Tízperc Iskolablog Érdekességek az oktatásról

Sokat költünk, sokat tudunk a digitális iskoláról – akkor mi hiányzik mégis?

Digitális átállás a köznevelésben

54615117_s.jpg

Magyarország sokat költ az iskolák digitális átállására, ebben a tanévben több tízmilliárd forint ment új, korszerű IKT-eszközökre. Az elmúlt két évtizedben jelentős tudás halmozódott fel a digitális pedagógiáról hazánkban. Lassan három éve fogadták el a Magyar Digitális Oktatási Stratégiát, amely a hazai oktatási rendszer digitális alapokra helyezéséhez szükséges feladatokat, követelményeket és a megvalósításhoz szükséges lépéseket összegzi. Egy hete tartották a DOKK-Digitális Oktatási Konferencia és Kiállítást, a Digitális Témaheteknek köszönhetően 2016 óta egyre nagyobb figyelmet kap a digitális átállás az iskolákban is. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, milyen fontos kihívással kell szembenéznie a magyar köznevelésnek. Néhány problémát mi is körüljárunk, és kértünk néhány jól használható gyakorlati tippet a hazai digitális pedagógia egyik úttörőjétől, Fegyverneki Gergőtől.

Magyarország helyzete világban

A PISA mérések eredményeit mindig élénk figyelemmel kíséri a közvélemény, így az oktatás iránt érdeklődők számára nem új információ, hogy a PISA teszteken a magyar diákok gyenge eredményeket értek el a digitális írástudás területén is. Az elemzők szerint ennek az alulteljesítésnek részben az is az oka, hogy a tesztek elektronikus formában voltak elérhetők, és a magyar diákok számára ez meglehetősen szokatlan.

A digitális átállás tekintetében Magyarország általában sem szerepel megnyugtatóan. 2018-ban az Európai Unió 28 tagországot rangsoroló listáján a 23. helyen álltunk, amellyel az alacsonyan teljesítő országok közé kerültünk.

A Digitális Gazdaság és Társadalom index kiszámításnál öt tényezőt vesznek számításba, ezek a következők:

  • a hálózati kapcsolatok szintje (Connectivity),
  • a digitális humán erőforrások és digitális szaktudás/skills (Human Capital),
  • az internethasználat (Use of Internet Services),
  • a digitális technológiák integráltsága (Integration of Digital Technology)
  • és a digitális közszolgáltatások.

Magyarország gyenge eredményének oka az, hogy a mért területek többsége esetén jóval lassabban fejlődik az uniós átlagnál. Az elmaradást leginkább az oktatással jelentősen javítható humán területen állapítottak meg.

Érkeznek az új digitális eszközök

A2018/2019-es tanévben százezer darab informatikai eszközzel fejlesztett iskolákat az állam, mintegy ötvenezer tanár – ez a szám a pedagógusok csaknem harmada – vett részt informatikai továbbképzésen, hogy a beszerzett eszközöket minél felkészültebben használják az oktatás során. 2018. augusztusban Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár azt közölte, összesen 26 milliárd forintot fordítanak európai uniós és költségvetési forrásokból arra, hogy szélessávú internet legyen az iskolákban. Mint mondta, a digitális korszakváltás egyik eleme az informatikai eszközök biztosításában rejlik: az iskolai gépparkok, szerverek és az internet-hozzáférés területén szükségesek fejlesztések. Fontosnak nevezte azt is, hogy rendelkezésre álljanak digitális tananyagok, tartalmak. Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke pedig hozzáfűzte, az a cél, hogy minden ötödik osztályos gyerek kezébe tablet kerüljön, és megtanítsák őket a használatára.

Az IKT eszközök megújítása nagyon is időszerű volt: Magyarország iskoláinak gépparkja elavultabb az EU-átlagnál. Korábban az EU-s támogatások nem terjedtek ki a hivatalosan a legfejlettebbnek számító régió, a Közép-Dunántúl intézményeire, ami komoly hátrányt jelentett az itt működő iskolák számára. A magyarországi Informatikai- Elektronikai és Távközlési Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) 2015-ben közzétett kiáltványa úgy összegezte a helyzetet, hogy a digitális eszközök tanórai használatának mértéke, az iskolai rendszergazdák száma, és a digitális tanulási környezetek aránya jelentősen elmarad az EU átlagától, a digitális eszközpark elavult, részben ennek köszönhetően a diákok nem szerzik meg a szükségesnek tartott digitális tudáselemeket.

De elég ennyi a digitális átálláshoz?

