Tízperc Iskolablog Érdekességek az oktatásról

Nemcsak a jövő, a jelen iskolája is digitális

Digitális kompetencia, IKT

15202343_s.jpg

A digitális kompetencia egyike a legfontosabb alapkészségeknek: nem pusztán a számítógépek, infokommunikációs eszközök magabiztos, készségszintű használata múlik rajta, hanem az internet általános térnyerésével egyre inkább a társadalmi beilleszkedés is. Korábban foglalkoztunk már azzal, hogy a munkaadók tapasztalata szerint a diákok nem rendelkeznek az alapvető digitális tudással, így nemcsak a munkaerőpiacon indulnak hátrányból, de a gazdasági fejlődést is lassítják. Június végén nyújtják a kormány elé az átfogó Digitális Oktatási Stratégiát (a DOS-t), mely az oktatás valamennyi szintjére és tényezőjére kiterjed majd. Célja nagyratörő: a DOS-tól azt várják, hogy a magyar köznevelési, szakképzési és felsőoktatási rendszer a digitális fejlettség terén három-öt éven belül Európa élvonalába kerüljön. De hol tart most?

Mi múlik a digitális kompetencián?

Ha az egyes oktatási szinteken a tanulók digitális készsége nem éri el a megfelelő szintet, nehezen találnak munkahelyet. A felmérések szerint manapság 25%-kal nagyobb eséllyel kap munkát az ugyanolyan végzettséggel rendelkező, de a digitális írástudásban is jártas munkakereső, mint a digitálisan írástudatlan munkatársa – sőt, előbbi fizetése is magasabb 10%-kal. De nemcsak a munkahely, a társadalmi beilleszkedés is múlik rajta, elég pusztán arra gondolni, miből marad ki, aki nem tudja magabiztosan használni a keresőprogramokat, nehézkesen e-mailezik.

Kevés az infoóra, elavultak a gépek, akadozik a net

A köznevelés szintjén a legszembetűnőbb probléma az informatika-oktatás helyzete. A digitális kompetenciának be kellene épülnie az oktatás minden részébe, ugyanúgy használni kellene magyarórán, énekórán. Egyelőre azonban az az általános, hogy másodlagos tantárgyként kezelik az informatikát, amely csak néhány tanulónak, jellemzően az ebből érettségizőknek, lesz fontos. A köznevelésben (általános és középiskolában) a legtöbb tanórát a testnevelés (2130 óra) és a magyar (2028) tölti ki, a hetente egyszer tartott osztályfőnöki órákból 282-t ülnek végig a diákok, míg a sereghajtó informatikára csupán 180 óra jut. Nyilván ha komolyan vesszük a Nemzeti alaptanterv (és a kor) elvárásait, akkor önmagában a tanórák száma nem kellene, hogy problémás legyen, hiszen valamennyi tantárgy fejlesztené a digitális kompetenciát az információs és kommunikációs technológia (IKT) rendszeres használatával.

Kapcsolódó írásunk

Nem elég az IKT eszköz, a pedagógus is kell hozzá: Korszerű-e digitális tudásunk? A digitális kompetencia kérdései Magyarországon

Itt érkezünk el a következő problémához. Önmagában már az is érdekes és sokat sejtető információ, hogy az IKT-eszközökre és azok használatára az oktatásban alig van friss statisztika, felmérés. A nemzetközi összehasonlító adatok pár évesek, ami a gyorsan fejlődő IKT területén nem szerencsés, hiszen az az eszköz, ami 2011-ben korszerűnek számított, 2016-ban elavult lehet, vagy talán már nincs is meg.

A European Schoolnet 2012-es felmérése szerint az északi országokban a legjobb a korszerű eszközök aránya, a listavezető finneknél a gépek több, mint 80%-a korszerű. Magyarország hátulról a hatodik helyet szerezte meg az összehasonlításban: jellemzően közepes állapotúak voltak az iskolai eszközök, kevés korszerű és kevés elavult géppel.

