Tízperc Iskolablog Érdekességek az oktatásról

A világot leiskolázó városállam

Szingapúr oktatási rendszere

45995869_s.jpg

A sikeres oktatási rendszerekről automatikusan a finnek és a Távol-Kelet országai jutnak eszünkbe. Amit azonban Szingapúr vitt véghez, az már-már a sikernél is több: Li Kuang-jao vezetésével a városállam néhány évtized alatt elérte, hogy a legszegényebbek közül a leggazdagabbak közé kerüljön, a fellendülés alapja pedig az erős kézzel megreformált oktatás volt. Csodáról beszélni csúsztatás volna: tudatos oktatásirányítás eredménye, hogy Szingapúrban mindenki jól beszél angolul, hogy általános és középiskolái a világ legeredményesebbjei, és hogy a leghíresebb nyugati egyetemek ápolnak partnerségi viszonyt felsőoktatási intézményeivel.

Első az elsők között

Az egykori brit kereskedelmi kolónia 1965-ben nyerte el függetlenségét. Az akkori Szingapúrt körülbelül kétmillióan lakták (ma 5,5 millió a lakossága), a népesség túlnyomó többsége iskolázatlan, írástudatlan volt. Már a hetvenes évek elejére megvalósult, hogy minden gyerek számára elérhető lett a középfokú oktatás. Li vezetése alatt Szingapúr oktatása olyannyira felzárkózott a világ élvonalához, hogy amikor 2009-ben először vettek részt a PISA felmérésben, a diákok az első nyolc között szerepeltek. 2012-ben pedig matematikából már a második, szövegértésből a harmadik, a természettudományok terén szintén a harmadik helyet szerezték meg. (A magyar tanulók átlageredménye mindhárom területen alacsonyabb volt az OECD-átlagnál. A részletes összefoglaló itt olvasható.)

A nemzetközi felmérésekben az afrikai és közel-keleti gyermekeknek kevesebb, mint 1%-ának teljesítménye éri el vagy haladja meg a szingapúri átlagot.

A PISA-nál szélesebb körben, 76 országban végzett OECD kutatás szerint Szingapúr az abszolút világelső, a diákok matematikai és természettudományos tudását vizsgálva. A mezőnyben más ázsiai országok zárkóztak fel Szingapúr mögé (Hong Kong, Dél-Korea, Tajvan és Japán). Bár úgy látszik, a hírhedten szigorú, katonás oktatási rendszerek uralják a világot, a top10-be négy európai, széles szabadságot biztosító ország is be tudott kerülni: Finnország, Észtország, Svájc és Hollandia. (Magyarország a középmezőnyben, a 32. helyen végzett. A lista végén Honduras, Dél-Afrika és Ghána szerepelnek.)

Szingapúr a sikert a matematika, a természettudományos és a kétnyelvű oktatás színvonalának tudja be. Az állam fontosnak tartja, hogy az oktatás megfeleljen a piaci elvárásoknak, emiatt az általános és a középiskola alatt az elméleti tudás helyett inkább az alapkompetenciák erősítése és a gyakorlati ismeretek átadása a hangsúlyos.

Fókuszban a nemzeti identitás és a gyakorlati tudás

Szingapúr hamar felismerte, hogy a sikeres gazdaság, kereskedelem alapja a magabiztos nyelvtudás. Az állami iskolákban kétnyelvű a tanítás. Anyanyelvtől függetlenül minden szingapúri diák az angolt tanulja első nyelvként, és a legtöbb tantárgyat szintén angolul tanítják. A gyerekek származásuk alapján második nyelvként a mandarint, malájt vagy tamilt választhatják (esetleg egy kisebb népi nyelvet). A kemény reformnak valós eredménye lett: minden, már az új rendszerben nevelkedett szingapúri folyékonyan beszél angolul.

Olvass tovább!