Az adatok szerint Finnország és Írország azok közé az országok közé tartoznak, ahol a legkevesebbet használják az IKT eszközöket a tanórán. Mégis ez a két ország kiemelkedő eredményeket ér el a digitális átállás terén. Az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogy az egyes országok iskoláiban milyen gyakran használnak IKT-eszközöket a 11. évfolyamok. Magyarország és Finnország szorosan egymás mellett szerepelnek, valószínűleg nem itt kell keresni a problémák gyökerét.

infograf.png

A 11. osztályos tanulók IKT használatának gyakorisága
az iskolában Európa-szerte:
a rangsort vezető országokban közel heti rendszerességgel,
az EU-átlagban havonta pár alkalommal használják az IKT-t (Forrás: European Schoolnet, 2014)

Mi kell az IKT eszköz mellé?

Európa-szerte hiány van az IT területen magasan képzett munkavállalókban. A leginkább érintett országok felülvizsgálták az iskolai IKT tanterveket, melynek következtében a 2010-es évektől az informatikai ismeretek oktatásában jelentős változások történtek: mára a kreativitás és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése lett hangsúlyos, és ismét előtérbe került a kódolás és programozás. Angliában 2014-ben már be is vezették az új számítástechnika tantervet, ami egyúttal az IKT tanórák megszüntetésével is járt.

A jelenleg hatályos 2012-es Nemzeti alaptantervben (Nat) nincs jelen ez a kiemelt figyelem. Bár rendre megjelennek a digitális kompetencia leírásai, továbbá a szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök, de az erre fordítható időkeret alsó tagozatban csupán 2-5% között, felsőben és középiskolában 4-8% között van. A Nat ugyan folyamatosan azt feltételezi, hogy a digitális kompetencia fejlesztése áthatja az egész oktatási rendszert és az összes műveltségterületet, de ennek megvalósulásáról nem állnak rendelkezésre kutatási adatok. A magyar diákok digitális írástudása pedig – mint azt a nagy nemzetközi mérések is újra és újra megmutatják – elmarad az EU diákjainak átlagától.

Fegyverneki Gergő középiskolai tanár a digitális pedagógia egyik hazai úttörője, megkérdeztük, mit gondol arról, hogyan lehet az IKT eszközökkel valóban 21. századi tanórát szervezni:

A legfontosabb a digitális pedagógiában, hogy ne öncélúan akarjuk használni az eszközöket. Mindig legyen annak pedagógiai célja: honnan hova akarok eljutni, mivel mit akarok elérni, van-e értelme az eszközhasználatnak, vagy igazából csak látványos, de nem tanulunk vele újat. Az nagyon jó dolog, ha a tanár használja a digitális eszközöket, és ez nem merül ki egy prezentáció kivetítésében. Ma már viszont elengedhetetlen, hogy a gyerekek kezükbe vegyék az eszközöket, és féktelen netezés helyett megtanulják kreatívan és produktívan használni ezeket. De ehhez kellene jó feladatok, amit ajánlhatnak maguk a tanulók is, és kell néhány alkalom, hogy megismerkedjenek a gyerekek a digitális eszközökkel. Ez lehet az osztálycsoportba belinkelt tutorial, délutáni szakkör vagy a tanórába becsempészett infós gyorstalpaló is. Mi például a Bánk bán és a görög mitológia kapcsán vetettük be a diákokkal közösen az IKT-t, így minden gyerek megismert néhány hasznos alkalmazást. A Gergő bácsi internetes tanterme weboldalon és Facebookon az Interaktív pedagógiai műhely oldalon igyekszem mindig ezeket az ötleteket megosztani az érdeklődő kollégákkal.

Hogy állnak a magyar pedagógusok?

Friss magyar kutatások szerint a pedagógusok online aktivitása nagyon alacsony szintű a különböző szakmai csoportokban, alig-alig lelhetők fel a kollaboratív tudásépítés példái, amiből az valószínűsíthető, hogy ez a diákok között is csak nagyon ritkán jöhet létre.

Bár Magyarország lemaradása a digitális átállás területén már korábban is megmutatkozott, a 2013-ban bevezetett pedagógusminősítési rendszer lényegében nem tartalmaz a tanárok rendszeres IKT-használatára vonatkozó vagy a digitális kompetenciájuk meglétét bizonyító előírásokat. A legfrissebb Útmutató (Oktatási Hivatal, 2018) mindössze az alábbi elvárásokat tartalmazza: „Képes (...) a hagyományos és az információs és kommunikációs technikákra épülő eszközök, digitális tananyagok hatékony és szakszerű alkalmazására.” Az Útmutató a szabadon választható dokumentumok között említi a „Saját fejlesztésű tananyag, IKT-tananyag, feladatlap, ezek bemutatását.” Azonban a minősítéshez szükséges elektronikus portfólió elkészítése, illetve a minősítő vizsgán történő elektronikus bemutató nem alkalmas a pedagógusok IKT- vagy digitális kompetenciáinak mérésére.

