Tízperc Iskolablog Érdekességek az oktatásról

Magas fizetést vagy a kedvenc tantárgyat válasszuk?

Középiskola után: a szakválasztásról

44482751_s.jpg

Nincs már egy hónap sem február 15-ig, addig lehet jelentkezni a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre. Korábban írtunk már arról, hogy kizárólag online adható be a jelentkezés, és hogyan kerülhetők el a leggyakoribb hibák. Most a szakválasztáshoz ajánlunk szempontokat. Szakképzés vagy felsőoktatás? – erre a kérdésre is kitérünk.

A legnépszerűbb szakok

Bár a rangsorok önmagukban meglepően keveset mondanak, és gyakran téves következtetéseket lehet levonni belőlük, mindenképpen érdekesek. A szakválasztás kapcsán két nagy rangsort mutatunk meg 2016-ból: azokat az alapszakokat, ahová a legtöbben jelentkeztek, és azokat az alapszakokat, ahová a legtöbb hallgatót vették fel végül.

Minden évben elkészíti a felsőoktatási jelentkezések statisztikáját a Felvi. A legnépszerűbb alapképzések 2016-ban (az első helyes jelentkezések száma alapján) a következők voltak:

1. gazdálkodási és menedzsment (3879)
2. óvodapedagógus (3145)
3. mérnökinformatikus (3045)
4. gépészmérnök (2974)
5. ápolás és betegellátás (2884)
6. pszichológia (2847)
7. turizmus-vendéglátás (2639)
8. kereskedelem és marketing (2431)
9. pénzügy és számvitel (2101)
10. csecsemő- és kisgyermeknevelő (2047)

Bár nem került a legnépszerűbbek közé, 2016-ban a legtöbb hallgatót felvett alap-, valamint osztatlan szakok listáján a jogász szak végzett az élen 2435 fővel. A felvettek létszáma szerint számított top10-ben mindhárom informatikai képzési területhez tartozó szakot megtaláljuk.

A legnagyobb alap- és osztatlan szakok a felvett hallgatók száma szerint:

1. jogász (2435)
2. gazdálkodási és menedzsment (1737)
3. gépészmérnöki (1734)
4. mérnökinformatikus (1545)
5. programtervező informatikus (1422)
6. kereskedelem és marketing (1169)
7. általános orvos (1022)
8. óvodapedagógus (1019)
9. csecsemő- és kisgyermeknevelő (976)
10. gazdaságinformatikus (913)

A legnépszerűbb és legnagyobb alapszakok toplistájában vegyesen vannak hiányszakmák és jól fizetett szakmák. Tízből négy cég szerint a gépészmérnökökből lesz a legnagyobb hiány 2017-ig a magyar gazdaságban, míg minden harmadik vállalat villamosmérnök-hiányt prognosztizál, akiket a jármű- és közlekedésmérnökök követnek – derül ki a HVG HR Center 2015. évi kutatásából. Egy másik felmérés szerint az informatika, a pénzügy, a minőségbiztosítás és a mérnöki területen végzett szakemberekre vadásznak leginkább a munkaadók. Ezenkívül Magyarországon több orvosi hiányszakma is fellelhető, például sebész, pszichiáter, radiológus, orvosi mikrobiológiai szakorvos, igazságügyi orvosszakértő.

Mi leszel, ha nagy leszel?

A fenti elemzések támpontot adhatnak ugyan, de nem befolyásolhatják kizárólagosan a személyes döntést. A diákok szempontjából a legfontosabb ugyanis az, hogy a választás az érdeklődésen és a képességeken alapuljon. Sokan esnek abba a hibába, hogy a kedvenc tanáruk területét választják, vagy azt a tantárgyat, amiből jó jegyeik vannak, esetleg amiről azt hallották, hogy „jól fizet”. Azt a kérdést is érdemes azonban megvizsgálni a jelentkezőknek, hogy éreznek-e elhivatottságot a választott szak iránt. Ez persze nagyon nehéz, különösen, ha a frissen érettségizőkre gondolunk, mégis hasznos lehet átgondolni, hogy el tudják-e képzelni magukat hosszú távon is a választott területen.

