Tízperc Iskolablog Érdekességek az oktatásról

Elkezdődött az óvoda: nézzük, mi változik!

Módosították az alapprogramot

37128348_s.jpg

Az óvodások szülei valószínűleg hallották a nyáron, hogy módosítottak az „ovis Nat-on”, azaz az Óvodai nevelés országos alapprogramján. A sajtóban főleg arról lehetett olvasni, hogy „előírták a nemzeti nevelést”. Posztunkban részletezzük, milyen változások léptek életbe, és megkérdezünk egy óvodapedagógus szakértőt is, mit jelentenek ezek az óvodai hétköznapokban. Kitekintünk a kötelező óvodáztatás hatásaira is: EU-s viszonylatban nagyon jól állunk, de kevés az óvónő, sok nehézséget kell még leküzdeni. 

Hangsúlyosabb lett a magyarságtudat és a fogmosás 

Az Óvodai nevelés országos programjának módosításai 2018. július 25-én jelentek meg a Magyar Közlönyben. Az alapprogram azt jelenti az óvodáknak, amit az iskoláknak a Nemzeti alaptanterv: kötelezően előírja, milyen lényeges szempontok szerint folyjon a szakmai nevelő munka az összes magyarországi intézményben. 

Előtérbe került az egészséges életmód, a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek (fontos: nem a keresztény értékek, hanem ezek megjelenése a kultúrában), a hazaszeretet és a szülőföldhöz, családhoz kötődés erősítése. A módosítás kiegészítette az „óvoda kapcsolatai” fejezetet is, amely így a külhoni magyar óvodákkal való kapcsolatépítéssel bővült. A változtatás célja, hogy a Kárpát-medencei magyar nyelvű óvodák között szélesebb körű szakmai együttműködés valósuljon meg. 

Új tartalomként jelentek meg az alapprogramban a magyarság történelmét feldolgozó mondavilág elemei, meséi, hogy ezek hangsúlyosabban jelenhessenek meg az óvodai hétköznapokban, minden óvoda kapni fog egy-egy Magyar Népmesék ajándékcsomagot. 

A szakértő válaszol 

Dióhéjban tehát az óvodákat érintő főbb változások a fentiek. Hogy pontosan mit is jelent mindez a hétköznapokban, arról Szabadi Edit mesterpedagógust, köznevelési szakértőt kérdeztük. 

edit50-3.jpg

Milyen változások várhatók az óvodák mindennapjaiban az alapprogram módosítása után? Az óvodások hétköznapjaiban elképzelhető-e valamilyen változás? És mit fog „megérezni a bőrén” egy óvónő? 

Korábbi óvodavezetőként és szakértőként is úgy látom, inkább stratégiai célokat fogalmaznak meg a módosítások. Az egészséges életmód erősítése például azt jelenti, hogy az egészséges táplálkozási szokások kialakítására törekedjen az óvoda, ennek érdekében az új alapprogram háttérbe szorítja a telítetlen zsírsavak használatát, és ráirányítja a figyelmet az omega-3 zsírsavak jótékony hatásaira. Sokan nehezményezték, hogy miért kerül ehhez hasonló konkrétum egy kormányrendeletbe, de azzal, hogy az alapprogram ezt így megfogalmazza, minden magyarországi óvodában – fenntartótól függetlenül – kötelező érvényűvé is teszi. 

De említek másik konkrétumot is. Valljuk meg őszintén, a mindennapi gyakorlatban a napközbeni fogmosás háttérbe szorul az óvodákban. Azzal, hogy az alapprogram kötelezően előírja, már nem lehet az időhiányra hivatkozni, és igenis bele kell férjen az óvodai napirendbe. Ez azoknak a gyerekeknek az érdeke, akik nem ideális feltételek között élnek, akik családjában a szájhigiéniás nevelés kimarad, háttérbe szorul. Egy friss felmérés szerint Európában a magyar gyerekek fogazata van a legrosszabb állapotban, ez is azt sürgeti, hogy a mintaértékű óvodai nevelés ösztönözze a családokat, hogy az óvoda információkat adjon és partnerré tegye a szülőket az egészséges életmódra való törekvésben. 

A külhoni magyar óvodákkal való kapcsolattartás látszik talán a legnagyobb feladatnak. Eddig mennyire volt jellemző az aktív kapcsolat a határon túli ovikkal? A gyakorlati életben mit jelent a „külhoni magyar óvodákkal való kapcsolattartás”? 

A felekezeti intézményekben eddig sem jelentett problémát, a testvérgyülekezeti és testvéróvodai kapcsolatok ápolása miatt az intézmények is rendszeresen tapasztalatot cseréltek. A Református Pedagógiai Intézetnél például személyes tapasztalatom is volt ezzel kapcsolatban. Románia uniós csatlakozása után az intézetnél hathatós segítséget adtunk az erdélyi magyar óvodáknak a pedagógiai programok összeállításában. 

