Tízperc Iskolablog Érdekességek az oktatásról

Mit tehet az iskola a drog ellen?

Prevenciós programok

22226468_s.jpg

Az előző évekkel ellentétben a kábítószer-ellenes világnap kapcsán (június 26.) idén alig esett szó a sajtóban a fiatalok drogfogyasztásáról. Címlapra került azonban egy megdöbbentő adat: ma már minden ötödik iskoláskorú gyerek és fiatal kipróbálta a kábítószert. A két évtizeddel ezelőtti helyzethez képest pedig nemcsak a droghasználat drasztikus növekedése jelent problémát, hanem az is, hogy a fogyasztási szokások átalakulnak a könnyűnek gondolt, de annál veszélyesebb szintetikus drogok irányába. Felmerül a kérdés: mit tehet az iskola megelőzés érdekében?

Droghasználati hatások

A drog ugyan ellazít, javítja a használó hangulatát, élvezetesebbé teheti a szórakozást, de köztudottan rossz hatással van az egészségre, pszichés problémákat okoz és függőségi tünetekkel járhat, amennyiben nagyobb mennyiségben és gyakrabban használják a káros szereket. A nyilvánvaló és alátámasztott eredmények ellenére a droghasználat tovább terjed.

Kutatások alapján az is egyértelmű, hogy minél fiatalabb korban próbálja ki valaki, annál nagyobb a problémás szerhasználat és a függőség kialakulásának esélye. Ezek a fiatalok rosszabbul teljesítenek az iskolában, nagyobb százalékban hagyják abba az iskolai tanulmányaikat, sűrűbben létesítenek védekezés nélküli szexuális kapcsolatot, gyakrabban folytatnak bűnöző életmódot, vagy küzdenek depresszióval.

Tovább »

Nemcsak a jövő, a jelen iskolája is digitális

Digitális kompetencia, IKT

15202343_s.jpg

A digitális kompetencia egyike a legfontosabb alapkészségeknek: nem pusztán a számítógépek, infokommunikációs eszközök magabiztos, készségszintű használata múlik rajta, hanem az internet általános térnyerésével egyre inkább a társadalmi beilleszkedés is. Korábban foglalkoztunk már azzal, hogy a munkaadók tapasztalata szerint a diákok nem rendelkeznek az alapvető digitális tudással, így nemcsak a munkaerőpiacon indulnak hátrányból, de a gazdasági fejlődést is lassítják. Június végén nyújtják a kormány elé az átfogó Digitális Oktatási Stratégiát (a DOS-t), mely az oktatás valamennyi szintjére és tényezőjére kiterjed majd. Célja nagyratörő: a DOS-tól azt várják, hogy a magyar köznevelési, szakképzési és felsőoktatási rendszer a digitális fejlettség terén három-öt éven belül Európa élvonalába kerüljön. De hol tart most?

Mi múlik a digitális kompetencián?

Ha az egyes oktatási szinteken a tanulók digitális készsége nem éri el a megfelelő szintet, nehezen találnak munkahelyet. A felmérések szerint manapság 25%-kal nagyobb eséllyel kap munkát az ugyanolyan végzettséggel rendelkező, de a digitális írástudásban is jártas munkakereső, mint a digitálisan írástudatlan munkatársa – sőt, előbbi fizetése is magasabb 10%-kal. De nemcsak a munkahely, a társadalmi beilleszkedés is múlik rajta, elég pusztán arra gondolni, miből marad ki, aki nem tudja magabiztosan használni a keresőprogramokat, nehézkesen e-mailezik.

Tovább »

Mindegy mit, csak olvassanak?

