A szeptember 1-én életbe lépett menzareform célja, hogy a gyerekek közétkeztetése az egészséges táplálkozás irányelveinek megfelelően minőségileg is javuljon. A néhány évvel ezelőtt elindult iskolagyümölcs-program hasonló célokat tűzött ki maga elé. Tisztán látható a kormányzati szándék: minél fiatalabb korban ki kell alakítani az egészséges táplálkozási szokásokat, az egészséges étrendre pedig már a bölcsődékben és az óvodákban is figyelni kell.

A magyar felnőtt lakosság 65 százaléka túlsúlyos, azaz mintegy 5 millió ember rendelkezik súlytöbblettel – derül ki egy 2014-es egészségfelmérésből. Bár az elhízottak aránya az életkorral nő, a túlsúlyosság már a gyerekek körében is igen magas: korosztályonként 10-12 százalék az elhízottak aránya, a legtöbb obez gyerek a 4. és 12. osztályosok között található.

Emellett fiatal korban is számottevő a keringési zavarral vagy éppen a cukorbetegséggel szenvedő diákok aránya, még ha az utóbbi éveket tekintve arányuk változatlannak is mondható. A kormányzat felismerte – ahogy a hazánknál jobb egészségügyi mutatókkal rendelkező országok legtöbbje –, hogy a hangsúlyt a megelőzésre kell helyezni, és az egészséges táplálkozást már bölcsődés kortól meg kell kezdeni.

Menzareform, iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program

A korábbi szabályozások és programok alapján az utóbbi években valamelyest javult a köznevelési intézmények közétkeztetése: megjelentek a teljes kiőrlésű pékáruk, több zöldséget és gyümölcsöt tartalmaz az étrend, azonban az ételek sótartalma még mindig meghaladta az ajánlott értéket.

A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet főbb pontjai:

• Étrendtervezés: egymást követő kétszer tíz élelmezési nap főétkezéseiben egy ételsor csak egy alkalommal fordulhat elő.
• Tájékoztatási kötelezettség: étlapot kell készíteni, melyet az étkezők, illetve szülők által jól látható helyen ki kell függeszteni. Az étlapon fel kell tüntetni minden étkezés számított sótartalmát (bölcsődés gyereknek 1,5 gramm, óvodás gyereknek legfeljebb 2 gramm, míg az iskolában jelenleg 6,5 gramm só adható), valamint az élelmiszerek jelöléséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott allergén összetevőket, 2017. április 13.-tól minden étkezés számított energia-, zsír-, telített zsírsav-, fehérje-, szénhidrát-, cukortartalmát.
• Naponta biztosítandó élelmiszerek: tej vagy tejtermék (napi háromszori étkezés esetén egy főre 3 dl tej vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejtermék), zöldség vagy gyümölcs (minimum egy adag nyers), gabona alapú élelmiszer (legalább egy adag teljes kiőrlésű).
• Diétás étrend biztosítása.
• Szabályozza az ételek elkészítésének személyi feltételeit, valamint a közétkeztetési rendelet hatósági ellenőrzését.

 

Felhasználási előírások, korlátozások és tilalmak:

• tejföl és tejszín kizárólag ételkészítéshez használható fel
• bölcsődei étkeztetésben bő zsiradékban sült étel nem adható
• állati eredetű fehérjeforrást minden főétkezésnek tartalmaznia kell
• tilos a szénsavas és cukros üdítők felkínálása
• tilos a magas zsírtartalmú húskészítmények felhasználása
• az étkezésekhez ivóvíz vagy ásványvíz adható
• a tálalókonyhán nem adható az ételhez só, illetve cukor
• az étkezőasztalon só- és cukortartó nem helyezhető el

A köztudatban menzareformként számon tartott közétkeztetés reformja további megkötéseket tartalmaz az egészség megőrzése érdekében. A reform értelmében a bölcsődékben, óvodákban és iskolákban a 2015/2016-os tanévtől többek között tilos lesz a szénsavas és cukros üdítők felkínálása, a magas zsírtartalmú húskészítmények felhasználása, valamint csökkenteni kell a napi bevitt só mennyiségét, mindezt pedig új konyhatechnológiai előírások betartásával kell a szolgáltatóknak biztosítani. A vonatkozó közétkeztetési rendelet szerint emellett változatosabbak lesznek az étrendek, és előírás lett az állati eredetű fehérjeforrás használata a főétkezéseknél.

