Tízperc Iskolablog Érdekességek az oktatásról

A legelszántabbak színművésznek, a biztonsági játékosok szakképzésre jelentkeznek

Friss felsőoktatási jelentkezési statisztikák

46747241_s.jpg 

Örömre is okot adnak a Felvi friss statisztikái: tavalyhoz képest 4 ezerrel többen, több mint 112 ezren jelentkeztek a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre. A 2017-es és 2018-as (106 ezer és 108 ezer jelentkező) mélypont után újra megközelítette a felvételiző kedv a 2016-os évit (111 ezer). A jelentkezők többsége most is, mint mindig állami ösztöndíjas formában kíván továbbtanulni. Nézzük, mit árulnak el a felvételizők statisztikái a 2019 szeptemberében induló felsőoktatási képzések népszerűségéről!

Sokkal többen jelentkeznek alapképzésekre

A legtöbben – 77 211-en – alapképzést jelöltek meg első helyen. Érdekes tény, hogy bár négyezerrel több jelentkezés futott be idén, csak az alapképzés népszerűsége nőtt számottevően: éppen ennyivel többen kívánnak ebben a formában továbbtanulni tavalyhoz képest. Osztatlan képzésre 12 ezren, felsőoktatási szakképzésre közel ötezren pályáznak, mesterképzésre pedig 18 ezren jelentkeztek első helyen.

Tovább »

Minden családnak a maga útját kell kitaposnia

Az iskolaváltás megélése

istock-505638331-school-b-1024x682.jpg

Számos ok miatt merülhet fel az iskolaváltás: van, aki a felvételi után szembesül azzal, hogy nem a neki való iskolatípust választotta, van, aki költözik, van, aki (nem állami iskola esetében) a tandíjat nem tudja tovább fizetni, mások a szülők válása miatt kényszerülnek váltani. És vannak, akik olyan konfliktus miatt kell, hogy váltsanak, amit nem tudnak rendezni. Írásunkban szülők mondják el tapasztalataikat, és egy klinikai szakpszichológus beszél az iskolaváltás bonyolult hátteréről. Mert iskolát váltani nagyon nehéz.

Magyarországon szabad iskolaválasztás van – így szabad iskolaváltás is. A jogszabályok nem állnak útjába annak, aki másik intézménybe szeretné átíratni a gyerekét, azonban hiába megengedő a rendszer, valójában nagyon nehéz folyamat vár azokra a családokra, aki a váltás mellett döntenek. Írásunkban szülők osztják meg tapasztalataikat, élményeiket.

Tovább »

Tessenek forradalmat csinálni!

Könyvajánló: Kreatív iskolák – Az oktatás alulról szerveződő forradalmi átalakítása

kreativiskolak_72dpi_002.jpg

Magas a lemorzsolódás a középiskolában, az érettségizettek országos aránya alacsony. A szocioökonómiai háttérrel nem tud megbirkózni az oktatás. A PISA-eredmények sokkolóak, nem sikerült a rangsorban feljebb lépni. Kiégett tanárok és alulmotivált diákok küzdenek nap mint nap az iskolában. A pályaelhagyó pedagógusok száma riasztóan magas, ennek hátterében részben a pedagógusok alacsony társadalmi presztízse, részben a rossz munkakörülmények állnak. Akár Magyarországról is szólhatna ez a pár mondat, de az Egyesült Államokról írta Ken Robinson, az egyik legismertebb oktatási szakember. Elolvastuk a Kreatív iskolák című könyvét, ami szerint lehet csodát tenni, de egyelőre a helyi közösségek, az egyes iskolák tudnak csak oktatási forradalmat csinálni.