„A szingapúri utcai nyelv a szinglis, az angol nyelvre épülő helyi kreol változat. A városban főleg a külföldiek nem beszélnek (jól) angolul. A lakosság 36%-a külföldi, és a külföldiek fele dolgozik a szolgáltató ágazatban (értsd kisegítő személyzet). Az angolul beszélő szingapúriaknak gondot okoz az importált szolgáltató személyzet nyelvi felkészültsége.” (Forrás: nyest.hu)

A szingapúri iskola

Az óvoda két évig tart, 4 éves koruk körül kezdik a gyerekek, így 5-6 évesen már iskolába járnak. Az általános iskola 6 évfolyamos, a természettudományokat csak 3. osztályban kezdik el tanítani, addig angol, anyanyelv és matematika órákra járnak a gyerekek. A legjobb tanulók emelt szintű anyanyelvórákra járnak. Az órarendben ezeken felül megtalálható még a művészet, az állampolgársági ismeretek (ennek keretében mélyítik, erősítik a nemzeti identitást), társadalomtudományok, testnevelés és a személyiségfejlesztés óra is. Utóbbi a magyarországi erkölcstanra hasonlít: az órák célja kialakítani a tudatosságot mind a család, mind a közösség és a nemzet felé.

Az általános iskola alapvetően arra ösztönzi a diákokat, hogy megismerjék saját képességeiket, erősítsék az alapkompetenciákat. Az „alsó tagozat” az első négy évfolyamon tart, az általános iskola utolsó két éve az ún. orientációs szakasz. Az utolsó, hatodik évben a gyerekek külső vizsgát tesznek, ennek eredménye alapján mennek tovább a különböző középiskolákba, de a továbbtanulásban az érdeklődési körüket is figyelembe veszik.

Sokfelé ágazó út középiskolásoknak

Az eredmények és az érdeklődési körök alapján hét út áll a diákok előtt. A sajátos nevelési igényű diákok speciális oktatást kapnak (Szingapúrban 20 ilyen iskolát tartanak fenn), amely után szakképesítést szerezhetnek. A továbbtanulást nem tervező diákok érettségit nem adó középiskolát választhatnak. Az egyetemre, főiskolára készülő gyerekek szakképesítést is adó magánfinanszírozású középiskolába (4-6 éves képzések) vagy érettségit adó 5 éves normál középiskolába, esetleg 4 éves expressz középiskolába mehetnek tovább. Az érdeklődési körüknek megfelelően a gyerekek választhatnak 4 éves műszaki középiskolát is. A legjobbak pedig bekerülhetnek a speciális független iskolákba, amelyek 4-6 évesek, és a művészeti, matematikai vagy természettudományos téren kiemelkedő képességű diákokat fogadják. Ezekből az elitiskolákból aztán külön felvételi eljárás keretében lehet továbbmenni hasonló típusú egyetemre, főiskolára.

A középiskolában a fakultációkhoz hasonló rendszer működik, továbbra is hangsúlyos a 21. század fontos kompetenciáinak mélyítése. Középfokon általános cél, hogy rugalmas hozzáállást, tűrőképességet alakítsanak ki a gyerekeknél. A rendszer átjárható, jó tanulmányi eredményekkel át lehet jelentkezni például a műszakiból a normál középiskolába, a négy éves képzések végén pedig lehetőség van még egy tanévet végigjárni, melynek végén magasabb szintű érettségi szerezhető.

Szingapúrnak öt állami egyeteme van. A felsőoktatás színvonaláról sokat elárul, hogy ezek közül három a világhírű Massachusetts Institute of Technology (MIT), a Stanford és a Berkeley egyetem partnerintézményei. A Times egyetemi rangsorán két szingapúri egyetem is a legjobb 75 között szerepel. A hallgatói ösztöndíjak magasak – aki azonban állami ösztöndíjat kapott, köteles a tanulmányai végeztével annyiszor két évet eltölteni a közszférában, ahány támogatott tanéve volt.

A szingapúri elit: a pedagógusok

Csak részben igaz, hogy a jó oktatáshoz pénz kell. Olaszország például nagyjából ugyanannyit költ egy-egy diákra, mint Szingapúr, mégis a távol-keleti városállam közel 90 képességponttal veri az olaszok PISA-átlageredményét matematikából. A ráfordítások önmagukban nem elegendőek, a sikerhez kell a hatékony oktatásszervezés és -irányítás, de persze a pedagógiai módszerek is.