Nem véletlen, hogy az Oktatási Hivatal EFOP 3.2.15. kódszámú kiemelt projektjének keretében éppen azon dolgozik, hogy kialakítsa a pedagógusokra, intézményvezetőkre, intézményekre és tanulókra vonatkozó digitális követelmény-keretrendszereket és ezeket beépítse a pedagógusminősítési rendszerbe.

Hol találok ingyen digitális módszertant?

A Tempus Közalapítvány honlapján bárki számára ingyenesen hozzáférhető a Digitális Módszertár, melynek tartalmát olyan pedagógusok készítik, akik módszereiket szívesen megosztanák szélesebb körben is pedagógus kollégáikkal. A kínálat folyamatosan bővül.

A kulcs: tartalomfogyasztás helyett saját tartalom fejlesztése

Bár a pedagógusok technikai és módszertani felkészültsége valószínűleg nem naprakész a digitális pedagógia területén, a kor kihívásaira válaszolni nem olyan nehéz, mint elsőre látszik. Az úttörő pedagógusok rendre hangsúlyozzák, hogy a diákokkal együtt való kísérletezés nagyon is beleillik a 21. századi pedagógia rendszerébe. „Azt gondolom, hogy az egész digitális pedagógiában a legfontosabb a tanár többirányú nyitottsága. Mire érdemes figyelni? A digitális eszközökben rejlő lehetőségekre, az újfajta módszerekre és jó gyakorlatokra, illetve leginkább a tanulókra” – összegezte álláspontját Fegyverneki Gergő. Mint kiemelte, szükség van kíváncsiságra arra vonatkozóan, hogy melyik digitális eszközből vajon mit lehet kihozni egy-egy tanulási helyzetben: mivel lehet motiválni, mivel szemléltetni, melyik alkalmas az együttműködő tudásépítésre, melyik az, amelyikre igazából nem is feltétlenül van szükség, mert egy füzettel és egy ceruzával több mindent ki lehet hozni az órából. „Ehhez fel kell fedezni, hogyan működik egy-egy alkalmazás. Egyszerűen kattintgatunk, vagy megnézünk a neten egy videót róla, vagy segítséget kérünk egy kollégától vagy egy diáktól, hogy mutassa meg, hogyan működik ez az eszköz. Soha nem volt szégyen tanulni egymástól. Ez különösen igaz a 21. századra. Hiszek abban, hogy egy jó pedagógus, bármennyire is felkészült és próbál topon lenni szakmailag és emberileg, a diákoktól is tanulhat.”

Néhány digitális tipp a tanórára Fegyverneki Gergőtől

fb_img_1560603088205.jpg„Fontos rájönni arra is, hogy ma már a tanítás nemcsak azt jelenti, hogy a pedagógus a tudás egyedüli birtokosaként kiáll a katedrára, és 45 percig szónokol „tudománya” szépségeiről. Ilyen is kell. Nagyon sok lexikális tudást le lehet így adni. Érettségin ezekre szükség van, illetve sokszor idő hiányában egyszerűen nem jön jobb ötlet. Természetesen én is és más is szokott mind a mai napig ilyen órákat tartani. De emellett ma már fontos a tanulók tevékenykedtetése is. Azt szoktam mondani a tanárjelöltjeimnek, hogy ne tanítani akarjatok, hanem tanultatni. A tanulók tevékenykedtetéséhez ma már elengedhetetlenek a digitális eszközök. Haladunk így a tananyaggal, tanul a diák, de közben megtanul olyan eszközöket alkalmazni, amire a későbbiekben, a munkaerőpiacon is szükség lehet. Például, mutassák a magyarság történetét digitális idővonalon, készítsenek szófelhőt a kedvenc versükből, állítsanak össze prezentációt a háztartásokban megtalálható kémia anyagokról vagy szerkesszenek közös Google-dokumentumot arról, hogyan állítanák meg a környezetszennyezést. Nagyon szeretnek egymásnak LearningApps-es interaktív tankockákat készíteni a diákjaim, van, hogy így felelünk. Egyre népszerűbb és a munkaerőpiaci helyzet miatt egyre sürgetőbb, hogy kódolást, programozást és robotikát  tanítsunk. A diákokkal a jövő szakmái témakört dolgoztuk fel így.

