Tízperc Iskolablog Érdekességek az oktatásról

Mire elég az érettségi?

Középfokú végzettséggel a munkaerőpiacon

21875782_s.jpg

Idén májusban az érettségi vizsgáit megkezdő 112 ezer diák mérföldkőhöz érkezett: egy részük bizonyosan továbbtanul valamilyen felsőoktatási képzésben vagy egyéb képzésben, másik részük pedig pályakezdőként lép be a munkaerőpiac világába. De ki hoz megfelelő döntést? A legkülönbözőbb mítoszok keringenek: az érettségi munkaerő-piaci értékét hol felül-, hol alulértékelik. A végzős középiskolásoknak tehát egymásnak ellentmondó információkalapján kell tájékozódniuk.

Hallani diplomás túlképzésről és munkanélküli bölcsészek tömegeiről, ami eltántoríthatja a felsőoktatási intézménybe való jelentkezéstől a diákokat. Ezzel szemben azt is hallani, hogy mennyire fontos a diploma vagy bármilyen képzettséget igazoló oklevél, mert csak annak birtokában lehet elhelyezkedni és munkát találni. Bejegyzésünkben utánajárunk, mit mondanak az adatok. Mennyire fontos továbbtanulni? Mire elég az érettségi?

Az érettségit az utóbbi időben nemcsak a felsőoktatási képzés, hanem a szakképzés és szakiskolai képzés felől is „támadások érték”, hiszen az oktatásirányítás egyre nagyobb hangsúlyt helyez a szakképzésre, a szakmatanulásra és a gyakorlati képzésre – nemcsak támogatási formában, de kommunikációjában is. Erősítve mindezzel az érettségi elértéktelenedésének tévképzetét. Hol helyezkedik akkor el az érettségi a képzési palettán?

Lesz-e munkám érettségivel?

Az elmúlt években a munkanélküliség folyamatos csökkenése figyelhető meg Magyarországon, azonban ha a hozzáférhető statisztikai adatokat nézzük, egyéb tendenciák is kiolvashatók. A munkanélküliségre és foglalkoztatottságra vonatkozó adatok szerint minél magasabb valakinek a végzettsége, annál biztosabban talál munkát. A főiskolát és egyetemet végzettek munkanélküliségi rátája jóval alacsonyabb azokénál, akik nem folytatták tanulmányaikat, vagy éppen nem fejezték be azokat. A gimnáziumban vagy egyéb helyen – pl. esti képzésben – érettségit szerzettek munkanélküliségi rátája 2015-ben 6,4% illetve 5,2% volt, amelyek még így is az átlag (6,8%) alatt vannak, azaz érettségivel arányosan még mindig kevesebben munkanélküliek, mintha a teljes lakosságot néznénk.

05_10.jpg

Az érettségizőket persze elsősorban az érdekli, hogy pályakezdőként milyen kilátásaik vannak. A KSH Munkaerő-felmérése szerint az érettségivel rendelkezők foglalkoztatási esélye legfeljebb 10%, míg egy szakmunkásképző vagy szakiskolai végzettséggel átlagosan 30-40%. A tendencia csak később, 30 éves kor körül fordul meg, amikor már az érettségizettek esélyei jobbak, mivel valamilyen szakmai tapasztalat birtokában 80-90%-os a foglalkoztatási esélyük. Ugyanezen felmérésben a frissdiplomások foglalkoztatási esélye 50-60%, ami 30 éves korukra érheti el a 100%-ot.

Kapcsolódó írásunk:
A sokoldalú garancia: a diploma

Kétségkívül diplomásként a legjobbak az elhelyezkedési esélyek – és nemcsak fiatalon, de később is nagyobb esély van így a foglalkoztatottságra. Ha van is olyan diploma, amellyel nehezebb munkát találni, a diplomás túlképzés egyértelműen tévképzet.

Milyen lesz a bérem?

A kézhez kapott bér a másik olyan tényező, amellyel egyértelműen érzékeltethető egy-egy végzettség munkaerő-piaci értéke. Egy munkaközvetítő cég által végzett felmérés alapján az általános iskolát végzetteknek átlagosan havi bruttó 135 ezer forint a kezdő fizetése, az érettségit nem szerző szakközépiskolát végzetteké 150 ezer forint, az érettségizetteké 175 ezer forint. Ezzel szemben a felsőoktatásból kikerül hallgatók kezdő fizetése jóval magasabb: a főiskolai végzettséggel rendelkező pályakezdő 250 ezer forintot, az egyetemi végzettséggel rendelkezők 275 ezer forintot keresnek.

Ha a későbbi béreket nézzük, hasonló eloszlást figyelhetünk meg: az alapfokú végzettségűek havi bruttó 150 ezer forintra, a szakközépiskolát végzettek 170 ezer forintra, az érettségizettek 200 ezer forintra, az OKJ-s papírral rendelkezők 205 ezer forintra számíthatnak. Jelentősen eltér ettől a diplomások keresete, hiszen a főiskolát végzettek átlagbére 330 ezer forint, az egyetemi diplomával rendelkezők 380 ezer forintos fizetést vihetnek haza.

Kapcsolódó írásunk:
Vágyak és valóság: frissdiplomások a piacon

Jó, de nem a legjobb esélyt jelenti az érettségi

Egyre több reprezentatív és kevésbé reprezentatív kutatás és felmérés érhető el mind a foglalkoztatásra, mind a várható keresetre vonatkozóan. Az eddig említett statisztikai adatok általános, összesítő adatok, de arra is van lehetősége az érdeklődőknek, hogy életkor, végzettség, tanulmány, valamint a jelenlegi vagy tervezett foglalkozás alapján összehasonlítsák más végzettségek és foglalkozások adataival. A PályaSúgó online alkalmazás akár nem és lakhely szerint is be tudja mutatni a várható keresetet, az elhelyezkedési és állásvesztési esélyt, a megadott foglalkozás tekintetében tapasztalható munkaerőhiányt vagy -többletet, vagy éppen a 2020-ban várható foglalkoztatási esélyt.