Azzal, hogy az alapprogramba bekerült a külhoni magyar óvodákkal való kapcsolatépítés, szélesebb szakmai együttműködés kezdődhet. Ez kötelességünk is, hiszen például Erdélyben 1047 magyar óvoda működik, ezekbe közel 35 ezer gyerek jár, fontos, hogy a határon túli magyar kollégákat ne csak ad hoc jelleggel segítségük. Az egyik fő szempont, hogy megosszuk egymással a jó gyakorlatainkat, tanuljunk egymástól módszertant, tartsunk közös továbbképzéseket. Az alapprogramban megfogalmazott cél azt jelenti, hogy ne csak látogassuk egymás intézményeit, hanem inkább rendszeres szakmai kapcsolattartás alakuljon ki az anyaországi és a határon túli óvodák között. 

Vannak már konkrétumok arról, mit fog tartalmazni a Magyar Népmesék ajándékcsomag? 

Az alapprogram Verselés, mesélés pontját szeretné segíteni a Magyar Népmesék csomag. Minden óvoda megkapja 2018 karácsonyáig, ez csomagonként 100 db mesekönyvet és 8 db dvd-t jelent. A mesekönyvek húsz népmesét, a dvd-k kisfilmeket, diafilmeket tartalmaznak, többek között olyanokat is, amelyek a keresztény kultúra, nemzeti identitástudat témáinak feldolgozását is segítik. 

Az óvodai tárgyi eszközlistát is felülvizsgálják. Tudna példákat említeni, mi az, ami ma égetően hiányzik az óvodákból, és mi az, ami esetleg az előző eszközlista összeállítása óta feleslegessé vált? 

Az óvodák működési engedélye akkor adható ki, ha az intézmény maradéktalanul teljesíti az eszközjegyzékben foglaltakat. A jelenleg érvényes eszközlistát 2012-ben tették közzé, azóta szükségessé vált a technikai megújulás. Jelenleg is várják az óvodai szakemberek, gyakorló pedagógusok javaslatait. 

Tapasztalatból tudom mondani, hogy az óvodák a digitális eszközök területén nagyon el vannak maradva, jó, ha egy intézményben van egy darab tintasugaras nyomtató és egy számítógép a vezető asztalán. Ez ma már nem elég, szakmailag is indokolt volna, ha minden óvodában digitális naplót vezetnének, ehhez pedig minden csoportban biztosítani kellene legalább egy laptopot. És természetesen a digitális átálláshoz minden óvodában kellene saját, belső továbbképzést tartani a technika használatához, de ehhez meg kivetítőre lenne szükség. A 21. századi elvárások nemcsak a technológiai eszközök területét érintik, a vizuális neveléshez például szükségesek a rajzlapszárítók, illetve olyan eszközök, amelyek a mai kor elvárásainak mentén segítik a kreativitás, a belső képzeletvilág fejlesztését. Ezzel szemben az írásvetítő mára elavult eszköz lett, és vannak, akik a diavetítő kötelező előírását is megkérdőjelezik. 

Mit gondolnak a gyakorló óvónők? 

Megkerestünk néhány gyakorló óvónőt is, mit gondolnak arról, hogy a módosítások milyen hatással lesznek a munkájukra. Válaszaik alapján az új alapprogram inkább a hangsúlyokat erősíti meg, hiszen eddig is foglalkozniuk kellett a most még inkább kiemelt feladatokkal. Kritikát inkább a módosítások hogyanjával fogalmaztak meg: ugyan nem történt olyan mértékű változtatás, ami feltétlenül szükségessé tette volna a szélesebb szakmai egyeztetéseket, mégsem volt elegáns, hogy nyár közepén egyszer csak értesültek arról, hogy az EMMI módosította az alapprogramot. 

Kötelező ovi: kevés óvónő, de az uniós vállalást teljesítettük 

Minden három éves gyereknek kötelező az óvoda 2015. szeptember 1-jétől. Az Európa 2020 stratégia egyik kiemelt célja, hogy az unióban a 4 éves gyerekek részvételi aránya az óvodai nevelésben elérje a 95%-ot. Magyarország – részben a fenti rendelkezésnek köszönhetően – már a 2017/2018-as nevelési évre teljesítette az EU 2020 elvárását, azaz a 4 éves gyerekek 95%-a jár oviba. Az EU nem véletlenül szeretné elérni valamennyi tagállamban ezt az arányt: az óvoda hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyerekek már a korai évektől azonos eséllyel kezdjék meg az intézményes nevelést, hogy a szakemberek időben felfedezzék a későbbi tanulási nehézségeket, és így korán beavatkozhassanak, illetve csökkenthető a korai iskolaelhagyás aránya, és az óvodákban természetesen a tehetségek korai kibontakoztatására is nagyobb lehetőség van. A kötelező óvodáztatás hatására a 3 éves gyerekek 84%-a ovis (ez 10%-kal több, mint 2010/2011-ben). 

