Tízperc Iskolablog Érdekességek az oktatásról

Mit tehetünk, ha más a gyerek?

Tanulási nehézségek, zavarok

35789541_s.jpg

Akinek volt már szerencséje közvetlen közelről gyerekeket tanulmányozni, biztosan észrevette, hogy a messziről összefüggő masszának tűnő óvodás vagy iskolás csoport közelről mennyire összetett és sokoldalú. Van-e egyáltalán olyan gyerek, aki megtestesítheti a szabályos gyerekfejlődést? Van, aki tényleg más, és nemcsak örökmozgó, hanem hiperaktív? Mikortól finommotorikus probléma a görcsös ceruzatartás? És kétségbe kell-e esnünk, ha a gyerekünk, a tanítványunk kilóg a sorból és más, mint az az úgynevezett normális másik?

Mit jelent az, hogy más?

Minden gyerek más, de vajon tapasztalhatók-e tendenciózus zavarok a mai generációk körében? – tettük fel a kérdést a Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat munkatársának, Szekeres Henriett logopédusnak. A szakember kiemelte a feladattudat és feladattartás egyre nehezebbé válását. A tanulási helyzetre való érettség sok esetben kitolódik, gyakoribb a koncentráció zavara, a beszéd és a nyelv fejlettségi zavara. Általában egy 30 fős óvodai csoport több mint felének vannak artikulációs és beszédészlelési, beszédértési problémái, emellett egyre többen küzdenek tanulási nehézségekkel. Az is előfordulhat, hogy valakinek 7 évesen még nem megfelelően érett az idegrendszere, és túl korán kerül iskolába; ez azonban állandó fáziskésést okozhat az adott gyereknél a csoporthoz képest. A kudarcok halmozódása sokszor tanulási nehézséget eredményez, ami könnyen magával hozhatja a magatartási zavarokat is.

Szekeres Henriettet logopédusként és családanyaként is foglalkoztatja, hogy az a generáció, aki beleszületett az internet világába, miben más? Okozhatja-e ez például a tanulási nehézségeket, pszichés zavarokat? A választ pontosan nem tudhatjuk, de változásokat biztosan okoz. Annak ellenére, hogy a szakma ebben a kérdésben teljesen szétszakadt, egy biztos: a gyerekek vélhetően nem lettek mások, de az oktatás, a segítő szakemberek nem hagyhatják figyelmen kívül, hogy az internet generáció információ-feldolgozása megváltozott, és egészen más az ingerelhetőségük. Ezek a gyerekek máshogy, leginkább szimultán módon és vizuálisan dolgoznak fel sok mindent, és mivel minden megtalálható az interneten, érthető, hogy memóriájuk gyengül, hiszen kevésbé veszik igénybe azt. A szakember szerint az oktatásnak idomulnia kellene az internet generáció információ-feldolgozási sajátosságaihoz. A mai diák nem fogadja el mindentudónak a tanárt, és lehet, hogy a gyerekek tudása kevésbé papíralapú és kiművelt, viszont elképesztően friss.

Honnan tudom, mi nem normális?

A Felelős Szülők Iskolája a gyerekneveléssel kapcsolatos kérdések körüljárásával, a szülők edukációjával foglalkozik. Egyik legutóbbi rendezvényük, a november 19-én tartott MÁS, mint a többi! interaktív konferencia központi kérdése így szólt: Meg kell-e javítani a gyereket, vagy csak megérteni, hogy mitől más?

Bajnok Ildikó konduktor, alapozó terapeuta és a Csodakapu Közhasznú Alapítvány munkatársa előadásában kiemelte, hogy a mozgás az idegrendszer rendkívül összetett működésének eredménye, amely során a kisgyerek tapasztalatot gyűjt, és egyben ez adja kommunikációjának alapját is. Az egészséges gyerekek mozgásfejlődése egészen eltérő képet mutat, volt olyan páciense, aki a fenekén ügetve érkezett a szobába, és mint kiderült, semmilyen mozgásos problémája nem volt. Egészen másképp viselkedik egy kötött és egy lazább izomtónusú gyerek, emellett a temperamentumról sem szabad elfelejtkezni, ahogy ismerünk lusta felnőttet, ugyanúgy lusta gyerekről is beszélhetünk. Természetesen a születés körülményei sok mindent befolyásolnak, és nem lehet elfelejteni, hogy az orvostudomány fejlődésének köszönhetően ma már minden tizedik baba koraszülöttként jön a világra, akár 16 héttel korábban született gyerekeket is meg tudnak menteni.

