Tízperc Iskolablog Érdekességek az oktatásról

A negyedikesek tudnak, csak nem szeretnek olvasni

A 2016-os PIRLS-mérés

10309124_s.jpg

A magyar 4. osztályos tanulók lelkesek, bíznak tanítóikban, és szövegértési eredményeikkel a legjobbak mezőnyében szerepelnek a nemzetközi összehasonlításban – mutatja ki a legfrissebb PIRLS-mérés. Valami mégis elromlik, legkésőbb a PISA által is tesztelt évfolyamokra. A problémát előrevetítő jelek már kimutathatók az alsó tagozatban, a szép szövegértési eredmények ellenére/mellett is.

Sokszor hivatkozunk a PISA eredményekre, amelyek alapján Magyarország köznevelésének komoly lemaradást kellene leküzdenie mind a szövegértés, mind a matematikai kompetenciák területén. A PISA-helyezésünket sokféleképpen lehet magyarázni, az oktatáskutatók óvatosabban értékelnek, mint a média általában.

„Az értelmes magyar reflexió a PISA-ra kettős, az egyik, hogy vannak erősségeink, amit a PISA pont nem mér. A tapasztalatunk az, hogy a magyar gimnazisták, akik tömegesen kerülnek be a nyugat-európai elit egyetemekre különösebb intellektuális nehézség nélkül, kiválóan teljesítenek, tehát eszerint a gimnáziumi szektorunk jól működik. A PISA viszont olyan dolgokat mér, amelyek nincsenek jelen a magyar osztálytermekben, ezért gyengék az eredményeink nemzetközi összehasonlításban.” (Részlet Setényi János oktatáskutatóval készült interjúnkból.)

De miben vagyunk erősek? Illetve van-e olyan erősségünk, amit nemzetközi szinten is mérnek?

A jó hír, hogy van!

Tovább »

„…mert itthon szeretnék maradni”

Január 19-én Ne menj suliba címmel egész napos tüntetést szerveznek diákok és a Független Parlament, mert elegük van a jelenlegi oktatási rendszerből. Az elmúlt időszakban sok támadás érte a szervezetet, miközben egyre csak gyűlik a pénteki esemény pártolóinak száma. Gyetvai Viktort, a tüntetés egyik szervezőjét kérdeztük a Független Diákparlament működéséről és az Országház elé tervezett megmozdulásról. 

A Tízperc iskolablog a jövőben gyakrabban jelentkezik aktuális témákat tárgyaló cikkekkel, amelyekben megszólaltatjuk az érintetteket.

A Ne menj suliba - demonstrálj az oktatásért január 19-én néven futó tüntetés, amelynek te is szervezője vagy, sokakhoz a Facebookon jut el, ahol most szervezői státuszban nem a Független Diákparlament látható, hanem három név. Kinek, kiknek az eseménye lesz ez?

A történet úgy kezdődött, hogy volt egy diák, aki kitette az eseményt, pont akkoriban, amikor elég sokan posztoltak/beszéltek az oktatás problémáiról, a televízió is rákapott valamelyest a témára, amikor egy diáklány az Oktatási Hivatalnak írt levelet. Mivel ősszel, az iskolakezdéskor mindig újra előjönnek a tüneti problémák, páran frissítették az eseményt, és aztán megkeresték a Független Diákparlamentet is, hogy nem szeretne-e beszállni, illetve szervezési tapasztalataival aktívan részt venni. Mi nagyon örültünk a megkeresésnek, főképpen azért, mert támogatunk minden olyan diákkezdeményezést, amelyben nem fentről mondja meg valaki, hogy mit tegyünk. Tehát a tüntetést a diákok és a Független Diákparlament szervezi, és az esemény mindenkié, aki hisz abban, hogy az oktatás megreformálása elengedhetetlenül szükséges.

gyetvai_viktor.jpg

Tovább »

„A magyar nemzet jövőjének kérdése a cultúra kérdése”

Portré Eötvös Józsefről

Költő, regény- és drámaíró, filozófus, publicista, politikus. Eötvös József, a 19. század nagy államférfija és gondolkodója belátta, hogy a nemzet gazdasági és társadalmi fejlődésének kulcsa az oktatás modernizálása. Az általa megalkotott népiskolai törvény komoly mérföldkő volt Magyarország polgárosodásának útján. Portré Eötvös Józsefről.