Fontos, praktikus szempont a szakok listájának véglegesítése előtt, hogy a választott szakokon kell-e emelt szintű érettségit tenni (és miből), vihetők-e pluszpontok, van-e bármilyen speciális feltétele a jelentkezésnek. Érdemes átgondolni továbbá azt is, mit kínál az adott szak, milyen követelményeknek kell majd megfelelnünk, megvannak-e ehhez a szükséges kompetenciáink, és milyen tudásra tehetünk szert a képzés elvégzésével.

Érettségi után: háromfelé indulhatsz

Az érettségi megszerzése után három továbbtanulási utat választhatunk: a szakképzést, a felsőoktatási szakképzést, a felsőoktatás alapképzését/osztatlan képzését. A felsőoktatási szakképzés 4 féléves, és 120 kreditet kell teljesíteni. Az alapképzéseken általában 6 + 1 félév (utóbbi a szakmai gyakorlat) alatt lehet diplomát szerezni, és ez idő alatt 180 + 30 kreditre kell szert tenni. (Néhány képzés esetében 8 félév a tanulmányi idő, ilyenkor 240 kredit szerezhető.) Az alapszak elvégzése után lehet jelentkezni a 4 féléves mesterszakokra (ezek 120 kreditesek). Bizonyos szakok eleve osztatlan képzés keretében végezhetők el, ez esetben 10–12 félév alatt 300–360 kredit szerezhető meg.

A #felvételi című kézikönyv tíz-tíz érvet gyűjtött össze a szakképzés, a felsőoktatási szakképzés és az alapképzés mellett.  Az öt-öt legerősebb érvet itt is közzétesszük, a többiért lapozzátok fel a #felvételi I.1-es fejezetét!

A felsőoktatási alapképzés (BA , BSc) melletti érvek

1. A felsőfokú diplomával rendelkezők között a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta.
2. Számos szakma csak diplomával végezhető.
3. A diplomával rendelkezők esetében a legmagasabb az átlagfizetés.
4. A diploma megszerzéséig olyan sok tudásra és képességre tesz szert az ember, amely nagyobb lehetőséget ad neki a szükséges pályamódosításokra, a változó körülményekhez való adaptációra.
5. A felsőoktatásban megszerzett tudás a leendő gyermekeid otthoni tanításában, iskolarendszerben való eligazodásában is komoly segítséget fog nyújtani. 

A felsőoktatási szakképzés melletti érvek

1. Nappali és levelező formában felsőoktatási szakképzést kizárólag egyetemek és főiskolák indíthatnak, ezáltal magasabb a színvonala és társadalmi elismertsége.
2. Diplomát ugyan nem ad, de felsőfokú szakképzettséget igazoló oklevél jár a sikeres záróvizsga után.
3. Ugyanazon szakterületen való továbbtanulás esetén a megszerzett kreditek 75%-át beszámolják az alapképzési szakba – így esetenként hamarabb juthatsz diplomához, mint akik érettségi után kezdik meg a tanulmányaikat.
4. Ha nem sikerült jól az érettségid, vagy nem szereztél emelt szintűt, akkor is mehetsz felsőoktatási szakképzésre, mert alacsonyabbak a ponthatárok.
5. A felsőoktatási szakképzés után lehetőség van az alapszakon történő továbbtanulásra. A kreditelismerés miatt a diplomaszerzés így csak másfél év, így összességében 1-2 szemeszterrel kell többet tanulnod, mint akik egyenesen BA- vagy BSc-szakra mentek.  

A szakképzés mellett szóló érvek

1. Érettségi után az állam két további szakképzettség megszerzését finanszírozza, így szakközépiskolában akár két további szakmát is szerezhetsz.
2. Rövidebb idejűek a képzések, akár 1-2 évesek is lehetnek, így hamarabb juthatsz a munkaerőpiacra és kereshetsz pénzt.
3. Sok szakmában komoly munkaerőhiány van, így ezeken a területeken biztos álláshoz lehet jutni.
4. Könnyebb vállalkozást indítani biztos szakmával a kézben, így, ha van erre készséged, hamarosan kis céged is lehet.
5. A felvételihez nem kell sem nyelvvizsga, sem komoly tanulmányi eredmények, elég az érettségi.

