Tízperc Iskolablog Érdekességek az oktatásról

Melyik a legjobb egyetem? Egyáltalán, van ilyen?

Interjú az egyetemi rangsorokról dr. Fábri György kutatóval

large_bhuny4sxwr3xw9uje33ugmptxf-nwetuuvbbgpo7bwq.jpgNem került be magyar egyetem a világ legjobb 400 intézménye közé – ilyen és hasonló felütésekkel olvashattuk a legutóbbi globális rangsorról szóló híreket. Elsőre valóban nem túl szép eredmény, de vajon tényleg rossz is? Hogyan kell jól értékelni az egyetemi rangsorokat? A Corvinus egyetem eközben nagy változásokat jelentett be: közös képzést indít a kínai Fudan Egyetemmel, jelentősen növeli az önköltséges hallgatói helyek arányát, a célja pedig bekerülni a világ legjobb egyetemei közé. 

Dr. Fábri György az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán működő Társadalmi Kommunikáció Kutatócsoport vezetője, az egyetemi rangsorok kutatója, Az egyetem értéke – Felsőoktatási rangsorok és az egyetemi teljesítmény című könyv szerzője. Őt kértük fel, segítsen értelmezni, mit jelent a magyar egyetemek pozíciója a globális rangsorban, és kérdeztük a Corvinus egyetemmel kapcsolatos friss hírekről is. Valamint arról, jogos-e a nemzetközi aggodalom, valóban sérül-e a kutatói szabadság Magyarországon?

Rangsoroló: csak a SOTE jutott a legjobb 500 közé

A Times Higher Education (THE) brit oktatási hetilap értékelte a felsőoktatási intézményeket, rangsorában a legjobb pozíciót a Semmelweis Egyetem (401-500.) szerezte meg. Az ELTE-t, a pécsi és a szegedi egyetemet a 601-800. helyre, míg a BME-t és a Debreceni Egyetemet a 801-1000. helyre sorolták, a Corvinus pedig az 1001+ kategóriába került.

A 20 legjobb egyetem a THE rangsora szerint

1. Oxfordi Egyetem Nagy-Britannia
2. Cambridge-i Egyetem Nagy-Britannia
3. Stanford Egyetem Amerikai Egyesült Államok
4. Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) Amerikai Egyesült Államok
5. Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) Amerikai Egyesült Államok
6. Harvard Egyetem Amerikai Egyesült Államok
7. Princetoni Egyetem Amerikai Egyesült Államok
8. Yale Egyetem Amerikai Egyesült Államok
9. Imperial College London Nagy-Britannia
10. Chicagói Egyetem Amerikai Egyesült Államok
11. Zürichi Szövetségi Műszaki Egyetem (ETH) Svájc
12. Johns Hopkins Egyetem Amerikai Egyesült Államok
12. Pennsylvaniai Egyetem Amerikai Egyesült Államok
14. University College London Nagy-Britannia
15. Kaliforniai Egyetem, Berkeley Amerikai Egyesült Államok
16. Columbia Egyetem Amerikai Egyesült Államok
17. Kaliforniai Egyetem, Los Angeles (UCLA) Amerikai Egyesült Államok
18. Duke Egyetem Amerikai Egyesült Államok
19. Cornell Egyetem Amerikai Egyesült Államok
20. Michigani Egyetem Amerikai Egyesült Államok

Tovább »

Legyél programozó, végezz szakképzést!

Indul az Európai Szakképzési Hét

20181029_181719.jpg

Az Európai Szakképzési Hét idén november 5-9. között kerül megrendezésre Európa-szerte. A munkaerőpiac változásainak köszönhetően az Európai Bizottság a szakképzés hetét azért is hirdette meg, hogy minél vonzóbbá tegye a minőségi szakoktatást és szakképzést minden korosztály számára. A szakképzés egyre inkább felkészült arra, hogy nemcsak képzésként, hanem komoly munkaerőpiaci résztvevőként legyen jelen. Magyarországot Beöthy Miklós, a Codecool újszerű programozói képzésének mentora képviseli. Ennek alkalmából a Codecool nyílt napján jártunk, ahol friss és inspiráló szemlélettel találkoztunk.

A Codecool Nagymező utcai irodájának előadóterme (miskolci és lengyelországi képviseleteik is vannak a budapestin kívül, illetve terjeszkednek Kelet- és Nyugat-Európa felé) a programkezdésre teljesen megtelik, szemmel láthatóan a pályakezdőktől a pályaelhagyó újratervezőkön át sokféle érdeklődő várja a bemutatkozó előadást. A laza, fesztelen hangulatban zajló nyílt napon Terray László mentor, Beöthy Miklós mentor, Bonyhádi Gábor marketinges és két codecoolos diák mutatta be a Codecool működési elvét, módszereit.

