Tízperc Iskolablog Érdekességek az oktatásról

A negyedikesek tudnak, csak nem szeretnek olvasni

A 2016-os PIRLS-mérés

10309124_s.jpg

A magyar 4. osztályos tanulók lelkesek, bíznak tanítóikban, és szövegértési eredményeikkel a legjobbak mezőnyében szerepelnek a nemzetközi összehasonlításban – mutatja ki a legfrissebb PIRLS-mérés. Valami mégis elromlik, legkésőbb a PISA által is tesztelt évfolyamokra. A problémát előrevetítő jelek már kimutathatók az alsó tagozatban, a szép szövegértési eredmények ellenére/mellett is.

Sokszor hivatkozunk a PISA eredményekre, amelyek alapján Magyarország köznevelésének komoly lemaradást kellene leküzdenie mind a szövegértés, mind a matematikai kompetenciák területén. A PISA-helyezésünket sokféleképpen lehet magyarázni, az oktatáskutatók óvatosabban értékelnek, mint a média általában.

„Az értelmes magyar reflexió a PISA-ra kettős, az egyik, hogy vannak erősségeink, amit a PISA pont nem mér. A tapasztalatunk az, hogy a magyar gimnazisták, akik tömegesen kerülnek be a nyugat-európai elit egyetemekre különösebb intellektuális nehézség nélkül, kiválóan teljesítenek, tehát eszerint a gimnáziumi szektorunk jól működik. A PISA viszont olyan dolgokat mér, amelyek nincsenek jelen a magyar osztálytermekben, ezért gyengék az eredményeink nemzetközi összehasonlításban.” (Részlet Setényi János oktatáskutatóval készült interjúnkból.)

De miben vagyunk erősek? Illetve van-e olyan erősségünk, amit nemzetközi szinten is mérnek?

A jó hír, hogy van!

Az IEA (Oktatási Teljesítményértékelés Nemzetközi Szövetsége) a 2000-es évek elején hívta életre a PIRLS-mérést (Nemzetközi Szövegértés Vizsgálat) azzal a céllal, hogy nemzetközi szinten összehasonlító adatokat szolgáltassanak a tanulási és oktatási rendszerek jellemzőiről. A PIRLS ötévente vizsgálja a 4. osztályos tanulók szövegértését. Ez az a korosztály, akik már tudnak olvasni olyan szinten, hogy az olvasást saját örömükre, ismeretszerzésre is használják.

Az első adatfelvétel 2001-ben volt, azóta már további három ciklus futott le (2001,2006, 2011, 2016). A legutóbbi, 2016-os PIRLS-mérés 50 ország bevonásával zajlott. Magyarországon 149 iskola 209 osztályából 4623 tanuló vett részt benne.

Magyarország a legrosszabbul 2011-ben teljesített, 2016-ban azonban minden eddiginél magasabb átlagpontszámot ért el a teszteken: az 554 ponttal a lista felső harmadába tartozik.

pirls2.jpg

Az olvasás inkább öröm

A PIRLS tesztfüzetei kétféle olvasást mérnek: az élményszerző (pl. mesék, irodalom) és az információszerző (pl. interjúk, tankönyv) szövegek olvasását.

Magyarország az élményszerző szövegekben (558 pont) 7 ponttal jobban teljesített, mint az információszerző szövegek esetében. Mindkét szövegtípusban jobb eredményt értek el a magyar tanulók, mint az előző mérésben.

A PIRLS méri azt is, hogy az egyes tanulók milyen képességszinteket érnek el. Jó hír, hogy a kiváló szintet idén érte el a legtöbb magyar tanuló (17%). Szintén javult a magas szintet elérők aránya (56%). Az átlagos szintet a tanulók 85%-a, míg az alacsony szintet 97%-a érte el, javítva itt is a korábbi eredményeken.

Olvass tovább!

A magyar nyelvű jelentés és további anyagok elérhetők az Oktatási Hivatal honlapján.

Az otthonról hozott hátrány megmarad

Bár az eredmények jobbak a korábbiaknál, a PIRLS-mérés olyan problémákat is kimutatott, amelyeket a magyar iskolákban hosszú idő óta nem sikerül áthidalni.

A családi háttér jelentősen meghatározza a magyarországi diákok eredményeit – erről ebben a bejegyzésünkben is írtunk már. A PIRLS adatai is azt támasztották alá, hogy a kevés és a sok tanulást segítő erőforrással rendelkező diákok átlageredménye között 136 pont a különbség. Az ötven ország között ugyan nem kiugróan magas ez a különbség (átlagosan 140 pont), mégis villogó felkiáltójelként figyelmeztet.

pirls1.jpg

A családi háttér mellett egyéb szociokulturális tényezők erős hatása is érvényesült, a város–falu közötti szakadékot a PIRLS-tesztek is kimutatták: a magyar diákok átlagos teljesítménye a fővárosi iskolákban volt a legmagasabb (583 pont), a községi iskolákban a legalacsonyabb (513 pont).

Magyarországon a lányok 13 ponttal jobb eredményt értek el, mint a fiúk, ezzel a különbséggel hazánk a középmezőnyben foglal helyet, így nálunk a nemek közti eltérés a PIRLS-átlagnál kisebb.

