Tízperc Iskolablog Érdekességek az oktatásról

Tarol az ELTE, kevés a külföldi

Felsőoktatási jelentkezési statisztikák II.

37862929_s.jpg

A felsőoktatási jelentkezési statisztikákról szóló első cikkünkben a képzések finanszírozási formája, illetve a tudományterületek szerinti megoszlása alapján vizsgáltuk a továbbtanulni vágyók szándékait, most a jelentkezések intézményi és demográfiai hátterét járjuk körül a Felvi.hu adatai alapján.

Az ELTE vezető pozíciója megingathatatlan

A korábbi évekhez hasonlóan, ebben az évben is az Eötvös Loránd Tudományegyetem vonzotta a legtöbb jelentkezőt, majd másfélszer annyian pályáztak ide, mint a második helyezett Debreceni Egyetemre. A dobogósok a tradicionálisan fontosnak számító, mondhatni patinás felsőoktatási intézmények lettek a jelentősebb egyetemi városainkból: a Debreceni Egyetem és a Szegedi Egyetem. Az élboly intézményei között a Budapesti Gazdasági Egyetem az egyetlen, amelyik nem rendelkezik több évtizedes hagyománnyal.

A 2017. felsőoktatási jelentkezések során első helyen megjelölt egyetemek rangsora (zárójelben a jelentkezők száma)

  1. Eötvös Loránd Tudományegyetem (12114)
  2. Debreceni Egyetem (8615)
  3. Szegedi Tudományegyetem (7507)
  4. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (6534)
  5. Pécsi Tudományegyetem (6227)
  6. Budapesti Corvinus Egyetem (5809)
  7. Budapesti Gazdasági Egyetem (5730)
  8. Széchenyi István Egyetem (4278)
  9. Semmelweis Egyetem (4136)
  10. Szent István Egyetem (3992)

Nem mindig a legnagyobbak a legnépszerűbbek

Ha az egyetemi karok népszerűségét vizsgáljuk a jelentkezők körében, már nem az ELTE van az első helyen, amiből látható, hogy az ELTE a sokszínű, szerteágazó szakterület-kínálatával vonzza a nagyszámú jelentkezőt. A legnépszerűbb kar a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságtudományi Kara, ez jól mutatja a frissen érettségizettek kedvenc karrier-orientációját. A listán nem csupán azok az egyetemek kaptak helyet, amelyek az intézményi rangsor elején állnak, vagyis egy-egy jobb képzés akkor is felkelti a hallgatók érdeklődését, ha nincs mögötte nagy, patinás intézményi háttér.

Az első helyes jelentkezések alapján legnépszerűbb karok 2017-ben (zárójelben a jelentkezők száma)

  1. Budapesti Corvinus Egyetem – Gazdaságtudományi Kar (4208)
  2. Eötvös Loránd Tudományegyetem – Bölcsészettudományi Kar (2425)
  3. Budapesti Gazdasági Egyetem – Pénzügyi és Számviteli Kar (2342)
  4. Semmelweis Egyetem – Egészségtudományi Kar (2245)
  5. Nemzeti Közszolgálati Egyetem – Rendészettudományi Kar (2086)
  6. Károli Gáspár Református Egyetem – Bölcsészettudományi Kar (1967)
  7. Budapesti Gazdasági Egyetem - Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar (1857)
  8. Szegedi Tudományegyetem – Természettudományi és Informatikai Kar (1691)
  9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – Villamosmérnöki és Informatikai Kar (1643)
  10. Eötvös Loránd Tudományegyetem – Pedagógiai és Pszichológiai Kar (1630)

Mi lesz, ha nagy lesz?

Tovább árnyalja a képet, ha az oktatás intézményi hátterétől megszabadítva vizsgáljuk a továbbtanulási szándékok tendenciáit. Azt, hogy mely szakmák a legvágyottabbak a karrierválasztó fiatalok között, az tudja megmutatni, ha az alapképzések összesített rangsorát vesszük át. Jól látható, hogy hiába szerepel az ELTE Bölcsészettudományi Kara a második helyen, a bölcsészeti tudományok külön-külön fel sem kerültek a legnépszerűbbek tízes listájára.

