Tízperc Iskolablog Érdekességek az oktatásról

Tarol az ELTE, kevés a külföldi

Felsőoktatási jelentkezési statisztikák II.

37862929_s.jpg

A felsőoktatási jelentkezési statisztikákról szóló első cikkünkben a képzések finanszírozási formája, illetve a tudományterületek szerinti megoszlása alapján vizsgáltuk a továbbtanulni vágyók szándékait, most a jelentkezések intézményi és demográfiai hátterét járjuk körül a Felvi.hu adatai alapján.

Az ELTE vezető pozíciója megingathatatlan

A korábbi évekhez hasonlóan, ebben az évben is az Eötvös Loránd Tudományegyetem vonzotta a legtöbb jelentkezőt, majd másfélszer annyian pályáztak ide, mint a második helyezett Debreceni Egyetemre. A dobogósok a tradicionálisan fontosnak számító, mondhatni patinás felsőoktatási intézmények lettek a jelentősebb egyetemi városainkból: a Debreceni Egyetem és a Szegedi Egyetem. Az élboly intézményei között a Budapesti Gazdasági Egyetem az egyetlen, amelyik nem rendelkezik több évtizedes hagyománnyal.

A 2017. felsőoktatási jelentkezések során első helyen megjelölt egyetemek rangsora (zárójelben a jelentkezők száma)

  1. Eötvös Loránd Tudományegyetem (12114)
  2. Debreceni Egyetem (8615)
  3. Szegedi Tudományegyetem (7507)
  4. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (6534)
  5. Pécsi Tudományegyetem (6227)
  6. Budapesti Corvinus Egyetem (5809)
  7. Budapesti Gazdasági Egyetem (5730)
  8. Széchenyi István Egyetem (4278)
  9. Semmelweis Egyetem (4136)
  10. Szent István Egyetem (3992)

Nem mindig a legnagyobbak a legnépszerűbbek

Ha az egyetemi karok népszerűségét vizsgáljuk a jelentkezők körében, már nem az ELTE van az első helyen, amiből látható, hogy az ELTE a sokszínű, szerteágazó szakterület-kínálatával vonzza a nagyszámú jelentkezőt. A legnépszerűbb kar a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságtudományi Kara, ez jól mutatja a frissen érettségizettek kedvenc karrier-orientációját. A listán nem csupán azok az egyetemek kaptak helyet, amelyek az intézményi rangsor elején állnak, vagyis egy-egy jobb képzés akkor is felkelti a hallgatók érdeklődését, ha nincs mögötte nagy, patinás intézményi háttér.

Az első helyes jelentkezések alapján legnépszerűbb karok 2017-ben (zárójelben a jelentkezők száma)

  1. Budapesti Corvinus Egyetem – Gazdaságtudományi Kar (4208)
  2. Eötvös Loránd Tudományegyetem – Bölcsészettudományi Kar (2425)
  3. Budapesti Gazdasági Egyetem – Pénzügyi és Számviteli Kar (2342)
  4. Semmelweis Egyetem – Egészségtudományi Kar (2245)
  5. Nemzeti Közszolgálati Egyetem – Rendészettudományi Kar (2086)
  6. Károli Gáspár Református Egyetem – Bölcsészettudományi Kar (1967)
  7. Budapesti Gazdasági Egyetem - Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar (1857)
  8. Szegedi Tudományegyetem – Természettudományi és Informatikai Kar (1691)
  9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – Villamosmérnöki és Informatikai Kar (1643)
  10. Eötvös Loránd Tudományegyetem – Pedagógiai és Pszichológiai Kar (1630)

Mi lesz, ha nagy lesz?

Tovább árnyalja a képet, ha az oktatás intézményi hátterétől megszabadítva vizsgáljuk a továbbtanulási szándékok tendenciáit. Azt, hogy mely szakmák a legvágyottabbak a karrierválasztó fiatalok között, az tudja megmutatni, ha az alapképzések összesített rangsorát vesszük át. Jól látható, hogy hiába szerepel az ELTE Bölcsészettudományi Kara a második helyen, a bölcsészeti tudományok külön-külön fel sem kerültek a legnépszerűbbek tízes listájára.

Az első helyes jelentkezések alapján legnépszerűbb alapképzések (zárójelben a jelentkezők száma)

  1. gazdálkodási és menedzsment (3827)
  2. mérnökinformatikus (3327)
  3. óvodapedagógus (3277)
  4. ápolás és betegellátás (3260)
  5. gépészmérnök (2656)
  6. pszichológia (2584)
  7. turizmus-vendéglátás (2369)
  8. gyógypedagógia (2259)
  9. kereskedelem és marketing (2233)
  10. programtervező informatikus (2207)

Egészen más a kép, ha az osztatlan mesterképzéseket is figyelembe vesszük. Itt a jelentkezők megfontoltabb döntés előtt állnak, hiszen nem csupán az elkövetkező három évre, hanem öt vagy több évre jelölik ki pályájukat, ezért ezeket a jelentkezéseket külön listán tartjuk számon.

