja, már jövő februárban megkezdheti tanulmányait. A sikertelen felvételi után azonban sokan újra nekifutnak az érettséginek, esetleg megpróbálják a felvételi tárgyukból letenni az emelt szintet. Mások nyelvvizsgáznak, hogy ezzel is pluszpontokat szerezzenek. És sokan döntenek úgy, hogy a következő megmérettetésig gyakornoki, önkéntes munkát vállalnak. De vannak, akik felsőoktatási szakképzésre, OKJ-s képzésekre mennek.
Érettségi után szakmát tanulni
Az OKJ-s képzések és a felsőoktatási szakképzések ugyan diplomát nem adnak, a megszerzett piacképes és államilag elismert szakmával azonban jóval könnyebb állást találni, mint egy érettségivel. Ha valaki azt tervezi, hogy később újra megpróbálkozna a diploma megszerzésével, érdemes olyan képzést választania, amely kapcsolódik a vágyott szakterülethez.
Ha nincs érettségi: OKJ-s képzés
Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) több száz foglalkozás szerepel, az elsőt közülük ingyen lehet megszerezni – akkor is, ha van már valakinek diplomája. Az ingyenesség azonban csak az iskolarendszerű képzések esetében biztosított, de ezeken belül estin, levelezőn és nappali tagozaton is. Az OKJ-s képzések további előnye, hogy nem számítanak bele a felsőoktatásban elhasználható 12 állami ösztöndíjas félévbe, és néhány egyetem, főiskola még 24 pluszpontot is ad a szakterülethez kapcsolódó OKJ-s oklevélért.
Az OKJ-s képzések egy részére elegendő az alapfokú iskolai végzettség, más szakmákhoz érettségi szükséges. Központi felvételi eljárás nincs, a képzésekre az iskolákban kell jelentkezni, de nem érdemes sokáig várni, az iskolarendszerű képzésekre ugyanis a legtöbb helyen augusztus végéig lehet csak regisztrálni, a népszerű képzések ráadásul gyorsan megtelnek.
A döntés előtt mindenképpen érdemes utánanézni a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal honlapján, hogy milyen feltételekkel lehet jelentkezni az adott képzésre, akkreditált-e az intézmény, amelyet kinéztünk, kik tanítanak a képzésen, milyen a tematika, mennyibe kerül a tanfolyam elvégzése és a megszerezhető tudásnak milyen a piaci értéke.
Majdnem egyetem: a felsőoktatási szakképzés
Korábban felsőfokú szakképzésnek hívták, de kivették az Országos Képzési Jegyzékből, így 2013 szeptemberétől már csak főiskolák és egyetemek indíthatnak felsőoktatási szakképzést. Ahhoz, hogy valaki bekerülhessen a képzésre, felvételi, pótfelvételi eljárásra kell jelentkeznie, és minimum 240 pontot kell elérnie – de itt is, akárcsak a felsőoktatás többi szakján, képzésenként eltérően alakulnak a bekerülési pontszámok. Ugyanúgy létezik nappali és levelező tagozata is, a pótfelvételin viszont már csak önköltséges formában hirdetik meg ezeket a szakokat is. Aki most lemaradt, legközelebb a februárban induló keresztféléves felsőoktatási szakképzésekbe kapcsolódhat be, amelyekre a jelentkezési időszak október második felétől november 15-ig tart.
Olvass tovább! Pontszámítás a felsőoktatási szakképzésre jelentkezőknél
A felsőoktatási szakképzések kétévesek, összesen 120 kreditet kell megszerezni, ebből 30 a kötelező szakmai gyakorlatért jár. A képzés sikeres elvégzéséért felsőfokú szakképzettséget igazoló oklevelet adnak, ami a munkaerőpiacon értékesebb az OKJ-s papírnál. Ráadásul további előnye az is, hogy a felsőoktatási szakképzésen megszerzett kreditek legfeljebb 75 százalékát elszámolják azoknak, akik később ugyanazon a szakterületen sikeresen felvételiznek alap- vagy osztatlan képzésre (vagyis a felsőoktatási szakképzés besorolási alap- vagy osztatlan szakján tanulnak tovább).