A Kreatív iskolák – Az oktatás alulról szerveződő forradalmi átalakítása című könyv nemrég jelent meg magyar fordításban. Furcsa élmény olvasni annak, aki követi a magyar oktatásról szóló híreket: bár Robinson egy szóval sem említi Magyarországot, nem hozza még csak példaként sem, olyan, mintha mégis a magyar oktatási rendszerről írt volna. Az amerikai és a brit példák, felmérések, kutatások tapasztalatai hátborzongatóan hasonlítanak a magyar adatokhoz, és pontosan ugyanazokkal a problémákkal nem tudnak mit kezdeni az angolszász oktatási rendszerek, mint a közép-európaiak.

Tovább »

„Keresd a pedagógust!”

Szakértői interjú a pedagógusbérekről, az alulteljesítés okairól

dsc_0021.jpg

A középfokú végzettséggel rendelkező szakmunkások bérminimuma utolérte a kezdő tanári fizetést, pár éven belül országszerte komoly gond lesz a pedagógushiány. Milyen – akár szokatlannak tűnő – megoldási javaslatok léteznek? Egyszerre forráshiányos, pazarló és alulteljesítő a köznevelés, a legsürgetőbb problémákról, a lehetséges megoldásokról kérdeztük Thaisz Miklóst, az EMMI volt főosztályvezetőjét, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítványának ügyvezető igazgatóját.

Thaisz Miklós

2004-2011-ig a budapesti Szent Margit Gimnázium tanára, 2011-2016-ig az Emberi Erőforrások Minisztérium politikai tanácsadója majd főosztályvezetője. Nevéhez fűződik a „pedagógus életpálya-modell” kidolgozásának koordinációja.

2016. szeptember 1-je óta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány ügyvezető igazgatója.

A kormányzat arról beszél, hogy jelentősen nőttek a pedagógus-fizetések a pedagógus életpálya bevezetése óta, ezzel szemben lépten-nyomon azt hallani, hogy alulfizetettek a tanárok. Melyik állítás áll közelebb a valósághoz?

A két állítás egyszerre igaz. 2013. szeptember 1-jétől valóban elkezdődött egy pozitív folyamat, amelynek eredményeképpen 2013 és 2017 között négy év alatt átlagosan 40-50% közötti béremelés történt a pedagógusok körében. A béremelést ugyanakkor beárnyékolta, hogy összekapcsolódott a pedagógusok külső értékelési, minősítési rendszerének bevezetésével, ráadásul az átlagosan valóban jelentős mértékű béremelésből a legképzettebb, legtapasztaltabb kollégák az átlagnál sokkal kisebb mértékben részesültek. Hoffmann Rózsa államtitkárságának kiemelkedő eredménye volt a pedagógusbérek minimálbérhez rögzítése, ez a rendelkezés azonban sajnos nem volt hosszú életű, ugyanis egy évvel bevezetése után az országgyűlés kivezette a rendszerből.

Tovább »

Irányítsd a mobilod a tudományra!

TudásFeltölés pályázat középiskolásoknak

40932339_2077453722286176_8766996139196022784_n.jpg

Negyedik alkalommal hirdették meg a TudásFeltöltés tudományos témájú középiskolai vetélkedőt. Ezúttal bármely szakterülethez, de valamilyen módon a periódusos rendszer elemeihez kapcsolódó, rövid mozgóképes anyagokat készíthetnek a csapatok. Miért éppen a periódusos rendszer? A verseny kapcsolódik az Elemi Sztárok projekthez, ami a periódusos rendszer elemeinek megfilmesítésével tiszteleg a Mengyelejev-féle periódusos rendszer megjelenésének 150. évfordulója előtt.

A 2018-2019-es tanévben két szakaszban zajlik a verseny: ősszel az evangélikus fenntartású iskolák közül a soproni, nyíregyházi, bonyhádi, miskolci gimnázium diákjai indultak. A 2019. április 13-i döntőbe kerüléshez viszont már minden magyarországi és határon túli magyar középiskolák csapatai is készíthetnek filmeket.

