Tízperc Iskolablog Érdekességek az oktatásról

Kihez fordulhat a diák krízis esetén?

Az iskolapszichológus

59136147_s.jpg

Jelen írás már készülőben volt, amikor a veronai tragédia mind a magyar, mind a külföldi sajtót megrázva hívta fel a figyelmet a pszichológusok fontos szerepére a vészhelyzetben. Az iskolákban gyakran a folyosó legeldugottabb végén található egy szoba, aminek az ajtajára azt írták: iskolapszichológus. Ők azok, akik nemcsak krízis esetén állnak rendelkezésre, és ezt nem árt észben tartani! Az idegenkedést a pszichológiától és a szakemberhez fordulásból fakadó szégyenérzetet érdemes már gyerekkorban áthangolni, és élni az ingyenes, sokszor mással pótolhatatlan szolgáltatással. Az elit iskolák köréből két jó gyakorlatot mutatunk be, illetve harmadikként azt a munkát, amit a halmozottan hátrányos helyzetű iskolák szakemberei végeznek.

A tehetséges diákok iskolapszichológusai

A ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola és az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) a legjobb budapesti középiskolák közé tartoznak, sajátos helyzetük miatt egyfajta meleg, körülölelő, a családi élet folytatásaként működő erős érzelmi burkot tudnak kialakítani, ami védelmet és biztonságot jelent mindkét iskola esetében. A gyerekek döntő többsége szeret ezekbe az intézményekbe járni, és a gyermekkor védettségét a serdülőkorban is meg tudják őrizni. Nyilván kérdés, hogy amikor igazán beindul az élet, a gimnázium után, ennek a buroknak a felszakadása hogyan hat majd, mostani írásunkban a két iskolapszichológust, Joó Györgyöt (AKG) és Aszódi-Angyal Andreát (Trefort) szólaltattuk meg, milyen a munkájuk a gyerekekkel, hogyan kapcsolódnak az iskola életéhez.  

Tovább »

Presztízs és közelség alapján választunk egyetemet

Középiskola után: az intézményválasztásról

22150237_s.jpg

Nem maradt már két hét sem február 15-ig, eddig nyújthatják be jelentkezésüket a diákok a felsőoktatásba. Ha sikerült eldönteniük, milyen területen és szakon folytatnák a tanulmányaikat, következhet az intézmény kiválasztása. Az intézménnyel együtt várost is választanak, így nem pusztán az egyetemek, főiskolák minőségét, szolgáltatásait kell előzetesen értékelniük, hanem olyan önismereti szempontokat is érdemes végiggondolniuk, mint például, hogy a személyiségükhez melyik város, régió, esetleg ország állhat közelebb. A felsőoktatási felvételit körüljáró posztsorozatunk az intézményválasztással zárul.

Olvass tovább!

A külföldi továbbtanulással ez a posztunk foglalkozik.

Döntő szempont a presztízs és a város

A hallgatóknak a felsőoktatást érintő elvárásairól több felmérés is készült, ezek nagyjából azonos eredményre jutottak. A fiatalok a felsőfokú tanulmányoktól jellemzően a munkanélküliség elkerülését, a magasabb jövedelmet, a sikeresebb munkaerő-piaci, munkahelyi előmenetelt, a szabadabb munkavégzés lehetőségét várják. Azzal a kérdéssel, hogy a döntésüket a személyiségük, temperamentumok hogyan alakítja, kevesebb kutatás foglalkozik, pedig ez sem kevésbé fontos tényező.

Tovább »

Megfojthatja a szigor az iskolai kirándulásokat?

A tanulmányi kirándulások szabályozása

gyaszos2016-02-25_152035.jpg

A budapesti Szinyei gimnázium csoportja hazafelé tartott egy franciaországi sítáborból, amikor január 21-ére virradó éjjel tragikus balesetet szenvedtek Verona közelében. A buszuk kigyulladt, 16-an meghaltak, több mint húszan megsérültek. A buszon több mint ötvenen voltak, többségük 14-18 éves diák. Ez volt az elmúlt 18 év legsúlyosabb magyar buszbalesete.

A baleset körül számos kérdés tisztázatlan, a hatóságok még nem tudtak egyértelmű választ adni arra sem, mi okozta a tragédiát. De a kirándulás körülményeit is vizsgálják. Röviden összefoglaltuk, milyen szabályozások vonatkoznak az iskolai kirándulásokra.

Tovább »

Magas fizetést vagy a kedvenc tantárgyat válasszuk?

Középiskola után: a szakválasztásról

44482751_s.jpg

Nincs már egy hónap sem február 15-ig, addig lehet jelentkezni a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre. Korábban írtunk már arról, hogy kizárólag online adható be a jelentkezés, és hogyan kerülhetők el a leggyakoribb hibák. Most a szakválasztáshoz ajánlunk szempontokat. Szakképzés vagy felsőoktatás? – erre a kérdésre is kitérünk.

