Tízperc Iskolablog Érdekességek az oktatásról

Papírszínháztól a tudományos diskurzusig

(Szak)könyvajánló tanítóknak, magyartanároknak

tizperc_banner.jpg

A tanárokat nem ritkán éri kritika amiatt, hogy nem haladnak a korral, nem követik az új módszereket, nem ismerik a kortárs irodalmat. Azért a helyzet nem ilyen egyszerű! Abból a hatalmas masszából, ami a könyvpiacon rendelkezésre áll, nem mindig könnyű megtalálni a legjobb darabokat. Szemlénkben igyekszünk – bár a teljesség igénye nélkül, de éppen ezért biztosan nem utoljára – olyan műfajokat, forrásokat és könyveket ajánlani, amelyek segíthetik a tanítókat, magyartanárokat munkájuk során, sőt, a szülőknek és a gyerekeknek is adhatnak inspirációt, kapaszkodót, iránymutatást.

Mi is az a Kamishibai? – régi-új módszerek az oktatásban

Prózaian egy ügyes szerkezet, amely színházzá alakítja a mesekönyvet. Kicsit költőibben maga a csoda. A Papírszínház vagy más néven Kamishibai japán eredetű szó, amelyben a kami papírt, a shibai pedig színházat jelent. A Csimota kiadó már 2008 óta jelenteti meg Papírszínház sorozatának különleges darabjait, amik a mesélést nemcsak közösségi, hanem közös, interaktív élménnyé teszik. A fakeretbe helyezhető és váltogatható lapokon keresztül a történet úgy válik könnyen elmesélhetővé, hogy közben a közönség művészi illusztrációkon is „olvashatja” a mesét. A Papírszínház kipróbálói szerint ez az eszköz óriási felhasználási lehetőségeket rejt magában, és jól reflektál a megváltozott kulturális környezetre, éppen ezért a kiadó nemrég egy módszertani könyvet adott ki célzottan (óvó)pedagógusoknak, könyvtárosoknak, rekreációs intézmények szakembereinek. A könyv első fele izgalmas és mély betekintést nyújt a Papírszínház történetébe, miközben magát a mechanizmust is megismerjük a különleges képkezelési technika ismertetése által. Kapunk egy feszes, – a kísérő illusztrációknak hála – könnyen értelmezhető használati utasítást, amelynek egyik alapvetése, hogy a Papírszínház nem könyv, és ez a mondat bár elsőre irrelevánsnak tűnhet, igaziból ez a Kamishibai egyik kulcsa. A módszertani kötetet az teszi igazán hitelessé, hogy művészettörténészi, gyógypedagógusi, illusztrátori, színészi ajánlásokon keresztül ismerjük meg igazán a Papírszínházat, és válik kézzel foghatóvá fejlesztő-pedagógiai sokszínűsége. A Pedagógia felhasználás című fejezetben sokféle konkrét módszer található, sőt, szakemberek által készített foglalkozástervek segítik a kollégákat a munkában. 

Ki gondolta volna, hogy akik kedves állatok vagy rajzfilmfigurák képeit nézegetik, jobban teljesítenek a koncentrációt igénylő feladatok során?

Helaine Becker amerikai szerző gyerekeket megszólító Bízz magadban! című könyve (hasonlóan korábban megjelent társához, a Ne izgulj!-hoz) a bevezető szövegben tett ígéretéhez hűen igyekszik segíteni a gyerekeknek a stresszes helyzetekben. A könyv bár kicsit direktben adja a tanácsokat („Nincs még egy hozzád fogható ember. … Csak a saját szereped illik rád tökéletesen. Hát játszd azt!”), de éppen emiatt felrázó is, abban az értelemben, hogy a problémamegoldásra koncentrál, ráadásul komolyan véve a gyerekek problémáit, és nem „gyerekesen” lekezelve azokat. Megmutatja a könyv, hogyan lehet összeszedettebben koncentrálni, hogyan lehet szembenézni a félelmekkel, megtanít relaxálni (valódi gyakorlatokkal, praktikus, érthető leírással kísérve), ami bár fizikai szinten indul el, de mára teljesen elfogadott, hogy mennyire erősen hat szellemi teljesítőképességünkre. A rettegett takarítást új kontextusba helyezi, és izgalmas stratégiákkal szolgál az egyéni és a csapatmunkához is. A tudatosítás lehetne talán a könyv kulcsszava, amely a különféle gyakorlatoknak hála kitűnően hasznosítható családi és iskolai környezetben egyaránt. 

Jó gyakorlatok egy helyen

A Magyartanárok Egyesülete évek óta rendezi meg konferenciáit, táborait és igyekszik a legfrissebb szakmai anyagokat közzétenni. Jó gyakorlat „táruk” fontos példája annak, hogy a tudásmegosztás mennyire fontos eszköze nemcsak az információáramlásnak, hanem az együttgondolkodásnak is. Foglalkozástervek, segédanyagok ingyenesen tölthetők le innen. A módszertani alapok pedig már digitálisan is elérhetők: itt olvasható, letölthető Pethőné Nagy Csilla Módszertani kézikönyve.

A gyerek- és ifjúsági irodalom mint a tudományos diskurzus terepe

És természetesen ez ne ijesszen el senkit, mert egyszerűen csak arról van szó, hogy az egyetemek, főiskolák is egyre nagyobb súlyt fektetnek a kortárs gyerek- és ifjúsági irodalom kutatására, pedagógiájára, sokan és sokat dolgoznak azért, hogy a pedagógusokon, szakértőkön keresztül a gyerekek kezébe valódi minőségi irodalom kerüljön. Egymást követő két évben, 2017-ben és 2018-ban jelent meg két olyan tanulmánykötet, amely egyrészt hiánypótló, másrészt új regiszterbe helyezte a gyerekirodalomról való gondolkodást.

