Tízperc Iskolablog Érdekességek az oktatásról

Még népszerűbb a pszichológia, jönnek fel a gyógypedagógusok

Friss felsőoktatási jelentkezési statisztikák

grafikon-povecanje.jpg

Idén csaknem 108 ezren jelentkeztek a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre – valamivel többen, mint tavaly, de még mindig elmaradva a két évvel ezelőttitől. Az arányok is hasonlóak a tavalyi számokhoz: első helyen legtöbben (73 ezren) alapképzést jelöltek meg, további 18 mesterképzésre ezren adták be első helyen a jelentkezésüket. A Felvi adatai alapján összegyűjtöttük, melyek a legnépszerűbb szakok, képzések. Nagy meglepetések nincsenek, de vannak újoncok az élmezőnyben, mások megerősödtek, és van olyan szak is, amely jelentősen veszített népszerűségéből.

Szinte mindenki ingyen szeretné folytatni

Idén is legfeljebb 6 jelentkezési helyet lehetett megadni, ebből díjmentesen 3 képzést. A jelentkezési adatok alapján elmondható, hogy a felvételizők átlagosan 3,3 képzésre nyújtottak be kérelmet. Nyilván nem nagy meglepetés, hogy a felvételizők nagy része államilag támogatott, ösztöndíjas képzésen szeretne továbbtanulni. Az önköltséges formákhoz képest több mint kétszer annyian adták be jelentkezésüket az állami ösztöndíjjal támogatott képzésekre. Ha az első helyes jelentkezéseket is nézzük, az arányok még kiegyenlítetlenebbek: 93 ezren államilag támogatott, 14 ezren önköltséges formát jelöltek meg.

Alig van távoktatás

Osztatlan képzésre 11 674-en, felsőoktatási szakképzésre majdnem ötezren felvételiznek első helyen. A legnépszerűbb munkarend magasan a nappali képzés (77 ezer jelentkező), 40 ezren pedig levelezőn folytatnák a tanulmányaikat.

Az esti és távoktatási formákra jelentkezők száma tavaly alig 3500 volt, idén még kevesebben, csupán 2625-en jelölték meg ezeket a képzéseket, az első helyes jelentkezők 1400-an vannak. Ez a szám is érzékelteti, hogy Magyarországon kiaknázatlanok a távoktatásban rejlő lehetőségek, amelyekről részletesen ebben a bejegyzésünkben írtunk.

A legnépszerűbb képzések

Számos tényező határozza meg, mitől lesz egy képzési forma, terület vagy szak népszerű. A jelentkezők száma emiatt nem ad feltétlenül pontos visszajelzést arról, hogy hová jelentkeznek a legjobbak, legelhivatottabbak, és mely szakok lehetnek azok, ahová „mindenkit felvesznek”. Erről pontosabb képet a felvételizők száma, az egyes szakok felvételi minimumpontszáma és a felvettek száma alapján lehet kapni. (A ponthatárok, a felvételi eredmények kihirdetése július 25-én várható.)

Ennek ellenére mindig élénk érdeklődés kíséri, hová szeretnének a legtöbben bekerülni. Készítettünk néhány toplistát a Felvi adatai alapján.

A képzési területek népszerűségi rangsora az első helyen jelentkezők számát tekintve:

  1. gazdaságtudományok (21503
  2. pedagógusképzés (14198)
  3. műszaki (14161)
  4. bölcsészettudomány (10374)
  5. informatika (9371)
  6. orvos- és egészségtudomány (8474)
  7. társadalomtudomány (5247)
  8. jogi (4735)
  9. agrár (4676)
  10. művészet (4633)

A képzési területek népszerűségi rangsora az összes jelentkező számát tekintve:

  1. gazdaságtudományok (28567)
  2. műszaki (18764)
  3. pedagógusképzés (17798)
  4. bölcsészettudomány (15546)
  5. informatika (12313)
  6. orvos- és egészségtudomány (10797)
  7. társadalomtudomány (10083)
  8. agrár (7200)
  9. jogi (6712)
  10. művészet (5499)

Az idei top 10 képzési terület listájáról is lecsúszott a természettudomány (összes jelentkező: 5254, első helyes: 2883). Bár a számok hasonlóan alakulnak a tavalyi jelentkezésekhez, azonban érdekes különbség, hogy míg tavaly az ötödik legnépszerűbb volt az orvos- és egészségtudomány (akkor több mint 8700-an jelölték meg első helyen), megelőzve az informatikát (8400), addig idén kevesebben jelentkeznek orvosnak, azonban közel ezerrel többen informatikusnak.