A menzareformmal egy időben válik hatályossá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása, amely az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetésre jogosultak körét tágítja ki.

A zöldség- és gyümölcsfogyasztásnak az iskolai közétkeztetés keretében történő növelése a menzareformmal párhuzamosan történik. A 2009/2010-es tanévben megkezdődött, majd 2013-tól 24 uniós tagország kezdeményezésére újraindult Nemzeti Iskolagyümölcs-program és Iskolazöldség-program az 1-6. évfolyamos tanulókat segíti abban, hogy megszeressék a gyümölcsöket, zöldségeket, és később is rendszeresen fogyasszák azokat, ezáltal elősegítve, hogy egészséges táplálkozási szokásokat sajátítsanak el. A programhoz folyamatosan egyre több iskola csatlakozik, 2014-ben már 413 ezer gyereknek jutott hetente legalább kétszer friss gyümölcs. A központi program keretében a pedagógusok számára oktatási segédanyagok és gyakorló munkafüzetek készültek a főbb ismeretek átadására. Kimondott célja a programnak, hogy bevonja a helyi termelőket, növelje a friss termékek iránti keresletet és stabilizálja a mezőgazdasági jövedelmeket.

A magyar jogalkotó több formában is támogatja a gyerekek egészséges táplálkozásra nevelését, azonban szignifikáns hatások csak komplexebb jogszabályi környezettel és finanszírozási háttérrel várhatók el. A gyermekétkeztetést biztosító nevelési-oktatási intézmények csak kis része rendelkezik helyben működő főzőkonyhával, a legtöbb esetben tálalókonyhával találkozunk, a középiskolákban pedig gyakran előfordul, hogy egyáltalán nincs is konyha. Ezekben az esetekben az étkezés a közétkeztetés keretein kívül történik.

Egészséges táplálkozás tágabb keretben

Napjainkban egyre több gondot fordítunk az egészségre, annak megőrzésére, az egészséges táplálkozásra, a rendszeres sportra, melynek fontosságát és jelentőségét igyekszünk átadni a következő generációnak. Az egészségnevelés tehát – amelynek során a tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége segíti a tanulókat egészségük megőrzésében – ennek megfelelően három pillérből áll: a testmozgás és testkultúra fejlesztése, a lelki egészség és mentálhigiénia, valamint az egészséges táplálkozás szokásrendszerének kialakítása.

Az egészségnevelés elsődleges közege a család. A család felelős azért, hogy a gyermek számára megteremtse azt a lelki-érzelmi környezetet, amelyben szocializációja hatékonyan végbe tud menni. Ebbe tartozik az egészséges életmódra nevelés is, amelynek során a családnak olyan táplálkozási szokásrendet és étrendet kell kialakítania, amely az összetevők megfelelő arányával kielégíti a gyermek adott korának igényeit. Szükség van arra is, hogy kellő hangsúly kerüljön az ételek egészségre gyakorolt hatására.

Testmozgás és testkultúra fejlesztés kapcsán lásd NETFIT-mérés blogposztunkat.

Láthattuk, hogy az egészségnevelésben fontos szerepet játszanak a nevelés-oktatási intézmények. Az egészséges és finom ételek felkínálásán alapuló közétkeztetésnek komoly feladata van a gyerekek egészséges táplálkozásában, hiszen a közétkeztetésben résztvevők számára ízletes ételek révén biztosítania kell a napi energiaszükséglet, amely hozzájárul a diák teljesítményéhez, mentális kiegyensúlyozottságához. Az étkezésnek további pedagógiai szerepe is van: a társakkal való közös étkezések alkalmat adnak arra, hogy a gyerekek kialakítsák és fejlesszék az egészséges táplálkozással kapcsolatos ismereteiket és szokásaikat. Sőt, kutatások bizonyítják, hogy az intézmények ily módon nem csak a közétkeztetésben közvetlenül résztvevőkre van hatással, hanem azok családjára is, így többrétegű étkezési és gasztronómiai kultúrafejlesztésről beszélhetünk. Emellett fontos szerepet játszik a szegényellátásban is, hiszen a szociálisan hátrányos helyzetűek számára gyakran ez az egyetlen meleg ételhez jutási lehetőség.

