Tízperc Iskolablog Érdekességek az oktatásról

Régióvezetők vagyunk elit diákokból, mégsem segítjük őket

Továbbtanulás külföldön

46092965_s.jpg

Hivatalos, országos statisztika nincs arról, milyen arányban mennek külföldre továbbtanulni a magyar diákok. A becslések szerint közel tízezer hallgató végzi tanulmányait külföldön teljes képzésen – azaz nem pár hónapos ösztöndíjjal van kint, hanem a képzés egészét ott végzi.  Nincs egyszerű dolguk: a magyar tantervek jelentősen különböznek a nyugati országokéitól, de ha a szaktárgyi és a nyelvi tudást egyensúlyba is hozzák a felvételizők, meg kell felelniük a külföldi egyetemek más, Magyarországon egyelőre idegen elvárásainak. Hogyan boldogulnak a magyar diákok a nyugati egyetemeken? A kérdésre a külföldi továbbtanulásra felkészítő szervezetek és éppen kint tanuló diákok válaszoltak.

Tízezer diák tanul kint

A legtöbb külföldi felsőoktatási intézmény adatai publikusak arról, melyik országból hány diákjuk van. Mégis, a külföldön teljes képzésen tanuló magyar diákok számát csak becsülni tudjuk, ennek a Milestone Intézet szerint az az oka, hogy rengeteg időt venne igénybe begyűjteni és feldolgozni az adatokat az egyetemektől, főiskoláktól. A Milestone becslése szerint az USA-ban ezer, az Egyesült Királyságban több ezer magyar diák folytat teljes felsőfokú képzést. Összességében valamivel tízezer alatt van a külföldön tanuló magyar diákok száma. A legnépszerűbb célországok Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság.

A külföldön tanuló magyar diákok közel 30%-a egyáltalán nem tervez hazaköltözni Magyarországra, több mint 40%-uk viszont igen, és 9%-uk két éven belül vagy az egyetemi képzés befejeztével térne haza. Közel 30%-uk bizonytalan, nem tudja, hogy Magyarországon vagy külföldön fog-e élni hosszú távon – derült ki az Engame Akadémia tavalyi kutatásából, amelyhez ötszáz külföldön tanuló vagy már végzett magyar fiatalt kérdeztek meg. A diákok a hazaköltözés mellett elsősorban személyes, érzelmi jellegű érveket hoztak fel, míg a kintmaradás mellett inkább az életszínvonallal, munka- és anyagi lehetőségekhez kapcsolódó válaszok érkeztek.

Az Engame Akadémia és a Milestone Intézet olyan szervezetek, amelyek a külföldi továbbtanulásra készítik fel a hozzájuk felvételt nyert diákokat, nemcsak a nyelvtudás szempontjából, hanem a közösségi élet, a tanulmányokhoz szükséges trükkök (pl. érvelő esszék, viták technikáinak) elsajátításában is segítenek.

Régióvezetők vagyunk elit diákokból

A Milestone diákjai jól szerepelnek a felvételiken, az oxfordi és Cambridge-i egyetemekre járó magyar diákok több mint 50%-a a Milestone diákja volt – tudtuk meg Palasics Pétertől, a Milestone Intézet pénzügyi osztályvezetőjétől és szervezeti igazgatójától. A Milestone felvételizőinek 45%-a (33 diák) kapott lehetőséget, hogy 2018 őszétől Oxfordban és Cambridge-ben tanuljon, így csak az intézetből többen nyertek felvételt, mint ahányan Ausztriából, Csehországból vagy Szlovákiából bármelyik felvételi időszakban az elmúlt három évben.

