Tízperc Iskolablog Érdekességek az oktatásról

Jogod van, és ez nem csak üres beszéd!

Közelítések a gyerekjoghoz

gyermekjogi_cikkhez_gyurko.jpg

Plakát: Boros Mátyás

Bizonyára sokan felszisszenek, amikor elhangzik a gyerekjog kifejezés. Ez most azt jelenti, hogy a diák beszólhat a tanárának, ne adj’ isten megfenyegetheti? Azt jelenti, hogy a tanár nem alkalmazhat fizikai erőszakot az iskolában? Pedig az az egy-két körmös milyen jól jött nagyszüleink és a Kincskereső kisködmön idejében is, és így tovább…
A sztereotípiák anélkül is megjelennek, hogy tisztában lennénk a gyerekjog mibenlétével, sőt, akkor képesek csak igazán önálló életre kelni, ha nem tudjuk a fogalmakat megfelelően értelmezni.

Mit is értünk voltaképpen a gyerekjog fogalma alatt, mi a Gyermek Jogairól szóló Egyezmény?

2017. november 20-án azt ünnepeljük mi is egy globális kampánnyal a gyerekek világnapján, hogy 1989. november 20-án New Yorkban az Egyesült Nemzetek Szövetsége elfogadta a Gyermek Jogairól szóló Egyezményt (Convention of the Rights of the Child, CRC). 1991. október 7-én pedig megtörtént a Magyar Köztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál New Yorkban.

Az Unicef hazai honlapja számos információt nyújt a témában, illetve a szervezet hazai ténykedését is nyomom követhetjük, a nemzetközi oldal pedig egy csodás kis képregénnyel is hozzájárul a gyerekjogok értelmezéséhez.

Eglantyne Jebb – a Mentsétek meg a Gyermekeket elnevezésű program alapítója – az I. világháború után a menekült gyerekek borzalmas körülményeire reagálva dolgozta ki a Gyermekek Chartáját. Az okmány 1924. szeptember 24-én a Népszövetség által került elfogadásra és Genfi Nyilatkozat néven vált ismertté. Az 1956-ban született „A gyermektartási kötelezettség tárgyában hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról” című New Yorki Egyezmény ’58-as hágai aláírása után 1959. november 20-án került elfogadásra az ENSZ közgyűlésén, amely deklaráció 10 pontból állt.

A jelenlegi, 54 cikkelyből álló Egyezmény kiinduló pontja az, hogy az emberi közösség valamennyi tagjának elidegeníthetetlen joga a szabadság, az igazságosság és a világbéke alapja; figyelembe véve hogy az ENSZ népei az Alapokmányban ismét kinyilvánították az alapvető emberi jogokba, az emberi személyiség méltóságába és értékébe vetett hitüket. Megállapodtak abban, hogy valamennyi említett jogot és szabadságot mindenki, megkülönböztetés nélkül – nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül – gyakorolhatja.
A cikket záró dobozunkban elolvashatjátok az Egyezmény általunk készített kivonatát.

Magyarországi példa – Hintalovon Alapítvány

Gyurkó Szilvia gyerekjogi aktivista évek óta a magyarországi gyerekjogok „szószólója”, számos fronton igyekszik egyértelműsíteni gyerekjogi felelősségünket. 2009-ben az EU tagállamokban felmérték, hogy a gyerekek mennyire vannak tisztában jogaikkal, és a magyar gyerekek a lista végére kerültek. Ez azt jelenti, hogy három gyerekből kettő nem ismeri a jogait, és mivel nem tudja, hova fordulhatna, ezek a jogsértések általában látenciában maradnak, és ha véletlenül kiderülnek, akkor sem történik semmi, tudhattuk meg Gyurkó Szilviától. A szakértő a 2015-ben alapított Hintalovon Alapítvánnyal és annak munkatársaival rengeteget tesz azért, hogy a gyerekjog ne csak civil ügy maradjon. A gyermekközpontú gondolkodás, amely a 19. század végén kezdett egyáltalán elszórtan megjelenni, és valamilyen szinten formát ölteni, annak ellenére, hogy már lassan önálló életet élő fogalommá válik, nem egyszer pejoratív értelmezést is kap.
Gyurkó szerint egészen egyszerűen azon alapszik minden, hogy a gyerekjogok alapvető szükségleteket fogalmaznak meg. Például 2005 óta a gyerekvédelmi törvényben Magyarországon is rögzítésre került a zéró tolerancia, ehhez képest minden tizedik gyerek érintett a fizikai erőszak témakörében.
Az alapítvány minden programjában közvetlenül vesznek részt gyerekek. Munkájuk fontos szemléletbeli alapvetése az, hogy egyetlen gyerek esetében is képviselni és védeni kell a gyerekjogokat. Így kerültek olyan programok kidolgozásra, mint a YELON, amely egy szexedukációs információs- és segélyszolgáltatás, ráadásul honlapjuk idén elnyerte a társadalmi- és civil szervezetek kategóriában 2017. legjobb honlapjának járó díját.
Gyermekjogi jelentésüket itt olvashatjátok hamarosan; a 2016-os évről készült átfogó beszámoló arról ad képet, „mi történt” azzal az 1,8 millió gyerekkel, aki Magyarországon él.