Jól fizet – de minden diploma jól fizet

A Fizetesek.hu weblap kutatásai alapján az elmúlt egy év során a pályakezdők havi átlagbére bruttó 160 ezer forint volt. A végzettség szerinti összehasonlítás alapján kapott adatok elgondolkodtatóak: az általános iskolát végzettek átlagosan havi 118 ezer forint kezdő fizetésre számíthatnak. A szakközépiskolát végzettek érettségi nélkül 112 ezer, az érettségizettek átlagosan 128 ezer forintra számíthatnak az első évben. Az OKJ képzést végzett pályakezdők átlagosan havi 140 ezer forintot keresnek. A diplomák bérben kifejezésre jutó értéke a fenti adatokhoz képest: az alapképzési (BA, BSc) végzettséggel rendelkezők átlagosan 181 ezer forintot, a mester (MA, MSc) végzettséggel rendelkezők 209 ezer forintot, a posztgraduális végzettséget (PhD, szakirányú továbbképzés) szerzett pályakezdők 424 ezer forintot keresnek átlagosan a végzettség megszerzését követő első évben.

A diploma értéke a munkaerőpiacon magas. Persze jelentős különbségek a diplomás bérek körében is kimutathatók, mutatjuk, melyek a jelenleg legjobban fizető szakmák:

01_16.jpg

kisborito.jpgMég nem késő döntést hoznod vagy változtatnod! Ha úgy érzed, bizonytalan vagy, merre indulj, töltsd ki a #felvételi önismereti kérdéssorát, amely segíthet megtalálni a számodra ideális képzést!
Sok más segítséget találhatsz a #felvételi című kiadványban. A kézikönyvben összegyűjtötték a felvételéi eljárás legfontosabb tudnivalóit is, sok linkkel, példával, így a jelentkezések hitelesítéséről, a külföldi továbbtanulásról is olvashatsz.

 

Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!
Kövessen bennünket a facebookon is!
Következő témánk: Hová jelentkezzem? Az intézményválasztásról

 

Fogalomtár

 

Szakképzés: Valamely munkakör vagy foglalkozás betöltéséhez szükséges tudást, képességet és készséget fejlesztő képzés. Lehet iskolai rendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzés is. Az állam által elismert szakképesítések listáját az Országos Képzési Jegyzék tartalmazza. 

Felsőoktatási szakképzés: A felsőoktatási intézmények által folytatott, felsőfokú szakképzettséget adó szakképzés, mely azonban újabb végzettségi szintet nem ad. Felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szakképzettséget tanúsító oklevelet lehet szerezni. A felsőoktatási szakképzés besorolási alapszakján való továbbtanulás esetén a felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott kreditek 75 százalékát el kell ismerni, ez egy 120 kredites felsőoktatási szakképzés esetében azt jelenti, hogy a továbbtanulásnak megfelelő alapképzési szakon 90 kreditet be kell számítani. Felsőoktatási szakképzésben eredményes felvételi eljárást követően vagy a besorolási szakon folytatott, be nem fejezett tanulmányok beszámításával kezdhetők meg, illetve folytathatók tanulmányok. 

Felsőoktatási alapképzés: Az első képzési ciklus az alapképzés (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA: Bachelor of Arts, BSc: Bachelor of Sciences), mely alapképzési szaktól függően 6–8 féléves. Az alapképzés csak egyszakos, az oklevél megszerzésével alapfokozat és egy, az adott szaknak megfelelő szakképzettség szerezhető. Az alapfokozatot nyújtó első képzési ciklus a munkaerőpiacon hasznosítható szakmai ismereteket ad, az elhelyezkedéshez jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít, egyúttal megfelelő elméleti alapozást is nyújt az adott szakterületen a tanulmányok folytatásához, a mesterfokozat megszerzéséhez. Az adott alapképzési szak képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni a képzés elvégzésével, milyen személyi kompetenciák szükségesek a követelmények sikeres teljesítéséhez, a hallgató milyen szakmai ismeretekre tehet szert, továbbá milyen nyelvvizsga szükséges az oklevél megszerzéséhez, a mesterképzésen való továbbtanuláshoz.

A bejegyzés trackback címe:

http://tizperciskola.blog.hu/api/trackback/id/tr4512136493

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Novák Aircraft Ferencné 2017.01.19. 23:37:43

Fölösleges ennyi diplomás. Tisztességesen dolgozó szakmunkásokra van szükség.

