Tízperc Iskolablog Érdekességek az oktatásról

Test és lélek – egységben az egészség?

Testi-lelki egészségnevelés az iskolában

9961609_l.jpg

Ép testben ép lélek – tartja a mondás, de vajon megfordítva is érvényes a kijelentés? Más szóval, létezhet ép test ép lélek nélkül? Az egészséges életmódra nevelés, mindenekelőtt a fiatalok egészségnevelése az Európai Unióban, így hazánkban is központi kérdése az egészségügyi, oktatásügyi, illetve ifjúságügyi diskurzusnak, fontos eleme az adott területeket érintő fejlesztéseknek. De mit érthetünk egészséges életmód, egészséges életmódra nevelés alatt?

Egészség és egészségnevelés

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az egészség nem egyenlő a betegség hiányával, hanem a testi, a lelki és a szociális jóllét állapota. Olyan tevékeny folyamat, amely eszközt jelent a célok eléréséhez. Kiteljesedéséről azonban csak abban az esetben beszélhetünk, ha az egyén családhoz, különböző közösségekhez tartozik, társadalmilag integrálódik, képes alkalmazkodni a folyamatosan változó terhelésekhez, vagyis összhangban van a biológiai, fizikai, lelki és társadalmi lehetőségeivel. Az egészségnevelésnek nincs egységes definíciója. Az egészségnevelés ugyanakkor „tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, melyek segítik az egyént és a közösséget egészségük előmozdításában tudásuk bővítésével, életmódjuk, magatartásuk alakításával”.

A szakemberek egyöntetű véleménye, hogy a köznevelésen belüli egészségfejlesztési feladatokat egyértelműen komplexen, holisztikus módon kell megközelíteni. Az egyes részterületek (a mentális egészségtől a megfelelő táplálkozásig) csak együttesen, egységben kezelve közelíthetők meg, csak ettől a megközelítéstől lehet sikereket várni. Az egészségnevelés túlmutat az oktatás-nevelés általánosan értelmezett határain; annak során számos, a jelenlegi nevelési gyakorlatban nem, vagy alig érintett területet előtérbe kell helyezni – ilyen lehet például a szülő-gyerek problémakör, a családon belüli viszonyok kérdése, a konfliktuskezelés, a döntéshozatal és a felelősségvállalás, de a testi egészségnevelés részeként az egészséges táplálkozás, a szexuális viselkedés, vagy éppen a saját testkép problematikája is. Ami biztos, hogy a fiatalok megélt problémáira kell reflektálni, és a folyamat során maximálisan figyelembe kell venni az egyes korcsoportok, sőt ezeken belül akár az egyes egyének eltérő élethelyzeteiből fakadó differenciált igényeit is.

Az alap: a mentálhigiéné

Az általános iskolák és a középiskolák egészségnevelési gyakorlata jelenleg meglehetősen heterogén, szétszórt tartalomelemekből áll. A feladatot a legtöbb esetben valamely tantárgy (tipikusan a biológia) keretébe illesztve, vagy az osztályfőnöki órák során végzik a pedagógusok, a feladat jellemzően nem delegált valamely pedagógushoz, hanem ad-hoc módon kerül elvégzésre. Egyértelmű hiányterületnek tekinthető a mentális fejlesztés, a mentálhigiéné. Szakértői vélemények szerint ennek legfőbb oka az egészségneveléssel foglalkozó pedagógusok mentálhigiéné-felfogása (nem tekintik az egészségnevelés részének), illetve a mentálhigiénével kapcsolatos ismereteik hiánya.

A kamaszkor a gyermekkorhoz képest új problémákat hoz be a fiatal életébe. Az iskolai teljesítménnyel kapcsolatos elvárások, a továbbtanulási döntések, a fokozódó terhelés, a szülő-gyermek viszony átalakulása, a szülőkről való leválási folyamat megindulása, illetve a kamaszkorra jellemző élettani folyamatok együttesen akár komoly krízishelyzetek kialakulásához, az egészséget súlyosan veszélyeztető rizikómagatartások megjelenéséhez is vezethetnek.