Tovább »

Sok ösztöndíjas gólya tanul ápolónak, kevés hallgatót ad a Dél-Dunántúl

Kik és hol tanulnak tovább most szeptembertől?

magyarorszag_regiok_golyak.jpg

Idén csaknem 108 ezren jelentkeztek a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre. Júliusban hozták nyilvánosságra a felvételi ponthatárokat, túlvagyunk a szeptemberi beiratkozáson. Összesen 75 ezren nyertek felvételt, több mint kétharmaduk ösztöndíjas helyre jutott be. A Felvi oldalán olvasható adatok alapján készítettünk kis kimutatást a 2018/2019-es tanév gólyáiról. Tudta, hogy csak minden ötödik jelentkező jut be az állatorvosira? És hogy az ápolók számára van fenntartva a második legtöbb ösztöndíjas hely? 

Alapképzés: gazdasági pályát választanak a legszívesebben 

Akik érettségi vizsgával rendelkeznek és diplomát szeretnének, azoknak az ide vezető első lépcsőfok egy alapképzés – vagy egy osztatlan mesterképzés (ezekről később lesz szó) – elvégzése. A 6-8 féléves alapképzésben a legtöbb gólya gazdasági vagy műszaki területen folytatja tanulmányait. A tíz legtöbb hallgatót felvett alapképzések egyike az ápolás és betegellátás, valamint az óvodapedagógus – és mint tudjuk, halljuk, tapasztaljuk, ez utóbbi az egyik olyan oktatási terület, ahol a legégetőbb a szakemberhiány. Az ötödik legtöbb hallgatót gyógypedagógiára vették fel, ide is sokszoros a túljelentkezés, a szakemberek szerint pedig még több gyógypedagógus képzésére is jelentős igény volna. (Utóbbihoz ajánljuk az Abcúg friss posztját, ahol sok fontos szempontot járnak körül.)

A legtöbb ösztöndíjast felvett alapképzések is tükrözik a munkaerőpiaci állapotokat: az első tízből három informatikai képzés, de sok ösztöndíjat tartanak fenn az ápolóknak, óvodapedagógusoknak, tanítóknak, és – bár a top 10-ből kicsúszott, de – a biológusoknak (akikből később talán tanárok is lesznek). 

A legtöbb felvett jelentkezővel rendelkező alapképzések
(minden munkarend és finanszírozási forma)

1. gazdálkodási és menedzsment (3089)
2. mérnökinformatikus (2508)
3. ápolás és betegellátás (2104)
4. gépészmérnöki (2013)
5. gyógypedagógia (1778)
6. programtervező informatikus (1763)
7. kereskedelem és marketing (1734)
8. óvodapedagógus (1636)
9. turizmus-vendéglátás (1635)
10. pénzügy és számvitel (1608)

Tovább »

Papírszínháztól a tudományos diskurzusig

(Szak)könyvajánló tanítóknak, magyartanároknak

tizperc_banner.jpg

A tanárokat nem ritkán éri kritika amiatt, hogy nem haladnak a korral, nem követik az új módszereket, nem ismerik a kortárs irodalmat. Azért a helyzet nem ilyen egyszerű! Abból a hatalmas masszából, ami a könyvpiacon rendelkezésre áll, nem mindig könnyű megtalálni a legjobb darabokat. Szemlénkben igyekszünk – bár a teljesség igénye nélkül, de éppen ezért biztosan nem utoljára – olyan műfajokat, forrásokat és könyveket ajánlani, amelyek segíthetik a tanítókat, magyartanárokat munkájuk során, sőt, a szülőknek és a gyerekeknek is adhatnak inspirációt, kapaszkodót, iránymutatást.

Tovább »

Elkezdődött az óvoda: nézzük, mi változik!

Módosították az alapprogramot

37128348_s.jpg

Az óvodások szülei valószínűleg hallották a nyáron, hogy módosítottak az „ovis Nat-on”, azaz az Óvodai nevelés országos alapprogramján. A sajtóban főleg arról lehetett olvasni, hogy „előírták a nemzeti nevelést”. Posztunkban részletezzük, milyen változások léptek életbe, és megkérdezünk egy óvodapedagógus szakértőt is, mit jelentenek ezek az óvodai hétköznapokban. Kitekintünk a kötelező óvodáztatás hatásaira is: EU-s viszonylatban nagyon jól állunk, de kevés az óvónő, sok nehézséget kell még leküzdeni. 