Olvass tovább! A felsőoktatási szakképzések besorolási szakjai
Vesztett népszerűségéből a felsőfokú szakképzés
Amikor 2013-ban a felsőfokú szakképzést felváltotta a felsőoktatási szakképzés, jelentősen visszaesett az első helyes jelentkezések száma: míg 2012-ben több mint 7500-an, 2013-ban már csak alig 3500-an jelölték meg a kétéves szakokat első helyen. A számok azóta valamelyest javultak, a 2015. szeptemberben induló képzésekre már 5823 első helyes jelentkezést regisztrálták, és 6500-nál tart a felvettek száma. Természetesen még nem lehet tudni, végül hányan kezdik meg ténylegesen a két éves képzéseket. Tavaly végül 5222 új belépő volt, így a 2014/2015-ös tanévben 10.450 hallgató vett részt felsőoktatási szakképzésben, ez a szám az összes beiratkozott hallgató 3,4%-át tette ki.
A felsőoktatási szakképzések között továbbra is a turizmus-vendéglátás a legnépszerűbb, amelyre az idén 2236-an adták be a jelentkezésüket. Ezt követi a kereskedelem és marketing 1979 jelentkezővel, a gazdálkodási és menedzsment 1822-vel, a pénzügy és számvitel 1456-tal, valamint a kommunikáció és médiatudomány 1150-nel. Utóbbi a tavalyi évhez képest népszerűbbnek mutatkozik, kiszorította a top ötből a nemzetközi gazdálkodást, amelyre az idén már csak 1034-en felvételiztek.
Tovább szűkül a választható képzések köre
Júniusban derült ki, hogy a 2016/2017-es tanévre teljesen átalakul a felsőoktatási szakképzések rendszere, és a felsőoktatási szakképzések rendszere is alapjaiban megváltozik: az eddigi 25 szak helyett 2016-ban mindössze 17 szak közül lehet majd választani.
A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint a következő változásokkal kell számolni:
- Pedagógiai és a társadalomtudományi terület:egyáltalán nem indul majd felsőoktatási szakképzés, vagyis megszűnik az idén a jelentkezések száma alapján még a tíz legnépszerűbb képzések közé tartozó csecsemő- és kisgyermeknevelő és a szociális és ifjúsági munkás képzés is.
- Gazdasági terület:megszüntetik a legnépszerűbbek közé tartozó emberi erőforrások és a nemzetközi gazdálkodási képzéseket, megmarad viszont a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, a pénzügy és számvitel, illetve a turizmus-vendéglátás szak.
- Agrárképzések:a korábbi kis létszámmal futó képzések (pl. az állattenyésztő mérnök, az élelmiszermérnök, mezőgazdasági mérnök, a növénytermesztő mérnök) helyett egyetlen szak indul mezőgazdasági felsőoktatási szakképzés néven. Megmarad azonban a szőlész-borász szak, és bevezetik a ménesgazda felsőoktatási szakképzést.
- Művészeti terület:az eddig is választható televíziós műsorkészítő mellett három új képzést indítanak, a gyártásszervezőt, a képzőművészetit és a színházi rendezőasszisztenst.
- Műszaki terület:egy szak indul, amelyen műszaki mérnökasszisztenseket fognak képezni.
Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!
Következő témánk: Tankötelezettség
Fogalomtár
Pótfelvételi: azok jelentkezhettek rá, akik az általános felvételi eljárás során egyetlen megjelölt képzésre sem kerültek be; vagy akik az általános felvételi eljárásban nem nyújtottak be jelentkezést. A pótfelvételiben meghirdetett szakok esetében a ponthatárok nem lehetnek alacsonyabbak a július 23-án meghatározott ponthatárnál, és nem mehetnek a jogszabályi minimum alá sem (alapképzésen és osztatlan mesterképzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240, mesterképzésen 50 pont). A pótfelvételi során kizárólag önköltséges képzések indulnak, ez alól kivételt képeznek a magyar egyetemek, főiskolák határon túli képzései, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzései.