Tízperc Iskolablog Érdekességek az oktatásról

Sok ösztöndíjas gólya tanul ápolónak, kevés hallgatót ad a Dél-Dunántúl

Kik és hol tanulnak tovább most szeptembertől?

magyarorszag_regiok_golyak.jpg

Idén csaknem 108 ezren jelentkeztek a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre. Júliusban hozták nyilvánosságra a felvételi ponthatárokat, túlvagyunk a szeptemberi beiratkozáson. Összesen 75 ezren nyertek felvételt, több mint kétharmaduk ösztöndíjas helyre jutott be. A Felvi oldalán olvasható adatok alapján készítettünk kis kimutatást a 2018/2019-es tanév gólyáiról. Tudta, hogy csak minden ötödik jelentkező jut be az állatorvosira? És hogy az ápolók számára van fenntartva a második legtöbb ösztöndíjas hely? 

Alapképzés: gazdasági pályát választanak a legszívesebben 

Akik érettségi vizsgával rendelkeznek és diplomát szeretnének, azoknak az ide vezető első lépcsőfok egy alapképzés – vagy egy osztatlan mesterképzés (ezekről később lesz szó) – elvégzése. A 6-8 féléves alapképzésben a legtöbb gólya gazdasági vagy műszaki területen folytatja tanulmányait. A tíz legtöbb hallgatót felvett alapképzések egyike az ápolás és betegellátás, valamint az óvodapedagógus – és mint tudjuk, halljuk, tapasztaljuk, ez utóbbi az egyik olyan oktatási terület, ahol a legégetőbb a szakemberhiány. Az ötödik legtöbb hallgatót gyógypedagógiára vették fel, ide is sokszoros a túljelentkezés, a szakemberek szerint pedig még több gyógypedagógus képzésére is jelentős igény volna. (Utóbbihoz ajánljuk az Abcúg friss posztját, ahol sok fontos szempontot járnak körül.)

A legtöbb ösztöndíjast felvett alapképzések is tükrözik a munkaerőpiaci állapotokat: az első tízből három informatikai képzés, de sok ösztöndíjat tartanak fenn az ápolóknak, óvodapedagógusoknak, tanítóknak, és – bár a top 10-ből kicsúszott, de – a biológusoknak (akikből később talán tanárok is lesznek). 

A legtöbb felvett jelentkezővel rendelkező alapképzések
(minden munkarend és finanszírozási forma)

1. gazdálkodási és menedzsment (3089)
2. mérnökinformatikus (2508)
3. ápolás és betegellátás (2104)
4. gépészmérnöki (2013)
5. gyógypedagógia (1778)
6. programtervező informatikus (1763)
7. kereskedelem és marketing (1734)
8. óvodapedagógus (1636)
9. turizmus-vendéglátás (1635)
10. pénzügy és számvitel (1608)

A legtöbb ösztöndíjast felvett alapképzések

1. mérnökinformatikus (2274)
2. ápolás és betegellátás (2024)
3. gépészmérnöki (1908)
4. gyógypedagógia (1619)
5. programtervező informatikus (1553)
6. óvodapedagógus (1552)
7. gazdaságinformatikus (1385)
8. villamosmérnöki (1330)
9. tanító (975)
10. anglisztika (898)

Kapcsolódó írásunk 

Még népszerűbb a pszichológia, jönnek fel a gyógypedagógusok – Friss felsőoktatási jelentkezési statisztikák

A beadott felvételi jelentkezések alapján összegyűjtöttük, hogy melyek voltak a legnépszerűbb szakok, képzések az elmúlt évben. Nagy meglepetések nincsenek, de vannak újoncok az élmezőnyben, mások megerősödtek, és van olyan szak is, amely jelentősen veszített népszerűségéből.

Mesterképzés: látszólag mindenki tanár akar lenni 

Az alapképzés elvégzése után jelentkezhetnek a hallgatók mesterképzésekre. A szakmai tudás elmélyítésére lehetőséget adó mesterképzés általában 2–4 féléves. Az elvégzését követően ki lehet lépni a munkaerőpiacra, illetve jelentkezni lehet doktori képzésre, amely a tudományos fokozat megszerzésére készít fel. 

A mesterképzések közül a legtöbb jelentkezőt a tanári képzés fogadja. Ez statisztikailag impozáns, valójában azonban nem jelenti azt, hogy megoldódik a szaktanárhiány a szomszédos iskolában. A tanári mesterképzésre jelentkezhetnek például diplomás biológusok, akik tanítani akarnak, vagy olyan tanítók, tanárok, akik szeretnének magasabb szinteken is oktatni. Elég nagy tehát a merítés, és attól, hogy egy általános iskolai matektanár középiskolai szintre emeli a szakképzettségét, még nem lesz belőle kettő.   

A legtöbb felvett jelentkezővel rendelkező mesterképzések
(minden munkarend és finanszírozási forma) 

1. tanári (1626)
2. vezetés és szervezés (643)
3. pszichológia (602)
4. emberi erőforrás tanácsadó (359)
5. pénzügy (299)
6. marketing (281)
7. kommunikáció- és médiatudomány (244)
8. vállalkozásfejlesztés (241)
9. gépészmérnöki (230)
10. Master of Business Administration (angol nyelven) (226)

Osztatlan képzés: minimum kétszeres túljelentkezés 

Néhány szakon megmaradt a bolognai rendszer bevezetése előtti időre jellemző képzési mód, így például a jogásznak, orvosnak, erdőmérnöknek vagy tanárnak készülő hallgatók az érettségit követően 10-12 féléves osztatlan mesterképzésben szerezhetnek diplomát. 

Az előző évekhez hasonlóan továbbra is sokan nyernek felvételt jogászképzésre, de ha összehasonlítjuk az összes jelentkező számát a felvettek számával, láthatjuk, hogy a legnépszerűbb osztatlan mesterképzésekre bekerülni elég nehéz, minimum kétszeres a túljelentkezés. Fogorvosnak például első helyen közel hatszázan adták be a jelentkezésüket (összesen 1215-en), végül azonban mindössze 265-en kezdhetik meg tanulmányaikat a képzésen. Még keményebb a verseny a népszerű, de száznál is kevesebb hallgatót felvevő képzéseken: színművészeti képzésre például a több mint hétszáz jelentkezőből csak harmincan iratkozhattak be.  

Az osztatlan mesterképzések élligájában ott találjuk a tanári képzést is, de – mint a mesterképzések esetében, úgy itt is – ez a kakukktojás: a jogászképzés mellett egyértelműen ez a másik legnépesebb képzési forma (2 ezernél is több gólyával), ugyanakkor ebbe a képzésbe beletartozik a biológiatanároktól a magyartanárokon át a népi citera-koboz-tekerőművész-tanárig mindenki. (A konkrét osztatlan tanári szakokra jelentkezők és felvettek statisztikáit, meg egyáltalán, hogy milyen sokféle tanári szak is létezik, itt lehet bogarászni.) 

A legtöbb felvett jelentkezővel rendelkező osztatlan mesterképzések
(minden munkarend és finanszírozási forma) 

1. jogász (2370)
2. osztatlan tanári minden szakon (több mint 2 ezer)
3. általános orvos szakon (1029)
4. gyógyszerész (397)
5. fogorvos (265)
6. építészmérnöki (219)
7. államtudományi (172)
8. agrármérnöki (119)
9. állatorvosi (111)

Több nő küzd a diplomáért, mint férfi 

Minden jelentkezői korcsoportban nagyobb számban jelentkeztek nők, mint férfiak (az összes felvett hallgató közül 55% nő, 45% férfi). 

A legtöbben az érettségi megszerzését követően egyből tanulnak is tovább. A felvételt nyert jelentkezők fele az elmúlt három évben szerezte az érettségijét, a legnagyobb arányban a 20 év alatti korosztály képviseli magát a gólyák között. A legtöbb felvett hallgató Közép-Magyarországon él, a legkisebb arányban a Dél-Dunántúlról származnak. 

Valamivel több mint 2%-át teszik ki a felvételt nyert hallgatóknak a nem magyarországi lakóhelyű gólyák. Nagyobb arányban a Magyarországgal szomszédos országokból, Szerbiából, Szlovákiából, Romániából, illetve Ukrajnából jelentkeztek – az elsőből a felvett külföldi jelentkezők közel harmada, a második kettőből körülbelül negyede, Ukrajnából mintegy tizede. Körülbelül egy-egy tucatnyi felvételt nyert jelentkező otthona Ausztria, Németország és az Egyesült Királyság.

A felvettek felén 6 óriás osztozik 

Az összes felvett diák közül a legtöbben az ELTE-re kerültek be (majdnem 10 ezer hallgató). A nagy intézmények további dobogósai a DE (6600 hallgatóval), és fej-fej mellett az SZTE és a BGE (5800 hallgatóval). A PTE és a BME képzéseire közel 5 ezer új hallgató iratkozhatott be szeptemberben. Ebbe a hat felsőoktatási intézménybe járhat az összes felvett hallgató több mint fele. 

Kódfejtés 

ELTE - Eötvös Loránd Tudományegyetem

BGE - Budapesti Gazdasági Egyetem

BME - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

DE - Debreceni Egyetem

SZTE - Szegedi Tudományegyetem

PTE - Pécsi Tudományegyetem

SZIE - Szent István Egyetem

SZE - Széchenyi István Egyetem

BCE - Budapesti Corvinus Egyetem

A karok között a legnagyobb a BGE Pénzügyi és Számviteli Kara, ahová több mint 2500 jelentkező jutott be. A BCE Gazdálkodástudományi Kara 2400 gólyát vett fel idén. Az első tíz helyezett között még további három főként gazdasági képzést kínáló kart találunk, a BGE Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karát, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karát és a DE Gazdaságtudományi Karát. 

A legtöbb hallgatót felvett karok top 10-es körébe három bölcsészettudományi kar (az ELTE, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkara) került be, továbbá két informatikai képzést nyújtó kar (SZTE Természettudományi és Informatikai Kar, BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar).

Olvass tovább! 

Még több statisztika, szempont, adat a FELVI gyorselemzéseiben: a 2017-es felvételi eljárásról szóló első rész a beadott jelentkezéseket, a második rész a felvetteket tárgyalja.

Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!
Kövessen bennünket a facebookon is!
Következő témánk: A természettudományos tantárgyak helyzetéről

A bejegyzés trackback címe:

https://tizperciskola.blog.hu/api/trackback/id/tr1214295301

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szepipiktor 2018.10.14. 08:52:32

Engem minidg megvisel, amikor száraz adatokat valaki úgy fogalmaz meg, hogy az ne a valóságot, hanem az ő ideológiáját igazolja.
Ezek csak aktuális tények, nincs figyelembevéve az írásban a társadalmi, gazdasági vagy a demográfiai helyzet.
A nemek aránya ugye abból következik, hogy a fiúk nagyobb arányban mennek külföldre azonnal, hiszen egy szakmunkásvégzettséggel jó munkahelyeket találnak, míg a lányok a gimnáziummal max. takaríthatnak, ferlszolgálhatnak...
Nem lesz több friss kezdő, amikor eleve kevés a gyerek...
Az időt is figyelembe kellene venni, nem az embereken múlik, hogy több év kell az iskolák elvégzéséhez, az nem megy parancsszóra azonnal.
És ami igazán megvisel az az, hogy a szerző érezhetően megbélyegzi azokat, akik többet akarnak, például a tanárokra tett negatív utalás, hogy képzik magukat, de nem lesznek többen...
Viszont szó sincs arról, hogy tovább dübörög a sok felesleges, kamu megélhetési szak, a HR és a globalizációt kiszolgáló szakok, amik eleve nem hazánknak képzik még ezeket a felesleges szakmákat is, hanem a kivándorlást erősítik csupán.
A számok csupán az aktuális társadalmi problémák tükre, az oktatás irányát meghatározó hibás politika - és nem csak a mai korány hibái!!! - aktuális pillanata. Hogy a társadalom fenntartásához szükséges szakmák már alsóbb szinteken ki vannak gyomlálva, erre jön rá az aktuálpolitika eredménye, a fiatalok menekülése az országból.
A számok a realitást mutatják, nincs szükség szubjektív torzításokra.
(Ha tíszeres lenne a gőlyák száma, és mind a hiányszakmákra jelentkezne, akkor sem lenne holnap elegendő tanár, ápoló, mérnök stb.!!! Mire lennének, már késő, a folyamat már nem visszafordítható!!! Az évek múlva végzők többsége ugyanis már eleve kivándorolna, hiszen a lerombolt Magyarországon minek maradnának?)