A legnépszerűbb szakok

Bár a rangsorok önmagukban meglepően keveset mondanak, és gyakran téves következtetéseket lehet levonni belőlük, mindenképpen érdekesek. A szakválasztás kapcsán két nagy rangsort mutatunk meg 2016-ból: azokat az alapszakokat, ahová a legtöbben jelentkeztek, és azokat az alapszakokat, ahová a legtöbb hallgatót vették fel végül.

Tovább »

Mit tehetünk, ha más a gyerek?

Tanulási nehézségek, zavarok

35789541_s.jpg

Akinek volt már szerencséje közvetlen közelről gyerekeket tanulmányozni, biztosan észrevette, hogy a messziről összefüggő masszának tűnő óvodás vagy iskolás csoport közelről mennyire összetett és sokoldalú. Van-e egyáltalán olyan gyerek, aki megtestesítheti a szabályos gyerekfejlődést? Van, aki tényleg más, és nemcsak örökmozgó, hanem hiperaktív? Mikortól finommotorikus probléma a görcsös ceruzatartás? És kétségbe kell-e esnünk, ha a gyerekünk, a tanítványunk kilóg a sorból és más, mint az az úgynevezett normális másik?

Mit jelent az, hogy más?

Minden gyerek más, de vajon tapasztalhatók-e tendenciózus zavarok a mai generációk körében? – tettük fel a kérdést a Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat munkatársának, Szekeres Henriett logopédusnak. A szakember kiemelte a feladattudat és feladattartás egyre nehezebbé válását. A tanulási helyzetre való érettség sok esetben kitolódik, gyakoribb a koncentráció zavara, a beszéd és a nyelv fejlettségi zavara. Általában egy 30 fős óvodai csoport több mint felének vannak artikulációs és beszédészlelési, beszédértési problémái, emellett egyre többen küzdenek tanulási nehézségekkel. Az is előfordulhat, hogy valakinek 7 évesen még nem megfelelően érett az idegrendszere, és túl korán kerül iskolába; ez azonban állandó fáziskésést okozhat az adott gyereknél a csoporthoz képest. A kudarcok halmozódása sokszor tanulási nehézséget eredményez, ami könnyen magával hozhatja a magatartási zavarokat is.

Tovább »

Lesújtó PISA, kevés felkészült pedagógusjelölt, de volna mire építeni

Évértékelő interjú dr. Csapó Benő egyetemi tanárral

csb2016_mta.jpg

2016 talán kevésbé hozott olyan drasztikus változásokat a magyar oktatási rendszerben, mint a 2015-ös esztendő. Az egy évvel korábban elindított folyamatokat korai lenne értékelni, de a pedagógusképzés reformjának, a pedagógus előmeneteli rendszer elindításának, a felsőoktatás expanziójának hatása valamelyest már most is érzékelhető. Megjelent a PISA 2015 mérés sokkoló eredménye, Magyarország soha nem teljesített még ilyen rosszul. Hagyományainkhoz hűen idén is a terület egyik elismert oktatási szakemberét, ezúttal dr. Csapó Benő egyetemi tanárt kértük meg, hogy értékelje a folyamatokat. 

Az elmúlt években több nemzetközi statisztika és publikált kutatás szerint is jelentős forráskivonás történt az oktatási szférából. Sokan úgy érvelnek, hogy a demográfiai helyzet, a csökkenő pedagóguslétszám, az intézménybezárások miatt ez természetes következmény. Valóban indokolt a forráskivonás, vagy az alapvető probléma inkább a források elosztása? Egyszerűbben: kevés pénz van az oktatásra, vagy elég lehetne, csak nem hatékonyan költjük? 

A rendelkezésre álló forrásokat kétféle szempontból lehet értékelni. Az egyik szempont az, hogy mennyi pénz áll rendelkezésre, a másik pedig az, hogy ami van, azt milyen hatékonyan költjük el. Mindkét szempontból alapvető gondok vannak.

Tovább »

Hibátlanul felvételizni tudni kell

A továbbtanulás első lépcsője: a felsőoktatási felvételi jelentkezés

50532397_s.jpg

A sikeres felvételihez vezető út a hibátlan jelentkezéssel kezdődik. Kerek két hónap van még, hogy a felvételizők beadják jelentkezéseiket. Február 15-ig lehet elektronikusan megjelölni a felsőoktatási képzéseket, de hogyan is zajlik ez pontosan és melyek a leggyakoribb hibák? 