Az első helyes jelentkezések alapján legnépszerűbb alapképzések (zárójelben a jelentkezők száma)

  1. gazdálkodási és menedzsment (3827)
  2. mérnökinformatikus (3327)
  3. óvodapedagógus (3277)
  4. ápolás és betegellátás (3260)
  5. gépészmérnök (2656)
  6. pszichológia (2584)
  7. turizmus-vendéglátás (2369)
  8. gyógypedagógia (2259)
  9. kereskedelem és marketing (2233)
  10. programtervező informatikus (2207)

Egészen más a kép, ha az osztatlan mesterképzéseket is figyelembe vesszük. Itt a jelentkezők megfontoltabb döntés előtt állnak, hiszen nem csupán az elkövetkező három évre, hanem öt vagy több évre jelölik ki pályájukat, ezért ezeket a jelentkezéseket külön listán tartjuk számon.

Az első helyes jelentkezések alapján legnépszerűbb osztatlan mesterképzések (zárójelben a jelentkezők száma)

  1. jogász (3153)
  2. osztatlan tanári képzés (2974)
  3. általános orvos (2225)
  4. színművész (625)
  5. fogorvos (618)
  6. állatorvos (453)
  7. gyógyszerész (417)
  8. építészmérnök (352)
  9. államtudományi (301)
  10. grafikusművész (194)

Az alapképzés elvégzése után pályát választók preferencia-listája megint más megvilágításba helyezi a jelentkezések irányvonalait. Itt a tanárképzés a legnépszerűbb, bár erősen befolyásolja ezt a számot egy új, osztatlan, rövid ciklusú tanárképzési struktúra sikere.

Az első helyes jelentkezések alapján legnépszerűbb mesterképzések (zárójelben a jelentkezők száma)

  1. tanári (2491)
  2. vezetés, szervezés (796)
  3. pszichológia (719)
  4. marketing (478)
  5. pénzügy (458)
  6. emberi erőforrás tanácsadó (418)
  7. nemzetközi tanulmányok (399)
  8. vállalkozásfejlesztés (387)
  9. gépészmérnöki (382)
  10. kommunikáció- és médiatudomány (329)

Alig akad külföldi jelentkező

Előző összefoglalónkban áttekintettük a jelentkezők demográfiai összetételét az életkor és a nemek tekintetében. Most a lakóhely, illetve a származási ország szerint csoportosítjuk az egyetemet választókat.

Ami a belföldi eloszlást illeti, a Felvi.hu adatai regionális eloszlásban adják meg az adatokat. A legtöbben a Közép-Magyarországi régióból, a legkevesebben a Dél-Dunántúli régióból jelentkeztek egyetemre, ez megfelel a népesség megoszlásának. Három helyen látható jelentősebb eltérés a lakossági adatok és a jelentkezési adatok között: a Közép-Magyarországi régió népességi aránya a teljes lakossághoz képest 29,5%, mégis a felsőoktatásba jelentkezők 33%-a innen való; az Észak-Magyarországi régióban ezzel szemben több mint egy százalékkal nagyobb a népességi részarány mint a jelentkezési részarány (az előbbi 12,07%, az utóbbi 10,94%), és így van ez a Nyugat-Dunántúli régióban is (9,95% ill. 8,83%).

A jelentkezők megoszlása az állandó lakhelyük szerint (zárójelben a jelentkezők száma és aránya) [kapcsos zárójelben a régió népességének aránya az országoshoz képest]

  1. Közép-Magyarországi régió (33184, 33,42%) [29,47%]
  2. Észak-Alföld (15171, 15,28%) [14,9%]
  3. Dél-Alföld (12741, 12,83%) [13,16%]
  4. Észak-Magyarország (10858, 10,94%) [12,07%]
  5. Közép-Dunántúl (9978, 10,05%) [10,97%]
  6. Nyugat-Dunántúl (8765, 8,83%) [9,95%]
  7. Dél-Dunántúl (8584, 8,66%) [9,47%]

A jelentkezők bő két százaléka érkezett külföldről, de zömük szomszédos országból való, vagyis feltehetően magyar ajkú.

A nem magyarországi lakóhelyű jelentkezők megoszlása ország szerint (zárójelben a jelentkezők száma és aránya a nem magyarországi jelentkezők körében)

  1. Szerbia (769, 31%)
  2. Szlovákia (627, 25%)
  3. Románia (595, 24%)
  4. Ukrajna (332, 13%)
  5. Ausztria (36, 1%)
  6. Németország (27, 1%)
  7. Egyéb ország (127, 5%)

 

 

Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!
Kövessen bennünket a facebookon is!
Következõ témánk: Az iskolai lemorzsolódás

A bejegyzés trackback címe:

http://tizperciskola.blog.hu/api/trackback/id/tr4812825352

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.