Jakab.gipsz 2017.01.20. 00:15:02

@Novák Aircraft Ferencné:
Így igaz ezt sok okoskodó politológus át kell képezni, (átnevelő táborokba?) szakmunkásnak és lesz melós, továbbá a média szakos hallgatókat a tanáraikkal egyetembe, túl sokan a dumálásból és a kritikai észrevételezésből akarnak megélni.
Hibát találni minden hülye tud, ámde kijavítani úgy, hogy az ne ismétlődhessen meg, na azt kicsit nehezebb.

Drednaught 2017.01.20. 03:11:35

@Novák Aircraft Ferencné: Az egy dolog, hogy ön szerint mire van szükség, de vajon meg is volnának fizetve?
Ha nem, akkor a helyes stratégia számukra igenis a diploma és azon belül is a keresett diploma megszerzése.
Az ön szempontjából persze az volna a jó, ha ugyanazért a pénzért ügyesebben tennék le a csempét és jobban javítanák meg a kazánt, de ez kizárólag az ön érdeke, nem pedig az övék.
A statisztikák alapján egyszerűen jobb életre számíthatnak még most is, ha inkább informatikusnak mennek, mint kőművesnek vagy fűtésszerelőnek.
Amúgy meg itt a lehetőség, alapítson egy céget, ami valóban minőségi szakikat ígér az ügyfeleknek és fizesse meg azokat a jó szakembereket. Ha ad nekik 500-es fizetést, biztosan boldogan dolgoznak magának és végeznek minőségi munkát, de kérdés, hogy majd a nyolcszoros áron adott szolgáltatásai versenyképesek lennének-e?
Vagy másképp nézve, ön kifizetne nyolcszoros árat egy csempézésért, fűtésszerelésért?
Hát erről van szó.

Dzsontra Volta 2017.01.20. 06:35:11

@Drednaught: Azért még annyit hozzátennék, hogy van különbség diploma és diploma közt is, de alapvetően már ott tartunk, hogy szinte már a büfészakos bölcsészekből is hiány van a munkaerőpiacon. Ráadásul a közutálatnak örvendő informatikusokból (gyakorlatilag senki sem érti, hogy mit csinálunk, ezért hülyének néznek és irreálisnak tartják a fizetésünket) olyan szinten van hiány, hogy nagyon kevés projektet tudok mostanában, aminél egyáltalán esély lenne, hogy az eredetileg kitűzött lezárást tartani lehetne.

MaxVal BircaMan alszerkesztőhelyettes · http://www.bircahang.org 2017.01.20. 07:42:01

Nincs kapcsolat a szakma és a magas fizetés között.

A magas fizetéshez liberális világnézet kell. Ez a legfontosabb.

bontottcsirke 2017.01.20. 08:16:02

@Jakab.gipsz: Így van fúrjon-faragjon-krampácsoljon az egész ország. Esetleg ha valami modern dologra lesz szükség megint kimegyünk Bécsbe Wartburggal oszt mögvesszük!

gyongyi70 2017.01.20. 08:27:30

@Drednaught: tökéletesen összefoglaltad a lényeget :-)

metal · http://electric.blog.hu 2017.01.20. 09:37:28

Szerencsére eljutottunk már oda, hogy nem a kommunikáció... és egyéb büfé ruhatár szakok a legnépszerűbbek:)

room_101 2017.01.20. 09:56:50

@MaxVal BircaMan ELEMZŐ:
Hmm, balliba közmunkásnak többet adnának. Erről még nem hallottam.

Novák Aircraft Ferencné 2017.01.20. 10:34:05

@Drednaught: Sok diplomás olyan munkát végez, amit egy középiskolai végzettséggel is lehetne csinálni. 5 évet eltöltenek mindenféle fölösleges hülyeséget magolva a feduzzasztott, öncélú felsőoktatásban.
Drasztikusan le ellene csökkenteni a felsőoktatásban tanulók létszámát, és tényleg csak a legjobbakat felvenni, őket viszont jó színvonalú ingyenes oktatásban kellene részesíteni.

Novák Aircraft Ferencné 2017.01.20. 10:41:18

@Drednaught: Nem azt mondtam, hogy nem kell egyáltalán felsőoktatás, de nem ilyen méretekben, mint ahogy még most is működik. ( Bár az utóbbi években azért sikerült alaposan csökenteni a létszámokat.)
Komolyan mintha természetes lenne, hogy bárki a hármas alá középiskolai bizonyítványával egyetemre menjen. Miért?
Aki pedig valamilyen szakmában gondolkodna azt lenézi a sok félművelt, ilyen -olyan foxi maxi felsőoktatási képzésre felvett nullinger. ( Ami nem ritkán borsos tandíjba kerül, de majd anyuék fizetik..)

