Tízperc Iskolablog Érdekességek az oktatásról

Jogod van, és ez nem csak üres beszéd!

Közelítések a gyerekjoghoz

gyermekjogi_cikkhez_gyurko.jpg

Plakát: Boros Mátyás

Bizonyára sokan felszisszenek, amikor elhangzik a gyerekjog kifejezés. Ez most azt jelenti, hogy a diák beszólhat a tanárának, ne adj’ isten megfenyegetheti? Azt jelenti, hogy a tanár nem alkalmazhat fizikai erőszakot az iskolában? Pedig az az egy-két körmös milyen jól jött nagyszüleink és a Kincskereső kisködmön idejében is, és így tovább…
A sztereotípiák anélkül is megjelennek, hogy tisztában lennénk a gyerekjog mibenlétével, sőt, akkor képesek csak igazán önálló életre kelni, ha nem tudjuk a fogalmakat megfelelően értelmezni.

Mit is értünk voltaképpen a gyerekjog fogalma alatt, mi a Gyermek Jogairól szóló Egyezmény?

2017. november 20-án azt ünnepeljük mi is egy globális kampánnyal a gyerekek világnapján, hogy 1989. november 20-án New Yorkban az Egyesült Nemzetek Szövetsége elfogadta a Gyermek Jogairól szóló Egyezményt (Convention of the Rights of the Child, CRC). 1991. október 7-én pedig megtörtént a Magyar Köztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál New Yorkban.

Tovább »

Rögtönzött szülői értekezlet – „ahol kinevethetjük saját magunkat is”

Érzékenyítő iskolaszínház nem csak gyerekeknek

dsc_0216-4.jpgRendhagyó iskolaszínházi program, improvizációs színház, ahol a tanárok, szülők és gyerekek a nézőtéren élhetik át az iskola mindennapjait. „Csakhogy itt mindent szabad, kérdezni, rendezni is, mert az improvizáció ezt lehetővé teszi. Nevetni és sírni is szoktunk, mert egy-egy, akár iskolai zaklatásról szóló jelenet, vagy épp a liberális és a konzervatív tanár vitája megérint minket!” – fogalmaz Tibenszky Moni Lisa, a Felelős Szülők Iskolájának alapítója, az érzékenyítő iskolaszínházi darab rendezője. A visszatérő, megoldandó kérdésekről, a szülői és pedagógus motivációkról és az oktatás mindennapi dilemmáiról beszélgettünk a rendezővel és a Momentán Társulat vezetőjével, Harsányi Bencével, ráadásul november 4-én ismét dübörög a Rögtönzött Szülői Értekezlet!

Tovább »

EU-s vállalás és a valóság

CroCoos projekt az iskolaelhagyás csökkentéséért

 crocoos_pici.jpg

A Tempus Közalapítvány végzi hazánkban az Erasmus+ program koordinációját, 2016 szeptembere óta minden szektorban (köznevelés, felsőoktatás, szakképzés, felnőttoktatás, ifjúsági terület). A Tudásmenedzsment csoport a Tempus Közalapítványon belül azért különleges, mert ők nem pályáztatnak, hanem pályáznak olyan bizottsági forrásokra, amelyekkel szakpolitikai kapcsolódású projektek valósíthatóak meg. Több nagy projektet is kezelnek, ezek közül az utóbbi idők egyik izgalmas kihívását a CroCooS – Előzzük meg a lemorzsolódást! című jelentette, amelyben a korai iskolaelhagyással foglalkoztak.

A korai iskolaelhagyás aránya egy statisztikai mutató, amely jelzi, hogy a 18-24 évesek között milyen arányban vannak azok a fiatalok, akik a felmérés idején nem vesznek részt oktatásban vagy képzésben, és nem rendelkeznek középfokú végzettséggel (érettségi vagy szakképzés). Ez az arány hazánkban 2010-ig folyamatosan csökkent, de – az uniós folyamatokkal ellentétesen – az akkori 10,8%-ról 2016-ra 12,4%-ra nőtt. Ráadásul az Európa 2020 stratégia egyik kiemelt célkitűzése, hogy ez a mutató európai szinten – mely megegyezik a hazai vállalással – átlagosan 10% alatt maradjon.