A legnépszerűbb alapképzések az első helyen jelentkezők számát tekintve:

  1. gazdálkodási és menedzsment (3827)
  2. mérnökinformatikus (3579)
  3. ápolás és betegellátás (3278)
  4. óvodapedagógus (3158)
  5. pszichológia (3036)
  6. gépészmérnöki (2737)
  7. kereskedelem és marketing (2572)
  8. gyógypedagógia (2486)
  9. turizmus-vendéglátás (2445)
  10. programtervező informatikus (2320)

A legnépszerűbb alapképzések az összes jelentkező számát tekintve:

  1. gazdálkodási és menedzsment (8174)
  2. mérnökinformatikus (6358)
  3. kereskedelem és marketing (6076)
  4. ápolás és betegellátás (5091)
  5. turizmus-vendéglátás (4989)
  6. gépészmérnöki (4947)
  7. óvodapedagógus (4690)
  8. pszichológia (4411)
  9. programtervező informatikus (4191)
  10. gazdaságinformatikus (4158)

A pszichológia szak jóval népszerűbb idén, mint tavaly volt (hatszázzal többen jelentkeztek rá), az összes és az első jelentkezések számát tekintve is jelentősen előrelépett a top 10-es listákon.

A szakok közül kiemelhető még a gyógypedagógus szak, amelyre 2015 óta egyre többen jelentkeznek, az idei adatok a tavalyiakhoz képest 10%-os emelkedést mutatnak, ezzel bekerült az első helyen megjelölt szakok legnépszerűbbjei közé.

A legnépszerűbb osztatlan képzések az összes jelentkező számát tekintve

  1. osztatlan tanári képzés (4335)
  2. jogász (3931)
  3. általános orvos (2722)
  4. fogorvos (1215)
  5. gyógyszerész (1118)
  6. államtudományi (765)
  7. színművész (714)
  8. állatorvosi (516)
  9. építészmérnöki (422)
  10. grafikusművész (338)

Az osztatlan képzéseknél bár az összes jelentkező számát nézve magasan vezet a tanári képzés, az első helyen jelentkezők szerinti népszerűségben a jogász szak vezet (3086), és itt csak a második helyre elég a tanári képzést első helyen megjelölők száma (2826), ezt követik az általános orvos (2183), a színművész (637) és a fogorvos (596) szakok. Az első helyen és az összes jelentkező számát összevetve a legnagyobb különbség az osztatlan tanári képzésnél mutatkozik. A legelszántabb jelentkezőknek az orvosnak készülők látszanak: esetükben alig marad el az összes jelentkező száma az összestől.

A legnépszerűbb mesterképzések az első helyen jelentkező számát tekintve

  1. tanári (2405)
  2. vezetés és szervezés (885)
  3. pszichológia (868)
  4. emberi erőforrás tanácsadó (460)
  5. pénzügy (454)
  6. marketing (410)
  7. vállalkozásfejlesztés (394)
  8. kommunikáció- és médiatudomány (370)
  9. nemzetközi tanulmányok (343)
  10. gépészmérnöki (315)

A legnépszerűbb mesterképzések az összes jelentkező számát tekintve

  1. tanári (2681)
  2. vezetés és szervezés (1659)
  3. pszichológia (940)
  4. vállalkozásfejlesztés (928)
  5. marketing (821)
  6. pénzügy (734)
  7. emberi erőforrás tanácsadó (684)
  8. nemzetközi tanulmányok (652)
  9. kommunikáció- és médiatudomány (537)
  10. gépészmérnöki (488)

A mesterképzések közül kimagaslik a tanári szak, ez azonban megtévesztő lehet: a tanári mesterképzésre széles kör jelentkezhet, köztük például olyanok, akik „szintemelő” képzést szeretnének (főiskolai végzettséggel rendelkeznek, de magasabb szintű szakképzettséget akarnak szerezni), vagy akik már tanítanak, de meglévő tanári szakképzettségük mellé újabb szakot végeznének el.