Az alapítvány plakátokkal és egy meglepetés flashmobbal ünnepli majd a Gyermekjogi Egyezmény évfordulóját, keressétek, figyeljétek a plakátokat! 

gyurko3pici.jpg

Gyerekjog a könyvekben

Az Egyezmény tanulmányozásából kiderül, hogy megalkotói igyekeztek lefedni minden kérdéses pontot, de a gyakorlatban való alkalmazás már egyáltalán nem evidens. A szabályrendszerek sajátsága, hogy akadnak a mindennapi gyakorlatra nehezen alkalmazható pontok, amelyekkel komolyan foglalkozik a külföldi szakirodalom.
A Children’s Rights – From Philosophy to Public Policy Mhairi Cowdentől a transzgender kérdésektől a definiálás problémáin át sok problémára kitér könyvében, erősen érvel az üres frázisok ismételgetése helyett az alkalmazottság mellett, és a társadalmi és politikai eszközhatékonyságot helyezi előtérbe. A Children’ Rights in Practice (Phil Jones és Gary Walker munkája) beszélő címével a teoretikus magyarázatok mellé kulcsokat is ad, és főképpen olyan célközönséghez szól, akik gyerekkel, fiatalokkal dolgoznak; a kötet az elméleti irányvonalak és a gyakorlati szituációk közötti szegmens hiánypótlása kíván lenni.
Inspiráló perspektívákat nyújt A Children’s Rights and the Capability Approach Challenges and Prospects, amely a gyerekjogok implementációját középpontba helyezve nem felejtkezik el arról, hogyan kell a társadalomnak is változnia, fókuszba helyezve a gyerekek képességeit, viszonyulásait. Izgalmas, hogy a What’s Wrong with Children’s Rights című Martin Guggenheim által jegyzett könyvben a híres szakértő egy kicsit kifordítva az értelmezéseket, a legélesebb és legvitásabb kérdéseket veszi górcső alá, illetve felhívja a figyelmünket arra, hogy miközben a gyerekek érdekeit kell a centrumba helyezni, gyakran az ő érdekeik éppen a szülőkével ellentétesek.
A The Future of Children’s Rights Michael Freeman szerkesztésében jelent meg 2014-ben, aki az Egyezmény 25. születésnapját ünnepelve a téma vezető gondolkodóitól közölt cikkeket tanulmánykötetében. Milyen jó lenne, ha láthatnánk magyar fordításban a könyvet, esetleg az óvodák és iskolák polcain is!
Magyarországon nem könnyű megtalálni az ilyen témájú könyveket, a „gyermekjog könyv” kereső kifejezést beírva a Google első találata a gyerekjóga, de aztán másodikként megjelenik Tarr György már nem kapható, a Gyermekjog című 2001-es könyve. 2009-es a Gyermeki jogok, gyermekvédelem című tanulmánykötet, amelyben a gyermekvédelem elméleti és gyakorlati szakembereinek hatályos jogszabály elemzéseit olvashatjuk, főképpen a joghallgatók, jogászok számára készült kézikönyv. Szintén a HVG-ORAC kiadó 2009-es kiadványa Somfai Balázs Kapcsolattartás, mint a gyermek emberi joga című kötete, amely a válások során tapasztalható, az igazságszolgáltatás során felmerülő igazságtalanságokra, a gyerekek érdekeinek problematikájára és a kapcsolattartás során felmerülő kérdésekre keresi a választ. Jelenleg egyik kötet sem kapható, de nyilván, a gyerekjogi szakkönyvek nyomába eredni laikusként nem egyszerű vállalkozás.
A laikus olvasó igényeit tartja szem előtt Gyurkó Szilvia Rám is gondoljatok című kötete, amely címével is előrevetíti, hogy a gyerek szemszögéből dolgozza fel választott témáját, amely kapcsolódik a már Somfai által felvetett problémához: mi történik a válás során és után a gyerekkel. Gyurkó kötete bárki számára könnyen emészthető stílusban tárja fel (ráadásul saját példáját sem titkolva) a gyerek elhelyezési peren át a válás gyakorlati kellemetlenségein keresztül a legsúlyosabb szituációk jogi, és ami legalább olyan fontos, pszichológiai aspektusait. A könyv alapvető tézise, hogy az évekig elhúzódó bontóper alatt is alapvető joga van a gyereknek ahhoz, hogy gyerek maradjon!