Drednaught 2017.01.20. 12:29:45

@Novák Aircraft Ferencné: Szerintem ön ezt rosszul látja. Két diplomám van(közgazdász és mérnök-informatikus), de a mai napig szívesebben foglalkoznék fémforgácsolással vagy fűszernövények termesztésével, de soha nem fogok ezzel foglalkozni, mert a töredékét keresném annak, amit most keresek.
Ha egy mai gyerek elgondolkodik azon, hogy mit dolgozzon és arra jut, hogy ő szeret emberekkel törődni, ezért nővérképzőbe megy, esetleg tanítani szeretné a gyerekeket és ezért tanítóképzőbe iratkozna, akkor vegye tudomásul, hogy szarul lesz fizetve egész életében, mert a fizetése nem korrelál az adott szakma becsületével, nemességével,stb.
A fizetéseket a piac diktálja két dolog mentén: mekkora hasznot tudsz hozni a munkáddal és hányan tudják azt utánad csinálni. Ha bejön az országba egy nyugati cég, létrehoz egy SSC-t, akkor azt kizárólag azért teszi, mert máshol ugyanez drágább lenne neki, vagy olcsóbb, de instabilabb környezetben(ami hosszabb távon megint drágulást jelent).
Tudomásul kell venni, hogy(többé-kevésbé) jól vagyunk beárazva, hiába érezzük kevésnek, ami van.

Önnel ellentétben én épp az oktatás kiszélesítését látnám jónak, pl. a cégek bevonását az oktatásba és annak finanszírozásába, kötelező gyakornoki programokat, ingyenes továbbképzést, cégek által keresett tanfolyamok ingyenes elérését(Prince2, ITIL,stb.), programozást, tárgyalástechnikát, üzleti levelezést, projektmenedzsmentet(gyakorlati!), alkalmazásokat, autóvezetést,stb. kötelezően oktatnám, mert ezek ma azok, amik kellenek a cégeknek és nem pedig a történelemtudás, a magyar irodalom, a kislabdadobás vagy a rajz.
Svájcban érdekes módon működik, hogy nem diplomásokat foglalkoztatnak a cégek, csak be kellett őket vonni(elvégre ők jelentik a keresletet).

Persze, össze kéne hangolni, hogy mely területekre fog kelleni és hány ember és célirányosan indítani a képzéseket, de ez csak akkor működik, ha nem lesz meg a fizetésbeli előnye egy random diplomának a szakmával szemben, márpedig van, nem is kicsi.
Hiába írják ki, hogy PR-osból elég lesz 300 fő, nővérből 6000 kéne, ha a PR-os átlagosan négyszer annyit visz haza. Nem logikus azt várni, hogy majd tömegével jelentkeznek nővérnek 100 rongyos havi fizetésért az emberek, pedig ennyi jut rá, nem több.
A szakmákat mestereknél lehet eltanulni és megfelelő eszközökkel. Az eszköz pénzbe kerül, a mesterek motiválása ugyancsak. Ki fizeti ezt ki? Vagy ön szerint az emberek boldogan fizetnének 15% SZJA helyett 35 vagy 55%-ot? (most hagyjuk a demagóg szövegeket a felesleges stadionépítésekről, korrupt politikusokról, urambátyám osztogatásokról. Elméletben a világ összes pénzét ki lehetne sajtolni a rendszerből bürokrácia, politikai holdudvarok és a korrupció felszámolásával, de ezt még valamiért egyetlen ország sem tudta véghezvinni...)

Akármerre nézünk, hatalmas befektetést igényelne a rendszer megváltoztatása és még akkor is több kormányciklus után lenne csak némi eredménye. Ne legyenek illúziói, senki nem fog ilyen léptékű változásba belefogni, így viszont marad a diploma, mint a legtöbbel kecsegtető egyéni(!) stratégia. A fűszernövényeket pedig megveszem mástól...