Tovább »

„A porosz rendszer repedéseibe igyekeznek becsempészni új dolgokat”

Évértékelő interjú Setényi János oktatáskutatóval

Az oktatásügyi kérdések a 2017-es évben is szép számmal adtak lehetőséget a nyílt és kevésbé nyílt, a csendes és a hangosabb vitára egyaránt. Hogy csak néhányat említsünk: a PISA sokk, a korai iskolaelhagyók nagy aránya, a pedagóguspálya elöregedése, a digitális szakadék diák és tanár között. Évértékelő interjúnkban Setényi János oktatáskutató a tízperciskolablogot is foglalkoztató kérdéseket értelmezi újra.

Setényi János főbb szakterületei: közép-kelet európai oktatási rendszerek összehasonlító elemzése; oktatási intézmények és programok, közoktatási-, szakképzési-, felsőoktatási rendszerek értékelése és szervezeti fejlesztése; minőségbiztosítás és akkreditációs rendszerek; költséghatékonysági elemzések az oktatásban.

setenyi_janos_1960.jpgA mérések és tesztelések az utóbbi időben nem éppen sikersztoriként íródtak be a hazai közvélekedésbe. Jó lenne tudni azonban, mire is használható a PISA teszt és hogyan működik?

Maga a PISA teszt több évtizedes fejlesztések eredménye. A méréseknek van egy nagyon egyszerű összegzése, az a bizonyos rangsor, amit maga a PISA is vonakodva rak ki – komoly belső viták voltak, hiszen az eredmény ebben a formában pontatlan – valami azonban kellett a nyilvánosságnak. Mostanra a rangsor standard termékké vált, és a kevésbé innovatív oktatásirányítású országok ezen a táblázaton annyit néznek meg, hogy hol állunk idén, és hogy ehhez képest hol álltunk a korábbi méréskor. Pedig a PISA esetében sokkal inkább sávokról és mozgási irányokról van szó, mint konkrét helyezésekről. A PISA az oktatásügyben is feltartóztathatatlanul zajló globalizáció egyik motorja, egyben ikonikus kereskedelmi terméke. A PISA arra jó, hogy összehasonlítsuk magunkat másokkal, de ez csak az első lépés. Az intelligensebb használat a mélyelemzésből következik, amelyből tanulhatunk magunkról, felmérhetjük, mik az erősségeink és mik a gyengeségeink. Az utolsó lépcsőfok pedig, hogy a gyengeségeinkkel kezdjünk valamit, amiről jelenleg nem esik elég szó. Zajlik egy globalizációs vita arról, hogy egyáltalán kell-e ez az egész nekünk, zajlik egy helyezés vita arról, hogy kik vannak előttünk s utánunk, illetve zajlik egy szakmai-módszertani vita a mintáról, annak a titkosságáról. Utóbbi nagyon üdvös, mert nem helyes, hogy titkosított a minta.

Tovább »

A türelem, a kedvesség és a következetesség útján

Pedagógusportré: Révészné Sólyom Enikő

dsc_0840.JPGNeves hazai és nemzetközi versenyeken induló diákok, magukért beszélő vizsgaeredmények, kiváló felvételi mutatók az osztályban – elsőre ezek azok a szempontok, amelyek legtöbbünknek eszünkbe jutnak a sikeres pedagógusról. De valóban pusztán ennyit jelentene, ha valaki jó pedagógus? Új sorozatunkban igyekszünk megmutatni, milyen sokféle kihívással, feladattal küzdenek a legkülönbözőbb iskolatípusokban, településeken dolgozó pedagógusok, akik a nehézségek ellenére is lelkesek, elhivatottak. Vagyis jó szakemberek. A Pedagógusportréban most egy rajztanárt, az ország két leghátrányosabb kistérségében tanító Révészné Sólyom Enikőt mutatjuk be.

Milyen iskolákban dolgozott, hol tanít most?