Mit adhatunk a pedagógus vagy a gyerek kezébe, ha azt szeretnénk, hogy a gyerekjog a mindennapok része, a gyerekek világának, egészséges énképének észrevétlen velejárója lehessen?

Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ kiadványa például furcsa hiánypótlást végez Az elveszett madártoll című mesekönyvével. A könyvet Boldizsár Ildikó jegyzi, aki tíz mesén keresztül olyan témákat dolgoz fel, mint a jog- és kötelességtudatosítás, a tulajdon kérdése, az egészséges táplálkozás és életmód, a gyerekek közötti erőszak, a bántalmazás témaköre, a veszekedés, a véleményformálás és vitatkozás, a bőrszín általi megkülönböztetés, a nemzetiség miatti kiközösítés, az orvosi vizsgálatok előtti szorongások kezelése, az iskola-alkalmassági vizsgálat, az iskolába menés félelmei, a családi konfliktusok, a válás, a külföldi munkavállalás, az idősek tisztelete, és az emberi méltóság megsértése.
A tíz mese a neves mesekutatótól azonban meglepően didaktikusra sikerült. A könyv hátuljába rejtett útmutató bizonyára fontos segítség a pedagógusoknak a feldolgozásában, ahogy a mesék is többé-kevésbé funkcionálhatnak. Azonban annak, aki jártas, sőt, alkot a kortárs gyerekirodalomban, professzionálisan foglalkozik mesékkel, tudnia kellene, hogy bár az állatmesékben az állatszereplők emberekhez hasonló módon gondolkodnak, viselkednek, beszélnek, nem árt, ha betartják azokat a szabályrendszereket, amelyeket az adott mese szab nekik. Máskülönben a mese belső kohéziója szétesik, a gyerekeket/olvasókat pedig egészen egyszerűen hülyének nézzük, számítva jóhiszeműségükre és figyelmetlenségükre.
Benedek, a nyuszi folyton eszik, és a sok édességtől rettentően meghízott, miközben csak répa és káposzta volt a mesében. Nem is beszélve az okos gúnárról, akinek története több szempontból is terhelt. Szülei a baromfiudvarban szomorúan tengetik mindennapjaikat, mivel nem születik gyermekük, aztán végre megtörténik a csoda, de a hét kislibából az egyik picit más lesz, mint a többi. Lassabb, ügyetlenebb, leginkább egy BTM-es kisgyerekre emlékeztet, akinek azonban egy csigával kötött barátsága során önbizalma megnő. Sőt, a közoktatási rendszernek hála, nemcsak elfogadja önmagát, hanem minden problémája megszűnik, és bár a gúnár víziszonya megmarad, de ő lesz a legokosabb az udvarban.
elveszett.jpg
A valóságban egy diszlexiás gyerek nagyon kis eséllyel válik legjobb olvasóvá, ahogy egy matematikából felmentett diszkalkuliás is ritkán folytatja a TTK-n tanulmányait. 
A könyvből szerencsére az kiderül, hogy számos lehetőségünk van, de hogy jogaink mennyire, már kevésbé világos – utóbbiakat ráadásul inkább a jogszabály aspektusában (Mesék Országának jogai) értelmezi a könyv, semmint jogként. A tanító célzatú mesék egyértelműen a – szintén fontos – kötelesség irányába mozdulnak el inkább. Ráadásul az idegenek/új lakók befogadásában elég egyoldalú és kevésbé korszerű nézetet valló király a befogadást a következő feltételekhez köti, miután rendesen megváratja az országába érkezőket: „De ha tényleg tanulni akartok, nem lesz semmi akadálya annak, hogy köztünk éljetek. Mindenkinek örülünk, aki tanulni vagy segíteni akar. Csak arra kérlek benneteket, ne türelmetlenkedjetek.” Ez a narratíva egészen ismerős a menekültügyi diskurzusból, kérdés, hogy mennyiben tekinthető működőképesnek, van-e valódi tartalma?
A mesék befejezéseiben a szereplők a tízből legalább hétszer olyan partiba csapnak a pikk pakk elkent konfliktusok megnyirbált dramaturgiája után, hogy azt még Bartos Erika Bogyó és Babócája is megirigyelné.
Az illusztráció Lackfi Margit munkája, aki paratextusként a borítón mintha Munch sikolyát idézné meg. A könyvben nagyon helyesek az El Kazovszkiji kutyafigurák, de a képek leginkább nem tartalmukban vagy eszközhasználatukban és technikájukban, hanem minőségükben emlékeztetnek a gyerekrajzokra. 
A sorozat másik két darabját már Paulovkin Boglárka illusztrálta, ez mindenképpen emelte a kötetek színvonalát.

