Tízperc Iskolablog Érdekességek az oktatásról

Mi kell a külföldi továbbtanuláshoz?

Csereprogramok, ösztöndíjak, távoktatás

46092965_s.jpg

A külföldi tanulmányoknak több száz éves hagyománya van, történelmünk, művészetünk legnagyobbjai szinte mind tanultak hosszabb-rövidebb ideig külföldi iskolákban, műhelyekben. A külföldi továbbtanulás kevesek kiváltsága volt, mára viszont egyre szélesebb körnek elérhető, számos ösztöndíj, csereprogram, távoktatási forma ösztönzi a magyarországi diákokat is. Hosszú távon nem kérdés, hogy megéri külföldön (is) tanulni, ugyanakkor rengeteg dilemmára kell őszinte választ adni ahhoz, hogy a diákok a személyiségüknek, elképzelésüknek megfelelő döntést hozzák meg.

Miért éri meg?

A magyar diákok EU-állampolgárként ugyanolyan feltételekkel jelentkezhetnek a többi tagállam és még néhány ország felsőoktatási intézményeibe, mint az adott ország saját diákjai. Megéri? A válasz alapvetően igen: a munkaerőpiacon nagy előnyre tehet szert, akinek külföldi tanulmányi tapasztalata van. A külföldi tapasztalathoz természetesen nem kell teljes képzést végeznünk egy másik országban, elegendő lehet az is, ha részt veszünk egy csereprogramban, például az Európai Bizottság Erasmusában, melynek keretében az uniós tagállamokban és Norvégiában, Izlandon, Liechtensteinben, Macedóniában és Törökországban tanulhatunk legfeljebb 12 hónapig.

Tovább »

Útmutató a továbbtanulás dzsungelében

Megjelent a #felvételi – felsőoktatásról mindenkinek című kézikönyv

felveteli_borito.jpg

Vészesen közeledik február 15. – legkésőbb eddig kell leadni a jelentkezést a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre. A legtöbb érettségizőnek ilyen tájban jó esetben is csak elképzelése van arról, merre menne tovább, sokan azonban teljesen tanácstalanok. Érdemes-e emelt szintű érettségit tenni, mi a helyzet a nyelvvizsgákkal, mi a különbség egyetem és főiskola, szakképzés és OKJ között? Arról nem is beszélve, mi lesz a munkaerőpiac elvárása addigra, mire végeznek, 2020-25 körül? Jó hírünk van: rengeteg dilemmára segít választ találni egy most megjelent kézikönyv.

#felvételi című kiadványa akár egy izgalmas önismereti játékként is olvasható: 352 oldalon keresztül vizsgálja a pályaválasztás, felsőoktatási orientáció dilemmáit, döntési helyzeteit. Olvasóbarát, minden fejezet a diákok szemszögéből tekint a problémákra, tegeződve, érthetően, sem alul-, sem túlmagyarázva a dolgokat. Nem véletlenül juthat eszünkbe róla a társasjáték: a főbb döntési pontokon kérdések segítenek a navigálásban, a saját válaszaink alapján akár több fejezetet is átugorhatunk vagy visszalapozhatunk.

Tovább »

A világot leiskolázó városállam

Szingapúr oktatási rendszere

45995869_s.jpg

A sikeres oktatási rendszerekről automatikusan a finnek és a Távol-Kelet országai jutnak eszünkbe. Amit azonban Szingapúr vitt véghez, az már-már a sikernél is több: Li Kuang-jao vezetésével a városállam néhány évtized alatt elérte, hogy a legszegényebbek közül a leggazdagabbak közé kerüljön, a fellendülés alapja pedig az erős kézzel megreformált oktatás volt. Csodáról beszélni csúsztatás volna: tudatos oktatásirányítás eredménye, hogy Szingapúrban mindenki jól beszél angolul, hogy általános és középiskolái a világ legeredményesebbjei, és hogy a leghíresebb nyugati egyetemek ápolnak partnerségi viszonyt felsőoktatási intézményeivel.

Tovább »

Tehetségek közösségei

A középiskolai és felsőoktatási szakkollégiumi rendszer

58621214_s.jpgAz iskolarendszerű és azon kívüli tehetséggondozásnak a korábbiakban több blogposztot is szenteltünk, a terület kollégiumi és szakkollégiumi pillérével azonban még nem foglalkoztunk. Pedig az elmúlt 15 évben a szakkollégiumok egyfajta expanziója figyelhető meg, egyre több lehetőséget biztosítva azoknak a fiataloknak, akik tanulmányaik mellett további ismereteket szeretnének szerezni úgy, hogy közben életre szóló szakmai és baráti kapcsolatokra tesznek szert.