Hangsúlyosabb lett a magyarságtudat és a fogmosás 

Az Óvodai nevelés országos programjának módosításai 2018. július 25-én jelentek meg a Magyar Közlönyben. Az alapprogram azt jelenti az óvodáknak, amit az iskoláknak a Nemzeti alaptanterv: kötelezően előírja, milyen lényeges szempontok szerint folyjon a szakmai nevelő munka az összes magyarországi intézményben. 

Tovább »

A korszerű iskola a tanár és a diák közös élménye

Kézikönyv a 21. századi iskolához

borito.png

Idén először kezdődik úgy az iskola, hogy a közoktatásban minden diák már 2000 után született. Komoly viták zajlanak arról, ki kell-e szolgálnia az iskolának a 21. századi gyerekek, és/vagy a társadalom, piac igényeit, és ha a válasz igen (márpedig inkább igen), akkor azt hogyan teheti meg. Egy biztos. Technika és digitalizáció nélkül ma már nem beszélhetünk a 21. századi iskoláról: elektronikus naplót vezetnek a tanárok, az iskola és a szülő e-mailben, chaten kommunikálnak, a diákok internetet és IKT eszközöket használnak az iskolai feladatok teljesítéséhez. De mi van a pedagógiával? Van jó és rossz hír is – ezekről beszél nagyon meggyőzően Prievara Tibor és Nádori Gergely frissen megjelent könyvükben (A 21. századi iskola – Kézikönyv az iskola digitális transzformációjához). Könyvajánló.

Prievara Tibor és Nádori Gergely két évtized tapasztalatait összegzik ebben a kézikönyvben, körüljárják az elméleti kérdéseket, megvizsgálják a gyakorlati oldalt, lehetséges szcenáriókat vázolnak fel, hogyan vihető végbe bármelyik iskolában a digitális transzformáció. Okosan felépített könyv, rengeteg elmélettel, hivatkozással, jó gyakorlattal. És hogy mennyire könnyű azonosulni a megfogalmazott célokkal, lelkesedni a 21. századi iskoláért, bizonyíthatja az is, hogy ezeknek a soroknak az írója egy magyartanár, aki egy teljesen átlagos középiskolában, 30-35 fős osztályokban tanít.

Tovább »

Biosz és kémia: nincs elég óra, nincs elég tanár, nincs elég motiváció

A középiskolai természettudományos oktatás

videoblocks-close-up-children-looking-into-microscope-studing-biology-chemistry-in-school-laboratory-school-science-concept_shkfoq7al_thumbnail-full01.png

Köztudott, hogy a magyar diákok nem szerepeltek valami fényesen a PISA-felméréseken, legutóbbi eredményeink különösen sokkolóak voltak. Bár a PISA tesztek eredményével nem feltétlenül érdemes a diákokat nyomasztani, a PISA értékelése számos kérdést von maga után, amelyekkel blogunk is rendszeresen foglalkozik, ezúttal a természettudományos pontszám mögé nézünk. Két dolog kellene a biológia és kémia oktatás sikeréhez: motivált, eltökélt diákok és felkészült, lelkes pedagógusok. Mindkettőből erős a hiány – mondják maguk a szaktanárok, akiket megkérdeztünk.

2006 óta átlagosan  9 ponttal lettek rosszabbak a magyar diákok eredményei a természettudományos PISA-teszten. A legutóbbi, 2016-os OECD-átlag a természettudományok terén 493 pont, a magyar diákoké 477. A régióból a szlovén és a lengyel diákok teljesítménye a legjobbak között van, Románia és Szlovákia pedig nálunk is rosszabbul szerepelt a mérésen.

Gondban a tanárképzés

Jó tíz évvel ezelőtt is téma volt a természettudományos tárgyak egybeolvasztása, amely végül, ha nehézkesen is, de a szakgimnáziukban megvalósulni látszik, azonban az általános problémát ez nem tudja megoldani.

Tovább »

Régióvezetők vagyunk elit diákokból, mégsem segítjük őket

Továbbtanulás külföldön

46092965_s.jpg

Hivatalos, országos statisztika nincs arról, milyen arányban mennek külföldre továbbtanulni a magyar diákok. A becslések szerint közel tízezer hallgató végzi tanulmányait külföldön teljes képzésen – azaz nem pár hónapos ösztöndíjjal van kint, hanem a képzés egészét ott végzi.  Nincs egyszerű dolguk: a magyar tantervek jelentősen különböznek a nyugati országokéitól, de ha a szaktárgyi és a nyelvi tudást egyensúlyba is hozzák a felvételizők, meg kell felelniük a külföldi egyetemek más, Magyarországon egyelőre idegen elvárásainak. Hogyan boldogulnak a magyar diákok a nyugati egyetemeken? A kérdésre a külföldi továbbtanulásra felkészítő szervezetek és éppen kint tanuló diákok válaszoltak.