jogod-van.jpg

A Csimota Kiadó Jogod van című kiadványa 2006-ban látott napvilágot, ami már kiállásában is egy jóval modernebb és vidámabb irányvonalat képvisel. Kárpáti Tibor lényegre törő, minimál illusztrációja a ma generációjának vizuális beállítódására reflektálva kíséri humorral és egyszerű, de  találó rajzaival a Fogyatékkal Élő Személyek Jogairól Szóló Egyezmény gyerekbarát változatát. A kiadvány azt adja, amit ígér, rövid mondatokban, gyerekek számára érthetően magyarázza el, milyen jogok illetik meg a fogyatékkal élő személyeket, mi a diszkrimináció, az akadálymentesség, mi az egyezmény célja, és mit jelent, hogy JOGOD VAN! Az egyes szám második személyű megszólalás ebben az esetben közösséget teremt, valóban meggyőz arról, hogy: „Jogod van ismerni a jogaidat!”
sokfelek.jpg

A Pagony Kiadó újabb kiadványa a Sokfélék vagyunk című könyv, amely Anja Tuckermann Alle da! című könyvének fordítása. A könyv böngésző jelleggel végigvezet egy sor nemzet specifikus érdekességen, amiben az a legjobb, hogy az egész könyv alapállását mégis a hasonlóságok, a közös(ség) kiemelése teszi azzá, ami. Tine Schulz illusztrációi sokszor emlékeztetnek Jean Effel vagy Sempé rajzaira, egyszerre viccesek és karakteresek, miközben az alkotó semmi áron nem hagyna ki olyan lehetőségeket, mint egy képregény könyvbecsempészése (amely Szemíra útját mutatja be Szíriából Európába), vagy a fontos tartalmak különféle színes buborékokba való tömködése.
A Tesz-vesz városra emlékeztető sokféleségben mégis, pont, mint azon a nagy golyóbison, ahol élünk, van valami rendszer. Például a gyerekjogok rendszere.

Végezetül egy felsorolást készítettünk a teljesség igénye nélkül, itt válogathatnak gyerekek, szülők, szakemberek fikciós könyvekből a különféle tabu-, kényes-, és nehéz témák vonatkozásában (persze sokszor egy könyvre több kategória is igaz lehetne).
Akinek van kedve, kommentben küldjön még általa ismert és ajánlásra érdemes, érzékenyítő könyveket:

Válás:
Mandragóra utca 7
Sárkány a lépcsőházban
Csillagszedő Márió
Jelen antológia

Erőszak, bántalmazás: 
Kötéltánc
Soha senkinek
Egy szót se szólj
Te kerested a bajt!
Belezúgva
Lili és a bátorság

Bullying, kiközösítés:
Az osztály vesztese
Massza
7 nap

Lenka
Palkó

Rasszizmus, tolerancia:
Elmer
Carlo Párizsban
Emberke színe

Fogyatékosság, betegség, pszichoszomatizálás, pszichés problémák:
Nem a szemeddel látsz
Szabadlábon
A kőmajmok háza
A kék hajú lány
Ahol a barátom, ott az otthonom
Az óceán mélyén

Halál, öngyilkosság:
Apufa
Virág utca focibajnokság
Szólít a szörny
Szabadesés

Alkoholizmus:
A muter meg a dzsinnek

Gender:
Trevor



Kivonatunk a gyermekjogi Egyezményből

A gyerekjog a gyerekekről szól, ők vannak a fókuszban, és az 54 cikkely igyekszik minden fellelhető kérdésre szabályszerű választ adni, még ha ez szinte lehetetlennek is tűnik első ránézésre.

