Tízperc Iskolablog Érdekességek az oktatásról

Több mint 150 éve érettségiznek a magyar diákok

Az érettségi rendszer

21875782_s.jpg

Az érettséginek kettős szerepe van: egyrészt szimbolikusan is lezárja a gyerekkort, „tudásban érettnek” nyilvánítja a sikeres vizsgázókat, másrészt felvételiként szolgál a felsőfokú tanulmányokhoz. A jelentkezési határidő a május-júniusi vizsgaidőszak esetén 2016. február 15. A középiskolák végzős diákjainak most kell eldönteniük, mely tárgyakból tesznek emelt szinten érettségit. Néhány érdekességet gyűjtöttünk össze az érettségi rendszerről.

230 éve érettségiztek először

Az osztályozáshoz hasonlóan a vizsgáztatás is több évszázados múltra tekint vissza. A mai értelemben vett, szimbolikus jelentőségű érettségi vizsgát először Poroszországban tartottak 1788-ban. Franciaországban 1808-tól, a Napóleon által létrehozott iskolatípusban is hasonló módon adtak számot a középfokú tanulmányaik végére érők a társadalomtudományok terén megszerzett tudásukról; majd ezt a fajta számonkérést 1821-ben a természettudományokra is kiterjesztették. 1830-ban – ugyancsak Franciaországban – megtartották az első írásbeli érettségi vizsgát is.

A magyar szabadságharc leverése után Ferenc József császárnak meg kellett erősítenie országát, ennek egyik legfontosabb lépése az oktatás reformja volt. A pedagógusképzést, középfokú oktatást, szakképzést is megújító változások közé tartozott a porosz és francia mintára bevezetett érettségi, amelyet Ausztriában 1849-től alkalmaztak, Magyarország gimnáziumaiban pedig a Bach-korszak idején, 1851-től vezették be. Ilyen előzmények után nem meglepő, hogy Eötvös József, a kiegyezés utáni első kultuszminiszter legszívesebben megszüntette volna az érettségit, és az egyetemi felvételi vizsgával váltotta volna fel. Erre végül nem került sor, bár kritikák azóta is érik az érettségit vagy az ahhoz kapcsolódó reformokat.

Akik nem szereztek érettségit

Sok hírességről, történelmi személyiségről, feltalálóról, művészről tudható, hogy nem fejezte be felsőfokú tanulmányait. De szép számmal vannak olyanok is, akik az érettségiig sem jutottak el. Émile Zola francia író például megbukott az érettségin, és mivel nem pótolta, később sem szerezhetett diplomát. Henry Ford bár elkezdte a gimnáziumot, soha nem szerzett érettségit, ehelyett már 17 évesen egy detroiti gépjavítóban dolgozott inasként. Quentin Tarantino rögtön az első évben kimaradt a gimnáziumból, hogy egy színésziskolában tanuljon, ám azt sem fejezte be, hamarosan egy kaliforniai videotékában kezdett dolgozni.

150 évig változatlan volt

A magyarországi érettségi rendszere több mint másfél évszázadig alig változott. Az 1980-as évek második felében egyre többször hangzott el, hogy változtatásokra lenne szükség, mivel az elavult elvárások szerint működő érettségi már nem töltötte be a neki szánt szerepet, sem a középiskolai tanulmányokat lezáró hiteles bizonyítványként, sem pedig a felsőoktatásba való belépéshez szükséges szűrőként.

A kilencvenes évek közepétől készítették elő a reformot, és az egységes, kétszintű érettségi főpróbájaként 2004. május 18-án kezdődtek a próbaérettségi vizsgák.

A 2005-ben bevezetett kétszintű érettségi legfontosabb jellemzői:

  • az egységesség (iskolatípustól függetlenül mindenki ugyanazt írja),
  • a közép- és emelt szinten letehető vizsgák, amelyek közül az emelt szintűket külső vizsgahelyszínen tartják,
  • az érettségi bizonyítványhoz négy kötelező és legalább egy választott tárgyból kell vizsgázni,
  • a kötelező tárgyak a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem és egy élő idegen nyelv.