Az első helyes jelentkezések alapján legnépszerűbb osztatlan mesterképzések (zárójelben a jelentkezők száma)

  1. jogász (3153)
  2. osztatlan tanári képzés (2974)
  3. általános orvos (2225)
  4. színművész (625)
  5. fogorvos (618)
  6. állatorvos (453)
  7. gyógyszerész (417)
  8. építészmérnök (352)
  9. államtudományi (301)
  10. grafikusművész (194)

Az alapképzés elvégzése után pályát választók preferencia-listája megint más megvilágításba helyezi a jelentkezések irányvonalait. Itt a tanárképzés a legnépszerűbb, bár erősen befolyásolja ezt a számot egy új, osztatlan, rövid ciklusú tanárképzési struktúra sikere.

Az első helyes jelentkezések alapján legnépszerűbb mesterképzések (zárójelben a jelentkezők száma)

  1. tanári (2491)
  2. vezetés, szervezés (796)
  3. pszichológia (719)
  4. marketing (478)
  5. pénzügy (458)
  6. emberi erőforrás tanácsadó (418)
  7. nemzetközi tanulmányok (399)
  8. vállalkozásfejlesztés (387)
  9. gépészmérnöki (382)
  10. kommunikáció- és médiatudomány (329)

Alig akad külföldi jelentkező

Előző összefoglalónkban áttekintettük a jelentkezők demográfiai összetételét az életkor és a nemek tekintetében. Most a lakóhely, illetve a származási ország szerint csoportosítjuk az egyetemet választókat.

Ami a belföldi eloszlást illeti, a Felvi.hu adatai regionális eloszlásban adják meg az adatokat. A legtöbben a Közép-Magyarországi régióból, a legkevesebben a Dél-Dunántúli régióból jelentkeztek egyetemre, ez megfelel a népesség megoszlásának. Három helyen látható jelentősebb eltérés a lakossági adatok és a jelentkezési adatok között: a Közép-Magyarországi régió népességi aránya a teljes lakossághoz képest 29,5%, mégis a felsőoktatásba jelentkezők 33%-a innen való; az Észak-Magyarországi régióban ezzel szemben több mint egy százalékkal nagyobb a népességi részarány mint a jelentkezési részarány (az előbbi 12,07%, az utóbbi 10,94%), és így van ez a Nyugat-Dunántúli régióban is (9,95% ill. 8,83%).

A jelentkezők megoszlása az állandó lakhelyük szerint (zárójelben a jelentkezők száma és aránya) [kapcsos zárójelben a régió népességének aránya az országoshoz képest]

  1. Közép-Magyarországi régió (33184, 33,42%) [29,47%]
  2. Észak-Alföld (15171, 15,28%) [14,9%]
  3. Dél-Alföld (12741, 12,83%) [13,16%]
  4. Észak-Magyarország (10858, 10,94%) [12,07%]
  5. Közép-Dunántúl (9978, 10,05%) [10,97%]
  6. Nyugat-Dunántúl (8765, 8,83%) [9,95%]
  7. Dél-Dunántúl (8584, 8,66%) [9,47%]

A jelentkezők bő két százaléka érkezett külföldről, de zömük szomszédos országból való, vagyis feltehetően magyar ajkú.

A nem magyarországi lakóhelyű jelentkezők megoszlása ország szerint (zárójelben a jelentkezők száma és aránya a nem magyarországi jelentkezők körében)

  1. Szerbia (769, 31%)
  2. Szlovákia (627, 25%)
  3. Románia (595, 24%)
  4. Ukrajna (332, 13%)
  5. Ausztria (36, 1%)
  6. Németország (27, 1%)
  7. Egyéb ország (127, 5%)

 

 

Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!
Kövessen bennünket a facebookon is!
Következõ témánk: Az iskolai lemorzsolódás

Amikor az emberség a „tananyag”

Az iskolai közösségi szolgálat

44775551_s.jpg

Az iskolai közösségi szolgálatot (IKSZ) gyakran – és elég megtévesztően – közmunkának, önkéntességnek mondják a diákok, szülők, és előfordul, hogy a pedagógus sem a megfelelő fogalmat használja. Ez is mutatja, hogy bár 2017-ben már a második olyan évfolyam érettségizett, akiknek kötelező volt 50 óra közösségi szolgálatot teljesítenie, az IKSZ bevezetése még a kezdeti szakaszban van. Viszont ha valami, ez biztosan megéri a befektetett energiát. Bejegyzésünkben az előző évek tapasztalatairól olvashatnak.

Mi az az IKSZ, és miért kell nekünk?