Az emberi erőforrás tanácsadó a mezőny nagy meglepetése: egyből a negyedik helyre zárkózott fel. Az első helyen jelentkezők toplistájáról alig csúszott le a neveléstudomány (308). A tavalyi top 10-es helyét elvesztette az ellátásilánc-menedzsment, sőt, több kevésbé népszerű mesterszak is megelőzte, például a biológus vagy a fordító és tolmács képzés.

Nemek és korosztály

A 2018 szeptemberében induló képzésekre jelentkezők 56%-a nő (60 ezer). A jelentkezők legnagyobb része a 19-21 évesek közül kerül ki (43 ezer), a 27 évnél idősebbek közül 23 ezren adták be az ősszel induló képzésekre felvételi kérelmüket.

Olvass tovább!

A korábbi évekhez hasonlóan az idei eljárásban is kizárólag elektronikusan lehetett jelentkezni.  Az e-felvételi részleteiről itt írtunk.

Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!
Kövessen bennünket a facebookon is!
Következő témánk: A kötelező olvasmányokról

A bejegyzés trackback címe:

https://tizperciskola.blog.hu/api/trackback/id/tr5613879314

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

czerka 2018.05.01. 06:55:16

A természettudományos diplomákkal az ember manapság kitörölheti a sheggét. Biológus szakkal mit kezd az ember? Elmehet tanársegédnek, ha van protekciója a tanszéken. Egy vegyész vagy fizikus szakot elvégezni nagyon nehéz, végzés után meg kényszerből mennek PhD-zni az emberek, mert ugye munkaerőpiacon annyira nem kapkodnak a természettudományos diplomások után, egy kutatónak meg muszáj PhD-vel rendelkeznie.
Egy vegyészmérnöki BSc-t vagy gépészmérnöki, építész, programozó diplomát sokkal könnyebb összehozni és rögtön lehet vele pénzt keresni, akár külföldön is.

A pszichológia mindig is népszerű szak volt. Mert Magyarország a tízmillió hobbipszichológus országa.

röf 2018.05.01. 06:57:34

Az országnak pont nem erre van szüksége.
Az improduktív szakmákra csak fizetős képzést engedélyeznék legalább tíz évig.
Hadd kopjon le normális mennyiségre az ingyenélők és diplomás munkanélküliek száma.

Visceroid 2018.05.01. 08:36:45

"Az improduktív szakmákra csak fizetős képzést engedélyeznék legalább tíz évig."

Na, aztán meg hogy mi az "improduktív " azt majd te eldöntöd, mi? Egyébként meg Magyarországon az értelmiség, meg a középosztály halott. Próbálják ezek a fideszes barmok sulykolni, hogy visszajött a szocializmus, megy legyen mindenki munkás, de röhej az egész. Az emberek egymást fogják enni a gyárakban egy 3 műszakos 8 órás melóért, amit Németországból hoztak ide. Ja, persze egészen addig, amíg át nem viszik az egészet Ukrajnába. A középosztály halott. A "munkásosztály" sosem volt. Ki marad? NER-lovagok? Nyugdíjasok? Segélyesek? Mi lesz az országból?

the angel 2018.05.01. 08:39:21

Nem értem, hogy ha ilyen népszerű a gyp szak, hol vannak a gyógypedagógusok?! Országszerte borzasztó hiány van belőlük. Ennyien csak nem mennek külföldre?

juletræ 2018.05.01. 10:07:58

@czerka: "munkaerőpiacon annyira nem kapkodnak a természettudományos diplomások után"

ó, dehogyisnem.
Az a matematikus/elméleti fizikus, aki az elméleti (azaz: p.l. csoportelmélet, geometriai analízis, számelmélet) _és_ a gyakorlati (azaz: modern programnyelvek, programtervezés, funkcionális és OO programozás, és: projektmenedzsment, stb) dolgokhoz is ért, az aranyat ér. Söt: az ileynaz egyik legértékesebb a munkaeröpiacon. Megpedig azért, mert innoválni azilyenek fognak.