Az utóbbi években az alapfokú művészeti iskolai képzésben dolgoztam. Képzőművészet tanszakon több csoportot vezettem az ország két leghátrányosabb kistérségében, a Bodrogközben és a Zemplénben, ahol a gyerekek zöme hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű volt. Ezzel egyidejűleg olyan városi iskolákban is tanítottam, ahova rendkívül jó szociális háttérrel rendelkező tanulók járnak, kimagasló intellektuális képességekkel.

Dosszié

 

név: Révészné Sólyom Enikő

születési hely, idő: Debrecen, 1967. nov. 5.

végzettség: rajz-földrajz szakos tanár

tanulmányok: Bessenyei György Tanárképző Főiskola

iskolai_gep_099.JPG

Tovább »

Jogod van, és ez nem csak üres beszéd!

Közelítések a gyerekjoghoz

gyermekjogi_cikkhez_gyurko.jpg

Plakát: Boros Mátyás

Bizonyára sokan felszisszenek, amikor elhangzik a gyerekjog kifejezés. Ez most azt jelenti, hogy a diák beszólhat a tanárának, ne adj’ isten megfenyegetheti? Azt jelenti, hogy a tanár nem alkalmazhat fizikai erőszakot az iskolában? Pedig az az egy-két körmös milyen jól jött nagyszüleink és a Kincskereső kisködmön idejében is, és így tovább…
A sztereotípiák anélkül is megjelennek, hogy tisztában lennénk a gyerekjog mibenlétével, sőt, akkor képesek csak igazán önálló életre kelni, ha nem tudjuk a fogalmakat megfelelően értelmezni.

Mit is értünk voltaképpen a gyerekjog fogalma alatt, mi a Gyermek Jogairól szóló Egyezmény?

2017. november 20-án azt ünnepeljük mi is egy globális kampánnyal a gyerekek világnapján, hogy 1989. november 20-án New Yorkban az Egyesült Nemzetek Szövetsége elfogadta a Gyermek Jogairól szóló Egyezményt (Convention of the Rights of the Child, CRC). 1991. október 7-én pedig megtörtént a Magyar Köztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál New Yorkban.

Tovább »

Rögtönzött szülői értekezlet – „ahol kinevethetjük saját magunkat is”

Érzékenyítő iskolaszínház nem csak gyerekeknek

dsc_0216-4.jpgRendhagyó iskolaszínházi program, improvizációs színház, ahol a tanárok, szülők és gyerekek a nézőtéren élhetik át az iskola mindennapjait. „Csakhogy itt mindent szabad, kérdezni, rendezni is, mert az improvizáció ezt lehetővé teszi. Nevetni és sírni is szoktunk, mert egy-egy, akár iskolai zaklatásról szóló jelenet, vagy épp a liberális és a konzervatív tanár vitája megérint minket!” – fogalmaz Tibenszky Moni Lisa, a Felelős Szülők Iskolájának alapítója, az érzékenyítő iskolaszínházi darab rendezője. A visszatérő, megoldandó kérdésekről, a szülői és pedagógus motivációkról és az oktatás mindennapi dilemmáiról beszélgettünk a rendezővel és a Momentán Társulat vezetőjével, Harsányi Bencével, ráadásul november 4-én ismét dübörög a Rögtönzött Szülői Értekezlet!

Tovább »

EU-s vállalás és a valóság

CroCoos projekt az iskolaelhagyás csökkentéséért

 crocoos_pici.jpg

A Tempus Közalapítvány végzi hazánkban az Erasmus+ program koordinációját, 2016 szeptembere óta minden szektorban (köznevelés, felsőoktatás, szakképzés, felnőttoktatás, ifjúsági terület). A Tudásmenedzsment csoport a Tempus Közalapítványon belül azért különleges, mert ők nem pályáztatnak, hanem pályáznak olyan bizottsági forrásokra, amelyekkel szakpolitikai kapcsolódású projektek valósíthatóak meg. Több nagy projektet is kezelnek, ezek közül az utóbbi idők egyik izgalmas kihívását a CroCooS – Előzzük meg a lemorzsolódást! című jelentette, amelyben a korai iskolaelhagyással foglalkoztak.

