Három évtizedes Jubileumát ünnepli idén az Erasmus+ program, amelyben eddig már 9 millióan vettek részt. Tanárok, diákok folytattak külföldi tanulmányokat vagy végeztek önkéntes munkát európai és Európán kívüli országokban. Magyarország kereken 20 éve csatlakozott az Erasmus-országokhoz. Összegyűjtöttük, milyen eredményeket tud felmutatni a program, és bemutatjuk, melyek voltak az idei év legkiválóbb magyar Erasmus+ projektjei.
Vendéghallgatók, szakmai gyakorlat, önkéntesség
Az Erasmus+ program az Európai Unió egyik legsikeresebb kezdeményezése. 1987-ben indult felsőoktatási csereprogramként, 11 európai ország önkéntes együttműködéseként azzal a céllal, hogy a hallgatók belekóstolhassanak abba, milyen egy másik országban élni és tanulni. Így közvetetetten segíti a fiatalok munkába állását is, valamint erősíti az EU polgárainak aktív társadalmi szerepvállalását, az európai identitás erősödését, támogatja a társadalmi beilleszkedést és nemzetközi perspektívát nyújt a résztvevőknek. Kétszer akkora eséllyel szereznek állást az Erasmus+ programban résztvevők, mint a nemzetközi tapasztalatokkal nem rendelkező fiatalok.
A program fő profilja továbbra is a felsőoktatási hallgatók uniós tanulmányainak támogatása, de az indulása óta jelentősen kibővült. Mára a köznevelés, a szakképzés, a felnőtt tanulás és az ifjúsági programok terén is elindulhattak az együttműködések. Az önkéntességtől a szakmai gyakorlaton át a nemzetközi projektekig számos lehetőségből választhatunk.
Az elmúlt harminc évben több mint 9 millióan vettek részt az Erasmus programban, az Erasmus+ 2020-ig további 2 millió embernek kínál lehetőségeket Európában és az egész világon. Jelenleg a 2014 óta futó, 2020-ig tartó Erasmus+ programba lehet jelentkezni. Ebben az időszakban Magyarországról várhatóan 110.000 fő vehet részt a köznevelés, a szakképzés, a felnőtt tanulás, a felsőoktatás és az ifjúsági szektor területéről.
Magyarország 20 éve csatlakozott
Magyarország 1997 óta vesz részt az Erasmushoz kapcsolódó oktatási programokban, 1998-ban utazhattak ki az első Erasmus hallgatók, és a program koordinálását azóta is a Tempus Közalapítvány végzi. Hazánkból eddig több mint 227 ezren élhettek az Erasmus+ nyújtotta lehetőségekkel (közülük 60 ezer egyetemi és főiskolai hallgató).
Magyarország is egyre vonzóbb célponttá vált. Mostanra évente több mint 5000 külföldi Erasmus hallgató érkezik magyar felsőoktatási intézményekbe tanulni vagy különböző területeken szakmai gyakorlatot végezni. A legtöbben Németországból, Franciaországból és Törökországból érkeznek hozzánk, a legnagyobb számú vendéghallgatót az ELTE, a Corvinus és a BME fogadja.
A Tempus Közalapítvány adatai szerint évről évre egyre többen pályáznak a köznevelés, a szakképzés és a felnőtt tanulás szereplői közül is: 2016-ban több mint 14 ezer magyar résztvevője volt az Erasmus+ programnak az oktatási, képzési és ifjúsági területről. A legtöbben az Egyesült Királyságba, Németországba, Olaszországba és Spanyolországba utaztak.
Mit nyer az Erasmus-ösztöndíjas?
A külföldi tapasztalatról elsősorban a nyelvtudás megszerzése, elmélyítése, a munkaerőpiacon való könnyebb elhelyezkedés juthat eszünkbe, de közösségi szempontból is előnyt jelent. A visszajelzések alapján az európai iskolai projektekben részt vevő diákok 88%-ának fejlődtek a szociális készségei, az ifjúsági csereprogramok résztvevőinek pedig 80%-a gondolja úgy, hogy a jövőben nagyobb valószínűséggel vállal majd tevékeny szerepet a társadalom életében.
Az Erasmus+ generáció tagjai aktív állampolgárok. A mobilitási programok keretében külföldön tanulmányokat folytató főiskolások és egyetemisták 81%-a vett részt 2014-ben az európai parlamenti választásokon, míg ez az arány átlagosan 30% volt a fiatalok körében. Az Erasmus+ program öregdiákjainak 83%- a számol be arról, hogy a külföldön eltöltött időszak során kitágult a látóköre, és megtanulta „európai” szemmel látni a dolgokat.