Zephyrous 2017.01.20. 14:42:02

@metal: Tévedsz, így is tele van büfészakkal a top10, amire főleg nők jelentkeznek, mert csak így képesek könnyű diplomát szerezni: óvodapedagógus, pszichológia, turizmus-vendéglátás, csecsemő- és kisgyermeknevelő. Tisztelet a kivételeknek!

metal · http://electric.blog.hu 2017.01.20. 14:57:03

@Zephyrous: De azért a kommunikáció és médiatudomány, mint number1 csak kikerült az első tízből. Amúgy eddig se értettem, hogy aki ezt a csodálatos szakot választotta, az mire számított? Mert az óvodapedagógus azért elég egyértelmű, de médiatudomány?

Novák Aircraft Ferencné 2017.01.20. 19:18:29

@Drednaught: Csak az a gond, hogy a mesterségesen felduzzasztott felsőoktatásban közel sem mindenki keresi meg a vágyott álomfizetéseket.
Rengetegen eleve nem is azzal foglalkoznak amit tanultak, sőt sokan el sem végzik.
Valóban van néhány szak, amely hiányszakmákra képez , nem ezekel van a gondom. Mérnök kell, informatikus kell orvos kell. De van rengeteg felesleges szak túl sok férőhellyel, amik olyanokat képeznek, akik a büdös életben nem fognak foglalkozmni azzal, amit tanultak. Ezzel szemben pedig a szakmunkás szférában munkaerőhiány van, mert nem menő szakmunkásnak tanulni, "Inkább beiratkozom töri-kommunikációra ott nem kell úgyse nagyon tanulni. Oszt majd halászok a zavarosban, és talán valaki majd benyom valahová, ahova diploma kell" ( Persze nem a tudásra van szükség, ami egyébként sincs meg, csak a papiros).
Na ezt a tempót kell visszavágni a szakmunkásképzés erősítésével, a fizetések javításával, és bizonyos egyetemi -főiskolai szakok leépítésével visszaszorításával.

Novák Aircraft Ferencné 2017.01.20. 19:23:40

@Jakab.gipsz: No igen, a politológós az külön állatfajta. Persze sokan ráfáznak közülük, hisz csak a csókosoknak jut rendszeres szereplési lehetőség és ezzel járó pénz, a többiek meg mehetnek irodai rabszolgának, ahelyett hogy kitanultak volna fiatalabb korukban valami tisztességes szakmát.

Drednaught 2017.01.20. 19:50:25

@Novák Aircraft Ferencné: Nem, nem az álomfizetést keresik meg, de mégis többet kapnak, mint amit a vágyott, de a piac által meg nem fizetett szakmában kapnának és ez a lényeg.
Annyira nagyon sok felesleges szak nincsen amúgy, főleg azért, mert nemigen lehet minden pozícióhoz egy diszkrét végzettséget rendelni, sok esetben elég "a diploma" megléte.
Egy vállalatirányítási rendszerben való elboldoguláshoz nem kell sem informatikusnak lenni, sem angol szakon végezni, mert egy agrármérnök, egy marketing szakos vagy egy nemzetközi kapcsolatok szakon végzett is meg tudja tanulni a felhasználói szintű kezelését, csak beszéljen angolul. Persze még a diploma sem kell hozzá, sőt le lehet szorítani 8 általánosra(é nyelvtudásra) az igényelt tudásszintet, de, és ez nagyon fontos, nem egy egzakt tevékenység-sorozatra veszik fel az embereket, hanem igénylik azok tanulási, adaptációs képességét, azt a készséget, hogy jól tud szocializálódni, hogy átveszi a céges munkakultúrát, szaknyelvet,stb.
Egyszerűen az a helyzet, hogy egy diplomás nagyobb valószínűséggel tanulja meg a vállalatirányítási rendszert és illeszkedik be, mint egy 8 általánost végzett cigány, aki talán kicsit beszél angolul is.
A cégek egyéni stratégiája az kell legyen, hogy az adott áron elérhető legjobbat vegye fel, még ha ezzel annak a ki nem használt tudása addig parkol. Ez sem ideális, de logikus és jogos a részükről.
A cégek úgy maximalizálják az esélyüket, hogy minél magasabban képzett embereket vesznek fel oda is, ahol ezt nem feltétlenül igényli a munka.