A tudatos, felelős és aktív állampolgárrá nevelés kiemelt feladata a magyar köznevelésnek is – a Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési területeinek egyike az állampolgárságra, demokráciára nevelés, és mint ilyen, nem egy-egy tantárgy (vagy egy-egy szaktanár, osztályfőnök) feladatai közé sorolható, hanem az iskolai élet egészétől elvárt cél.

Tovább »

Kell-e nekünk a két héttel rövidebb nyár?

Hosszabbítanák a tanévet

37846503_s.jpg

A tanév vége felé közeledve több helyen is felröppentek olyan hírek, melyek szerint a jövő évtől lerövidülne az iskolai nyári szünet, és a tizenegy hetes vakáció helyett kilenc hétig tartanának zárva a tanintézmények. Hallani lehetett a kötelező táboroztatás ötletéről is, de ezt semmilyen hivatalos forrás nem erősítette meg.

Tovább »

Kötelező vagy közös olvasás?

A kötelező olvasmányokról

33255486_s.jpg

Lassan harmadik évtizede az egyik legfelkapottabb téma a kötelező olvasmányok kérdésköre. A változás, a tanterv felelős és radikális átdolgozása azonban úgy tűnik, még várat magára. Közeledik az ünnepi könyvhét, ami sok iskolában éppen a nyári kötelező olvasmányok leadási határidejével is egybeesik, ennek apropóján összefoglaltuk, mi jellemző a magyar és a nyugati trendre. És bizony, kortárs irodalomból nincs hiány, lenne miből választani új kötelezőket, de ez nem kellene, hogy azt jelentse, dobjunk ki mindent, ami régi.

Tovább »

Tömegek jelentkeznek tanárképzésre

Friss felsőoktatási jelentkezési statisztikák

53597714_s.jpg

Idén 106 ezren jelentkeztek a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre – ötezerrel kevesebben, mint tavaly. A legtöbben (78 ezren) nappali alapképzést jelöltek meg, 19 ezren adták be a jelentkezésüket mesterképzésre, 15 ezren osztatlan képzésre, míg a felsőoktatási szakképzésre 10 ezren. A legnépszerűbb munkarend magasan a nappali képzés (76 ezer jelentkező), 39 ezren pedig levelezőn folytatnák a tanulmányaikat.

Tovább »

Több mint gyerekmegőrző

A 3 éves kortól kötelező óvodáztatásról

48849378_s.jpg

Az óvoda az az intézmény, ahová 3 éves kortól az iskolaérettség eléréséig járnak a gyerekek. Magyarországon jó ideig az európai átlagnál több gyerek járt óvodába, azonban a nemzetközi trendek – a gyerekek számára egyre korábban előírt kötelező intézményesítés – hatására a 2010-es évekre az előnyből átlagos érték lett. A legtöbb óvodában május első hetében tartják a beiratkozást, ennek apropóján megnéztük, mi áll a nemzetközi trend mögött, és hogy áll most az európai mezőnyben Magyarország a 3 éves kortól kötelezővé tett óvodáztatással. A poszt végén a 3 éves kortól kötelezővé tett óvodára vonatkozó leggyakrabban feltett kérdésekre is válaszolunk.

A gyerekmegőrzésen túl: ezért fontos az óvoda

Korunk társadalmának alapja az információ és a tudás, melyek átadása az oktatási rendszer feladata.  A köznevelési intézmények – ha színvonalasan működnek – csökkentik a társadalmi különbségeket, az esélyegyenlőtlenséget. Ennek az összetett feladatnak az első lépcsőjét az óvoda adja: 3 és 6 éves kor között jelentősen fejlődnek azok a kompetenciák, amelyek a gyerekek későbbi iskolai teljesítményét, szocializációját, személyiségfejlődését megalapozzák.

Tovább »

„Csókolom, tanárnő, biztos, hogy lesz munkám, ha elvégzem a nyolc osztályt?”

Interjú Csapó Barbarával, a Lehetőségek Iskolája koordinátorával

img_2998.JPG

Ki lehet-e törni a sztereotípiákból? Le lehet-e bontani az előítéleteket? A szegregációra megoldás lehet-e az oktatás? Társadalmi felelősség-e a tanulásból kiesettek visszahívása az iskolapadba? Csapó Barbara, a Lehetőségek Iskolájának koordinátora nemcsak kérdéseket tesz fel, hanem az iskola nevéhez hűen, válaszokat ad, és keresi a legjobb lehetőségeket.

Miért kezdett a jezsuita rend felnőttképzésbe?