A közép-kelet-európai régió országai, Ausztria, Csehország, Lengyelország, Románia és Szlovákia közül az elmúlt három évben Magyarországon volt a legmagasabb a bejutási arány az egyetemi világrangsor első két helyén álló brit felsőoktatási intézménybe, Oxfordba és Cambridge-be. 2015 és 2017 között a magyar jelentkezők 26%-a, 137 diák nyert felvételt, többen, mint ahányan ez idő alatt összesen bejutottak Ausztriából, Csehországból és Szlovákiából. A felvételi adatok szerint a vizsgált időszakban Magyarországon lett a legmagasabb az egy főre jutó sikeres oxfordi és cambridge-i felvételik száma. Egymillió magyarra 14,09 sikeres felvételi jut, míg ez a szám Romániában 11,89, Lengyelországban 7,12, Szlovákiában 6,79, Ausztriában 5,15, Csehországban pedig 5,08.

Kik mennek ki?

„A Milestone Intézet leginkább a top egyetemekre jelentkező diákokra lát rá, esetükben elmondható, hogy inkább olyan családok választják a továbbtanulást, ahol a tanulást nagyra értékelik (pl. a szülőknek is van egyetemi diplomája). A nyelvi követelmények és a kinti élet finanszírozása azonban erősen szűkíti azon diákok számát, akik élni tudnak a külföldön tanulás lehetőségével, különösen a nemzetközileg is rangsorolt egyetemeken” – mondta el Palasics. Hozzátette, ezzel együtt érezhetően egyre többen jelentkeznek külföldre, hiszen az EU-csatlakozással megnövekedett külföldi munkavállalás egyre több társadalmi csoport számára ad lehetőséget a külföldi továbbtanulásra is.

Magyar diákok esélyei külföldön

„Alapvetően azt tapasztaljuk, hogy a magyar diákok úgy érzik, nem kellően felkészültek. Gyakran egyébként rosszabbul ítélik meg a saját felkészültségüket, mint amilyen valójában, ez részben oda vezethető vissza, hogy a magyar közoktatás ritkán ad lehetőséget arra, hogy az elsajátított tudást alkalmazzák vagy újragondolják” – mondja Palasics.

A hazai közoktatás jellegéből adódóan a magyar diákoknak nem esik nehezükre nagyobb mennyiségű információt elsajátítani, ez az egyetemi évek alatt külföldön is segít, emeli ki pozitívumként Könczey Kinga, az Engame Akadémia oktatási vezetője. A nehézséget azonban elsősorban a 21. századi készségek hiánya jelenti, ezen a területen a magyar diákok sokszor hátrányból indulnak. Mint azt Könczey megfogalmazta,

„a magyar diákok többségének alig van lehetősége megismerni az őt érdeklő terület gyakorlati oldalát és azokat a kompetenciákat, amikre az épül. Ritkán kerülnek olyan helyzetbe, amikor csapatban kell dolgozniuk, ki kell állniuk prezentációt tartani, vagy kritikusan végig kell gondolniuk egy problémát és hatékonyan érvelni az álláspontjuk mellett.”

Sipiczki Ágnes Hollandiában tanul, 16 évesen döntötte el, hogy külföldi egyetemet fog választani. „Át kellett gondolnom, milyen tantárgyak lehetnek hasznosak az érettségire és a későbbi tanulmányokra. A gimnáziumi faktosodási rendszer sokat segített. Mivel a külföldi felvételim is nagy részben az itthoni érettségimen múlt, a középiskolám, a budapesti Eötvös gimi, jól fel tudott készíteni.”

A Milestone tapasztalata szerint még a magyarországi elit gimnáziumok is meglehetősen diverz felkészítést nyújtanak. Ennek legfőbb okát a Milestone-nál is abban látják, hogy a középiskolai tanterv kevés időt enged olyan alapvető készségek erősítésére, amit sokkal nagyobb mértékben értékelnek a külföldi oktatási intézmények, valamint, hogy gyakran az egyetemeken választott szakok tárgyaira a középiskolák semmifajta felkészítést nem adnak (pl. a jog, közgazdaság, teológia területén). Ez alól kivételt jelent néhány kiemelt matematikai és élettudományokkal foglalkozó műhely. A Magyarországon tanított matematika és természettudomány tananyag nagyjából megfelel a nyugaton elvártnak, azonban a módszerek különböznek. Palasics szerint

„messze a legjobb a helyzet a matematika-oktatás terén, ahol néhány magyar műhely nemzetközi szintű munkát végez. Sajnos az ő módszertanuk országosan nem elterjedt”.