Csak megjegyzésnek írom be, de akkor is jogos: ha a cég a szokásos munkára a meglévő csoportjába nem egy diplomást vesz fel a diplomásai közé, az bizony bérfeszültséget szít. Az új dolgozó, ha kevesebbet kap ugyanazért a munkáért, jogosan háborodik fel. A régi dolgozó, ha az új jövevény kap ugyanannyit, mint ő, akkor neki hol érte meg többet tanulni, jobb jegyeket szerezni, magasabban kvalifikálnia magát? Ő sok évig tanult és nem kevés pénzébe került ez(azt is számítsa bele, hogy ha 18 évesen elment volna dolgozni, mint a másik, akkor már 5-6 évvel több keresete is lehetne, talán előrébb is tartana anyagilag...)

Amit mond a fizetések "javításáról", egyszerűen demagóg.
A fizetéseket nem valami gonosz ürgebőrbe varrt-Bilderberg-gyíkember csoport tartja alacsonyan, hanem mi magunk. No nem közvetlenül, de mi is a jogos és logikus stratégiák által: annyit fizetünk a termékekért és szolgáltatásokért, amennyit feltétlenül muszáj.
Ön is megtehetné, hogy a protekcionizmus jegyében a sarki ÁBC-ben Margitkánál veszi meg a mosóport,kenyeret és ásványvizet, nem pedig a gonosz, imperialista, kizsákmányoló Tescoban meg Auchanban 30%-kal olcsóbban, de nem teszi és én sem.
A globalizáció hozadéka, hogy olcsóbban jutunk jobb termékekhez, ami jó, ha vevők vagyunk, egyúttal sokkal jobban kell küzdenünk a piacon és kisebb haszonért, ha szolgáltatunk, termelünk, ez pedig rossz.
Nem nagyon tudom, hogy hogyan képzeli a fizetések javítását, hisz ezeket a piacgazdaság kategóriái automatikusan irányítják.
Esetleg kommunizmusra gondolt központi árképzéssel, tervgazdálkodással?
Hogy szándékozik motiválni azokat, akik egy szakmában kimagaslóan teljesítenek, de mégis a rájuk kényszerített áron kénytelenek dolgozni?

Jelenleg ott tartunk, hogy ha ön extra adót vállalna be a szakmunkásképzés felfuttatásáért, akkor az első pár hullámban végzők azonnal indulnának majd külföldre, hisz ott is ugyanebből van hiány és egyszerűen többet kapnak ugyanazért a munkáért.
Az ön pénze már elment, nekik már jó, de az ön csempéje továbbra is csálé.

Novák Aircraft Ferencné 2017.01.20. 20:20:30

@Drednaught: A gombhoz tetszik varrni a kabátot.Azért kapnak többet-állítólag- mert rossz a rendszer, és ezért van munkaerőhiány a szakmunkások között. ( Egyébként minden átlag csalóka. Amilyen diplomás fizetések röpködnek egyes hírekben azon jó mosolyog a kórházi szakgyógyszerész sógornőm, vagy a kormányhivatalban dolgozó jogász unokatestvérem.) Az átlagot erősen felhúzzák bizonyos szakmák. A lurkó meg csak annyit lát hogyhát kérem diplomával többet kereshetek. Persze , csak nem akármilyen diplomával. ( Pl. egy művelődésszervezői diplomával akkor lehet jól keresni, ha valakinek van kapcsolata- családi vagy baráti-és benyomják mondjuk művelődési ház igazgatónak, vagy valami más zsíros állásba, de ez a többségnek nem adatik meg) Amelyik szakkal valóban jól lehet keresni a későbbiekben, ott bizony kemény tanulás van, és sokan kihullanak.A másik torzító hatás pl. az is lehet, hogy a szakmunkás képesítéssel rendelezők egy része egyéni szolgáltatóként dolgozik, és hát a számlaadás csak mérsékelten dívik.

"Nem nagyon tudom, hogy hogyan képzeli a fizetések javítását,"

Adókedvezmény szakmunkás minimálbér..

"Jelenleg ott tartunk, hogy ha ön extra adót vállalna be a szakmunkásképzés felfuttatásáért, akkor az első pár hullámban végzők azonnal indulnának majd külföldre"

Akárcsak az orvosok.

A lényeg ez hogy több gyerek akarjon szakmunkássá válni, mert komoly hiány van belőlük. Sokan pedig azért nem tanulnak szakmát, mert elhiszik hogy diplomásként jobban fognak élni. Csakhát sokaknak nem jön össze a dolog, és lehet hogy jó szakmunkás válhatott volna belőle, ha nem ilyen torz az otatási rendszer. Ezért kell komolyan szigorítani a felvételi követelményeket, és csökenteni a hallgatói létszámokat-persze nyilván nem minden szakra vonatkozik ez.