A kamaszok testi-lelki egészsége szempontjából leginkább kezelésre szoruló problémák nem feltétlenül azok, amiket elsőre a legsúlyosabbaknak gondolnánk, de súlyossá válhatnak, ha nem kerülnek felszínre. (Természetesen nem azokról az akut helyzetekről beszélünk, amikor már egészen kora kisgyermekkortól elhúzódva hordoz magával feldolgozatlan eseményeket, élethelyzeteket a fiatal.) A primer korosztályi lelki problémák elsősorban a megfelelési, önazonossági, identitási kérdéseken, illetve a céltudatosság hiányán alapulnak. Sok inger éri a fiatalokat a körülöttük lévő környezetből. Ezek például a társadalmi érvényesülés szempontjából adott esetben olyan értékeket is közvetíthetnek, amelyek nem egyeznek az otthonról hozottakkal – mindez erős belső feszültség forrása lehet. Az életkorra jellemző a kortárscsoporthoz való tartozás igénye, a konformitás azonban könnyen összeütközésbe kerülhet az egyéniség valódi kibontakozásával.

Hogy nézek ki?

A felső tagozatos és középiskolás fiatalok körében lefolytatott Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása című felmérés szerint a diákok fele (52 százaléka) átlagosnak tartotta a testalkatát, a megkérdezettek egyharmada viszont kövérnek látta magát. A magukat megfelelő testalkatúnak gondolók aránya a fiúk esetében volt magasabb (56,7 százalék), a lányoknál ez az arány 47,7 százalék. A vizsgálathoz társított objektív testtömegindex mérés szerint ezzel szemben a megkérdezettek 71 százaléka normál testalkatú, 15 százaléka túlsúlyos volt, az alultápláltak pedig 14 százalékot tettek ki.

(Németh Ágnes – Költő András (szerk.): Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja 2010. OGYEI, Budapest.)

A fiatalok mentálhigiénés nevelése, támogatása gyakorlatilag a teljes egészségnevelési feladat-spektrum alapját képezi. Szorosan összefügg a rizikómagatartásokkal (alkohol- és drogfogyasztás, addikció, erőszak), a kortárs kapcsolatok és párkapcsolatok rendszerével, a szabadidő eltöltéssel, az egészséges életmóddal is. A rizikómagatartások közül a hazai egészségnevelési gyakorlatban a drog- és alkoholfogyasztással kapcsolatos preventív programok, valamint az áldozattá válást megelőző programok a legelterjedtebbek.

A (kortárs) erőszak ellen

Az egészségnevelés kiemelésre érdemes részterülete az erőszakmentes konfliktuskezelés, a kortárs erőszak prevenciójának kérdésköre. A jelenlegi tapasztalatok szerint a köznevelési intézmények nagyrészt eszköztelenek ezen a téren, a társadalmi és a családi háttér sok esetben az erőszakos magatartásminták alkalmazásának irányába hat. A konfliktuskezelés terén ismét a szociális szféra ismereteit kell megemlítenünk – sok olyan eszközzel, olyan módszerrel rendelkeznek, amelyek bevonása a komplexen kezelt iskolai egészségnevelésbe feltétlenül pozitív hatású lehet.

Rendkívül fontos megemlíteni az áldozattá válás megelőzését célzó speciális szociális gyakorlatot; ennek terén relatíve új, viszont kiemelendő jelenség, egyre fokozódó rizikófaktor az internetes erőszak kérdésköre. Az internetes veszélyek elleni védekezés kiemelten fontos eleme kell, hogy legyen a komplex egészségnevelési programnak.

Az internetes zaklatás

Internetes zaklatás vagy cyberbullying alatt egy fiatal interneten vagy mobiltelefonon keresztül történő sorozatos megalázását, fenyegetését, lejáratását, nevetségessé tételét értjük. A sértett fenyegető, provokáló, kéretlen internetes üzeneteket kaphat, de az is előfordulhat, hogy valamely közösségi oldalon lévő profilját vagy internetes postafiókját feltörik, onnan hamis üzeneteket küldenek, vagy személyes tartalmakat osztanak meg. Az internetes bántalmazás során az anonimitás mögé bújó elkövetők a személyességből fakadó gátlások („szociális fékek”) nélkül hajtják végre tetteiket, a bántalmazás hatása erőteljes, ráadásul szinte azonnal széles nyilvánosságot kap. Az online bántalmazás rendkívül negatív hatással lehet az áldozat lelki egészségére. A veszélyforrásokra történő figyelmeztetés, a tudatosítás, illetve az erőszakmentes konfliktuskezelés is komoly szerepet játszhat az internetes bántalmazás elleni küzdelemben – a sikerhez a pedagógusok, az egészségügyi vagy szociális szakemberek és a szülők közös tevékenységére, együttműködésére is szükség van.

Internetes bántalmazás vagy annak gyanúja esetén a www.biztonsagosinternet.hu oldalon lehet bejelentést tenni és segítséget kérni.

Tabuk és előítéletek

A drog- és alkoholfogyasztással kapcsolatos egészségnevelés kapcsán számolni kell a komoly társadalmi ellenállással, a témát rengeteg előítélet és tévismeret övezi. A drog- és alkoholproblémák iskolai kezelésébe, a prevencióba mindenképpen érdemesnek tűnik az egészségügyi vagy a szociális szférából érkező külső szakembereket is bevonni. A szociális szakemberek belépésének előnye, hogy ők tisztában vannak a társadalmi előítéletek kezelésének, az ellenállások áttörésének, leküzdésének módszereivel is, így hatékonyabban tudnak az előítélettel terhelt témához nyúlni, mint a szociális ismeret-háttérrel nem rendelkező egyéb szakmai csoportok.

A drog nem csak a nagyvárosokban, mindenekelőtt azok nyomornegyedeiben, hanem a falvakban is nagyon súlyos probléma. A szakértők szerint az legnagyobb veszélyt a tájékozatlanság jelenti. A droghelyzet eszkalálódásáról itt és itt olvashatnak. 

Jó gyakorlat az iskolában

Szakmai vélemények szerint az egyik legsikeresebb integrált szociális-egészségvédelmi program az INDIT Közalapítvány iskolai szociális munkás programja. Az ennek keretében működő szakemberek az adott iskolában tanuló diákok, családjaik, illetve az egész iskolaközösség számára is könnyen elérhető, személyes támogatást biztosítanak. Az egyéni esetkezeléseken túl közösségi szociális munkát is végeznek, valamint csoportfoglalkozásokat is tartanak.

A pedagógusok számára ugyancsak nehezen kezelhető témának számít a fiatalok nemi szerepekkel kapcsolatos támogatása, szexuális nevelésének támogatása. Ahogy az alkohol- és drogfogyasztás, úgy a szexualitás is a legkomolyabb társadalmi tabutémák közé tartozik. A pedagógusok ennek megfelelően gyakran többé-kevésbé jogos félelmekkel közelítenek a témához, ráadásul a szülői attitűd sem feltétlenül támogató. A feladat ellátására ezen a területen is megfelelő szakemberek alkalmazására lehet szükség.

Sport és egészség

A feladat komplexitását – ha eddig még nem tűnt volna elég összetettnek – tovább fokozza, hogy a holisztikus szemlélet jegyében az egészségmegőrzés, egészséges életmódra nevelés testi tényezőire is tekintettel kell lenni, sőt, a testi és a lelki vonatkozásokat egységben kell kezelni. Ezen a ponton tehát ne a mindennapos (leegyszerűsítve: heti öt) testnevelés átértelmezéséből fakadó hétfői három majd keddi két tornaórára, vagy a testnevelésként elszámolt néptánc-oktatásra gondoljunk.

Gyermek- és serdülőkorban az egészséges növekedéshez, a megfelelő csont-, izom- és idegrendszeri fejlődéshez nélkülözhetetlen a rendszeres mozgás, ez a későbbiekben különféle keringési betegségek megelőzéséhez is hozzájárul. További előnye, hogy a mentális egészséget, a szellemi teljesítőképességet és a társas kapcsolatokat is pozitívan befolyásolja. Természetesen a testi egészségnevelés nem egyszerűen problémák kezelése és megelőzése, azzal együtt sem, hogy a károsodások megelőzése és az általános egészségi állapot javítása alapeleme az egészségfejlesztésnek. A testi egészségnevelésnek szemléletformáló, az egészségtudatosságot előmozdító hatásúnak kell lennie. Ilyen lehet a külföldön már elterjedt, és nálunk is a fejlesztés fókuszában lévő tömegsport-mozgalom, a különféle szabadidős testmozgáshoz kapcsolódó tevékenységek, a közösség- és személyiség-építő sportprogramok elterjesztése és iskolai szintű népszerűsítése.