A pedagógusok a rendszer mozgatói – ezt már a sokat idézett, a legsikeresebb oktatási rendszerek titkát vizsgáló McKinsey-tanulmány is megerősítette. Szingapúrban a legjobb diákok közül kerülnek ki a pedagógushallgatók, magas ösztöndíjat, biztos állást és az átlagosnál jobb kezdőfizetést kapnak.

A Pedagógus Akadémia felel a tanárok továbbképzésért. Mentori rendszert működtetnek, vezető tanárokat jelölnek ki szakértőnek az egyes iskolákba, hogy részt vegyenek a tanári munka fejlesztésében. A pedagógusi pályán hangsúlyos az IKT-ban rejlő lehetőségek kiaknázása, az online tananyagok alkalmazása.

A pedagógusképzésre jelentkező hallgatókat kemény felvételi eljárásnak vetik alá, és van is miből válogatniuk, közel ötszörös a túljelentkezés – Szingapúrban ugyanis szigorúan korlátozott a tanárképzési helyek száma, így garantálják, hogy ne legyen túlképzés, ne híguljon fel a pedagógusszakma. Kőkemény elitképzésről van tehát szó, szemben például a magyarországi tömegképzéssel. A bekerülés azonban nem jelenti, hogy a tanárjelölt hozzájut álmai állásához: a tanárképzőn már a képzés elején megfigyelik a hallgatókat, és azokat a jelölteket, akik nem felelnek meg az előírt követelményeknek, eltanácsolják.

A tanároknak öt alapvető szempontnak kell megfelelniük:

  • etikusnak kell lenniük,
  • a gyerekek tanulásában együttműködést várnak tőlük,
  • folyamatosan képezniük kell magukat (kötelező részt venniük az évente megszabott, magas óraszámú továbbképzéseken),
  • szakmájukban kompetensnek kell lenniük,
  • olyan vezető egyéniségeket tartanak jó pedagógusnak, akik alakítják is a közösséget.

A szingapúri közvélemény szerint a tanárok nagyobb mértékben járulnak hozzá a társadalom fejlődéséhez, mint bármely más szakma képviselői. A megkérdezett új tanárok úgy nyilatkoztak, hogy a tanítás tekintélye az egyik legfontosabb szempont annak eldöntésében, hogy ezt a pályát akarják-e folytatni.

A bejegyzés trackback címe:

http://tizperciskola.blog.hu/api/trackback/id/tr8510415578

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Hefe 2016.11.04. 16:58:42

ja, hat akkor az ottani diktatura eppen ellenkezo iranyban halad az oktatassal, mint az itteni diktatura.

ostvan1 2016.11.04. 18:40:22

Úgy tűnik, ők tényleg jobban szeretnének teljesíteni. Az a tény, hogy valahol diktatúra van, (nagy ritkán) lehet hasznos is. érdekelne, hogy abban a társadalomban hogyan történik az állam és a polgárok közötti párbeszéd? Mert, aki ilyen nevelést kapott (már min. két nemzedék óta), azt elég nehéz lehet manipulálni.

Cuhavidéki 2016.11.04. 20:02:20

Singapore-i magyar magániskolába is lehet jelentkezni tanárnak!

"We welcome you to join the InterNations community of Hungarians abroad. The members of the vibrant Hungarian expat community come from Budapest, Debrecen, Eger and many others places in Hungary! "
Jelenleg 78 tagja van a csoportnak, de úgy látszik sokan tartják magyar identitásukat.

gyászhuszár 2016.11.04. 20:45:00

Nalunk aki tudja csinalja, aki nem az tanitja. Vicc ami itt folyik. Nalunk banankoztarsasag van ahol a politikai elit kolkei maganiskakban es/vagy nyugati orszagok egyetemein okosodnak. Meg 10-15 ev es tenyleg magunkra maradunk..

nu pagagyí 2016.11.04. 20:45:23

Nicsak? Közpénzből közcélra is futotta? Micsoda ország!

igazi hős 2016.11.04. 20:52:50

@Hefe: Magyarországon nincs diktatúra - még, de igény lenne rá.

kalbász 2016.11.04. 21:05:53

Ugyan már, itt egyszerűen a nép akar szar maradni.

