Tízperc Iskolablog Érdekességek az oktatásról

Több mint gyerekmegőrző

A 3 éves kortól kötelező óvodáztatásról

48849378_s.jpg

Az óvoda az az intézmény, ahová 3 éves kortól az iskolaérettség eléréséig járnak a gyerekek. Magyarországon jó ideig az európai átlagnál több gyerek járt óvodába, azonban a nemzetközi trendek – a gyerekek számára egyre korábban előírt kötelező intézményesítés – hatására a 2010-es évekre az előnyből átlagos érték lett. A legtöbb óvodában május első hetében tartják a beiratkozást, ennek apropóján megnéztük, mi áll a nemzetközi trend mögött, és hogy áll most az európai mezőnyben Magyarország a 3 éves kortól kötelezővé tett óvodáztatással. A poszt végén a 3 éves kortól kötelezővé tett óvodára vonatkozó leggyakrabban feltett kérdésekre is válaszolunk.

A gyerekmegőrzésen túl: ezért fontos az óvoda

Korunk társadalmának alapja az információ és a tudás, melyek átadása az oktatási rendszer feladata.  A köznevelési intézmények – ha színvonalasan működnek – csökkentik a társadalmi különbségeket, az esélyegyenlőtlenséget. Ennek az összetett feladatnak az első lépcsőjét az óvoda adja: 3 és 6 éves kor között jelentősen fejlődnek azok a kompetenciák, amelyek a gyerekek későbbi iskolai teljesítményét, szocializációját, személyiségfejlődését megalapozzák.

Magyarországon általában a 3 éves kortól kötelező óvoda nyújtja az első családon kívüli szocializációs közeget. Az óvodában és a családban is nevelik, oktatják a gyerekeket, de eltérő formákban. Az óvodában a gyerekek állandó kapcsolatban vannak a korosztálybeli társaikkal, a megfelelő szociális, emocionális légkör megteremtése rendkívül fontos a kisgyermekkori nevelés és a későbbi fejlődés szempontjából is. A korai óvodáztatással nő az esélye annak, hogy időben felfedezzék, ha egy gyerek valamelyik területen lemaradt, és hogy már ekkor lépéseket tegyenek a későbbi tanulási nehézségek ellen a korai beavatkozásokkal. A hátrányok csökkentése mellett az előnyök szempontjából is fontos jelzéseket adhat az óvoda, így már ebben az életkorban megkezdődhet a tehetségek korai kibontakoztatása is. A hátrányok és a tehetségek felismerése, kiszűrése hozzájárul az eredményesebb iskolakezdéshez, és jelentős szerepe lehet abban, hogy a korai iskolaelhagyás arányait csökkenteni lehessen.

A színvonalas óvodai munka továbbá elősegíti a szülők, a kulturális értékek és hagyományok iránti tisztelet kifejlődését és az anyanyelv megfelelő elsajátítását is. Segíti a gyerekek beilleszkedését a társadalomba, jó alapokat adhat ahhoz, hogy normákat és etikai elveket tisztelő állampolgárrá váljanak.

Eltérő nemzetközi gyakorlatok

A kisgyermekkori nevelésre és gondozásra vonatkozó szakpolitikák nehezen összehasonlíthatók, az Európai Unión belül is számos különbséget mutatnak, ennek oka a tagállamok eltérő gazdasági–társadalmi sajátosságaiból fakad.

Az „Oktatás és Képzés 2020” program célértéke, hogy a 4 éves életkor és az iskolaköteles kor közötti korosztály 95%-a részesüljön óvodai ellátásban. A kisgyermekkori nevelésben és gondozásban részesülő gyerekek (4 évestől iskolakötelezettségig) átlagos aránya az Európai Unióban 2015-ben 94,3% volt, míg Magyarországon 94.7%.

A 2015/2016-os tanévben a 3-6 évesek részvételi aránya a köznevelésben Magyarországon 87% volt. (Ha pedig figyelembe vesszük a bölcsődékben gondozott 3. életévüket már betöltött gyerekeket és az általános iskolába beíratott 6 éves tanulókat is, a 3-6 évesek 97,6%-a részesül bölcsődei gondozásban, óvodai nevelésben vagy iskolai oktatásban.)

Magyarországon a 2015. szeptember 1-jétől bevezetett óvodakötelezettséggel kapcsolatosan tett intézkedéseket, amelyek a hátrányos helyzetű gyerekek részvételének és tanulmányi eredményeinek javítását is szolgálják, az Európai Bizottság pozitív példaként nevesíti ajánlásai között a 2016. évi országjelentésében.