A jó tanulmányi eredmény nem elég

Az érettségi rendszerek országonként nagyon különbözőek, ez általánosan is ismert. Ha máshonnan nem, már az amerikai filmekből is sejthető, hogy egy magyar érettségi bizonyítvánnyal nem igazán tud mit kezdeni egy USA-beli egyetem. A szaktárgyi elvárások és a kimeneteli vizsgák különbözősége mellett azonban egy másik, Magyarországon még idegen elvárással is meg kell küzdenie a felvételizőknek.

„A külföldi felvételi követelmények országonként, sőt gyakran egyetemenként is eltérőek, de általánosságban elmondható, hogy a magas színvonalú képzések magas elvárásokat is támasztanak, ezek teljesítése pedig nem merül ki abban, hogy valaki jó tanuló. A diáknak meg kell mutatnia, hogy megalapozott a jelentkezése az adott szakra, ehhez motivációs levelet kell írnia, tanári ajánlást szerezni, esetenként interjúzni vagy speciális vizsgát tenni. Az elkötelezettségét és felkészültségét iskolán kívüli tevékenységekkel, például versenyeredményekkel, önkéntes munkával, saját projektekkel kell bizonyítania. A magyar felvételi rendszerben ezzel szemben csak a jegyek és az érettségi számítanak, a diákok pedig sokszor az utolsó pillanatban választanak szakot és egyetemet. A pályaorientációra és a készségfejlesztésre néhány kivételtől eltekintve nem jut idő, lehetőség az iskolákban. A jelenlegi keretek közt nincs könnyű dolga sem a külföldre készülő diáknak, sem a pedagógusnak, aki támogatni akarja őt a céljai elérésében” – foglalta össze Könczey.

Sipiczki Ágnes is megerősíti ezt: „A jegyek mellett motivációs levelet, érvelő esszéket és önéletrajzot kellett írnom. Mivel a magyar felvételi rendszerben ezekre nem nagyon van szükség, magamat kellett felkészítenem, de azt gondolom, nyelvtanári segítséggel és némi kutatómunkával ezzel meg lehet birkózni.”

Sikeres felvételi után

Bekerülni egy egyetemre még nem jelenti, hogy a diák túl is van a nehezén – nincs ez másként a külföldi intézmények esetében sem.

„Amikor bekerültem a hollandiai egyetemre, további hiányosságaimmal kellett szembesülnöm. A legnyilvánvalóbb talán az volt, hogy nem beszéltem az angolon es a magyaron kívül legalább még egy nyelvet. Ugyanis itt, Hollandiában angolul is beszélni csak a minimum, egy harmadik nyelv a versenyképesség alapköve. Bar tanultam másik nyelvet négy évig a gimnáziumban, ezt sajnos nem vettem komolyan. Tudom, hogy sok más magyar diák küzd hasonló problémával külföldön. Szintén nehéz volt, hogy bizonyos „akadémiai trükköket” nem sajátítottam el már a középiskolában, olyanokat, amiket más diákok már igen. Például az előadások tartása, az esszében a szakszövegekre való hivatkozás, az érvelés technikái. Az első hónapokban elég ijesztő volt ezzel szembesülni, de belejöttem” – meséli Sipiczki Ágnes.