Nívódíjat kaptak a legkiválóbb Erasmus+ projektek
„Egyszerű ötletek nagyszerű megvalósításáért” kaptak nívódíjat azok a magyar pályázók, akik az iskolai órákat színesebbé, pedagógusaikat és diákjaikat pedig motiváltabbá tették az Erasmus+ program támogatásával. A 2017-es Erasmus+ nívódíjakat a program 30. születésnapja alkalmából rendezett szakmai konferencián adták át május 30-án Budapesten.
Budapesti Nemzetközi Iskola és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
Híd a kultúrák között című mobilitási projektje
Pedagógusaik nyelvi és módszertani fejlesztésére pályáztak az Erasmus+ programban, de a megvalósított tevékenységeik túlmutatnak egy mobilitási projekt határain. Átalakították a pedagógiai programjukat, összehangolták az iskolában a brit és a magyar alaptantervet, és új tanmeneteket vezettek be. Mindeközben közelebb kerültek egymáshoz az intézményben dolgozó amerikai, indiai, ír és magyar kollégák: a közös munkának köszönhetően jobban megértik egymást mind a nyelv, a kultúra, mind pedig az iskolában alkalmazott tanítási módszerek tekintetében.
Fontos elem volt a projektben, hogy az egész tantestületet bevonták a tevékenységekbe. Nemcsak a külföldi továbbképzésen részt vett munkatársak osztották meg, amit tanultak a partnereiknél, hanem minden pedagógus bemutathatott egy-egy játékot vagy módszert, amit az óráin – akár évek óta – alkalmaz. Így az iskolában közös üggyé vált az a szemlélet, hogy érdemes megújulni és egymástól tanulni.
Pécsi Szakképzési Centrum Zipernowsky Károly Műszaki Szakgimnáziuma
Szakmai gyakorlat teljesítése a Höhere Technische Bundes Lehr- und Versuchsanstalt Bregenz iskolában című mobilitási projektje
Az iskola 22 éve működik együtt osztrák partnerével, és kölcsönösen biztosítanak szakmai gyakorlati lehetőséget gépész és elektronika-elektrotechnika szakmát tanuló diákoknak. A projekt koordinátora szerint azért nyerhettek nívódíjat, mert nem az Erasmus+ program célkitűzéseit próbálták meg adaptálni valamilyen ötletre, hanem az iskola céljai találkoztak a program elveivel.
A magyar diákok nemcsak az osztrák partner tanműhelyében végeztek gyakorlatot, hanem ipari termelőüzemekben is, és végig hangsúlyos elem volt a tanulók önállóságának biztosítása. Ezáltal olyan magas fokú precizitást és felelősségtudatot tanultak meg a diákok, ami a későbbi boldogulásuk szempontjából, illetve a munkaerőpiacon is hasznos lesz számukra. A sikeres külföldi képzések kiváló motivációs eszközt jelentenek az intézmény valamennyi tanulója számára, a projekt pedig olyan jó gyakorlatnak számít, ami jelentősen növeli az iskola presztízsét.
TREBAG Szellemi tulajdon- és Projektmenedzser Kft.
Vállalkozói készségek az agrárszektorban című partnerségi projektje
Magyar, cseh, spanyol és román partnerek együttműködésével, az Erasmus+ program támogatásával, online oktatójátékot (Agropoly) fejlesztettek ki az agrárszakképzésben tanuló 17-18 évesek számára. A szakközépiskolai tananyagra épülő játék nemcsak a tanulást segíti, hanem a diákok mezőgazdasági és vállalkozói ismereteinek fejlesztését is. Az Agropoly az elméleti tudásanyag mellett esettanulmányok, szimulációk és játékos feladatok által ismerteti meg a diákokat egy működő vállalkozás mindennapjaival. Ez a fajta tanulás nem hagyja lankadni a tanulók érdeklődését és motivációját, ugyanakkor lehetővé teszi a tananyag egyszerű és hatékony elsajátítását.
A játék készítői nem bízták a véletlenre a sikert: a diákok körében felmérést készítettek arról, hogy milyen módszerekkel szeretnek tanulni, majd pedagógusok, tanulók és szakemberek segítségével tesztelték az anyagot, hogy végül minden partnerországban alkalmazható, valóban hasznos eszközt hozzanak létre.
Pályázz!
Az Erasmus+ program a közneveléstől a felnőttkori tanulásig számos területen, és a lehető legkülönfélébb témákban nyújt lehetőséget a nemzetközi tapasztalatszerzésre. A pályázati lehetőségekről további információ a Tempus Közalapítvány honlapján található.