Gyereknek számít minden olyan személy, aki tizennyolcadik életévét nem töltötte be, így addig joguk van a védelemre és gondozásra, intézményi szinten is, illetve az állampolgárságra és személyazonosságra.
Kitér az egyezmény a szülő(k)től való elválasztásra, a vélemény- és vallás/meggyőződés kinyilvánításának szabadságára, az egyesülési és békés gyülekezési jogra, a becsülete elleni támadásra.
Az is gyerekjog, hogy a szülők és az állam felelőssége a nevelés és fejlődés biztosítása!
Az állam feladata a gyereket megvédeni az erőszak, támadás, fizikai és lelki durvaság, elhagyás, elhanyagolás rossz bánásmód, kizsákmányolás (nemi erőszak) bármilyen formájától.
Az olyan gyerekeknek, akik meg vannak fosztva családi környezetüktől, az állam különleges védelmet és segítséget kell, hogy biztosítson.
Az egyezmény rendelkezik az örökbefogadás hogyanjáról, a menekültek jogairól, a fogyatékos gyerekek különleges gondozáshoz való jogáról. Mindenkinek jár a szükséges orvosi ellátás és egészségügyi gondozás, az olyan életszínvonal, amely lehetővé teszi az egészséges testi, szellemi, lelki, erkölcsi és társadalmi fejlődést, és joga van minden gyereknek az esélyegyenlőségre.
Nem marad ki az edukáció kérdése sem, ahol segíteni kell a gyermek személyiségének kibontakozását, szellemi és fizikai tehetségének és képességeinek a legtágabb határig való kifejlesztését, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tudatba vésését.
Fontos a személyazonosság, a nyelv és a kulturális értékek iránti tisztelet, a saját és a sajáttól különböző kultúra iránti is, emellett a természeti környezet tisztelete.
Az egyezmény elismeri a gyerek jogát a pihenéshez és a szabadidőhöz, emellett komoly részt kap a nemi kizsákmányolás és a nemi erőszak, amelynek minden formájától köteles megvédeni az állam a kiskorút.
És még csak a 37. cikkelynél tartunk, amely szerint gyerekeket nem lehet kínzásnak, kegyetlen bánásmódnak alávetni. Fegyveres konfliktus idején a gyerekjogok tartják magukat a nemzetközi humanitárius jogokhoz, és a 18. életév alattiak katonai besorozása is szabott irányvonal mentén kell, hogy haladjon. Hosszan kitér az egyezmény a bűnelkövető gyerekek jogaira.
Az Egyezmény második részében a 42.cikkelytől a tagok (értsd tagállamok) kötelezettségeit olvashatjuk különös tekintettel arra, hogy az elveket és rendelkezéseket hatékony és arra alkalmas eszközökkel a felnőttek és a gyerekek széles körében ismertessék, illetve tájékoztatást kapunk arról, hogyan válhat egy állam az egyezmény aláírójává, ki az egyezmény letéteményese és így tovább.

Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!
Kövessen bennünket a facebookon is!
Következő témánk: Pedagógus portré

A bejegyzés trackback címe:

https://tizperciskola.blog.hu/api/trackback/id/tr4813312365

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnightcoder2 2017.11.20. 18:49:11

Ezt a sok-sok jogot a gyerekek majd felnőttként szívják meg.

kvadrillio 2017.11.20. 19:33:03

A menekülteket rugdosó operatőr jobbikos honatyát anyázott a...

......hmmm.......a vér nem válik vízzé.............és kutyából nem lesz szalonna ! :O)))))))))

Jakab.gipsz 2017.11.20. 23:02:30

@kvadrillio:

Magyarország határait csak barbár csürhe szokta ostromolni, nem vetted még észre?
süti beállítások módosítása