Megfigyelhető azonban az a tendencia, hogy a tagállamok nagy része 3-5 éves kor között próbálja meg intézményesíteni a gyerekeket. Az EUROSTAT jelentése szerint a legtöbb országban a tankötelezettség nem a kisgyermekkori nevelés és gondozás szakaszával (magyarul az óvodával) kezdődik, hanem az alapfokú oktatás első szintjével (általában a gyermek 5-6 éves korától, a magyar rendszerre fordítva az általános iskola első osztályától).

Több olyan tagállam is van, ahol már az óvodás korúakra is kiterjed az oktatás-nevelésben való részvétel kötelező jellege. Ide sorolható Bulgária, Görögország, Ciprus, Lettország, Luxemburg, Lengyelország és Magyarország is. Abban viszont, hogy 3-4-5 vagy 6 éves kortól teszik-e kötelezővé az óvodát, ezen országok között is eltérő a gyakorlat.

Bár Hollandiában, Máltán és az Egyesült Királyságban az oktatásban való részvétel szintén négy-öt éves kortól kötelező, azonban ezekben az országokban a gyerekek egyből az alapfokú oktatási programokba kerülnek. (Szemléletesebben, de elnagyoltan fogalmazva: miniiskolások lesznek.)

Romániában is egyre több kisgyerek kerül be az oktató-nevelő rendszerbe, az arányuk növekedése annak köszönhető, hogy 2012-től bevezették a kötelező iskolai előkészítő évet, mely az összes gyerekre kötelező érvényű 5-től 6 éves korukig. A köznevelési, állami fenntartású intézményekben a kisgyermekkori nevelési szolgáltatás a gyermek három éves korától mindenki számára ingyenes, a részvétel azonban nem kötelező.

Kötelező óvoda számokban

A 2015/2016-os tanévben óvodai nevelésben részesülők száma 321 ezer fő volt (míg a férőhelyek száma 380 ezer volt). A 3 éves óvodások száma közel 6 ezerrel nőtt a 2014/2015-ös tanévhez képest, részarányuk pedig az óvodás gyermekek között 2 százalékponttal, 24%-ra emelkedett.

Az óvodai férőhely-kihasználtsági mutató (az óvodába beíratott gyermekek száma az óvodák férőhelyeinek százalékában) alapján férőhelyhiány országos szinten nem mutatkozott, az előző tanévhez hasonlóan 100 férőhelyre 85 gyermek jutott.  Csökkenő számban, de továbbra is előfordult, hogy helyi, települési szinten a mutató értéke meghaladta a 100-at. Az előző tanévhez hasonlóan országos átlagban egy óvodai csoportra 22, egy óvodapedagógusra 10 gyerek jutott.

A sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek aránya 2,5% volt az óvodások körében, 0,2 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Az érintett 8 ezer gyermek 81%-a integrált nevelésben részesült.

(Forrás: KSH)

Óvodával az esélyegyenlőségért

Magyarországon az óvodai ellátás ingyenes, és 2015. szeptember 1-jétől kezdve 3 éves kortól kötelező – korábban 5 éves kortól volt kötelező óvodába járatni a gyerekeket. A „szigorítás” hátterében részben az a nemzetközi tapasztalatokon is nyugvó felismerés áll, hogy a gyerekek későbbi iskolai előmenetelének kudarcai mérsékelhetők a korábbi óvodáztatással. A halmozottan hátrányos helyzetű családok gyerekei esetében ugyanis korábban az átlagosnál nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy egyáltalán nem, vagy a lehetségesnél később (5–6 éves korban) kezdenek óvodába járni. (Az EMMI 2014-ben kiadott Köznevelés-fejlesztési stratégiája szerint óvodába a 3-5 éves gyerekek közül országosan 88%, a roma gyerekek közül csak 42% járt.)

A PISA eredmények pedig azt jelezték, hogy a kisgyermekkori nevelésben töltött évek hozzájárultak a magasabb teljesítménypontok eléréséhez: egy kisgyermekkori nevelési év 10 teljesítménypont-növekményt idézett elő.

04_25.jpg

Hogyan segít az óvoda a családi háttérből fakadó különbségek kiegyensúlyozásában? Amikor egy gyerek óvodába kerül, az mindig szülői feladatokkal, szülői elkötelezettséggel is jár. A szülői elkötelezettség rendkívül fontos szerepet játszik a gyerekek korai fejlődésében, továbbá hatással van a gyerekek későbbi tanulási életútjára, sikerességére, társadalmi integrációjára. Az óvoda és a szülők szoros kapcsolata, rendszeres kommunikációja alapján egyértelműsíthetők azoknak a gyerekeknek a hiányosságai, fejlesztésre szoruló területei, akiknek kiegészítő támogatásra van szükségük. A problémák gyors felismerésével csökkenthető a hátrányos családi helyzetből adódó egyenlőtlenség, valamint a későbbi iskolai lemorzsolódás veszélye.