Ann Cooper, a „menzák felforgató királynője"
az iskolai étkeztetés forradalmáról beszél

Egészséges táplálkozás az iskolában

A pedagógiai programoknak minden esetben része az adott iskola egészségnevelési programja, amelyben azonban az egészséges táplálkozás és az arra való nevelés csak érintőlegesen jelenik meg. Hiányzik a közétkeztetés kapcsán a törvényi felelősség, nem jelennek meg minőségi elvárások és az iskolák nem is törekednek rá. A cél a minél olcsóbb szolgáltatás, ezért nem meglepő, hogy az iskolák jelentős többségében közepes minőségű az ételkínálat. Az egészségnevelésben kiemelt szerepet játszik az egészséges étkezési környezet is, amelyet azonban célzott fejlesztési források nélkül az iskolák nem tudnak kialakítani. Továbbá fejlesztésre szorulnak a tanárok módszertani és szakmai kompetenciái is (főzés, ismeretbővítés).

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy míg az általános iskolákban a közétkeztetésben a diákok 76,5 százaléka vesz részt, addig a középfokú oktatásban a résztvevők aránya már csak 14,8 százalék. Látható tehát, hogy az iskolai közétkeztetés javítása rendkívül fontos ugyan, de korántsem elégséges a tanulók egészségnevelése és egészségfejlesztése területén.

Bár még mindig hiányzik egy komplex szemléletű jogszabályi környezet, az egészséges táplálkozásra nevelés több szereplő együttes hatásától függ. A köznevelési intézmények és a pedagógusok maguk is sokat tehetnek annak érdekében, hogy egészségesebb diákokat neveljenek. Szükség lenne a tanárok és az étkeztetésben dolgozók számára továbbképzési programokat tartani, ahogy a megfelelő környezet kialakítására is forrásokat kell biztosítani – ezek központi támogatások nélkül elképzelhetetlenek.

Az egészséges ételekkel kapcsolatos ismeretek átadására, azok elkészítésére, a családi és közösségi élet szokásainak elsajátítására az iskolák innovációs tevékenysége szerény, azonban jelenleg is, számos olyan iskolai program, jó gyakorlat van, amely példát mutathat azoknak az iskoláknak, akiknek minimális anyagi forrás áll csak rendelkezésre.

Ezek közül néhány fontos általános javaslat:

• intézményi étkeztetési felelősök bevonása;
• a közösségi szolgálat keretében diákok bevonása az alsós tagozatosok étkeztetésének segítésére;
• egészségfejlesztési Irodák (EFI) dietetikusainak bevonása;
• tankertek kialakítása, amelyeket mind az egészséges táplálkozással kapcsolatos nevelésben, mind a biológia-oktatásban hasznosítani lehet;
• egészségügyi ismeretek „becsempészése” a tantárgyak közé (pl. matematikai feladatok egészségügyi adatokkal);
• helyi kistermelői gazdaságok látogatása;
• szakiskolák modellkonyháinak látogatása.

Olvass tovább!

Jó gyakorlatok az iskolai egészségfejlesztésről.

Összefoglaló prezentáció a közétkeztetés fejlesztésének alternatíváiról. És egy mintaétlap.

Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait 
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!

Következő témánk: Pedagógiai szakszolgálatok, SNI

Fogalomtár

Egészségnevelés: tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, melyek segítik az egyént és a közösséget egészségük előmozdításában tudásuk bővítésével, életmódjuk, magatartásuk alakításával.

Egészségfejlesztés: folyamat, amely módot ad az egyéneknek és közösségeknek egészségük fokozottabb kézbentartására és tökéletesítésére.