A korai iskolaelhagyás aránya egy statisztikai mutató, amely jelzi, hogy a 18-24 évesek között milyen arányban vannak azok a fiatalok, akik a felmérés idején nem vesznek részt oktatásban vagy képzésben, és nem rendelkeznek középfokú végzettséggel (érettségi vagy szakképzés). Ez az arány hazánkban 2010-ig folyamatosan csökkent, de – az uniós folyamatokkal ellentétesen – az akkori 10,8%-ról 2016-ra 12,4%-ra nőtt. Ráadásul az Európa 2020 stratégia egyik kiemelt célkitűzése, hogy ez a mutató európai szinten – mely megegyezik a hazai vállalással – átlagosan 10% alatt maradjon.

A végzettség alapvetően a munkaerő-piaci belépés feltétele, és a mutató arra is felhívja a figyelmet, hogy egy országban milyen fejlett a munkaerő, ezzel összefüggésben mely iparágakat lehet képes kiszolgálni, tehát egyfajta jövőképet vázol fel. Azokban az országokban, ahol magas az alulképzettek aránya, ott valószínűleg a foglalkoztatottság szerkezete is inkább az iparági értéklánc alacsonyabb szegmense felé tolódik el, mely kisebb jövedelemtermelő képességet és ezzel együtt alacsonyabb versenyképességet is jelent.

Tovább »

Napi gyümölccsel az egészségesebb gyerekekért

Iskolagyümölcs program

44632070_s.jpg

Magyarország sokszor dobogós helyen áll az egészségügyi problémák nemzetközi statisztikáiban, sem a felnőttek, sem a gyerekek nincsenek jó kondiban, az egészséges életmód tudatosítása terén rengeteg a tennivaló. Bár Magyarország különösen rossz mutatókkal rendelkezik, az egész Európai Unióban komoly problémát jelent az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód. Az EU emiatt is vezette be az iskolagyümölcs programot, amelynek köszönhetően nálunk is érzékelhető némi javulás. Mennyi zöldséget, gyümölcsöt esznek az iskolások? Tud-e az iskola pozitív hatást elérni a családok egészségre nevelése terén?

Nagyon kevés zöldséget és gyümölcsöt eszünk

A magyar lakosság körében a napi zöldség- és gyümölcsfogyasztás mennyisége jelentős mértékben elmarad az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által javasolt mennyiségtől (napi 270 gramm a legalább 400 gramm helyett). De gyümölcsléből is lényegesen kevesebbet fogyasztunk, mint 10 évvel korábban (akkor évi 15 litert ittunk fejenként, most csak 12-t). Az adatok kor szerinti bontásának vizsgálata alapján még borúsabb képet kapunk, mert azt láthatjuk, hogy a fiatalabb korcsoportba tartozók jelentősen kevesebb zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, mint az idősebb korcsoport tagjai.

Tovább »

Negyedmillió magyar Erasmus-ösztöndíjas

30 éves az Erasmus+ program

erasmus-map---copy.jpg

Három évtizedes Jubileumát ünnepli idén az Erasmus+ program, amelyben eddig már 9 millióan vettek részt. Tanárok, diákok folytattak külföldi tanulmányokat vagy végeztek önkéntes munkát európai és Európán kívüli országokban. Magyarország kereken 20 éve csatlakozott az Erasmus-országokhoz. Összegyűjtöttük, milyen eredményeket tud felmutatni a program, és bemutatjuk, melyek voltak az idei év legkiválóbb magyar Erasmus+ projektjei.

Vendéghallgatók, szakmai gyakorlat, önkéntesség

Az Erasmus+ program az Európai Unió egyik legsikeresebb kezdeményezése. 1987-ben indult felsőoktatási csereprogramként, 11 európai ország önkéntes együttműködéseként azzal a céllal, hogy a hallgatók belekóstolhassanak abba, milyen egy másik országban élni és tanulni. Így közvetetetten segíti a fiatalok munkába állását is, valamint erősíti az EU polgárainak aktív társadalmi szerepvállalását, az európai identitás erősödését, támogatja a társadalmi beilleszkedést és nemzetközi perspektívát nyújt a résztvevőknek. Kétszer akkora eséllyel szereznek állást az Erasmus+ programban résztvevők, mint a nemzetközi tapasztalatokkal nem rendelkező fiatalok.

Tovább »