Az olvasóvá nevelés kérdései

10309124_s.jpg

A híres kanadai filozófus, Marshall McLuhan már a hatvanas évek elején a Gutenberg-galaxis végéről, a nyomtatott könyv eltűnéséről írt. Fél évszázaddal később a könyvek még tartják magukat, küzdenek nemcsak a tévével, számítógéppel, mobilokkal, de már az e-könyvekkel is. Június 9-én kezdődik a 87. Ünnepi Könyvhét és a 15. Gyermekkönyvnapok országos program, ennek apropóján néztük meg, hogyan változtak olvasási szokásaink, és mi a szerepe az iskolának az olvasóvá nevelés terén.

Az értékes szabadidő elherdálása?

A gazdasági fejlettség mutatói mellett egyre nagyobb igény van olyan adatokra, melyek a társadalmi jólétről adnak képet. A „jóllét”, a „well-being” egyik fontos összetevője, a „jól eltöltött idő” elvárássá vált mind a munka világában, mind a szabadidőben. Minél inkább tisztában vannak az emberek saját idejük értékével, annál inkább szeretnék azt jól, értelmes módon eltölteni. Magyarországon a legutolsó időmérleg-felvételt 2009/2010-ben készítették. Az adatok szerint a 15–74 éves népesség rendelkezésre álló napi idejének kb. felét fiziológiai szükségleteinek kielégítésére (pl. alvásra, étkezésre) fordította, egyharmadát a társadalmilag kötött tevékenységek tették ki, míg a szabadon végzett tevékenységekre mindössze idejük egyötöde jutott.

Tovább »

„Lélek szerinti professzor”

Portré Karácsony Sándorról

ks2.jpg

A blogon sokat írtunk már a nevelési-oktatási rendszer különböző elemeiről, viszont kevesebb figyelmet szenteltünk azoknak a kiemelkedő személyeknek, akiknek szakmai munkája az elmúlt évtizedekben, évszázadokban jelentősen formálta a magyar oktatásügyet. Új sorozatunkban olyan magyar pedagógusokat, szakembereket mutatunk be, akik nagy hatással voltak a magyar neveléstudományra vagy oktatáspolitikára. Ezúttal Karácsony Sándorról rajzolunk portrét. 

Tovább »

Rugalmas bölcsikkel a dolgozó anyákért

Változik a bölcsődei rendszer

6767391_s.jpg

A bölcsődei beiratkozás legalább akkora stresszt okoz a szülőknek, mint az iskolaválasztás. Ráadásul a frekventált helyeken – egyszerűbben: ahol van munka és megfizethető gyermekfelügyelet – nem is feltétlenül a család igényei a legfontosabb szempontok, hanem az, vajon bekerül-e egyáltalán a gyerek az intézménybe. A kormány múlt év végén elfogadott törvénytervezete szerint 2017. január 1-től jelentős változások lépnek életbe a bölcsődei rendszerben. Megszűnnek a családi napközik, és megnyitnak a családi, a mini és a munkahelyi bölcsődék. Ezzel igyekeznek elérni, hogy ahol igény van a bölcsődére, ott a férőhelyek vagy a szolgáltatás hiánya ne akadályozza a szülők visszatérését a munkába. Bejegyzésünkben a magyarországi bölcsődei helyzetről és a tervezett változásokról olvashat.

Kevés a bölcsi, de nem csak nálunk

A jó minőségű és megfizethető gyermekgondozási szolgáltatások biztosítása az Európai Unióban általában is problémát okoz. A 2002-ben elfogadott barcelonai célkitűzés szerint 2010-re a gyerekek harmadának biztosítani kellett volna a bölcsődei ellátást valamennyi tagállamban. Ezt azonban mindössze 11 ország érte el, köztük Dánia, Hollandia, Svédország, Belgium, Spanyolország, Portugália és az Egyesült Királyság. 2010-ben Magyarországon 12,4% volt az arány, ezzel a középmezőnyhöz zárkóztunk fel, a sort Lengyelország zárta, ahol mindössze a gyerekek 2%-ának volt elérhető a bölcsődei szolgáltatás.

Tovább »

Mire elég az érettségi?