A szülők és az óvoda jó kapcsolata a fentiek mellett megkönnyíti az átmenetet az iskolai környezetbe. A szülők visszajelzései pedig segítik, hogy a kisgyermekkori nevelés és gondozás minőségi fejlesztésével a gyerekek igényeire reagáló intézkedéseket hozzanak.

Olvass tovább!

Az óvodai nevelés nemzetközi gyakorlatairól, feladatairól való további tájékozódáshoz javasoljuk a Változások az óvodarendszerben c. tanulmánykötetet.

Gyakori szülői kérdések a kötelező óvodáztatásról

Akármilyen előnyei is vannak a kötelező óvodának, a 3 éves korra leszállított óvodakötelezettségi kor számos kérdést felvet a szülőkben, akik a friss szabályozás miatti gyakorlatlanságból fakadóan sokszor érezhetik magukat tanácstalannak. Összeszedtük a leggyakoribb szülői dilemmákat, és igyekeztünk válaszolni rájuk.

Mit tehetek, ha a gyerekemnek jobb lenne otthon maradnia 3-4 évesen?

Természetesen, ahogyan vannak olyan gyerekek, akik 6 évesen még nem iskolaérettek, úgy vannak olyanok is, akik 3 évesen még nem óvodaérettek. Számukra felmentést a jegyző – az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó – adhat, a szülőnek pedig a felvételi kérelem idejében tájékoztatnia kell erről az óvoda vezetőjét.

A szülői kérelem mérlegelése eredményeként a gyerek legkésőbb annak az évnek az augusztus 31. napjáig menthető fel a napi négy órában előírt óvodakötelezettség teljesítése alól, amelyben (december 31-éig) az ötödik életévét betölti.

Ha még nem szobatiszta a 3 évesem, az óvoda elutasíthatja a felvételét?

Korábban az óvodakötelezettségi kor betöltése előtt az intézmények valóban hivatkozhattak arra, hogy azokat a gyerekeket veszik fel, akik szobatiszták – mivel az óvodákban általában sem a tárgyi, sem a személyi feltételek nem adottak a szobatisztaságra neveléshez. Ez azonban a 3 éves kortól kötelező óvodáztatással jóval bonyolultabb kérdés, hiszen ebben az életkorban az eltérő fejlődési sajátosságok miatt sok gyerek nem szobatiszta még. A szülő a szobatisztaság hiányára hivatkozva – ha ezt védőnői egyetértés is alátámasztja – jogosan kérheti, hogy 3 éves gyereke számára felmentést adjanak a kötelező óvodáztatás alól. Az óvoda azonban a szobatisztaság hiányára hivatkozva – a szabályozás szerint – nem utasíthatja vissza a gyerek felvételét.

Otthon vagyok a kistesóval, erre hivatkozva kaphat felmentést az óvodáztatás alól a 3-4 éves gyerekem?

Önmagában az a tény, hogy egy szülő GYED-en van kisebb gyerekével, nem elegendő a felmentéshez. A törvény szerint a GYED-en, GYES-en lévő szülő azért tartózkodik otthon, mert ellátást nyújt 3 év alatti gyerekének annak érdekében, hogy egészséges, harmonikus fejlődése, testi, szellemi, erkölcsi gyarapodása kiteljesedjen. Ez a jogállás nem keverhető össze a gyerek három éves korától törvényben biztosított óvodai jogaival. Ugyanígy az sem jogszerű, ha az óvodai ellátás napi idejét a fenntartó vagy az intézmény vezetője arra hivatkozva korlátozza, hogy a szülő otthon van a kisebb gyereke miatt, vagy bármilyen más ok miatt (pl. fizetés nélküli szabadság, munkanélküliség).

Igaz, hogy a gyerekemet férőhelyhiányra hivatkozva iskolába küldhetik akkor is, ha még nem iskolaérett?

Hallani olyan történeteket, melyek szerint a 3 éves kortól kötelezővé tett óvodáztatás miatt néhány helyen úgy próbálták meg megoldani a férőhelyhiányt, hogy azokat a gyerekeket is iskolába küldték, akik még nem voltak iskolaérettek. Hogy városi legendáról vagy tényekről van-e szó, nehéz eldönteni, egy azonban biztosan kijelenthető: az iskolaérettség megállapításának szabályai erre nem adnak felhatalmazást, egy ilyen eljárás törvénytelen lenne.

Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!
Kövessen bennünket a facebookon is!
Következő témánk: A felsőoktatási felvételi számokban

A bejegyzés trackback címe:

http://tizperciskola.blog.hu/api/trackback/id/tr2212463989

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

fumerin 2017.05.02. 16:54:05

Összecsapott és hiányos tájékoztatás. Ennél sokkal árnyaltabb a témakör.