Felvételi = érettségi

A kétszintű érettségi kiváltotta az egyetemi, főiskolai felvételiket. Több előnye is van ennek. A diákoknak nem kell két, egymáshoz időben nagyon közel lévő vizsgára készülniük (korábban a májusi érettségi után júniusban már felvételik zajlottak). És az elvárások is átláthatóbbak, a rangsorolás is egyértelműbb lett azzal, hogy minden diák ugyanazt a tesztet írja, ugyanazokból a tételekből készül fel a szóbelire.

Az előnyök mellett ugyanakkor komoly kritikákat is kap az érettségi mint felvételi rendszer. Kezdetben alig pár szakon írták elő a felvételi tárgyakból a kötelező emelt szintű érettségit. Az alapszintű érettségi azonban – ahogy arra már fentebb is kitértünk – alapvetően arra szolgál, hogy lezárja a középiskolai tananyagot, vagyis olyan nehézségűnek kell lennie, amit minden olyan diák le tud tenni, aki végigjárta a középiskolát. Az emelt szintű vizsgának ezzel szemben az a funkciója, hogy megszűrje a diákokat tudásuk, képességeik alapján, és így azt a célt szolgálja, hogy a legjobbak kerülhessenek be az adott szakokra – vagyis azok, akik jó eséllyel sikeresen folytathatják majd speciális tanulmányaikat. A középszintű érettségi alapján ezt kevéssé lehet megállapítani.

Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy a kétszintű érettségi ötlete egy olyan korszakban született meg, amikor a felsőoktatásba való bejutásért még szoros verseny folyt. Mire eljött a kétezres évek közepe, a felsőoktatásban jelentősen megemelkedett a férőhelyek száma, így az intézményeknek nem volt (és általában máig nincs) szüksége arra, hogy az emelt szint segítségével szűrjék meg a jelentkezőket.

Mesterséges szigorítás

A fenti problémák kiküszöbölését szolgálja a minimumponthatárok bevezetése, és az, hogy bizonyos szakokon minden felsőoktatási intézmény elvárja az emelt szintű érettségi vizsgát. Idén az alap- és osztatlan szakokon legalább 280, a felsőoktatási szakképzéseken 240 pont kell a bejutáshoz. Ennél kevesebb ponttal sem állami, sem önköltséges képzésre nem kerülhetnek be a felvételizők.

Egyre több szakon nem elegendő már a középszintű érettségi, és vannak olyan szakok, ahol már két emelt szintű az elvárás. Az igazi nehézség 2020-ban jöhet, amikor már nem lesz olyan alap- és osztatlan képzés, ahol legalább egy tantárgyból ne követelnék meg a magasabb szintű érettségi teljesítését, sőt a középfokú nyelvvizsga is kötelező lesz.

Olvass tovább!

Itt található azoknak a szakoknak a listája, ahol kötelező az emelt szintű érettségi egy vagy két tárgyból.

Egyenlőtlen eloszlás

A világ több pontján jelent gondot az érettségizett lakosság körében tapasztalható aránytalanság mind területi eloszlásban, mind a népcsoportok függvényében. Magyarországon 2015-ben a nappali és felnőttoktatásban 72 ezren tettek sikeres érettségi vizsgát, 4900 fővel kevesebben, mint egy évvel korábban. A legtöbb érettségit Budapesten teszik le a diákok, a 2014-es adatok alapján 16800 fiatal érettségizett sikeresen a fővárosban, a második legtöbben Pest megyében (5735), a megyék nagy részében azonban csak 2-3 ezer bizonyítványt állítottak ki. A legkevesebb sikeres érettségi Nógrád megyében született (991).