A kötelező óvoda bevezetése ugyanakkor sok nehézséget jelent: férőhelyeket kellett bővíteni, meg kell oldani az egyre égetőbb óvodapedagógus hiányt is. Sok helyen maximum létszámmal működnek a csoportok, így 26 gyerek osztozik a sokszor szűkös helyiségeken. A 2010/2011-es tanévhez képest idén ősszel már 9 ezerrel több férőhely van az ovikban, és közel 350 csoporttal több működik. Az óvodapedagógusok száma is nőtt ugyan (30 ezerről 31 ezerre), de a szakemberhiány továbbra is égető. Szeptemberben sok óvodában átmeneti megoldásként kettő helyett csak egy óvónővel tudtak csoportot indítani, a fenntartók külön juttatásokkal, szokatlan fórumokon hirdetve (pl. az ovisok szüleinek küldött e-mailekben) próbálják intézményeikbe csábítani az óvónőket. 

Az alapprogram módosításával egy időben bejelentették, hogy 2019-ben 4 milliárd forinttal megemelik az óvodák működési támogatását, gyerekenként számolva ez azt jelenti, hogy a jelenlegi 81.700 Ft/fő/év 97.400 Ft/fő/évre emelkedik.

 

Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!
Kövessen bennünket a facebookon is!
Következő témánk: Szakkönyvek tanítóknak

A bejegyzés trackback címe:

https://tizperciskola.blog.hu/api/trackback/id/tr9514248879

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Angorsky 2018.09.21. 07:33:12

Nagyon jó dolog a fogmosás az oviban,ha nem maguknak kellene mosni,hanem mosnák nekik.
Mert így nem sokat ér sajnos...

nyalógép 2018.09.21. 08:11:58

Nem is az a lényeg, hanem a napi rutin kialakulása. Ha ez megvan, akkor rá lehet térni a fogmosás minőségére is.

rnz 2018.09.21. 08:51:32

Szomorú, hogy például a fogmosásra nem a szülők szoktatják rá a gyereket. A nevelést már nem is említem...

Kispangit 2018.09.21. 10:12:31

Hülyeség, macera. Egy alma csodákra képes.

Komlósfecskés 2018.09.21. 10:20:28

A 70-es, 80-as években előírta az ONEP a fogmosást, a mindennapos testnevelést és a hazafias nevelést is. Mikor tűntek el, a foglalkozások rendszerével együtt???

HBKF 2018.09.21. 10:24:22

@rnz: van némi igazad de ha belegondolsz hogy mennyi időt tölt egy gyermek a szüleivel és mennyit az óvodában akkor rá fogsz jönni hogy közel azonos időt így ugyan olyan felelős egy óvoda a gyermek neveléséért mint a szülők!!!

rnz 2018.09.21. 10:33:58

@HBKF: Ez régen sem volt másképp, mégis megannyi dolgot már magával vitt a gyerek és nem akkor kellett rá megtanítani. Ezért is van az, hogy azok a dolgok, amik az iskolára való felkészítésről szólnak, háttérbe szorulnak, rosszabb esetben el is maradnak, így viszont az iskolának kell megtenni, így mindenki megcsúszik. Az már csak hab a tortán, hogy régen ha a gyerek rossz jegyet hozott haza, akkor a gyereket kérte számon, ma már sok esetben a tanárt veszik elő. Mondanom sem kell, hogy ez már az oviban is megjelent. Saját magam tapasztaltam, hogy volt olyan kislány, akit a szüli mindenképp be akartak tolni az iskolába, hiába mondták az oviban, hogy szerintük még maradjon egy évet. Az okos szüleinek köszönhetően így másodszorra elsős, ami egészen biztosan nagyobb törés, mint ha a nagycsoportot ismételte volna meg. Hozzáteszem, képzett, jómódú szülőkről van szó.

HBKF 2018.09.21. 10:55:05

@rnz: mint már fentebb is írtam egyet értek az általad leírtak többségével, az pedig hogy a szülő nem a gyermeken hanem sok esetben a pedagóguson kéri számon az esetleges rossz teljesítményt nagyban köszönhető annak hogy pl. a gyerekbe már az ovitól kezdve azt sulykolják hogy mik a jogai, hogy a szülő nem büntetheti meg mert ugye neki mármint a gyereknek jogai vannak, és lassan már a szülő rá sem mer szólni a gyerekre mert rögtön ő lesz megbélyegezve. Nincs is azzal gond hogy a gyermeknek megtanítják hogy mik a jogai de azt is tudatosítani kellene hogy vannak kötelességei is és miután azokat teljesítette azután jönnek a jogok, és ugye tudjuk hogy a gyermekek milyenek, tudjuk hogy hamarabb megtanulják illetve magukénak érzik a jogokat hamarabb mint hogy a tudatosodjon bennük kötelezettségük.

rnz 2018.09.21. 11:50:29

@HBKF: A jogok ismeretét elég lenne megtanulni akkor, ha már megtanulták, hogy húzzák le maguk után a wc-t, hogy ha valaki beszél, akkor nem vágunk közbe és hogy egyáltalán szót fogadunk a felnőttnek hiszti nélkül. De alapvetően azt hiszem egyetértünk.