A Mesebeszéd – A gyerek- és ifjúsági irodalom kézikönyve – műfaji megjelöléséhez hűen –, egyfajta bevezetés abba, elindult-e végre, és ha igen, akkor milyen a gyerekirodalom körüli tudományosabb diskurzus, milyen szempontok mentén érdemes olvasni a kortárs gyerekirodalmat. A kötet első fejezete történeti szempontból vizsgálja tárgyát, és a kánonképződés vagy a kötelező olvasmányok témája mellett a kiadók utóbbi évtizedei is szóba kerülnek, illetve a próza mellett líra poétikai alapozót is kapunk. A második fejezet a mese bő témáját járja körül, mind elméleti, mind történi aspektusból, megnézve a hagyományos népmesemondás, a műmesékkel és a kortárs mesékkel való összevetés, összehasonlítás lehetőségeit is. A harmadik fejezet igyekszik reflektálni a kortárs áramlatokra, így a Young adult irodalom, a gender és a tabuk témakörét feszegetve vizsgálja meg ezek hatásait a kortárs magyar irodalomban történeti szempontból is, sok-sok műelemzéssel, centrumba az ifjúsági irodalmat helyezve. Az utolsó, negyedik fejezet a vizualitásé, hiszen nincs ma gyerekkönyv illusztráció nélkül! Izgalmas, ahogy kiderül, milyen műfajok nem/vagy csak nehezen honosodnak meg a magyar piacon, és hogy mi a jelentősége, milyen hozzáadott értéke van a képeknek a gyerekek fejlődése szempontjából.

A szerkesztőcsapat 2018-as következő könyve a „…kézifékes fordulást is tud”- Tanulmányok a legújabb magyar gyerekirodalomról című kötet volt, amely egy 2016-os, a Károli Gáspár Református Egyetem posztgraduális gyerekirodalom képzése és a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum szervezésében került megrendezésre. Már vagány külsejével is mutatja ez a könyv, hogy a szemléletváltás megtörtént, valóban kortárs irodalomról lesz szó! Az itt olvasható tanulmányok nagyrészt konkrét könyveket taglalnak, a korrekt, tudományosan és szakmailag is megalapozott írások olyan, az elmúlt évek fontos könyveiből válogatnak, amelyek nagy segítséget nyújthatnak pedagógusoknak és szülőknek abban, mit adjanak (akár különböző problémák orvoslására, akár a szépirodalomba való bevezetésként vagy éppen kortárs szépirodalomként) a gyerekek és kamaszok kezébe. Az elemzési szempontok jól használhatók a tanórákon is, de magát a kortárs irodalom értését, bizonyos szemlélet- és regiszterváltásokat is bemutatnak, ami talán elengedhetetlen feltétele annak, hogy követni és érteni tudjuk korunk művészeti és társadalmi változásait, a következő generációkat.

A mese mindennek az origója (Csukás István)

Bajzáth Mária Népmesekincstár sorozatnéven futó válogatása nemcsak az ovisoknak, kisiskolásnak, hanem még a kamaszoknak is tartogat meglepetéseket. A kötetek közül van olyan, ami a világ közös népmesekincséből tematikusan válogat (Én, senki, segítség - Népmesék a világ minden tájáról 9 éves kortól), nemrég pedig megszületett egy csodás külön kötettel a 70 zsidó mesét bemutató A rabbi és az oroszlán is. Van az iskolakezdés nehézségeit segítő gyűjtemény (Így megyek az iskolába), illetve humoros és izgalmas kötet a 400 találós kérdést és számos találós mesét (szintén a világ minden tájáról, csuvas mesétől a román mesén át a Mátyás király mesékig mindenki talál kedvencet magának) egybegyűjtő Mi a legerősebb a világon? is.

A szakember azonban nem állt meg a gyűjteményeknél, hanem készített egy módszertani kötetet is, ami a különféle intelligenciaelméletek bemutatása után (kevésbé spirituális típusok ezt a részt kerüljék) a pedagógusok felelősségére is kitér, illetve arra, hogy a mese hogyan tudja segíteni a gyerekek különféle készségeit. Hosszan mutatja be a mesék tematikus sokszínűségét és azok hasznos felhasználására szempontrendszereket mutat be. Az is kiderül, hogy melyik mesetípus milyen korosztálynál működik a legjobban. A könyv második fele óriási hiányt pótol, a konkrét óra/foglalkozás tervekből (49 darab) mindenki kedvére válogathat, az útmutató pedig ügyesen navigál a módszertani könyvben, megkönnyítve ezzel a gyakran iszonyatos mennyiségű papírmunkára ítélt pedagógusok munkáját is. 

És ne feledjük, még létezik a gyerekmagazin műfaj!

Csodaceruza – irodalmi és művészeti magazin 5-10 éves gyerekeknek

Szitakötő folyóirat

Mikkamakka – kisiskolások lapja 

Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!
Kövessen bennünket a facebookon is!
Következő témánk: Elindult az új szemeszter, kik a gólyák?

A bejegyzés trackback címe:

https://tizperciskola.blog.hu/api/trackback/id/tr1414270367

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.