Mikor érdemes elkezdeni a mozgásfejlesztést, miután valóban megbizonyosodtak arról, hogy szükség van rá? A konduktor szerint sosem késő. Felnőttkorban is lehet fejleszteni, de nyilvánvaló, hogy minél hamarabb indul a fejlesztés, annál kisebb a távolság, annál jobban fejleszthető a gyerek. A csecsemőkori fejlesztés azonban érzékeny pont, mert a babák fejlődésének van egy normális menete, amelyben a felesleges beavatkozások akár károkat is okozhatnak.

Árulkodó jelek

Bajnok Ildikó hangsúlyozta, nem érdemes a téves ok-okozati összefüggéseknek bedőlni, például annak, hogyha nem kúszik a baba, akkor bizonyára diszlexiás lesz. Vannak azonban bizonyos jelek, amelyekre érdemes odafigyelni. Ilyen árulkodó jelek lehetnek:

- furcsa, repkedve vagy lábujjhegyen járás,
- a tárgyak folytonos leverése,
- a mászástól való tartás,
- a rajzolás feltűnő elutasítása,
- az oldalak, irányok tévesztése,
- az utasítások notórius nem követése,
- a visszahúzódás, a gátlásosság, illetve az agresszivitás.

A problémák feltárásának nem kell feltétlenül részét képeznie annak az oknyomozásnak, hogy a háttérben vajon minek köszönhető az eltérő fejlődés. Ennél sokkal fontosabb, hogy az említett jelek tapasztalása esetén a szülő megkeresse a kerületi pedagógiai szakszolgálatot, ahol a gyermek megfelelő diagnózist és kezelést kaphat (ilyen például a TSMT tréning, a BHRG terápia, az AYRES terápia).

Bajnok Ildikó hasznos tanácsokkal látta el a szülőket, hogy mit tehetnek gyermekükért a mozgás zavartalan fejlődése érdekében: lehetőleg kerüljék a túl sok ingert, a televíziót, a „kütyüket”, a telefonos játékokat, és legyenek konzekvensek a szabályok betartásában. Ma a szülők rettenetesen aggódnak, és folyamatosan összehasonlítják a gyerekeket, miközben minden gyerek különleges, és a mozgásukra jó hatással leginkább a mozgás lesz, nem a frusztráció.

Egy tünet nem tünet!

Minden mindennel összefügg a gyereknevelés során, és a mozgásfejlődés nem választható el a psziché fejlődésétől. Héjja Edit pszicho-pedagógusnál is megjelenik az a gondolat, hogy rengeteg a túlaggódó szülő, és nem kell azonnal a fejlesztő központba rohanni, ha egy 4,5 éves gyerek nem tudja, melyik kezében tartsa a ceruzát. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne figyeljünk a jelekre, de „egy tünet nem tünet”. Héjja előadásában olyan óvodásokra és kisiskolásokra jellemző kontrollpontokat ismertetett, amelyek figyelemfelkeltő és fejlesztésre okot adó jelekként dekódolhatóak. Humorosan jegyezte meg, hogy a pedagógiai szakszolgálatok „ronda listákkal” dolgoznak, de éppen ezért ezek értelmezéséhez szakvéleményt is írnak.

Az összerendezetlen mozgáskoordináció tipikusan felhívó jellegű egy kisgyereknél. Az ún. globális mozgásos válaszok (írás esetén például az egész vállöv mozdul) rengeteg energiát vesznek el, például a kis mozgásproblémás gyerekből, aki a második óra után elfárad az erőlködésben, pillanatok alatt magatartászavaros gyerek válik. Nagy vitákat tapasztalhatunk a kezesség kérdéskörében is, a legújabb amerikai kutatások szerint nincs is egyértelműen bal- vagy jobb kezesség, de tény, hogy 5 éves kor felett már jó, ha kezet választ a gyerek. Ugyanilyen képlékeny a szabálytalan ceruzafogás kérdése, és míg sok óvodában erőltetik a ceruzát vagy zsírkrétát, sokkal jobb lenne, ha hagynák a gyerekeket gyöngyöt fűzni, minél nagyobb papírra rajzolni, tépni, szivaccsal nyomdázni. Körülbelül 5 éves kortól tud a gyerek három ujjal rajzolni, és a vonalvezetésből (kusza, hullámzó), a görcsös ceruzafogásból, a tükrözve vagy elforgatva rajzolásból lehet következtetni arra, hogy fejlesztésre van szüksége.

A finom motorikus készségek mellett a beszédészlelés és a beszédértés is a kulcsfontosságú tényezők közé tartozik az iskolakezdésnél. Az első esetében mindenekelőtt meg kell győződni arról, hogy a gyerek hall-e rendesen, illetve, hogy nincs-e túlhallása (az érzékeny fülű gyerekek hamarabb fáradhatnak, gondoljunk csak bele, hogy van, aki a telefontöltő vagy az elektromos sziszegés hangját is felerősítve érzékeli). A beszédértés zavarát észre lehet venni a mesélések során is, ha a gyerek nem érti a mesét, nem tudja összefoglalni a történetet, nem emlékszik a részletekre.