A végzettség alapvetően a munkaerő-piaci belépés feltétele, és a mutató arra is felhívja a figyelmet, hogy egy országban milyen fejlett a munkaerő, ezzel összefüggésben mely iparágakat lehet képes kiszolgálni, tehát egyfajta jövőképet vázol fel. Azokban az országokban, ahol magas az alulképzettek aránya, ott valószínűleg a foglalkoztatottság szerkezete is inkább az iparági értéklánc alacsonyabb szegmense felé tolódik el, mely kisebb jövedelemtermelő képességet és ezzel együtt alacsonyabb versenyképességet is jelent.

Tovább »

Napi gyümölccsel az egészségesebb gyerekekért

Iskolagyümölcs program

44632070_s.jpg

Magyarország sokszor dobogós helyen áll az egészségügyi problémák nemzetközi statisztikáiban, sem a felnőttek, sem a gyerekek nincsenek jó kondiban, az egészséges életmód tudatosítása terén rengeteg a tennivaló. Bár Magyarország különösen rossz mutatókkal rendelkezik, az egész Európai Unióban komoly problémát jelent az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód. Az EU emiatt is vezette be az iskolagyümölcs programot, amelynek köszönhetően nálunk is érzékelhető némi javulás. Mennyi zöldséget, gyümölcsöt esznek az iskolások? Tud-e az iskola pozitív hatást elérni a családok egészségre nevelése terén?

Nagyon kevés zöldséget és gyümölcsöt eszünk

A magyar lakosság körében a napi zöldség- és gyümölcsfogyasztás mennyisége jelentős mértékben elmarad az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által javasolt mennyiségtől (napi 270 gramm a legalább 400 gramm helyett). De gyümölcsléből is lényegesen kevesebbet fogyasztunk, mint 10 évvel korábban (akkor évi 15 litert ittunk fejenként, most csak 12-t). Az adatok kor szerinti bontásának vizsgálata alapján még borúsabb képet kapunk, mert azt láthatjuk, hogy a fiatalabb korcsoportba tartozók jelentősen kevesebb zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, mint az idősebb korcsoport tagjai.

Tovább »

Negyedmillió magyar Erasmus-ösztöndíjas

30 éves az Erasmus+ program

erasmus-map---copy.jpg

Három évtizedes Jubileumát ünnepli idén az Erasmus+ program, amelyben eddig már 9 millióan vettek részt. Tanárok, diákok folytattak külföldi tanulmányokat vagy végeztek önkéntes munkát európai és Európán kívüli országokban. Magyarország kereken 20 éve csatlakozott az Erasmus-országokhoz. Összegyűjtöttük, milyen eredményeket tud felmutatni a program, és bemutatjuk, melyek voltak az idei év legkiválóbb magyar Erasmus+ projektjei.

Vendéghallgatók, szakmai gyakorlat, önkéntesség

Az Erasmus+ program az Európai Unió egyik legsikeresebb kezdeményezése. 1987-ben indult felsőoktatási csereprogramként, 11 európai ország önkéntes együttműködéseként azzal a céllal, hogy a hallgatók belekóstolhassanak abba, milyen egy másik országban élni és tanulni. Így közvetetetten segíti a fiatalok munkába állását is, valamint erősíti az EU polgárainak aktív társadalmi szerepvállalását, az európai identitás erősödését, támogatja a társadalmi beilleszkedést és nemzetközi perspektívát nyújt a résztvevőknek. Kétszer akkora eséllyel szereznek állást az Erasmus+ programban résztvevők, mint a nemzetközi tapasztalatokkal nem rendelkező fiatalok.

Tovább »

Tarol az ELTE, kevés a külföldi

Felsőoktatási jelentkezési statisztikák II.

37862929_s.jpg

A felsőoktatási jelentkezési statisztikákról szóló első cikkünkben a képzések finanszírozási formája, illetve a tudományterületek szerinti megoszlása alapján vizsgáltuk a továbbtanulni vágyók szándékait, most a jelentkezések intézményi és demográfiai hátterét járjuk körül a Felvi.hu adatai alapján.

Az ELTE vezető pozíciója megingathatatlan

A korábbi évekhez hasonlóan, ebben az évben is az Eötvös Loránd Tudományegyetem vonzotta a legtöbb jelentkezőt, majd másfélszer annyian pályáztak ide, mint a második helyezett Debreceni Egyetemre. A dobogósok a tradicionálisan fontosnak számító, mondhatni patinás felsőoktatási intézmények lettek a jelentősebb egyetemi városainkból: a Debreceni Egyetem és a Szegedi Egyetem. Az élboly intézményei között a Budapesti Gazdasági Egyetem az egyetlen, amelyik nem rendelkezik több évtizedes hagyománnyal.

A 2017. felsőoktatási jelentkezések során első helyen megjelölt egyetemek rangsora (zárójelben a jelentkezők száma)

  1. Eötvös Loránd Tudományegyetem (12114)
  2. Debreceni Egyetem (8615)
  3. Szegedi Tudományegyetem (7507)
  4. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (6534)
  5. Pécsi Tudományegyetem (6227)
  6. Budapesti Corvinus Egyetem (5809)
  7. Budapesti Gazdasági Egyetem (5730)
  8. Széchenyi István Egyetem (4278)
  9. Semmelweis Egyetem (4136)
  10. Szent István Egyetem (3992)

Nem mindig a legnagyobbak a legnépszerűbbek

Ha az egyetemi karok népszerűségét vizsgáljuk a jelentkezők körében, már nem az ELTE van az első helyen, amiből látható, hogy az ELTE a sokszínű, szerteágazó szakterület-kínálatával vonzza a nagyszámú jelentkezőt. A legnépszerűbb kar a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságtudományi Kara, ez jól mutatja a frissen érettségizettek kedvenc karrier-orientációját. A listán nem csupán azok az egyetemek kaptak helyet, amelyek az intézményi rangsor elején állnak, vagyis egy-egy jobb képzés akkor is felkelti a hallgatók érdeklődését, ha nincs mögötte nagy, patinás intézményi háttér.

Az első helyes jelentkezések alapján legnépszerűbb karok 2017-ben (zárójelben a jelentkezők száma)

  1. Budapesti Corvinus Egyetem – Gazdaságtudományi Kar (4208)
  2. Eötvös Loránd Tudományegyetem – Bölcsészettudományi Kar (2425)
  3. Budapesti Gazdasági Egyetem – Pénzügyi és Számviteli Kar (2342)
  4. Semmelweis Egyetem – Egészségtudományi Kar (2245)
  5. Nemzeti Közszolgálati Egyetem – Rendészettudományi Kar (2086)
  6. Károli Gáspár Református Egyetem – Bölcsészettudományi Kar (1967)
  7. Budapesti Gazdasági Egyetem - Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar (1857)
  8. Szegedi Tudományegyetem – Természettudományi és Informatikai Kar (1691)
  9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – Villamosmérnöki és Informatikai Kar (1643)
  10. Eötvös Loránd Tudományegyetem – Pedagógiai és Pszichológiai Kar (1630)

Mi lesz, ha nagy lesz?

Tovább árnyalja a képet, ha az oktatás intézményi hátterétől megszabadítva vizsgáljuk a továbbtanulási szándékok tendenciáit. Azt, hogy mely szakmák a legvágyottabbak a karrierválasztó fiatalok között, az tudja megmutatni, ha az alapképzések összesített rangsorát vesszük át. Jól látható, hogy hiába szerepel az ELTE Bölcsészettudományi Kara a második helyen, a bölcsészeti tudományok külön-külön fel sem kerültek a legnépszerűbbek tízes listájára.