Drednaught 2017.02.02. 11:46:04

@Novák Aircraft Ferencné:
Kedves, ön nagyon nem lát túl az első lépéseken.
- Adókedvezmény szakmunkás minimálbér..
Ha bevezet valami kedvezményes minimálbért, azt fogja elérni, hogy mindnekit arra jelentenek be és feketén kapja a többit. A statisztikák alapján szegény lesz, a gyakorlatban viszont nem.
A gazdaság kifehérítését épp az szolgálja, ha nem éri meg sumákolni.
- A lényeg ez hogy több gyerek akarjon szakmunkássá válni, mert komoly hiány van belőlük.
Ön továbbra is a saját szempontjait nézi: legyen aki letegye a csempémet, megszerelje a fűtésemet, mert szívok a szekemberhiánytól.
Ettől még nem szándékozik nekik az eddigi 10 rongy helyett 40 rongyot fizetni alkalmanként, így viszont nem kereshet annyit, mintha diplomásként dolgozna a versenyszférában.
- Ezért kell komolyan szigorítani a felvételi követelményeket, és csökenteni a hallgatói létszámokat
Ez egy naiv gondolat. Majd őn elvágja az egyéb lehetőségekhez való utakat és akkor biztos lesz kényszer-kőművese meg kényszer-fűtsésszerelője?
Valljuk be, hogy ez egy nagyon megmosolyogtató gondolat.

Tudomásul kell venni, hogy a piac működik és ezt tükrözik az emberek egyéni döntései.
Ha ön másik szempontból nézné a történetet és azt kéne eldöntenie, hogy 130 kezdő nettót ígérő kőművesnek taníttassa a most 14 éves fiát vagy 250 nettót ígérő pénzügyesnek, akkor ön szerint melyik a logikus döntés?

Drednaught 2017.02.02. 11:59:54

@Novák Aircraft Ferencné:
Még erre hadd reagáljak:
" Egyébként minden átlag csalóka. Amilyen diplomás fizetések röpködnek egyes hírekben azon jó mosolyog a kórházi szakgyógyszerész sógornőm, vagy a kormányhivatalban dolgozó jogász unokatestvérem.) Az átlagot erősen felhúzzák bizonyos szakmák. A lurkó meg csak annyit lát hogyhát kérem diplomával többet kereshetek. Persze , csak nem akármilyen diplomával. ( Pl. egy művelődésszervezői diplomával akkor lehet jól keresni, ha valakinek van kapcsolata"

Senki nem kérte a sógorától, hogy az állami szférában helyezkedjen el.
Arra sem kérte senki az orvosokat, hogy orvosnak képezzék magukat.
Senki nem ígért nekik milliós fizetést, mikor a jelentkezési lapokat töltötték ki.
Azt kell mondjam, hogy nem lettek átvágva a palánkon, nem volt zsákbamacskáról szó egyáltalán.
A jogász dettó: senki nem kérte, hogy állami hivatalba jelentkezzen, vagy igen?
Én em is értem az önök gondolkodását.
Ha én most fognám magam és otthagynám a munkahelyem és elmennék egy állami hivatalba informatikusnak, ahol adnának mondjuk 180 nettót, nem volna pofám körbesírni az internetet, hogy mennyire megalázó már ez az összeg, meg hogy más cégeknél vagy külföldön ugyanezért a munkáért a többszörösét kapnám,stb. Én hoztam egy döntést, miért mással fizettetném meg az így magamnak okozott közvetlen vagy közvetett veszteséget?

Ön nem tudja, hogy hány művelődésszervezői diplomás, kb 400 bruttót kereső hölgye ül körülöttem. Nagyon sok!
Meg agrármérnökök, kertészmérnökök, tanári diplomások, bölcsészek,stb.
Igenis jól lehet keresni mezei diplomásként, csak hát nem szittya cégekhez kell elmenni, ahol a similiskedés szinte kötelező tánc. Az a helyzet, hogy nyomás alatt vannak most a cégek, mert elfogytak a fiatalok az országból.
Azt viszont el kell ismernem, hogy két dolgot nagyon keményen megkövetelnek: angol nyelvtudás és számítógép használatának ismerete. Ebben nincs apelláta.