Egy iskolaérettségi vizsgálat során sok gyerek öt perc után kiszalad a teremből, ami egyáltalán nem meglepő. Ha emellett azonban egy mondatban három utasítást adunk, és abból valamelyiket rendszeresen kihagyja, akkor előfordulhat, hogy figyelemkapacitása szűkebb. Egy normál óvodában ér annyi inger egy óvodást, hogy ez spontán is jelentősen fejlődhet, de ma már kiváló figyelemtréningek léteznek.

Amikor a gyerekek elkezdenek olvasni, a betűcsere, a visszafelé olvasás, a sorok kihagyása és a lassúság mutathatja az olvasási problémákat, míg az írás során a kimondottan rendezetlen, csúnya írás, a betűk cseréje, kihagyása és a görcsös írás (amelyek valóban gyakran mozgásos problémákra vezethetőek vissza) intő jelek lehetnek.

A matematikatanulásnál érdemes figyelni a 10-es, 100-as, 1000-es átlépéseknél, a szöveges feladatoknál (utóbbi lehet inkább szövegértési probléma), de érdemes szem előtt tartani mindvégig, hogy minden gyerek tehetséges valamiben.

Héjja Edit felhívta a szülők figyelmét a sorrendre is: a gyerekre, mint egyéniségre érdemes nézni először, és aztán természetesen figyelni a felsorolt jeleket, de nem keresni azokat a gyerekeken. Szülőként érdemes figyelni arra, hogy a kisgyereket egyszerre ne vegyen körbe öt-hat inger otthon (egyszerre televízió, laptop és még sorolhatnánk), illetve az otthoni apró feladatok (például a rendrakás az asztalon) segíthetnek a feladattudat kialakulásában.

Mindig van megoldás, csak jó diagnózisra van szükség!

Ha sok a tünet, az elsődleges pont a diagnózis felállítása. De hogyan történhet mindez? A kulcs ehhez a pedagógiai szakszolgálat.

Olvass tovább!

A régen nevelési tanácsadónak nevezett intézmény mára pedagógiai szakszolgálattá keresztelődött, és tevékenységi köre is bővült, járásonként és tankerületeként több funkciót látva el. A pedagógiai szakszolgálatokról itt írtunk részletesen.

Az óvodákban minden ötéves gyereknél szűrővizsgálatot végeznek a szakszolgálatból érkező logopédusok és fejlesztő pedagógusok. Iskolaérettségi vizsgálatra viszont akkor kerülhet sor, ha az óvoda javasolja az iskolába beadandó jelentkezés miatt; ezt nagyrészt pszichológusok végezik.

szakszolgalat_folyamata_1.jpg

Lehet nem hivatalos és hivatalos úton is a pedagógiai szakszolgálatoknál dolgozó szakemberek segítségét kérni. Ha a szülő magánúton jelentkezik be, akkor az intézményben felveszik az adatokat és az érintett terület szakembere keresni fogja a szülőt, hogy a gyereket behívja a vizsgálatra. Fontos számolni azzal, emeli ki Szekeres Henriett, hogy mindez munkaidőben történik, a szülőnek szabadságot kell kivennie, a gyerekek viszont felmentést kapnak arra a napra, hogy igazolhassák a távolmaradást az iskola felé. A magyar állam a logopédiai alapellátást az óvodában és általában az iskolában is biztosítja. Ha azonban a szülő pszichológiai, mozgásos vagy egyéb területen problémát tapasztal, bátran kérhet segítséget, mert a szakszolgálatok 18 éves korig hivatottak ellátni a gyerekeket. A szakszolgálathoz a legkülönbözőbb problémákkal lehet fordulni, például olyan is történhet, hogy fogszabályzás esetén a fogszabályzó orvos nyelvlökéses terápiát javasol a gyereknek, mert a szabályzás nem elég a rendellenesség kiküszöbölésére, de itt is a szülő lesz az, aki felkeresi az intézményt. A szakszolgálatokban számos terápia áll rendelkezésre, az Ayres-terápiától a TSMT-n át a tanulási nehézségek kezelésének területén is képzett szakemberek várják a pácienseket.