Az első helyes jelentkezések alapján legnépszerűbb alapképzések (zárójelben a jelentkezők száma)

  1. gazdálkodási és menedzsment (3827)
  2. mérnökinformatikus (3327)
  3. óvodapedagógus (3277)
  4. ápolás és betegellátás (3260)
  5. gépészmérnök (2656)
  6. pszichológia (2584)
  7. turizmus-vendéglátás (2369)
  8. gyógypedagógia (2259)
  9. kereskedelem és marketing (2233)
  10. programtervező informatikus (2207)

Egészen más a kép, ha az osztatlan mesterképzéseket is figyelembe vesszük. Itt a jelentkezők megfontoltabb döntés előtt állnak, hiszen nem csupán az elkövetkező három évre, hanem öt vagy több évre jelölik ki pályájukat, ezért ezeket a jelentkezéseket külön listán tartjuk számon.

Az első helyes jelentkezések alapján legnépszerűbb osztatlan mesterképzések (zárójelben a jelentkezők száma)

  1. jogász (3153)
  2. osztatlan tanári képzés (2974)
  3. általános orvos (2225)
  4. színművész (625)
  5. fogorvos (618)
  6. állatorvos (453)
  7. gyógyszerész (417)
  8. építészmérnök (352)
  9. államtudományi (301)
  10. grafikusművész (194)

Az alapképzés elvégzése után pályát választók preferencia-listája megint más megvilágításba helyezi a jelentkezések irányvonalait. Itt a tanárképzés a legnépszerűbb, bár erősen befolyásolja ezt a számot egy új, osztatlan, rövid ciklusú tanárképzési struktúra sikere.

Az első helyes jelentkezések alapján legnépszerűbb mesterképzések (zárójelben a jelentkezők száma)

  1. tanári (2491)
  2. vezetés, szervezés (796)
  3. pszichológia (719)
  4. marketing (478)
  5. pénzügy (458)
  6. emberi erőforrás tanácsadó (418)
  7. nemzetközi tanulmányok (399)
  8. vállalkozásfejlesztés (387)
  9. gépészmérnöki (382)
  10. kommunikáció- és médiatudomány (329)

Alig akad külföldi jelentkező

Előző összefoglalónkban áttekintettük a jelentkezők demográfiai összetételét az életkor és a nemek tekintetében. Most a lakóhely, illetve a származási ország szerint csoportosítjuk az egyetemet választókat.

Ami a belföldi eloszlást illeti, a Felvi.hu adatai regionális eloszlásban adják meg az adatokat. A legtöbben a Közép-Magyarországi régióból, a legkevesebben a Dél-Dunántúli régióból jelentkeztek egyetemre, ez megfelel a népesség megoszlásának. Három helyen látható jelentősebb eltérés a lakossági adatok és a jelentkezési adatok között: a Közép-Magyarországi régió népességi aránya a teljes lakossághoz képest 29,5%, mégis a felsőoktatásba jelentkezők 33%-a innen való; az Észak-Magyarországi régióban ezzel szemben több mint egy százalékkal nagyobb a népességi részarány mint a jelentkezési részarány (az előbbi 12,07%, az utóbbi 10,94%), és így van ez a Nyugat-Dunántúli régióban is (9,95% ill. 8,83%).

A jelentkezők megoszlása az állandó lakhelyük szerint (zárójelben a jelentkezők száma és aránya) [kapcsos zárójelben a régió népességének aránya az országoshoz képest]

  1. Közép-Magyarországi régió (33184, 33,42%) [29,47%]
  2. Észak-Alföld (15171, 15,28%) [14,9%]
  3. Dél-Alföld (12741, 12,83%) [13,16%]
  4. Észak-Magyarország (10858, 10,94%) [12,07%]
  5. Közép-Dunántúl (9978, 10,05%) [10,97%]
  6. Nyugat-Dunántúl (8765, 8,83%) [9,95%]
  7. Dél-Dunántúl (8584, 8,66%) [9,47%]

A jelentkezők bő két százaléka érkezett külföldről, de zömük szomszédos országból való, vagyis feltehetően magyar ajkú.