06_14.jpg

A frissebb magyar adatok sem megnyugtatóbbak. Az informatikai eszközök iskolafejlesztési célú használatát monitorozó eLEMÉRÉS 2015-ös felmérése szerint az IKT eszközök egyáltalán nem fejlődnek a magyar közoktatásban. A technikai eszköztár 2015-ben a 2011-es érték alá esett, mivel a fenntartó nem gondoskodik a tervszerű informatikai eszközfejlesztésről. A Közoktatási Információs Rendszer statisztikái szerint az iskolákban rendelkezésre álló számítógépek 80%-át oktatási célra használjak. Tíz gépből hét asztali számítógép és három laptop, az asztali gépek mindössze 20-25%-a számít korszerűnek.

Az IKT eszközök korszerűsége mellett fontos kérdés továbbá, hogy mennyire érhetők el az iskolákban a multimédiás tartalmak, az online tan- és segédanyagok. Egyszerűbben szólva: van-e stabil internet? A kétezres évek óta nem volt érdemi iskolai sávszélesség fejlesztés, ez pedig szintén azt eredményezi, hogy a diákok csak korlátozottan férnek hozzá IKT eszközökhöz. A köznevelési intézmények közel háromnegyedében az elérhető névleges sávszélesség a digitális oktatáshoz szükséges 100 Mbps alatt van, és az iskolák felében nem megfelelő a termek internet-lefedettsége sem, vagyis a termek kevesebb, mint felében van internet.

Informatika-oktatás Európában

Az informatika/infokommunikációs technológia mint önálló tantárgy az EU tagállamainak többségében megjelenik.  Az Európai Unió 19 tagállamában tanítják az informatikát önálló tantárgyként (Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Németország, Észtország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Litvánia, Magyarország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia és Egyesült Királyság). A legmagasabb óraszámban Szlovénia oktatási intézményeiben jelenik meg az informatika tárgy. Belgium német nyelvi közösségében, Írországban, Máltán, Ausztriában és Svédországban nincs külön informatikaoktatás, a digitális kompetenciákat valamennyi tantárgy oktatása keretében fejlesztik. Belgium flamand nyelvi közösségében, Bulgáriában, Franciaországban és Lettországban a két modellt ötvözik, Dániában és Szlovákiában pedig az informatika választható tantárgy. Az Egyesült Királyság angliai területén a programozás jelenik meg, mint önálló tantárgy, vagy pedig a programozási ismereteket integrálják más tárgyak oktatásába. A programozás oktatásának kiemelt szerepe van a logikus gondolkodás és a problémamegoldó készség fejlesztése tekintetében, ezért a fókusz mára egyre inkább a programozási ismeretek bővítésén áll, és kevéssé a hagyományos értelemben vett informatikai ismeretanyagokon.

A felsőoktatás minősége is múlik rajta

A köznevelés kapcsán már utaltunk arra, hogy viszonylag kevés összehasonlító adat áll rendelkezésre. Nos, a felsőoktatás terén még inkább ez a jellemző, és a mérések hiányában nem lehet tényszerűen beszélni a problémákról, csak tendenciák figyelhetők meg.

A középfokú oktatásból kilépő hallgatók felhasználói szinten jó digitális kompetenciával rendelkeznek, de fejlesztői szinten már elhanyagolható a tudásuk. A felsőoktatás nem igazán tesz azért, hogy bármelyik is fejlődjön: az alap- és mesterképzésben sem a hallgatói, sem az oktatói munka digitalizációja nem kellő mértékű, a legtöbb szakon alig hasznosítanak valamit a digitális tudásból. Ezzel párhuzamosan azonban néhány intézményi területen komoly szerep jut a digitális kommunikációnak, tudásnak, ilyen a felvételi rendszer (a FELVI), a pályakövetés (pl. a DPR) vagy a tanulmányi rendszerek (pl. Neptun) működése.

Jelenleg a felsőoktatási IKT infrastruktúra egyes területeken kimagasló, sőt világszínvonalú, egyes területeken azonban az EU átlag alatt található. A felsőoktatásba belépő hallgatók 100%-a rendelkezik megfelelő digitális munkaeszközökkel. Az intézmények digitális szolgáltatásainak fejlesztése jelenleg is tartó folyamat, melynek keretében az egyik leggyakoribb fejlesztési irány az intézmények vezeték nélküli hálózattal (wifi) történő lefedése – ez a nagyobb intézmények esetében jelenleg csak egy-két kollégiumban nem történt meg. Ugyanakkor a számítástechnikai infrastruktúra (különösen a géppark) cseréje, illetve a jogtiszta szoftverek beszerzése kritikus terület. A négy éve tartó központi beszerzési tilalom és a szakképzési hozzájárulás elvesztése a felsőoktatási eszközállomány gyors leromlásához vezet. További hiányterület az olyan eszközök és szoftverek beszerzése, amelyek kis számban, speciális oktatási és kutatási feladatokra szükségesek (pl. laborok, gyakorlatok).