Brandt Balázs másodéves hallgató az angol Warwick egyetemen. Azért választotta Angliát, mert a választott képzésnek – politika és nemzetközi tanulmányok – szakirodalma főként angolszász területen jelenik meg, de a kalandvágy is hajtotta. Amikor megkezdődött az első év, Balázs azzal szembesült, hogy amit a nyugat-európai szaktársai készség szinten tudnak, abban neki (hasonlóan más közép-kelet- és kelet-európai társaihoz) komoly önképzésre van szüksége. A kritikai gondolkodás, a szakszöveg olvasás, a hosszabb, 2500-3000 szavas esszéírás az első hónapokban rengeteg energiát vett igénybe. „A középiskolában nem forgattunk angol nyelvű szakirodalmat, a szakszövegolvasásban általában sem volt gyakorlatunk, míg egy francia ismerősömnek a középiskolában külön órája volt erről.”

Balázs és Ágnes egy nagy előnyt is említ: a magyar iskola erős történelmi, társadalomtudományi lexikális tudást adott. Ágnes például meglepődött, hogy más országokból érkezett diáktársai milyen kevés és nem túl alapos történelmi, társadalomtudományi ismerettel rendelkeznek.

Mennyire kell tudni angolul?

„A külföldi továbbtanulás egy másik sarkalatos pontja, a magabiztos, aktív használaton alapuló nyelvtudás. Bár a magyar diákok kifejezetten fejlett passzív nyelvtudással rendelkeznek, sokan annak ellenére sem mernek megszólalni, hogy a közoktatásban akár 8-12 évig tanulják az adott nyelvet. Ennek oka, hogy az iskolai nyelvoktatás általában a nyelvet kontextusából kiragadott tantárgyként, nem pedig a kommunikáció eszközeként kezeli. Ahhoz, hogy a diák megállhassa a helyét egy idegen nyelvi közegben, készségszinten kell tudnia használni a nyelvet, erre pedig a legtöbben a közoktatáson kívül keresnek megoldást” – foglalta össze Könczey Kinga.

A külföldi egyetemek éppen emiatt nemzetközi nyelvvizsgát kérnek a felvételizőktől. Sipiczki Ágnes különböző kurzusokra és magántanárhoz is járt a középiskola mellett, hiszen – ahogy fogalmazott – „a magyar iskola a magyar vizsgákra készít fel”.

„A nem angol anyanyelvű jelentkezőknek be kell bizonyítaniuk, hogy készség szinten is használják az angolt, vagyis jól beszélnek, tudnak prezentációt tartani. Képzésenként eltér azonban, melyik szempontot veszi szigorúbban az adott egyetem: aki például társadalomtudományt választ, annak kommunikációban is nagyon erősnek kell lennie, aki fizikára jelentkezik, annak főként a szakmai nyelvre kell koncentrálnia. A gimnáziumunkban nagyon komolyan vették az angolt, mégsem lett volna elég ehhez, külön kellett felkészülnöm” – mondta Brandt Balázs, hozzátéve, hogy bár magas szintű angol nyelvtudással érkeztek ki, amivel az egyetemen és a szakmai nyelvben jól boldogulnak, a mindennapi élet ügyintézése, a hivatalos nyelv mindenkinek nehéz.

Élet a külföldi campuson

„Azt tapasztaljuk, a magyar középiskolákban nagyon eltérő módon készítik fel a diákokat az önkormányzatiságra és a diákélet szervezésére. Emiatt sok diák hátrányból indul az angolszász egyetemi életben” – mondja Palasics.

Pedig a campusokon számtalan klub és egyesület működik, amelyek a legkülönfélébb érdeklődési körök és tevékenységek mentén szerveződnek. A beilleszkedési nehézségek leküzdésében segíthetnek a magyar közösségek. Hollandiában – tudtuk meg Sipiczki Ágnestől – nehezebb összetartó magyar közösséget találni. Ezzel ellentétben számos angolszász külföldi egyetemen, főiskolán működik Hungarian Society, amely segíti az újonnan érkezőket a beilleszkedésben. A Warwick egyetem közel 60 fős Hungarian Society-jének idén Brandt Balázs volt az elnöke, a közösségépítésre rengeteg lehetőséget ad a campus a sportkluboktól a bulikig. Balázs tapasztalata szerint a brit diákok nagyon nyitottak, szívesen tanulnak pár szót magyarul, a magyar diákok a barátkozósabb, bulizósabb hallgatók közé tartoznak, míg az ázsiaiak jóval zárkózottabbak, a latin-amerikaiak pedig „vadul elengedik magukat”.