A versenyre a középiskolák 3 fős csapatai nevezhetnek. A videók feltöltési határideje február 28. Az elkészült kisfilmeket a tudasfeltoltes@gmail.com címre lehet beküldeni.

Bővebb információ: www.facebook.com/tudasfeltoltes

Tovább »

„Elvégre mi vagyunk a jövő”

Te hogy látod – kampány a gyerekjogokról

1plakat_jpg.png

A gyermekjogi egyezmény idén esedékes utánkövetéséhez készült egy kérdőív, amely a valódi célcsoportot, vagyis a gyerekeket kérdezi meg arról, mennyire tudják érvényesíteni jogaikat. A kérdőív emellett részben arra is rávilágít, hogy a megkérdezettek milyennek látják, mit gondolnak az őket körülvevő világról – például az iskoláról, ahol idejük jelentős részét töltik. Németh Barbarával, a Hintalovon Gyermekjogi Követ Program vezetőjével, a Te hogy látod kampány koordinátorával beszélgettünk.

Tovább »

Elképesztő teher van pedagóguson, diákon, szülőn

Évzáró interjú Szél Dávid pszichológussal

szel-david.jpgItt az év vége, és blogunkon hagyománnyá vált, hogy az évet nagyinterjúval zárjuk. A korábbi interjúk az oktatásirányítás, oktatáskutatás eredményeiről, értékeléséről szóltak, most azt szerettük volna megmutatni, milyen pszichológiai vonatkozásai vannak a száraz tényeknek, tendenciáknak. Szél Dávid pszichológust, apabloggert kértük fel, segítsen a jelenségek mögött meglátni a személyes terhelést, lelki folyamatokat. Mi kell ahhoz, hogy jó legyen az iskolai légkör, hogyan előzhető meg a kiégés, megéri-e kitenni a 6-10-12 éveseket a felvételinek, és miért volna különösen fontos, ha az iskola valódi közösségeket építene – ezekre a témákra tér ki többek között Szél Dávid évzáró interjúnkban.

Sokat hallani az X, Y, Z generációk közötti különbségekről. Számítanak-e ezek az iskolában, okozhatnak-e konfliktusokat a szülők és a pedagógusok között, esetleg a fiatal és idősebb kollégák között?

A generációs különbségek itt igazából nem számítanak. Magyarországon napi tapasztalat, hogy az állami intézmények – tehát nemcsak az iskolák, hanem az egészségügyi intézmények, hivatalok is – gyereket csinálnak az emberből. Annyira megcsontosodott már ez az alá-fölérendeltség, hogy a szülők az iskolában sem igen tudnak másként működni. Annak ellenére, hogy a szülők és a pedagógusok – ha kicsit magasztosan hangzik is – egy közös ügyön dolgoznak, a partnerség ritkán jelenik meg a kommunikációjukban. Hasonló folyamatot láttam tantestületen belül is, iskolapszichológusként. Miután a fiatal pedagógus bekerült egy idősebb generáció „uralta” tantestületbe, letörték az egyéni kezdeményezéseit. Hiába van tele innovációval a pedagógusképzés, ha a rendszer maga nem kedvez az innovációnak. Ha egy pedagógus 21. századi értelemben jó akar lenni, akkor eleve különutassá kell válnia, például kevesebb lexikális tudást kell átadnia, megengedőbbnek, elfogadónak, nyitottnak, inkluzívnak kell lennie – olyan mentalitásúnak, amit a mostani rendszer nem támogat. Az akadályok már a legelemibb dolgoknál megmutatkoznak. Az iskolák jelentős része 100 éves koncepció mentén épült: szűk folyosókról nyíló termek, a termek kialakítása is azt szolgálja, hogy a tanár álljon, a gyerek üljön, sokszor azt is nehéz megoldani, hogy a tanár sétálgasson a padok között. Az órák 45 percesek, nem tud a pedagógus a gyerekek hangulatához, állapotához igazodni, óriásiak a létszámok, a pedagógusnak egyedül, asszisztens vagy segítő nélkül kell megbirkóznia a hatalmas osztályokkal.