A középiskolások előtt tehetségük kibontakoztatására több lehetőség is adódik: különórákat vehetnek, tanulhatnak az iskolájuk által biztosított szakkörökön, vagy részt vehetnek az Arany János Tehetséggondozó Programban. A felsőoktatásban tanuló hallgatók intézményükben speciális kurzusokra járhatnak, később doktori iskolába felvételizhetnek, illetve különböző ösztöndíjak segítségével mélyedhetnek el választott tudományterületükben. Mindezek mellett mind a középiskolások, mind a már érettségivel rendelkezők számára a szakkollégiumi keretek kiválóan alkalmasak tehetségük fejlesztésére, ismereteik bővítésére.

Tovább »

A gyerekhez passzoljon az iskola

Az iskolaválasztás szempontjai

25005880_s.jpg

Az iskolaválasztás talán az egyik legnehezebb szülői dilemma. Egy biztos: mindenki a legjobb helyet szeretné megtalálni a gyerekének. De mi a legjobb? A rangsorok topiskolái? Vagy az utca végén lévő átlagos iskola? Tanácsot adni sem túl hálás feladat, mert a gyerekek jövőjét meghatározó kérdésbe milyen jogon szólhat bele bárki is? A legfontosabbat azonban hajlamos mindenki elfelejteni: az iskolaválasztás elsősorban a gyerekről szól, nem pedig a szülőről.

Szabad iskolaválasztás

A tanszabadság egyik elsődleges megvalósulási formáját jelenti a szabad iskolaválasztás jogának garantálása a köznevelési törvényben. A szülőt megilleti a nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga. A szabad iskolaválasztáshoz való joga alapján a szülő gyereke/ vagy a nagykorú fiatal a saját maga adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, saját vallási, illetve világnézeti meggyőződésének, nemzeti vagy etnikai hovatartozásának megfelelően választhat iskolát.

A szülő tehát az általa választott bármely Magyarország területén lévő oktatási intézménybe beadhatja gyereke felvételi kérelmét. A magyar iskolarendszer, eltérően az általános európai gyakorlattól, már első osztálytól lehetővé teszi a differenciálást: lehet tagozatos osztályokat meghirdetni, az iskolák válogathatnak a gyerekek között. Ha nem körzetes iskolát választanak, az iskolaigazgató megtagadhatja a felvételt.

Tovább »

Közös cél, együttműködés nélkül

A szülők és a pedagógusok kapcsolattartása

29979116_s.jpg

Miért kell még az unalmas, időrabló szülői értekezletekre is eljárni? Miért nem érhetem el a tanárt mobilon? Miért nem inkább az elektronikus naplón keresztül tart velem kapcsolatot a szülő? Csak néhány azokból a gyakori kifakadásokból, amelyek a pedagógusok és a szülők kapcsolatára jellemzőek. Az első szülői értekezletek már minden iskolában lezajlottak, ezzel párhuzamosan a közösségi oldalakon, de még a híroldalakon is bőségesen olvashattuk a panaszkodó szülőket és pedagógusokat. De miért ilyen barátságtalan már évkezdéskor a viszony? És mi minden múlik a pedagógus és a szülő partnerségén? Bejegyzésünkben erről olvashat. 

A pedagógus nem tartja kompetensnek a szülőt 

A szülővel való foglalkozás a pedagógus számára inkább terhet jelent, mint a munkát segítő feladatot. A Pedagógus2010 időmérleg-vizsgálat a pedagógusok különböző tevékenységére és az arra fordított időre kérdezett rá. A kutatás alapján a pedagógusok többet vannak a gyerekekkel és pedagógustársaikkal is, mint azt általában gondolják, viszont a szülőkkel való kapcsolattartásuk időtartamát alaposan felülbecsülik. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a szülőkkel való kommunikációt kissé megerőltetőbbnek, fárasztóbbnak érzik, mint a gyerekekkel és a kollégákkal végzett munkát. Ezzel párhuzamosan a pedagógusok szívesen hárítják is a szülőkkel való kapcsolattartást: a kutatás szerint ezt a feladatot leginkább a vezető látja el.

Tovább »

Leküzdhetők-e az otthonról hozott hátrányok az iskolában?

Hátránykompenzációs programok

15869180_s.jpg

Miközben a szakértők egyetértenek abban, hogy a hátrányos helyzet megoldása elsősorban szociális kérdés, a szociokulturálisan leszakadt diákok későbbi esélyeit mégis sokkal jobban meghatározza az oktatási rendszer, mint egy középosztálybeli tanulóét. A hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók között nagyobb a lemorzsolódás, közülük többen válnak korai iskolaelhagyóvá, és jóval kevesebben vesznek részt a felsőoktatásban. A helyzet iskolarendszeren belüli kezelésére különféle szabályozásokon keresztül a jogalkotók is reagáltak, valamint számos központi program indult az elmúlt években, a kutatási eredmények azonban még mindig azt mutatják, hogy a magyar oktatási rendszer nem enyhíti az otthonról hozott hátrányokat. Hogyan kezelhetők akkor ezek a hátrányok?

Tovább »

KLIK vs. egyházak: hol jobb tanulni, hol jobb dolgozni?

Az állami/önkormányzati és az egyházi fenntartás különbségei


18421562_s.jpg

Itt a szeptember, ilyenkor (majdnem) minden az iskoláról szól. A nyári szünetből visszatérve, a Tízperc blog is rendszeresen jelentkezik újabb bejegyzésekkel. Az idei tanévkezdés slágertémája az állami és az egyházi iskolák versenye: a legtöbb nagy napi- és hetilap foglalkozott azzal, mennyi intézményt (és gyereket) vesznek át egyházi fenntartásba, és hogy milyen okok lehetnek a trend mögött. A kérdés egyik lényeges vetületével azonban már ritkábban foglalkoznak. Ebben a posztban összeszedtük azokat a különbségeket, amelyek az állami és egyházi iskolák, rajtuk keresztül pedig a diákok és szülők mindennapjait határozzák meg. Az egyszerűség kedvéért a KLIK-es és az önkormányzati fenntartású intézményekre együttesen csak államiként hivatkozunk.

Tovább »

Mit tehet az iskola a drog ellen?

Prevenciós programok

22226468_s.jpg

Az előző évekkel ellentétben a kábítószer-ellenes világnap kapcsán (június 26.) idén alig esett szó a sajtóban a fiatalok drogfogyasztásáról. Címlapra került azonban egy megdöbbentő adat: ma már minden ötödik iskoláskorú gyerek és fiatal kipróbálta a kábítószert. A két évtizeddel ezelőtti helyzethez képest pedig nemcsak a droghasználat drasztikus növekedése jelent problémát, hanem az is, hogy a fogyasztási szokások átalakulnak a könnyűnek gondolt, de annál veszélyesebb szintetikus drogok irányába. Felmerül a kérdés: mit tehet az iskola megelőzés érdekében?

Droghasználati hatások

A drog ugyan ellazít, javítja a használó hangulatát, élvezetesebbé teheti a szórakozást, de köztudottan rossz hatással van az egészségre, pszichés problémákat okoz és függőségi tünetekkel járhat, amennyiben nagyobb mennyiségben és gyakrabban használják a káros szereket. A nyilvánvaló és alátámasztott eredmények ellenére a droghasználat tovább terjed.

Kutatások alapján az is egyértelmű, hogy minél fiatalabb korban próbálja ki valaki, annál nagyobb a problémás szerhasználat és a függőség kialakulásának esélye. Ezek a fiatalok rosszabbul teljesítenek az iskolában, nagyobb százalékban hagyják abba az iskolai tanulmányaikat, sűrűbben létesítenek védekezés nélküli szexuális kapcsolatot, gyakrabban folytatnak bűnöző életmódot, vagy küzdenek depresszióval.

Tovább »

Nemcsak a jövő, a jelen iskolája is digitális

Digitális kompetencia, IKT

15202343_s.jpg

A digitális kompetencia egyike a legfontosabb alapkészségeknek: nem pusztán a számítógépek, infokommunikációs eszközök magabiztos, készségszintű használata múlik rajta, hanem az internet általános térnyerésével egyre inkább a társadalmi beilleszkedés is. Korábban foglalkoztunk már azzal, hogy a munkaadók tapasztalata szerint a diákok nem rendelkeznek az alapvető digitális tudással, így nemcsak a munkaerőpiacon indulnak hátrányból, de a gazdasági fejlődést is lassítják. Június végén nyújtják a kormány elé az átfogó Digitális Oktatási Stratégiát (a DOS-t), mely az oktatás valamennyi szintjére és tényezőjére kiterjed majd. Célja nagyratörő: a DOS-tól azt várják, hogy a magyar köznevelési, szakképzési és felsőoktatási rendszer a digitális fejlettség terén három-öt éven belül Európa élvonalába kerüljön. De hol tart most?

Mi múlik a digitális kompetencián?

Ha az egyes oktatási szinteken a tanulók digitális készsége nem éri el a megfelelő szintet, nehezen találnak munkahelyet. A felmérések szerint manapság 25%-kal nagyobb eséllyel kap munkát az ugyanolyan végzettséggel rendelkező, de a digitális írástudásban is jártas munkakereső, mint a digitálisan írástudatlan munkatársa – sőt, előbbi fizetése is magasabb 10%-kal. De nemcsak a munkahely, a társadalmi beilleszkedés is múlik rajta, elég pusztán arra gondolni, miből marad ki, aki nem tudja magabiztosan használni a keresőprogramokat, nehézkesen e-mailezik.

Tovább »