Sikersztorik

Arról, hogy a külföldi képzésre beiratkozó magyar diákok közül hányan vannak, akik be is fejezik a tanulmányaikat, nem áll rendelkezésünkre statisztika. Amit biztosan tudunk, hogy Magyarországon a fiatalok 54%-a kezd bele valamilyen felsőoktatásbeli képzésbe, ez a szám alig marad el az OECD átlagtól, ami 58%. Ami viszont elgondolkodtató, hogy az összes fiatal mindössze 23%-a fejezi be felsőfokú tanulmányait, ami jócskán elmarad a 39%-os OECD átlagtól.

„Külföldön rengeteg új lehetőség nyílik meg a magyar diákok előtt, és aki elég motivált, hogy ki is használja őket és kihozza magából a legtöbbet, az általában a nemzetközi mezőnyben is megállja a helyét. Volt diákjaink sorra érnek el kiemelkedő eredményeket, egyikük például elsőként nyerte el nem brit állampolgárként a SKY News neves újságírói ösztöndíját, egy másik elsős mérnökhallgatóként bejutott egy emberi hajtású tengeralattjárókat tervező verseny amerikai döntőjébe, egy harmadik őssejtkutatással foglalkozik és elsőéves egyetemista létére nemrég felkerült a Forbes legsikeresebb 30 alatti magyar fiatalok listájára, hogy csak néhány példát említsünk” – sorolta az Engame Akadémia diákjainak sikereit Könczey Kinga.

A Milestone diákjai körében végzett felmérés azt mutatta, hogy az intézet diákjai által szerzett diplomák átlaga mind az összegyetemi, mind az angol diákok minősítésének átlagát meghaladja.

Ösztöndíjpályázatokkal külföldön

Korábbi írásunkban már foglalkoztunk az Erasmus+ programmal, amelynek keretében átlagosan 5 hónapot töltenek el vendéghallgatóként a diákok más országok egyetemein. 2016-ban 4225-en voltak vendéghallgatók, és bár a 2017-es adatok még nem lezártak, de több mint 4500 hallgató vett részt a programban. Az Erasmus hallgatók körében a legnépszerűbb célországok Németország, Olaszország és Spanyolország voltak. A Campus Mundi Programban szakmai gyakorlatra és részképzésre utazhatnak ki a magyar vendéghallgatók, 2016 óta kb. 2400-an éltek a lehetőséggel. A szakmai gyakorlatra jelentkezők körében első helyen az USA áll, ezt követi Németország és Spanyolország. A részképzésre kiutazó ösztöndíjasok legtöbbje Németországot választja, a népszerűségi lista Olaszországgal, Spanyolországgal, Hollandiával és Franciaországgal folytatódik.

Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!
Kövessen bennünket a facebookon is!
Következő témánk: Természettudományos tárgyak a köznevelésben

A bejegyzés trackback címe:

https://tizperciskola.blog.hu/api/trackback/id/tr6614046286

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

czerka 2018.06.15. 09:12:55

Agyelszívás. Ez a Nyugat számára a legnagyobb biznisz. De a magyar gyerek is jól jár vele, hadd menjenek. Egy jobb magyar gimiből simán felveszik a gyereket külföldre és a sokat átkozott lexikális tudással felvértezve elég jól veszi az akadályokat a többség.
Ugyanis a hatalmasra pumpált önbizalom és a kreativitás önmagában egy nagy nulla, ha nincsenek alapok mögötte.
Jó lenne, ha több olyan magyar iskola lenne, ahol olyan oktatás van, amivel külföldön is megállják a helyüket a fiatalok.
süti beállítások módosítása