Ezekbe a szülőket, de mindenekelőtt a tanárokat is fontos lenne minél nagyobb számban bevonni, a tanárok bevonása ugyanis azon túl, hogy saját egészségmagatartásuk szempontjából pozitív elmozdulást idézhet elő, az iskolai tanár-diák viszonyt is alakíthatja. Megteremtheti annak a típusú bizalomnak az alapjait, amely különösen a lelki egészségnevelés szempontjából elengedhetetlen feltétel.

Health and Wellbeing

Skóciában már több mint húsz éve folynak iskolai egészségfejlesztési programok. Az „egészségfejlesztő iskola” koncepció az oktatási és az egészségügyi szektor szakembereinek közreműködésével és a helyi valamint országos szintű hatóságok bevonásával került kialakításra. Kiterjed az iskolai egészségfejlesztés teljes spektrumára, beleértve a mentális, érzelmi szociális és fizikai jóllét, a táplálkozás, a sport és a testnevelés, a drog- és alkohol-prevenció, a munkahelyi és tanulmányi előmenetelhez kapcsolódó problémák, illetve általában az egészséges életmódra történő nevelés kérdéskörét.

A tananyagba épített egészségfejlesztési elemek egész iskolaközösséget magában foglaló fejlesztésre, tehát a tanári-oktatói kar egészségmagatartásának, emocionális és fizikai jóllétének előmozdítására is alkalmasak.

Komplex feladathoz komplex szakember-bázis

Az iskolai egészségnevelés feladatát a bevonandó szakember-kör tekintetében is komplexen kell felfogni. A fentiekben említett pedagógusokon és szociális szakembereken túl egészségügyi ismeretekkel rendelkező szereplők (védőnők, dietetikusok), valamint pszichológusok szaktudása is hasznosulhat. A jelenlegi, nagyrészt frontális oktatás keretében zajló egészségnevelési tevékenység értéke csekély; a hatékony egészségnevelés a külföldi tapasztalatok szerint más oktatási formák (bontott óra, csoportfoglalkozás, stb.) bevonását teszi szükségessé. Fontos, hogy élményközpontú legyen az oktatás, a diákok olyan tevékenységeket, feladatokat kell, hogy kapjanak, amelyek révén megszűnik a félig-meddig egyoldalú, vagy a jelentkezési alapon működő kommunikáció.

Az eddigi hazai programok, programkísérletek kiemelkedő tapasztalata, hogy megfelelő központi támogatás (mind anyagi, mind immateriális formában) hiányában a programok életképtelenek; a szakmai programok megvalósításához szükséges továbbképzések, az eszközök pénzigényesek – a mindenkinek megfelelő megoldás, modell kialakítása nélkül a programok nem tudnak megfelelően működni, hosszú távon is sikereket elérni.

 

Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!

 

Kövessen bennünket a facebookon is!

 

Következő témánk: Ösztöndíjjal külföldön

 

A bejegyzés trackback címe:

https://tizperciskola.blog.hu/api/trackback/id/tr768410378

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

steery 2016.02.24. 13:09:52

Ügyesen összefoglaltad a lényeget: Gyereknek lenni, fiatalnak lenni erősen beteges, betegítő rizikófaktorokkal teli állapot. Ennek oka az általános kiszolgáltatottság a barátságtalan, ellenséges, kényszerítő hatású környezetnek, valamint az általános tudatlanság és az oktatás elégtelen színvonala (be lehet írni a suli ellenőrzőjébe egy marha nagy egyest). És mindez olyan kusza, összefüggő gubancot alkot, amit képtelenség megoldani, erőforrások, tudás, szakemberek és főleg szándék hiányában. Marad tehát a szenvedés és betegeskedés az áldozatok számára.
süti beállítások módosítása