@röf: Hogy az "oszágnak" mire van szüksége, az tökmindegy. Hogy a munkaadóknak ( mármint azoknak, akik _fizetnek_ is, vagyis nem a magyar hurkatarkójú KKV-esknek) mire, az számít. És surprise, surprise: azoknak pont az ilyenekre van szükségük.
A munkaközpontú társadalom meg úgy hülyeség ahogy van. A társadalomnak _tudásközpontúnak_ és _innovatívnak_ kell lenni, feltéve ha azt akarjuk, hogy ne csak a gázszerelök éljenek magas színvonalon. ;)

[ Halkan jegyzem meg: az emberiségnek, mint olyannak is most erre , vagyis az innovatív, a term.tud-ot és az [elméleti] matekot értö emberekre van szüksége, hogy ezzel a 7 milliárd emberrel valamit kezdeni tudjunk. ]

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2018.05.01. 10:23:41

@czerka: Bocsi, de például a Morgan-Stanley vadássza az ELTE-s, BME-s hallgatókat gyakornoknak.

röf 2018.05.01. 13:04:38

@juletræ:
"... az oszágnak" mire van szüksége, az tökmindegy. Hogy a munkaadóknak ( mármint azoknak, akik _fizetnek_ is, vagyis nem a magyar hurkatarkójú KKV-esknek) mire, az számít..."
Mert az országnak nem azokra van szüksége, akikre a fizetőképes gazdasági társaságoknak?
Azt hittem ez a kettő egy....

Hagrid 2018.05.01. 13:46:48

@the angel: de...jelentős részük megy külföldre. Itthon meg aki marad, talán több, mint a fele, szépen eloszlik az országban, ahol óriási a hiány belőlük. Amúgy inkább pár év után mennek külföldre.

Sics68 2018.05.01. 14:53:51

A természettudományos képzések idehaza "nem túl népszerűek". Az ok egyszerű: ezek kurva kemény szakok! ... Sokkal nagyobb a lemorzsolódás az első pár évben mint számos népszerűbb szakon. Ugyanakkor, mint az már többen leírták: pont ezek azok a diplomák, amik a valóságban jócskán keresettek a munkaerőpiacon. ( Cerka nevű valaki írta a biológus diplomát ... hát, ha olvasgatna munkaerőpiaci hirdetéseket, akkor látná, hogy bizony pont hogy keresett "szakma": gyógyszergyárak laborjaiba kellenének ilyen végzettségű emberek. ( Ilyen helyekre ugyanis több kell MSC, PhD szinten levő alkalmazottból, mint érettségizett technikusból ... ) De ha valaki csak böfögi ide a megalapozatlan, tudást és a területre vonatkozó ismereteket nélkülöző véleményét... eh, mindegy.

czerka 2018.05.01. 15:03:47

@Sics68: arra céloztam, hogy mérnöki szakokkal ma sokkal könnyebb rögtön szabad szemmel is látható mennyiségű pénzt keresni akár külföldön is, mint egy biológus vagy vegyész diplomával.
Mert utóbbiak kutatók, akiknek illik PhD-zni. Mérnöki BSc-vel vagy egy mezitlábas programozó diplomával meg már Amerikába is mehet az ember, de Európába gyakorlatilag bárhol. A természettudományos szakok akkor érnek sokat, ha az illető kutatónak áll és PhD-zott.
Mérnökként hamarabb lehet jobban keresni.

Sics68 2018.05.01. 15:12:50

Ok, akkor ezt írd! :D ... így ebben van némi igazság, bár mint mondtam pont a biológus és vegyész keresett most is a munkaerőpiacon. PhD szerintem nem annyira lényeges elvárás. Egy laborban dolgozó kutatócsoportban a főnöknek valszeg lesz PhD-ja ... tde a diplomás beosztottjainál nem feltétlenül. ( Lesz akinek van, lesz aki épp csinálja - de a "munkavégzéshez" messze nem fontos. Műszerek kezeléséhez, eredmények jegyzőkönyvezéséhez, meg hogy megértse hogy mit csinál "elég" a diploma :)