A jezsuita rendnek, amely egy férfi szerzetesrend, és amelyet Loyolai Szent Ignác alapított 1540-ben, fontos missziója az oktatás. Ennek persze kimagasló példája a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium, de az oktatásnak a mi általunk képviselt szintje a legrászorulóbbak felé irányul. Számomra nagyon fontos tény, hogy a rendalapító harminc évesen tíz éves gyerekek közé ült vissza az iskolapadba, mert be kellett fejeznie tanulmányait, hogy pap lehessen. Mi is alapvetően felnőtteket tanítunk. Ez az alapvető kapocs. Az előző provinciális, Forrai Tamás szeretett volna egy alfabetizációs programot indítani Miskolcon, amelynek alapja az önkéntesek bevonása. Fontos még a multiplikáció, programunk átadható az ország bármely részén egyházi vagy civil szervezetnek, aki vállalja, hogy a céljainkkal egyetért, és vállalja felnőttek felkészítését osztályozó vizsgára. Programunk regisztrált felnőttképző program, jelenleg két szervezettel dolgozunk együtt Pest megyében és Borsodban.

Tovább »

„Akkor működik, ha a változásra mindkét fél nyitott”

Felnőttoktatás a bagi cigánytelepen - interjú Molnár Zsuzsannával

17797783_10154685016183335_90340469_o.jpg

Az utóbbi időben számos megjelenés kísérte a Bagázs Közhasznú Egyesület munkáját, akik olyan megközelítéssel dolgoznak a roma integráció és a felnőttoktatás terepén, amely valóban a hosszú távú változások alapja lehet. Molnár Zsuzsannát, a bagi felnőttoktatás programkoordinátorát kérdeztük arról, milyen az oktatás egy korántsem szokványos környezetben, ahol a cigánytelep szélén elhelyezkedő két konténer jelenti a tudás házát.

Meglepően kevés újrakezdési lehetőséghez jutnak azok, akik kiestek vagy nem fértek bele valamilyen okból az általános iskolai oktatás kereteibe. Hogyan indult a Felnőttoktatás programotok?

A program elindítása Pap Sarolta (Saca) egyesületi tagunk nevéhez fűződik. Az egyik legfontosabb dolog, hogy telepi kezdeményezésből indult. Katrin mellett – aki az elmúlt tanévben ballagott el –, a program másik két, jelenleg is tanulója, Bagara és Léna voltak azok, akiknek eszébe jutott, hogy fontos lenne pótolni a hiányzó általános iskolai osztályaikat, és ezzel a kéréssel megkeresték a BAGázst. Saca elkezdte felkutatni, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre, de nem igazán jutott eredményre. A közelben nem volt képzés, márpedig a távolság fontos tényező, akár az utazás költségei miatt is, de a napi rendelkezésre álló idő miatt is. A megoldás végül egy jezsuita szervezet, a Lehetőségek Iskolája lett, a Boldog Ceferino Intézet által működtetett program. A szervezettel kötött megállapodás alapján a BAGázs működteti a bagi telephelyen a programot, s a Lehetőségek Iskolája biztosítja félévenként a vizsgáztató tanárokat, a vizsgalehetőséget.

Tovább »

A topiskola és a jó iskola

Az általános és középiskolai rangsorokról

2015_09_01.jpg

Éppen zajlik a középiskolai felvételi vonalhúzása, április körül lesz az általános iskolai beiratkozás – ebben az időszakban újra előkerül, mit is jelent a „jó iskola”. A közvélemény a jó iskolákat gyakran a rangsorok élén álló topiskolákkal felelteti meg. Az általános és középiskolai rangsorok divatosságát mi sem mutatja jobban, minthogy magazinok, közéleti lapok közölnek rendszeresen listákat, és ha felbukkan az interneten bármilyen kísérlet az iskolák rangsorolására, azt egyből átveszi a véleményformáló média is. A rangsorok egyszerre nagyon hasznosak, félrevezetőek, és olykor még károsak is – egy azonban biztos, nem ítélhető meg rajtuk keresztül sem a jó, sem a rossz iskola.

Tovább »

A papír és a led izzó hiányának fogságában – jelenthet-e megoldást az „új Klebelsberg”?

A tankerületek átalakításáról

magyarorszag_teljes_2016jpg.jpg

A tankerületi központok

A különböző kerületi honlapokon már 2016 szeptembere végén olvashattunk a KLIK megújulásáról közleményeket. Az egymáshoz közel eső kerületek és régiók összevonása után 198-ból mindössze 59 tankerületi központ maradt. A központosítás egyik lényeges eleme, hogy 2017 januárjától az állami intézményfenntartó központ átvette az állami fenntartású intézmények működtetői feladatait is. Mindez nagyon jól hangzik elsőre, hiszen az új struktúrában az intézmények működtetésével járó feladatokért az állam vállal felelősséget, biztosítva ehhez a szükséges forrásokat és eszközöket. A tankerületi központok önálló költségvetési szervként saját költségvetéssel rendelkeznek, így az intézményi döntések esetében a tankerületi igazgatók az intézményvezetőkkel közösen hozzák a döntéseket.

Tovább »