A magyar kisdiák nem szeret olvasni

Szintén érdemes komolyan foglalkozni a mérés egy másik figyelmeztetésére. Bár a 2011-es adatokhoz képest kicsit jobb a helyzet, ennek ellenére a magyar 4. osztályosok továbbra is az átlagnál kevésbé szeretnek olvasni. Mintegy 20%-uk (nemzetközi átlag 16%) nem, 46%-uk (nemzetközi átlag 41%) pedig csak valamennyire szeret olvasni.

Az olvasás mint szabadidős tevékenység az 1960-as évek óta folyamatosan veszít népszerűségéből. Hogy ez milyen problémákat idézhet elő, arra szemléletes lehet összehasonlítani a PIRLS és a PISA szövegértési eredményeit. A PIRLS alapján jól látszik, hogy Magyarországon az alsó tagozaton megtanulnak jól olvasni a gyerekek, a PISA ezzel szemben már azt mutatja, hogy az itt szerzett előnyök a nemzetközi mezőnyben elvesznek a későbbi évfolyamokon – a szövegértési kompetenciák romlásával pedig komoly hátrányba kerül Magyarország versenyképessége. (A legutóbbi PISA-mérés eredményeiről itt lehet olvasni.)

A probléma gyökere szerteágazó, sok múlhat például a kötelező olvasmányoknak és az olvasástanítás módszereinek választásán. (A témával foglalkozó posztunkat itt lehet olvasni.) Összefügghet azzal is, hogy a PIRLS szerint Magyarországon a negyedikes diákok tanítói átlagosan több időt töltöttek már a pályán, mint a nemzetközi átlag: a magyar olvasástanítók pedagóguspályán eltöltött ideje átlagosan 24 év. Nyíltan fogalmazva: az alsós tanítói pálya is öregszik.

Az elöregedő tanítói szakma önmagában persze nem elegendő ok arra, hogy a 9-10 éves gyerekek számára az olvasás egyre kevesebb örömöt, szórakozást jelentsen. A PIRLS-mérés azonban tovább árnyalja a képet: a nemzetközi szinthez képest kevesebb tanító érzi, hogy nagyon elégedett lenne a hivatásával (Magyarországon 48%, nemzetközi szinten 57% érez így). A magyar tanítók 49%-a csupán elégedett, 3%-a pedig nem elégedett hivatásával (a nemzetközi arányok e tekintetben 37% és 6%). Az pedig mára közhely lett, hogy a munkájába kevés örömöt, elismerést találó pedagógus kiéghet, kevésbé érezhet késztetést arra, hogy megújuljon.

A gyerekeken nem múlna

A mérés tapasztalata alapján a magyar kisdiák mindennek ellenére lelkes és bízik a tanítójában. A magyar negyedikeseket a nemzetközi átlagnál jobban leköti és aktivizálja az órai munka: a tanulók 67%-a (nemzetközi átlag 60%) érzi úgy, hogy tanítóik nagymértékben odafigyelnek tanulási igényeikre, és egyértelműen közlik velük elvárásaikat. További 29%-uk (nemzetközi átlag 35%) pedig még mindig nem teljesen elégedetlen, és úgy gondolja, a tanítók valamennyire lekötik és aktivizálják őket a tanórákon.

Az infografikák forrása.

Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!
Kövessen bennünket a facebookon is!
Következő témánk: Iskolai versenyek

A bejegyzés trackback címe:

http://tizperciskola.blog.hu/api/trackback/id/tr5413618478

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Gandosz 2018.01.31. 18:59:33

Van értelmes ember, aki a PISA tesztet komolyan veszi???

onlajnok · http://www.onlajnok.com 2018.01.31. 20:16:39

@Gandosz: ha én rosszul szerepelnék egy teszten, akkor én sem venném komolyan .... (nem konkrétan rád gondolok itt, még mielőtt...)

Gandosz 2018.01.31. 21:26:43

@onlajnok: Én véletlenül tudom, mennyire veszik komolyan a PISA tesztiratást a tanárok... meg a diákok... leszarják

onlajnok · http://www.onlajnok.com 2018.01.31. 21:33:14

@Gandosz: és miért? Nem ciki, hogy egy ilyen relative egyszerű teszten szar eredményt érnek el? Mármint a gyereknek ciki, a tanárnak meg a munkáját minősíti valamennyire.

Gandosz 2018.01.31. 21:37:01

@onlajnok:
de nem így gondolkodnak
A gyerek egy a néhány ezerből, aki összevissza válaszokat ad, és konkrétan leszarja a tesztet, ami teljesen hiteltelen
a tanárokból kevesebb van, de őket sem érdekli

onlajnok · http://www.onlajnok.com 2018.01.31. 21:47:28

@Gandosz: hát ez elég szomorú. Mondjuk a gyerek leszaromsága a szülők felelőssége elsősorban, de a tanároknál ez a hozzáállás erősen visszatetszővé teszi a mostanság jellemző 'nem-vagyunk-megbecsülve-pedig-elkötelezettek-vagyunk-a-hivatásunk-mellett' hangokat.