Tízezer diák tanul kint

A legtöbb külföldi felsőoktatási intézmény adatai publikusak arról, melyik országból hány diákjuk van. Mégis, a külföldön teljes képzésen tanuló magyar diákok számát csak becsülni tudjuk, ennek a Milestone Intézet szerint az az oka, hogy rengeteg időt venne igénybe begyűjteni és feldolgozni az adatokat az egyetemektől, főiskoláktól. A Milestone becslése szerint az USA-ban ezer, az Egyesült Királyságban több ezer magyar diák folytat teljes felsőfokú képzést. Összességében valamivel tízezer alatt van a külföldön tanuló magyar diákok száma. A legnépszerűbb célországok Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság.

Tovább »

Aki megnyitotta az angyalkerteket

Az óvodalapító Brunszvik Teréz

brunszvik_terez_1860_szinay_istvan.jpg

A legtöbb óvodában májusban zajlott a beiratkozás, a szülők nagy része már azt is tudja, melyik intézménybe fog járni szeptembertől a gyereke. De mióta vannak óvodák Magyarországon? Az első óvodáink alapítóját a reformkor nagyjai között tartjuk számon, már életében Széchenyi Istvánhoz hasonlították. Brunszvik Teréz (1775-1861) elsőként fogalmazta meg, hogy a nevelést tanulni kell, még a családi nevelést is. A magyar óvodaalapító közel száz intézetet hozott létre élete során, tevékeny szerepe volt a lányok művelt, tudatos szülővé válását is segítő nevelői program kidolgozásában. Máig nem tudni, pontosan milyen kapcsolat is fűzte Beethovenhez, az azonban biztos, hogy közéleti szerepvállalása, fáradhatatlan munkája révén a legnagyobb hatású pedagógusok közé tartozik.

Az Igazság papnője

Brunszvik Teréz élete romantikus regénynek is beillik. Egy grófi család elsőszülöttje, keresztanyja Mária Terézia volt. Édesanyja Seeberg Anna bárónő, aki takarékosságra, szerénységre nevelte gyerekeit. Édesapja, Brunszvik Antal gróf II. József császár nevelésügyi referense is volt, a sokoldalúan tehetséges Terézre a széleskörű műveltség iránti igényt, a pedagógiai elkötelezettséget hagyományozta. Ahogy Teréz emlékirataiból (Félszázad életemből) megtudjuk, korán elhunyt apja emlékére egy kis piramist emeltetett, és ezen a helyen „az Igazság papnőjévé” avatta magát azzal az elhatározással, hogy nem megy férjhez, hanem a hazának és az emberiségnek áldozza életét. Így is lett.

Tovább »

Nem lehet rögtön a Himalájával kezdeni – de akkor mivel?

Vita a kötelezőkről

jokai.jpg

Tévedés azt hinni, hogy a lektűr elvezet a magasirodalomhoz, mutassunk kifejezetten rossz klasszikusokat is, az irodalomkritikai érzék kialakulásához rontott műveket is kell olvasni – csak néhány gondolat azoktól a tanároktól, akiket megkérdeztünk a kötelezők körül kibontakozó, Jókai köré összpontosuló vitáról. Cikkünk első részében igyekeztünk történeti távlatba helyezni a kötelező irodalommal kapcsolatosan felmerülő tapasztalatokat és kérdéseket, miközben kiderült, hogy rengeteg feltáratlan anyag, probléma és kérdéskör áll még a témával foglalkozók előtt. Azonban az is egyértelmű, hogy jelen helyzetben revízióra van szükség, de sem az nem világos, hogy milyen alapú, sem az, hogy milyen irányú revízióra. Szakértők segítségével igyekeztünk tágítani a kötelező olvasmányokról folyó párbeszédet. 

Ifjúsági irodalom felől a klasszikushoz

Gelencsérné Szarka Mária (Batthyányi Kázmér Gimnázium, Szigetszentmiklós, magyartanár) szerint nem könnyű a maga korában megállapítani, magas irodalomnak tekinthető-e egy mű vagy sem, de a túlkínálat és a sok gyenge szöveg biztosan megnehezíti a választást. Ettől még nyugodtan bekerülhet populáris irodalom a tananyagba, de egy lektűr esetében mindenképpen meg kell tanítani, hogy

„az igazán nagy művek nemcsak szórakoztatnak, lekötnek egy-két órára, hanem megadják a lehetőséget, hogy élettapasztalatot szerezzünk, mások sorsát átéljük, elgondolkodjunk.”

Tovább »