PályaSúgó

A 2013-ban indított portál a tanulók, munkavállalók, munkáltatók és állásportálok, valamint a szakpolitikusok számára nyújt munkapiaci információkat. Az oldal a NAV és az OEP adminisztratív adatbázisaiból, illetve a KSH Munkaerő-felmérésén és az NMH Egyéni bérek és keresetek adatfelvételeiből származó adataira épül.

Az adatok egyértelműek: érettségi birtokában a szakképzettséggel és szakiskolai végzettséggel összehasonlítva – főleg hosszú távon – jobbak az elhelyezkedési és fizetési feltételek, de nem olyan jók, mint egy felsőoktatási diploma birtokában. Munkaerő-piaci szempontból a csupán érettségivel rendelkezők nehezebben találnak munkát és rosszabb fizetéseket kapnak azoknál, akik a továbbtanulás mellett döntenek. Ahogy azt korábbi posztunkban is megírtuk, felesleges az érettségi „társadalmi-gazdasági” értékcsökkenéséről beszélni, hiszen a munkaerő-piaci adatok épp az ellenkezőjét mutatják. 

Az jár azonban a legjobban, aki az érettségi megszerzését követően újra iskolapadba kerül. A továbbtanulást választani pedig azoknak sem késő, akik az idei felvételi eljárásból kimaradnak: hamarosan jön a pótfelvételi eljárás, lehet jelentkezni OKJ-s képzésekre és keresztféléves képzésekre, majd pár hónappal később már be kell adni a jelentkezést a 2017/2018-as tanév őszi szemeszterére.

Kapcsolódó írásunk:
Ha nem sikerül a felvételi: OKJ-s képzések és felsőfokú szakképzés 

Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!
Kövessen bennünket a facebookon is!
Következő témánk: Bölcsődei átalakítás

 

Fogalomtár

 

Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya. (KSH)

A bejegyzés trackback címe:

https://tizperciskola.blog.hu/api/trackback/id/tr318700778

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zsuzsi25 2016.05.10. 18:36:01

Onmagában semmit. Wcpapir. Az erettsegi arra valo, hogy megszerezd a beugrot a foiskolara!

Mérnork 2016.05.10. 20:00:00

@Zsuzsi25:
Ja, csak ne valami büfé-ruhatár szakra mer azzal pont ugyanott tart. Mondjuk volt 3-5-8 év (kinek hogy jön össze) felhőtlen ivás/bulizás/kefélés az életében, az legalább pozitívum.
Nálunk is dolgozik pár ilyen leányzó diplomával ugyanabban a munkakörben mint a nyóc átanálost ;-))) végzettek....

Zsuzsi25 2016.05.10. 20:57:49

@Mérnork: Igen. Alapvetoen igen. De egy bufeszakos diplomaval is lehet jol keresni. Csak jol kell kijatszani a lapjainkat. Jol kell eloadni magunkat. (Utobbi mondjuk az elet minden teruletere igaz) Ferjem (is) mernok, na aaaaz kemeny munka aran lett meg. Az en bufeszakoa diplomam ellenben sok bulizas mellett is sikerult megszerezni. Megis nagyjabol ugyanannyit keresunk. Ugy veszem eszre, hogy a multinak mindegy, csak diploma legyen!

Hollandexxonvaldez 2016.05.10. 22:55:00

1987-ben kezdtem Fehérváron technikumban.mi voltunk a 2.technikusi osztály.előtte sima 4éves szakközépiskolaként működött az iskola,1989-ben érettségizett és utána szakmai vizsgát tett az utolsó rendes 4éves szakközépiskolai osztály.nekik még rendesen fejükbe vertek mindent,4év alatt szakmailag is többet tanultak mint utána mi 4+1év alatt.
a cél eredetileg a 60-es évekbeli technikum szintjének visszaállitása lett volna,ami megfelel egy mai főiskolai végzettségnek.

7évet éltem kinn,a hollandiai érettségi az kb a magyar 8 általános megfelelője,a holland főiskolai diploma kb a magyar érettségi szintje.Németországban talán keményebb a dolog,ott 3évet éltem,mivel Németország a világ gyártó országa ott lébecoló semmit sem érő diplomákkal nem sokra mennek.Ausztria megint csak lagymatag,kb magyar szint.

Eltévelyedés · http://gumimacik.blog.hu/ 2016.05.11. 06:54:17

Nem az a lényeg milyen papírod van, hanem hogy milyen tapasztalatot szerzel. 5-6 év jó munkatapasztalat után már nem sok embert érdekel mit végeztél, de azért néha igen, szóval valami büfé ruhatárszak nem árt. Ami nagyon fontos, az első 5-6 év munkahelyei. Azt hiszem az nem kérdés, hogy érettséginél megállni nem okos döntés. Sem a szakközépnél.

Nagyon_Komoly 2016.06.07. 13:54:29

Az érettséginek egyszerűen nincs semmi értelme. Ahogyan a főiskolának sem. Rendes középfokú szakképzés kell, ahogy valaki írta is, régen egy technikum színvonalasabb volt, mint ma egy főiskola. És aki tovább akar tanulni, az mehet egyetemre. Így értelmes, piacképes embereket termelne a középfokú és a felsőfokú képzés is. A érettségizett/diplomás portás képzést meg fel kell számolni, vagy teljesen önköltségessé kell tenni.
süti beállítások módosítása