Idén májusban az érettségi vizsgáit megkezdő 112 ezer diák mérföldkőhöz érkezett: egy részük bizonyosan továbbtanul valamilyen felsőoktatási képzésben vagy egyéb képzésben, másik részük pedig pályakezdőként lép be a munkaerőpiac világába. De ki hoz megfelelő döntést? A legkülönbözőbb mítoszok keringenek: az érettségi munkaerő-piaci értékét hol felül-, hol alulértékelik. A végzős középiskolásoknak tehát egymásnak ellentmondó információkalapján kell tájékozódniuk.
Hallani diplomás túlképzésről és munkanélküli bölcsészek tömegeiről, ami eltántoríthatja a felsőoktatási intézménybe való jelentkezéstől a diákokat. Ezzel szemben azt is hallani, hogy mennyire fontos a diploma vagy bármilyen képzettséget igazoló oklevél, mert csak annak birtokában lehet elhelyezkedni és munkát találni. Bejegyzésünkben utánajárunk, mit mondanak az adatok. Mennyire fontos továbbtanulni? Mire elég az érettségi?
Az érettségit az utóbbi időben nemcsak a felsőoktatási képzés, hanem a szakképzés és szakiskolai képzés felől is „támadások érték”, hiszen az oktatásirányítás egyre nagyobb hangsúlyt helyez a szakképzésre, a szakmatanulásra és a gyakorlati képzésre – nemcsak támogatási formában, de kommunikációjában is. Erősítve mindezzel az érettségi elértéktelenedésének tévképzetét. Hol helyezkedik akkor el az érettségi a képzési palettán?
Lesz-e munkám érettségivel?
Az elmúlt években a munkanélküliség folyamatos csökkenése figyelhető meg Magyarországon, azonban ha a hozzáférhető statisztikai adatokat nézzük, egyéb tendenciák is kiolvashatók. A munkanélküliségre és foglalkoztatottságra vonatkozó adatok szerint minél magasabb valakinek a végzettsége, annál biztosabban talál munkát. A főiskolát és egyetemet végzettek munkanélküliségi rátája jóval alacsonyabb azokénál, akik nem folytatták tanulmányaikat, vagy éppen nem fejezték be azokat. A gimnáziumban vagy egyéb helyen – pl. esti képzésben – érettségit szerzettek munkanélküliségi rátája 2015-ben 6,4% illetve 5,2% volt, amelyek még így is az átlag (6,8%) alatt vannak, azaz érettségivel arányosan még mindig kevesebben munkanélküliek, mintha a teljes lakosságot néznénk.
Az érettségizőket persze elsősorban az érdekli, hogy pályakezdőként milyen kilátásaik vannak. A KSH Munkaerő-felmérése szerint az érettségivel rendelkezők foglalkoztatási esélye legfeljebb 10%, míg egy szakmunkásképző vagy szakiskolai végzettséggel átlagosan 30-40%. A tendencia csak később, 30 éves kor körül fordul meg, amikor már az érettségizettek esélyei jobbak, mivel valamilyen szakmai tapasztalat birtokában 80-90%-os a foglalkoztatási esélyük. Ugyanezen felmérésben a frissdiplomások foglalkoztatási esélye 50-60%, ami 30 éves korukra érheti el a 100%-ot.
Kapcsolódó írásunk:
A sokoldalú garancia: a diploma
Kétségkívül diplomásként a legjobbak az elhelyezkedési esélyek – és nemcsak fiatalon, de később is nagyobb esély van így a foglalkoztatottságra. Ha van is olyan diploma, amellyel nehezebb munkát találni, a diplomás túlképzés egyértelműen tévképzet.
Milyen lesz a bérem?
A kézhez kapott bér a másik olyan tényező, amellyel egyértelműen érzékeltethető egy-egy végzettség munkaerő-piaci értéke. Egy munkaközvetítő cég által végzett felmérés alapján az általános iskolát végzetteknek átlagosan havi bruttó 135 ezer forint a kezdő fizetése, az érettségit nem szerző szakközépiskolát végzetteké 150 ezer forint, az érettségizetteké 175 ezer forint. Ezzel szemben a felsőoktatásból kikerül hallgatók kezdő fizetése jóval magasabb: a főiskolai végzettséggel rendelkező pályakezdő 250 ezer forintot, az egyetemi végzettséggel rendelkezők 275 ezer forintot keresnek.
Ha a későbbi béreket nézzük, hasonló eloszlást figyelhetünk meg: az alapfokú végzettségűek havi bruttó 150 ezer forintra, a szakközépiskolát végzettek 170 ezer forintra, az érettségizettek 200 ezer forintra, az OKJ-s papírral rendelkezők 205 ezer forintra számíthatnak. Jelentősen eltér ettől a diplomások keresete, hiszen a főiskolát végzettek átlagbére 330 ezer forint, az egyetemi diplomával rendelkezők 380 ezer forintos fizetést vihetnek haza.
Kapcsolódó írásunk:
Vágyak és valóság: frissdiplomások a piacon
Jó, de nem a legjobb esélyt jelenti az érettségi
Egyre több reprezentatív és kevésbé reprezentatív kutatás és felmérés érhető el mind a foglalkoztatásra, mind a várható keresetre vonatkozóan. Az eddig említett statisztikai adatok általános, összesítő adatok, de arra is van lehetősége az érdeklődőknek, hogy életkor, végzettség, tanulmány, valamint a jelenlegi vagy tervezett foglalkozás alapján összehasonlítsák más végzettségek és foglalkozások adataival. A PályaSúgó online alkalmazás akár nem és lakhely szerint is be tudja mutatni a várható keresetet, az elhelyezkedési és állásvesztési esélyt, a megadott foglalkozás tekintetében tapasztalható munkaerőhiányt vagy -többletet, vagy éppen a 2020-ban várható foglalkoztatási esélyt.
PályaSúgó
A 2013-ban indított portál a tanulók, munkavállalók, munkáltatók és állásportálok, valamint a szakpolitikusok számára nyújt munkapiaci információkat. Az oldal a NAV és az OEP adminisztratív adatbázisaiból, illetve a KSH Munkaerő-felmérésén és az NMH Egyéni bérek és keresetek adatfelvételeiből származó adataira épül.
Az adatok egyértelműek: érettségi birtokában a szakképzettséggel és szakiskolai végzettséggel összehasonlítva – főleg hosszú távon – jobbak az elhelyezkedési és fizetési feltételek, de nem olyan jók, mint egy felsőoktatási diploma birtokában. Munkaerő-piaci szempontból a csupán érettségivel rendelkezők nehezebben találnak munkát és rosszabb fizetéseket kapnak azoknál, akik a továbbtanulás mellett döntenek. Ahogy azt korábbi posztunkban is megírtuk, felesleges az érettségi „társadalmi-gazdasági” értékcsökkenéséről beszélni, hiszen a munkaerő-piaci adatok épp az ellenkezőjét mutatják.
Az jár azonban a legjobban, aki az érettségi megszerzését követően újra iskolapadba kerül. A továbbtanulást választani pedig azoknak sem késő, akik az idei felvételi eljárásból kimaradnak: hamarosan jön a pótfelvételi eljárás, lehet jelentkezni OKJ-s képzésekre és keresztféléves képzésekre, majd pár hónappal később már be kell adni a jelentkezést a 2017/2018-as tanév őszi szemeszterére.
Kapcsolódó írásunk:
Ha nem sikerül a felvételi: OKJ-s képzések és felsőfokú szakképzés
Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!
Kövessen bennünket a facebookon is!
Következő témánk: Bölcsődei átalakítás
Fogalomtár
Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya. (KSH)