A nem magyarországi lakóhelyű jelentkezők megoszlása ország szerint (zárójelben a jelentkezők száma és aránya a nem magyarországi jelentkezők körében)

  1. Szerbia (769, 31%)
  2. Szlovákia (627, 25%)
  3. Románia (595, 24%)
  4. Ukrajna (332, 13%)
  5. Ausztria (36, 1%)
  6. Németország (27, 1%)
  7. Egyéb ország (127, 5%)

 

 

Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!
Kövessen bennünket a facebookon is!
Következõ témánk: Az iskolai lemorzsolódás

Amikor az emberség a „tananyag”

Az iskolai közösségi szolgálat

44775551_s.jpg

Az iskolai közösségi szolgálatot (IKSZ) gyakran – és elég megtévesztően – közmunkának, önkéntességnek mondják a diákok, szülők, és előfordul, hogy a pedagógus sem a megfelelő fogalmat használja. Ez is mutatja, hogy bár 2017-ben már a második olyan évfolyam érettségizett, akiknek kötelező volt 50 óra közösségi szolgálatot teljesítenie, az IKSZ bevezetése még a kezdeti szakaszban van. Viszont ha valami, ez biztosan megéri a befektetett energiát. Bejegyzésünkben az előző évek tapasztalatairól olvashatnak.

Mi az az IKSZ, és miért kell nekünk?

A tudatos, felelős és aktív állampolgárrá nevelés kiemelt feladata a magyar köznevelésnek is – a Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési területeinek egyike az állampolgárságra, demokráciára nevelés, és mint ilyen, nem egy-egy tantárgy (vagy egy-egy szaktanár, osztályfőnök) feladatai közé sorolható, hanem az iskolai élet egészétől elvárt cél.

Tovább »

Kell-e nekünk a két héttel rövidebb nyár?

Hosszabbítanák a tanévet

37846503_s.jpg

A tanév vége felé közeledve több helyen is felröppentek olyan hírek, melyek szerint a jövő évtől lerövidülne az iskolai nyári szünet, és a tizenegy hetes vakáció helyett kilenc hétig tartanának zárva a tanintézmények. Hallani lehetett a kötelező táboroztatás ötletéről is, de ezt semmilyen hivatalos forrás nem erősítette meg.

Tovább »

Kötelező vagy közös olvasás?

A kötelező olvasmányokról

33255486_s.jpg

Lassan harmadik évtizede az egyik legfelkapottabb téma a kötelező olvasmányok kérdésköre. A változás, a tanterv felelős és radikális átdolgozása azonban úgy tűnik, még várat magára. Közeledik az ünnepi könyvhét, ami sok iskolában éppen a nyári kötelező olvasmányok leadási határidejével is egybeesik, ennek apropóján összefoglaltuk, mi jellemző a magyar és a nyugati trendre. És bizony, kortárs irodalomból nincs hiány, lenne miből választani új kötelezőket, de ez nem kellene, hogy azt jelentse, dobjunk ki mindent, ami régi.

Tovább »

Tömegek jelentkeznek tanárképzésre

Friss felsőoktatási jelentkezési statisztikák

53597714_s.jpg

Idén 106 ezren jelentkeztek a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre – ötezerrel kevesebben, mint tavaly. A legtöbben (78 ezren) nappali alapképzést jelöltek meg, 19 ezren adták be a jelentkezésüket mesterképzésre, 15 ezren osztatlan képzésre, míg a felsőoktatási szakképzésre 10 ezren. A legnépszerűbb munkarend magasan a nappali képzés (76 ezer jelentkező), 39 ezren pedig levelezőn folytatnák a tanulmányaikat.

Tovább »