Középfokú végzettséggel a munkaerőpiacon

21875782_s.jpg

Idén májusban az érettségi vizsgáit megkezdő 112 ezer diák mérföldkőhöz érkezett: egy részük bizonyosan továbbtanul valamilyen felsőoktatási képzésben vagy egyéb képzésben, másik részük pedig pályakezdőként lép be a munkaerőpiac világába. De ki hoz megfelelő döntést? A legkülönbözőbb mítoszok keringenek: az érettségi munkaerő-piaci értékét hol felül-, hol alulértékelik. A végzős középiskolásoknak tehát egymásnak ellentmondó információkalapján kell tájékozódniuk.

Hallani diplomás túlképzésről és munkanélküli bölcsészek tömegeiről, ami eltántoríthatja a felsőoktatási intézménybe való jelentkezéstől a diákokat. Ezzel szemben azt is hallani, hogy mennyire fontos a diploma vagy bármilyen képzettséget igazoló oklevél, mert csak annak birtokában lehet elhelyezkedni és munkát találni. Bejegyzésünkben utánajárunk, mit mondanak az adatok. Mennyire fontos továbbtanulni? Mire elég az érettségi?

Tovább »

Átmenet és beavatás

Az érettségi vizsga mint társadalmi rituálé (szerep)változása

Ballagnak a végzősök. Ünnepélyesen feldíszített tantermeken át vonulnak, egyik kezük az előttük vonuló vállán, gaudeamus igitur, jut még eszedbe kedvesem, elmegyek, elmegyek. Lufik az udvaron, iskolánként egy hektár virágföld termése frissen vágva csokorba formázva. Ballagási vacsora nagycsalád-jelleggel, Kis János eltökéli, hogy most kieszi a vagyonából a gazdagokat. Azután indul az érettségi, öltönyben és matrózblúzban feszengő tizenévesek idegeskednek vagy nagyképűsködnek az írásbeli helyszíneken, majd tételeket írnak, fénymásolnak, nyomtatnak az internetről, indul a hajsza a felvételi jelentkezésben számító pontokért.

22632336_s.jpg

A sikeres érettségit követően az éretté vált fiatal jutalomban részesül, kisebb, máshol nagyobb pénzösszeg, az első saját autó, kiemelkedően szerencsés helyzetben lévőknél akár ennél is értékesebb ingóság vagy ingatlan. Miért tulajdonít a társadalom ekkora, (már-már) szakrális jelentőséget egy iskolai záróvizsgának? Mit jelképez az érettségi, mi volt a szerepe régen, és mi a szerepe ma?

Tovább »

Mennyi az annyi?

Jelentkezési adatok és jelentkezési stratégiák a felsőoktatásban

A felsőoktatási jelentkezések adatait, a jelentkezésekről szóló híradásokat, cikkeket olvasva könnyen elveszíthetjük a fonalat. Melyik a legnépszerűbb intézmény? Melyik szakra jelentkeztek a legtöbben? Hányan is vannak a gazdálkodás és menedzsment jelentkezői, és hogy áll össze a jelentkezéses toplista? De hát a másik oldalon egészen mást olvastunk, akkor hogy is van ez az egész?

jelentkezesek.jpg

Adatok által homályosan

A probléma forrása az, hogy a jelentkezési adatok közlése során rendkívül sok elemre kell/kellene tekintettel lenni, rendkívül sok kiegészítő, „technikai” információt kell/kellene közölni – a rövid, egy-két adatot kiemelő gyorshírek, a szalagcímek viszont ezeket az adalékanyagokat jellemzően nyomokban sem tartalmazzák.