A hivatalos úton való megkeresés az intézmények közötti megkeresés alapján jön létre, az iskola kérvényezi a gyerek vizsgálatát a szakszolgálatnál, a szülő jóváhagyásával. Ebben az esetben azonban már szakértői vizsgálat is készül, amelyet egy pszichológus és egy gyógypedagógus/fejlesztő pedagógus/logopédus végez. Ennek része a pszichológus által készített IQ teszt, egy logopédiai (beszédészlelés, beszédértés, artikuláció, nyelvi fejlettség) és egy tantárgyi, tanulási nehézséggel kapcsolatos vizsgálat. Eredménye a szakértői vélemény, amely diagnózist és javaslatot/javaslatokat tartalmaz. Így javasolhat a szakszolgálat fejlesztési órát a különféle fejlesztendő területekre, iskoláskorú gyerek esetében pedig könnyítést, több időt a felkészülésre és a számonkérésre, illetve azt is, hogy a gyerek bizonyos tantárgyi részek vagy egész tantárgyak osztályzása alól felmentést kapjon. A szakértői vélemény előírja a gyerek számára a törvény által biztosított kedvezményeket. A rendszer korántsem merev, ugyanis a szakértői vizsgálat 2-3 évente megismétlendő, tehát ha javulás vagy romlás tapasztalható, a szakszolgálat idomul az újonnan megjelenő igényekhez, problémákhoz, változásokhoz.

Szekeres Henriett felhívja a figyelmet arra is, hogy a szülőknek érdemes végiggondolniuk előre, mit nyer, és mit veszít a gyerek a felmentéssel, mert egy nyelvi felmentés azzal jár, hogy a gyerek nem érettségizhet az adott idegen nyelvből, ezzel kockáztatja a nyelvvizsgát is, amely ma alapja a felsőoktatásba kerülésnek. Abban az esetben, ha a gyermek problémája már túlmutat a szakértői vizsgálat problémakörének hatásfokán (vagyis nem beilleszkedési, tanulási és magatartási problémái vannak), tovább küldik a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottsághoz vagy a Beszédvizsgáló Országos Szakértői Biztossághoz, ahol megkaphatja a gyermek a sajátos nevelési igényű státuszt.

 

Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!
Kövessen bennünket a facebookon is!
Következő témánk: Hová jelentkezzem? A szakválasztásról

 

Fogalomtár

 

Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: A törvény szerint a kiemelt figyelmet igénylők két nagy részre oszthatók. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók és a különleges bánásmódot igénylők. Az utóbbiba három csoport tartozik: a sajátos nevelési igényű gyerekek, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdők valamint a kiemelten tehetségesek.

Sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyerek, aki a szakértői bizottság véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

Beilleszkedési, tanulási, magatartási (BTM) nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.

A bejegyzés trackback címe:

http://tizperciskola.blog.hu/api/trackback/id/tr2312109799

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Tomi from Space · http://bodybuilding.blog.hu 2017.01.10. 07:30:59

Tanulási zavaros voltam, hiperaktív, nem érdekelt semmi. Anyum könyörgött, a tanárok könyörögtek, járattak pszichológushoz, volt minden. A félévekkor 2,5-3-as átlagom volt, de év égén 4-4,2-re hoztam fel, csak hogy kinézzen valahogy a bizonyítványom. A gimnázium utolsó évében félévkor irodalomból buktam. Így 35 éves fejjel is vannak tanulási gondjaim, tanítva nem lehet továbbra sem tanítani. Ettől függetlenül fényévekkel sikeresebb lettem az életben és az elmúlt 16 évben dolgozott szakmáimban, mint a "géniusz", igazából csak szivacsagyú osztálytársaim, akik azóta is úgy dolgoznak és tanulnak, mint a droidok. Talán 200 év múlva eljut oda az oktatási rendszer, hogy a magamfajta "tehetségek" lesznek a normálisak és nem azok, akik egy jelenleg 100 éves kontrollcsoportban tudnak helytállni anélkül, hogy bármilyen területen ki tudnának bontakozni és kiemelkedővé válni. Sajnos a jelenlegi oktatás arról szól, hogy mindenki konstans mindenben legyen jó (vagy inkább nevezzük átlagosnak). Ez hülyeség. Tehetséggondozás kellene és akkor sokkal többen lehetnének "normálisak". És a világ is többre jutna... :)

MaxVal BircaMan alszerkesztőhelyettes · http://www.bircahang.org 2017.01.10. 08:33:38

Aspergeres vagyok. Nálam ennek fő jele a szuperintelligencia és minden iskolában a nagyon rossz tanulmányi eredmény. Gyakorlatilag SOSE tanultam, mindig arra számítottam, hogy a "légkörből" leszedek annyit ami elég egy 2-3-as osztályzathoz. S elég is volt.

Tornából megbuktam egyszer, ott nem működött a módszer.

para_noir 2017.01.10. 08:59:56

@maxval bircaman elemző: aki vallásos, az kizárt, hogy szuperintelligens. Egyszerűen lehetetlen.