A tanulási projektek remek alkalmak arra, hogy a gyerekek életszerű és/ vagy jópofa feladatokkal találkozzanak, kutakodhatnak benne, alkothatnak, és rájöhetnek közben, mi minden lakozik bennük. Különösképpen, ha ráadásul az egészet játékosítjuk, ahogy ezt egy Csokonai-projektünkben tettük. A legnagyobb hozadéka mindennek, hogy ezzel is tanulnak a gyerekek, lexikális ismereteket is, de közben fejlődik a kreativitásuk, az együttműködő készségük, problémák megoldásán dolgoznak, kutakodnak, értékelik munkájukat, egymást és önmagukat is, fejlődik a kritikai gondolkodásuk.”

Szükség van stratégiára

A digitális fókuszú méréseken rendre hátul szerepel Magyarország. Pozíciója azért is szomorú, mert az elmúlt két évtizedben a magyar állam jelentős forrásokat fordított digitalizációs célra, egyebek között az oktatás területén is. Ahogy azt egy Eruditionak készült tanulmány is összegzi, a magyar nevelési-oktatási intézmények teljes köre csatlakozott az internethez, sok, az adott időszakban korszerűnek számító eszköz került az óvodákba és az iskolákba. A vezetők és a pedagógusok számos korszerű szakmai továbbképzésen vettek részt országszerte, amelyek között nagy arányban szerepeltek informatikai képzések is. A digitális tartalmak megosztására, a pedagógusok közötti hálózatépítésre létrejött a Nemzeti Köznevelési Portál (2015), a szakmai kommunikáció támogatására a jelenleg is működő Sulinet portál (1996) és a TanTrend Oktatási Portál (2017). Nagy energiával kezdődött el a korszerű módszerek megosztását segítő jó gyakorlatok gyűjteményeinek kialakítása, melyek közül a legtöbb anyagi támogatást előbb a Szolgáltatói kosár (2010), majd néhány év múltán az Iskolatáska (2014) kapta. Számos kiemelt projekt támogatta az intézmények és a pedagógusok közötti együttműködést, illetve innovációs és tudásmegosztó hálózatok létrehozását. A modernizációs törekvések sorában végig figyelmet kaptak az esélyegyenlőség szempontjai – a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók célcsoportjában is. És, ahogy fentebb írtuk, Magyarország oktatása éppen most újabb 26 milliárdot költött IKT eszközökre.

Az oktatási rendszer tehát kétségkívül válaszolni próbál a digitalizálódó világ kihívásaira. A nemzetközi jó gyakorlatok eredményei azt mutatják, a digitális oktatás fejlesztésében számos különböző megközelítés is eredményes lehet, amennyiben az rendelkezik a szükséges kormányzati stratégiával, támogatási háttérrel, az érintettek (pedagógusok, diákok, esetleg szülők bevonása révén) elkötelezettségével és motivációjával a digitális eszközök és módszerek használhatóságával kapcsolatban. Lassan három éve fogadták el a Digitális Oktatási Stratégiát, amely a hazai oktatási rendszer digitális alapokra helyezéséhez szükséges feladatokat, követelményeket és a megvalósításhoz szükséges lépéseket összegzi. A stratégiában megfogalmazott célok összhangban vannak az Európai Unió fejlesztési elképzeléseivel.

Nem kérdéses, hogy Magyarországon az elmúlt húsz évben elegendő és korszerű tudás halmozódott fel ahhoz, hogy a digitális átállás elméletileg megalapozott legyen. Az intézményi szintű tudásmenedzsment és tudásmegosztás kérdésében azonban jelenleg nincs egységes gyakorlat Magyarországon. A digitális fejlesztésekben élenjáró intézmények (például budapesti Herman Ottó Általános Iskola, valamint a szintén budapesti Piarista Gimnázium) és mások példái azt mutatják, hogy a digitális átállás, a digitálisan kompetens iskola bevezetése még a hosszabb „digitális múltra” visszatekintő iskolák esetében is nagyon gondos tervezést (és több évet igénylő) feladat. Elengedhetetlen, hogy az országos programok, beavatkozások koherens rendszert alkossanak, az intézmények összehangoltan és együttműködve dolgozzanak, rendszeres visszacsatolást kapjanak. Továbbá a támogatási ciklusok egymásra épülése is támogatná a hosszú távú, fenntartható munkát. De a legfontosabb talán az, hogy az egyes pedagógus-közösségek, iskolák elkötelezett vezetőikkel álljanak az élére a változásoknak.

Olvass tovább! 

Az Egyesült Államokról egyik legismertebb oktatási szakembere, Ken Robinson szerint lehet csodát tenni, de egyelőre a helyi közösségek, az egyes iskolák tudnak csak oktatási forradalmat csinálni. A könyvről itt írtunk.

Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!
Kövessen bennünket a facebookon is!
Következő témánk: Pedagógus portré

A bejegyzés trackback címe:

https://tizperciskola.blog.hu/api/trackback/id/tr8414893156

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.