A legtöbb esetben az okozza a zavart, hogy a cikkekből nem derül ki, milyen bontásban közlik az adatokat. Első helyes jelentkezők száma szerepel a szövegben, esetleg az adott szakra jelentkezést beadott összes jelentkező számát közlik? Csak a nappalisokkal foglalkoznak, vagy minden munkarend jelentkezője szerepel az adat mögött? Alapszakokat rangsorolnak, vagy szerepelnek a listában a jelentkezési/bemeneti követelményeiket tekintve ugyanolyan ­jellegű osztatlan szakok is?

Tovább »

Szakmát a gyereknek!

Szakképzés közép- és felsőfokon

Szakmunkásképzés, technikusképzés, szakközépiskola, szakiskola, szakgimnázium, OKJ, felsőfokú szakképzés – a terminológia bonyolultsága jól mutatja a hazai szakképzés szerteágazóságát. A szakképzés kapcsán jellemzően két dolog hangzik el a médiában: kevés és rossz. A mennyiségi mutatók kapcsán nem szeretnénk fejtegetésekbe bocsátkozni, lobbyérdekek által (is) vezérelt, a szakpolitika által talán túlzottan leegyszerűsített, a valóságban viszont rendkívül komplex kérdésről van szó. Posztunk témája a minőség kérdése; megnézzük, honnan indult és hová ért el a szakképzés magyarországi rendszere, és mik azok a főbb rendszerszintű problémák, amelyekkel az idők során szembesülnie kellett – vagy szembesülnie kellett volna.

chip.jpg 

Szakmunkások és technikusok

A két világháború közötti tanoncképzést (amely csak áttételesen volt a közoktatás része) a második világháború után felváltotta a hároméves, államilag szervezett szakmunkásképzés. Egyes szakterületeken kétéves szakiskolák működtek (egészségügy, igazgatás) – az itt szerzett végzettség nem volt azonos értékű a szakmunkás bizonyítvánnyal. A megszerezhető szakmákat az Országos Szakmunkásképzési Jegyzék tartalmazta.

A szakmalista, amely a kezdetekkor kétségkívül megkönnyítette az eligazodást az új rendszerű képzésben, néhány módosítástól eltekintve lényegében a kilencvenes évek közepéig megmaradt, jórészt figyelmen kívül hagyva a gazdaság és az ipari termelés mintegy fél évszázad alatt végbement átalakulását. A szakmunkásképzés rendszerváltás utáni óriási válságát sok elemzés szerint a korszerűtlen, a negyvenes-ötvenes évek iparstruktúrájának megfelelő képzési jegyzéknek és természetesen az ennek megfelelő szakmunkásképzési struktúrának köszönhetjük.

Tovább »

Csak ülök és mesélek

Mesepedagógia a köznevelésben

A mese a gyermekek fejlődésének fontos segítője. Mesél a szülő, mesél a nagyszülő, mesét néznek a tévében. A mesék azonban nem csak a szórakozást segíthetik: komoly nevelő és oktató hatásuk is van, csak megfelelően kell felhasználni őket.

 

mese.jpg

 

A mesének, vagy bármiféle történetnek, legyen az műmese, családi anekdota, népmese vagy mítosz, a gyerekek számára fejlődés-lélektani szempontból felmérhetetlen jelentősége van. A történetek segítenek belső világunknak, az emlékképeknek, sémáknak, különböző fogalmaknak és a hozzátapadt jelentéseknek, érzelmeknek az összerendezésében. Ez az összerendezési folyamat állandó mozgásban van, új hatásokra fellazul és megint másképp áll össze.

A kisgyermek esetében ezek a folyamatok sokkal sűrűbben jelentkeznek és intenzívebbek, mint később, hiszen tapasztalatai önmagáról és a külvilágról még kialakulatlanabbak. A mese hozzájárul, hogy a megtapasztalt események oksági összefüggéseit felismerjük, csodákkal és átváltozásokkal teli mágikus világképe révén pedig nem kényszerít bennünket arra, hogy a szereplőket vagy helyzeteket egy az egyben megfeleltessük a valós világ szereplőinek és helyzeteinek.

Tovább »