Tovább »

Miért kell a sebességváltó?

Körkérdés a reáltárgyak helyzetéről II.

1108045_1.jpg

Előző írásunkban arról kérdeztünk matematika- és fizikatanárokat, szakértőket, hogy mik okozzák a legnagyobb nehézséget tantárgyaik tanítása során, hova vezethető vissza népszerűtlenségük és/vagy a tárgyakat övező félelem. Cikkünk folytatásában tovább haladva a megkezdett úton, ismét a problémák nyomába eredünk, általánosabb, az egész pedagógus szakmát érintő kérdésekre is kitérve. Szóba kerül az új Nat-tervezet és a lehetséges megoldások, a hatékonyabb, újabb módszerek.

A Radnóti Katalin által jegyzett OFI-s anyagban a szakértő már 2006-ban arról beszélt, hogy a newtoni fizika alapelemeit a legtöbb diák valószínűleg soha nem érti meg – és ez a kijelentés jól kapcsolódik Horányi Gábor előző cikkünkben tett észrevételeihez. Radnóti pontosan ugyanazt a kérdést feszegeti írásában, mint a Lauder igazgatója, hogy vajon lehet-e úgy tanítani ezeket a tantárgyakat, hogy az iskolázás eredményeképpen minden diák rendelkezzen olyan természettudományos műveltséggel, amely segít majd eligazodni a mindennapi életben? Felveti a differenciálás hiányát, sőt, ennél még továbbmegy. Egy, az általában a bölcsészettudományos területekkel – oktatási kérdésekben a kötelező olvasmányokkal – emlegetett párhuzamot helyez új kontextusba: a demokrácia nem lehet sikeres, ha polgárai tájékozatlanok a társadalom szempontjából olyan lényeges, természettudományos kérdésekben, mint amilyen a globális felmelegedés, az energiaforrások elapadása, a géntechnika, az atomfegyverek, az ózonpusztulás stb. Még egyszer felhívnánk a figyelmet a cikk keletkezési évére: 2006. Radnóti az eszmefuttatást a következőkkel fejezi be:

ha az átlagember ismereti nem megfelelőek ahhoz, hogy tudatosan szavazzon (…), akkor vagy technikai katasztrófa áldozatai leszünk, vagy pedig egy nem választott elit fog egyedül döntést hozni helyettünk.

Tovább »

Rettegés matekon és fizikán – Lehetne ez máshogy is!

Körkérdés a reáltárgyak helyzetéről

math-kids_b0c2c5.jpeg

A matematika és fizika tantárgyak elsőre jóval egzaktabbnak és absztraktabbnak tűnnek annál, minthogy legalább olyan változó rendszerként képzeljük el, mint a magyarórákat, pedig ezeket a reáltárgyakat is ugyanúgy elérte a modernizáció, a változás igénye és szükségessége. Ráadásul azt sem mondhatnánk, hogy a matek és a fizika túl nagy népszerűségnek örvendenének, miközben fontos lenne, hogy ne váljanak évtizedes mumusokká azok számára, akiknek gyengébbek a képességei. Ezzel párhuzamosan figyelni kell arra is, hogy azok a diákok, akik képesek az emelt szint befogadására, megkaphassák a megfelelő mélységű oktatást. Két részes írásunkban matematika- és fizikatanárokat kérdeztünk meg a reáltárgyak helyzetéről. Elsőként azt jártuk körül, mi teszi jelenleg a matematika és fizika oktatását nehézkessé.

Kevés az óra, sok az anyag, elavultak a módszerek

Budapest egyik élgimnáziumának matematikatanára szerint a legnagyobb baj az, hogy a matematikaoktatásba mindig újabb és újabb anyagrészek kerülnek bele (utóbbi években például a valószínűség-számítás, de erősebb lett a statisztika jelenléte is), közben azonban nem került mérlegelés alá az, hogy mit lenne érdemes kihagyni, vagy legalább is kevésbé érinteni. Emellett érthetően komoly elvárás a kompetenciafejlesztés, az újabb pedagógiai módszerek beemelése, a projektmunka alkalmazása, a matematika óraszáma viszont heti 3 órára csökkent a normál osztályokban. Ennek köszönhetően egy leckét épp csak megtanulnak a diákok, majd jön a számonkérés, és nem marad idő az anyag begyakorlására.

Tovább »

Melyik a legjobb egyetem? Egyáltalán, van ilyen?

Interjú az egyetemi rangsorokról dr. Fábri György kutatóval

large_bhuny4sxwr3xw9uje33ugmptxf-nwetuuvbbgpo7bwq.jpgNem került be magyar egyetem a világ legjobb 400 intézménye közé – ilyen és hasonló felütésekkel olvashattuk a legutóbbi globális rangsorról szóló híreket. Elsőre valóban nem túl szép eredmény, de vajon tényleg rossz is? Hogyan kell jól értékelni az egyetemi rangsorokat? A Corvinus egyetem eközben nagy változásokat jelentett be: közös képzést indít a kínai Fudan Egyetemmel, jelentősen növeli az önköltséges hallgatói helyek arányát, a célja pedig bekerülni a világ legjobb egyetemei közé. 

Dr. Fábri György az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán működő Társadalmi Kommunikáció Kutatócsoport vezetője, az egyetemi rangsorok kutatója, Az egyetem értéke – Felsőoktatási rangsorok és az egyetemi teljesítmény című könyv szerzője. Őt kértük fel, segítsen értelmezni, mit jelent a magyar egyetemek pozíciója a globális rangsorban, és kérdeztük a Corvinus egyetemmel kapcsolatos friss hírekről is. Valamint arról, jogos-e a nemzetközi aggodalom, valóban sérül-e a kutatói szabadság Magyarországon?

Rangsoroló: csak a SOTE jutott a legjobb 500 közé

A Times Higher Education (THE) brit oktatási hetilap értékelte a felsőoktatási intézményeket, rangsorában a legjobb pozíciót a Semmelweis Egyetem (401-500.) szerezte meg. Az ELTE-t, a pécsi és a szegedi egyetemet a 601-800. helyre, míg a BME-t és a Debreceni Egyetemet a 801-1000. helyre sorolták, a Corvinus pedig az 1001+ kategóriába került.

A 20 legjobb egyetem a THE rangsora szerint

1. Oxfordi Egyetem Nagy-Britannia
2. Cambridge-i Egyetem Nagy-Britannia
3. Stanford Egyetem Amerikai Egyesült Államok
4. Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) Amerikai Egyesült Államok
5. Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) Amerikai Egyesült Államok
6. Harvard Egyetem Amerikai Egyesült Államok
7. Princetoni Egyetem Amerikai Egyesült Államok
8. Yale Egyetem Amerikai Egyesült Államok
9. Imperial College London Nagy-Britannia
10. Chicagói Egyetem Amerikai Egyesült Államok
11. Zürichi Szövetségi Műszaki Egyetem (ETH) Svájc
12. Johns Hopkins Egyetem Amerikai Egyesült Államok
12. Pennsylvaniai Egyetem Amerikai Egyesült Államok
14. University College London Nagy-Britannia
15. Kaliforniai Egyetem, Berkeley Amerikai Egyesült Államok
16. Columbia Egyetem Amerikai Egyesült Államok
17. Kaliforniai Egyetem, Los Angeles (UCLA) Amerikai Egyesült Államok
18. Duke Egyetem Amerikai Egyesült Államok
19. Cornell Egyetem Amerikai Egyesült Államok
20. Michigani Egyetem Amerikai Egyesült Államok

Tovább »