Ha Magyarország eleget akar tenni az EUROPA 2020 stratégia elvárásának, vagyis hogy a 30 és 34 év közötti uniós polgárok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen, nemcsak növelnie kell a felsőoktatásban való részvételt, hanem javítania kell a felsőoktatás minőségén és színvonalán – mindkettőhöz fontos az IKT lehetőségeinek jobb kiaknázása. Az IKT a hallgatók számának növeléséhez például a távoktatás és az e-learning térnyerésével járulhat hozzá, a minőség tekintetében pedig fontos volna az oktatási, kutatási módszerek digitalizálása, de az is, hogy az intézmények online megjelenése (pl. a honlapok) professzionális legyen.

Kapcsolódó írásunk

Távoktatás, e-learning, felsőoktatás: Valóság lesz vagy marad utópia?

Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!
Kövessen bennünket a facebookon is!
Következő témánk: Prevenció az iskolában

A bejegyzés trackback címe:

http://tizperciskola.blog.hu/api/trackback/id/tr298807886

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

European citizen 2016.06.15. 08:29:42

Vizes EB-t, Olimpiát rendezünk, indul a Liget projekt. És a legfontosabb: tegnap legyőztük az Osztrákokat!

Kit érdekel az oktatás? Értsék meg, hogy kell a pénz fontosabb dolgokra!

sas70 2016.06.15. 09:01:24

@European citizen: A képviselő "urak" meg nem táblagépen nézik a meccseket, hanem odarepülnek és élőben, mert úgy sincs semmi dolguk és még meg is engedhetik maguknak. A pórnép meg le van...

telkoe 2016.06.15. 09:15:18

Igazan jo lenne tudni mi a korszeru.
A stat szerint ezek a kategoriak
PC I. (legfeljebb egy éves színvonalnak megfelelő)
PC II. (egy - három éves színvonalnak megfelelő)
PC III. (három éves színvonalnál régebbi, öt éves színvonalnál újabb)
PC IV. (több mint öt éves színvonalnak megfelelő), egyéb be nem sorolt számítógép

Biztos buta vagyok, de nekem eleg nehezen ertheto hogy megfeleloen karbantartott 3 vagy akar 5 eves gepen miert nem lehet alt informatikat oktatni alt vagy kozepisk szinten (nem spec sw vagy kutatast) pl raspberry segitsegevel
www.raspberrypi.org/learning/physical-computing-with-python/

Az is nehezen ertheto minek kell 100Mbps mindenutt egy iskolaban online tan- es segedanyagokhoz.

Ez a statisztika olyan mint HW+SW ertekesito lobbizasa - uj gepeket es sw -t kell venni, attol lehet csak jo az oktatas....

telkoe 2016.06.15. 09:16:33

@sas70: Miota feltetele az oktatasnak, hogy tablagepen lehessen meccset nezni?

sas70 2016.06.15. 13:03:41

@telkoe: Arra a problémára akartam rávilágítani, hogy a döntéshozók érdektelensége, értetlensége és totális digitális analfabétizmusa, nagyban befolyásolja ezt a helyzetet!

vbn 2016.06.15. 13:29:53

Kedves Cikkíró! Azért i3-as és i5-ös gépeket (a hozzájuk tartozó 21"-os monitorokkal) még nem neveznék elavultnak! Idén márciusban kaptak az iskolák egy csomó HP Prodesk 600 és Dell OptiPlex 3020-as gépeket (komplett tantermeket cseréltek le).

Edu cat 2016.06.15. 14:05:12

@vbn: érdeklődnék, hány iskolában valósult meg ez a program? Hol írtak erről?

technicista 2017.05.02. 07:48:38

lgen, csak az a gond, hogy a mindent felfaló központosítás eredményeképp egy ajtót nem tudnak cserélni már három hónapja az egyik osztályban. Fontos lenne a tablet, meg notebook, de az alapvető dolgok nem hogy nem oldódnak meg, hanem egyszerűen, érthetetlen módon hiányoznak.