Mézd már meg őket, azok akarnak tanulni.
Itt ha megpróbálnád bevezetni a kötelező egyenruhát már kitörni a ribillió.

Pedig mindenhol alap az is.

midnight coder 2016.11.05. 05:41:28

Na igen, a szingapúriak titka a liberalizmus szinte teljes hiánya. A másik véglet Európa, és persze nem csak mi. Pl. az angol oktatás sem a színvonaláról híres - annak ellenére, hogy persze vannak elit egyetemek, de az átlagpolgár ott sem ott tanul. Csak itt Európában - ma még - akkor is lehet jó állásod, ha nem vagy túl okos vagy épp szorgalmas.

Kelly és a szexi dög 2016.11.05. 09:18:45

hát igen - ha már a finn modellt nem akarjuk, akkor adaptálhatnánk a szingapúrit

Zalai Béla 2016.11.05. 10:02:36

@TUDTA ? Hogy minden libsi fasszopó köcsög: @midnight coder: Uncsi a libsizés. Bezzeg a komenizmusban mindenben világelsők voltunk (amíg nem készültek statisztikák, csak bemondásra ment), nem?

Ennek nincs köze a liberalizmushoz, ellenben a nagyon is amcsi gyakorlatközpontú, készségorientált oktatáshoz igen - amit annyit szoktunk szidni, és amit lehet nagyon rosszul csinálni (lásd maguk az amerikaiak, vagy éppen az angolok), és lehet nagyon jól, mint a teljesen liberális finnek, hollandok, vagy az abszolút nem liberális szingapúriak és más távol-keleti sikerországok.

Zalai Béla 2016.11.05. 10:03:50

@Kelly és a szexi dög: Igazából van közös a kettőben, és elég lenne azt a közöset adaptálni. Kidobni a poroszos sablonokat - sose volt hatékony, még ha volt is idő, amíg nem volt jobb nála.

Zalai Béla 2016.11.05. 10:06:56

@ostvan1: A magas szintű oktatás nem azonos az ideológiamentességgel. A valaha volt leghatékonyabb iskolák a középkori kolostorok voltak, függetlenül attól, hogy a tudásátadás mellett ment az agymosás is.

@kalbász: Eggen, a szingapúriak is azért beszélnek angolul, mert iskolaköpenyben járnak iskolába. A britek meg azért nem tudnak angolul, mert ők is.

Zsugásjózsi 2016.11.05. 13:29:11

Nem tudom pl. stadionépítésben hol állhatnak.........?

Tamáspatrik 2016.11.06. 20:35:12

Ott van Hong-Kong, még nagyobb és még sokkal sikeresebb városállam, kár hogy Kína megette. Nekik csak az ő példájukat kellett követni, kottából játszhattak.
Nálunk is, ha Budapestet és Közép-Magyarországot leválasztanák, akkor egyből feljönne a GDP szinje az EU átlagára és az oktatás szintje is messze átlag fölötti lenne a felmérésekben.
Szingapúrnak ott van egész Malajzia mint beszállító, igaz nem egyazon államban vannak. Nálunk meg ott vannak Békés, Baranya és Borsod megyék...

Ettől függetlenül lenne mit tanulnunk tőlük.

IgazságotMindenkinek 2016.11.24. 14:00:27

Azért egy olyan iskolarendszert ahol a gyerekeket verik így feldícsérni elég mocsok dolog. Persze még mindig jobb mint nálunk, ahol papíron törvénytelen megütni a gyerkeket, mégis tízezrek esnek a tanárok által elkövetett bántalmazásnok áldozatául.
tanarokbunei.blog.hu