Csak online lehet jelentkezni

Talán sok olvasónk emlékszik még, milyen volt a postán vagy az iskolában megvásárolt felvételi jelentkezési lapokat töltögetni, újat vásárolni, ha valamit elírtunk, csekkekkel rohangálni. Ez mára csak nosztalgia, az ügyintézés módja jelentősen egyszerűsödött, most már kizárólag online adható be a jelentkezés az E-felvételi oldalon.

A sikeres felvételihez vezető út a hibátlan jelentkezéssel kezdődik. Elsőre talán banálisnak tűnhet ez a kijelentés, de valójában tényleg nem olyan egyszerű hibák nélkül beadni a kérelmeket: pontosan kell megjelölni az intézményt, a szakokat, a képzés módját, a saját rangsorunkat, és hiánytalanul fel kell tölteni a dokumentumokat. Ha nincs otthon számítógép, szkenner vagy internet, meg kell szervezni, hol és mikor lesz zavartalan lehetőségünk a jelentkezéshez szükséges lépések megugrásához. 

Tovább »

A kirekesztettség ellen nem elég az iskola, de sok másra igen

Integráció és köznevelés

Párhuzamos interjút készítettünk a köznevelés két kiemelt fontosságú területéről. A mai interjúnkban a felzárkóztatásról, integrációról, a hátrányos helyzetű gyerekek iskolában tartásáról Lacza Ildikó igazgatót (Gyulaji Általános Iskola) kérdeztük, a tegnapiban a tehetséggondozásról, a ranglisták élén szereplő iskolák felelősségéről Szebedy Tas igazgatót (Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános iskola).

gyulaj1.jpg

„Vagy sírva menekül egy hónap után, vagy nyugdíjig itt marad nálunk.” A Magyar Máltai Szeretetszolgálat gyulaji általános iskolájának vezetője, Lacza Ildikó fogadja így az érkező kollégákat a dombóvári járás majdnem száz százalékos cigány iskolájában, ahol minden nap kihívás, mégis az öröm és az elhivatottság szervezi az iskolaéletet.

Tovább »

Édes teher a pedagógusokon: a kiemelkedő diákok

Tehetséggondozás és köznevelés

Párhuzamos interjút készítettünk a köznevelés két kiemelt fontosságú területéről. A mai interjúnkban a tehetséggondozásról, a ranglisták élén szereplő iskolák felelősségéről Szebedy Tas igazgatót (Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános iskola), a holnapiban a felzárkóztatásról, integrációról, a hátrányos helyzetű gyerekek iskolában tartásáról Lacza Ildikó igazgatót (Gyulaji Általános Iskola) kérdeztük. 

varosmajor2.jpg

A Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola az egyik legnépszerűbb budapesti iskola a szülők körében, sokan szeretnék ide járatni gyerekeiket, így komoly verseny van a helyekért. Az iskola évről évre eredményesebb, már az előkelő 6. helyet szerezte meg a legfrissebb országos középiskolai rangsorban. Milyen elvárások fogalmazódnak meg egy elit iskola tanulói, pedagógusai és igazgatója felé? Milyen problémákkal küzdenek a gyerekek egy erős iskolában és mivel jár a tehetséggondozás? Ezekről is olvashat az igazgatóval, dr. Szebedy Tassal készült interjúnkban.

Tovább »

Mi kell a külföldi továbbtanuláshoz?

Csereprogramok, ösztöndíjak, távoktatás

46092965_s.jpg

A külföldi tanulmányoknak több száz éves hagyománya van, történelmünk, művészetünk legnagyobbjai szinte mind tanultak hosszabb-rövidebb ideig külföldi iskolákban, műhelyekben. A külföldi továbbtanulás kevesek kiváltsága volt, mára viszont egyre szélesebb körnek elérhető, számos ösztöndíj, csereprogram, távoktatási forma ösztönzi a magyarországi diákokat is. Hosszú távon nem kérdés, hogy megéri külföldön (is) tanulni, ugyanakkor rengeteg dilemmára kell őszinte választ adni ahhoz, hogy a diákok a személyiségüknek, elképzelésüknek megfelelő döntést hozzák meg.

Miért éri meg?

A magyar diákok EU-állampolgárként ugyanolyan feltételekkel jelentkezhetnek a többi tagállam és még néhány ország felsőoktatási intézményeibe, mint az adott ország saját diákjai. Megéri? A válasz alapvetően igen: a munkaerőpiacon nagy előnyre tehet szert, akinek külföldi tanulmányi tapasztalata van. A külföldi tapasztalathoz természetesen nem kell teljes képzést végeznünk egy másik országban, elegendő lehet az is, ha részt veszünk egy csereprogramban, például az Európai Bizottság Erasmusában, melynek keretében az uniós tagállamokban és Norvégiában, Izlandon, Liechtensteinben, Macedóniában és Törökországban tanulhatunk legfeljebb 12 hónapig.

Tovább »