A 2011-es népszámlálási adatokból kimutatták, hogy a romák 3,4%-a rendelkezik érettségivel. Ennek fényében reményteli, amit Szira Judit, a cigány diákokat segítő Roma Oktatási Alap vezetője nyilatkozott nemrég, miszerint ma már a roma fiatalok 20%-a szerez érettségit.

erettsegi.jpg

A tavaszi érettségi szezon az írásbeli vizsgákkal kezdődik május 2-án a magyar nyelv és irodalom teszttel, majd 3-án matekból, 4-én történelemből, 5-én angolból, 6-án pedig németből vizsgáznak a végzősök. Az utolsó írásbeli május 24-én lesz. A szóbeli érettségi vizsgákat 2016. június 2-től 24-ig tartják, az emelt szintű vizsgákat június 2-9-ig, a középszintűeket pedig június 13-24-ig.

Változások az érettségi rendszerén a közelmúltban

Mint sok egyéb területen, az oktatási kormányzat a kétszintű érettségit illetően is komoly átalakításokat tűzött ki célul Hoffmann Rózsa államtitkárságának idején, azonban végül rendszerszintű változást nem vezetett be. Ennek oka feltehetően az, hogy az állami intézményfenntartás, az új pedagógus életpálya és a szakképzés átalakítása elvitte az energiákat, ugyanakkor az sem lehetett mellékes szempont, hogy a szakma nagy része alapvetően jónak tartja a 2005 óta működő kétszintű érettségi rendszert.

Néhány változás azért így is történt 2010 óta:

  • Már nem 20, hanem 25%-ot kell elérni az elégségeshez vizsgatárgyanként úgy, hogy minden vizsgarészen legalább 12% megszerzése szükséges a ketteshez. A 2012 októberétől bevezetett változtatás célja deklaráltan az volt, hogy növekedjen az egyébként valóban igen könnyen teljesíthető középszintű érettségi színvonala, ne lehessen gyakorlatilag tárgyi tudás nélkül érettségit szerezni.
  • Már nem lehet bármelyik vizsgatárgyból előrehozott érettségit tenni annak ellenére, hogy az előrehozott érettségi népszerűsége igen nagy volt a diákok körében. 2014-től már csak idegen nyelvből és informatikából lehet előrehozott érettségire jelentkezni, ráadásul kizárólag a tavaszi érettségi vizsgaidőszakra.
  • Némileg csökkent a választható érettségi tárgyak száma is 2014-től: például ábrázoló és művészeti geometriából, vagy hangtani és akusztikai ismeretekből már nem lehet érettségizni. Az érettségi vizsgatárgyak számának csökkentése azóta is napirenden van, 2015. január 1-jétől törölték az egyedileg akkreditált vizsgatárgyakat.
  • A 2016 tavaszán érettségiző évfolyam lesz az első, amelyiknek 50 óra kötelező „iskolai közösségi szolgálatot” kell teljesítenie az érettségi vizsga megkezdéséig. Nagy kérdés, hogy lesz-e idén olyan diák, aki a közösségi szolgálat teljesítésének elmaradása miatt nem érettségizhet. (A közösségi szolgálatról szóló írásunk itt olvasható.)
  • Január 1-jétől hatályos rendkívül fontos változás, hogy a szakközépiskolában kötelezően választandó vizsgatárgy lesz a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy. Egy nemrégiben nyilvánosságra hozott kormányzati javaslat szerint ugyanis 2017. január 1-jétől már nem lehetne a 23 választható szakmai előkészítő vizsgatárgyra jelentkezni, helyettük emelt szinten letehető szakmai érettségi vizsgákból lehet, illetve a szakgimnáziumokban (ezek lesznek 2016 őszétől a szakközépiskolákból) ezekből lesz kötelező érettségi vizsgát tenni.

Kapcsolódó írásunk: Emelt vs. közép – a kétszintű érettségi

Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait 
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!
Következő témánk: Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR)

A bejegyzés trackback címe:

https://tizperciskola.blog.hu/api/trackback/id/tr918284342

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása