Tízperc Iskolablog Érdekességek az oktatásról

Mi kell ahhoz, hogy előléptessenek egy pedagógust?

A minősítés és az értékelés

21279268_s.jpg

November 30-ig kell feltölteniük portfóliójukat azoknak a pedagógusoknak, akik 2016-ban pedagógus I. vagy pedagógus II. fokozatot érhetnek el a minősítési eljárások során – vagyis azoknak, akik előrébb léphetnek. De mit is jelent ez pontosan? Mostantól már nemcsak a szakértők elemzik az iskolák működését, az elmúlt hetekben bevezették az értékelési rendszert. Bejegyzésünkben a minősítéssel és az értékeléssel kapcsolatos dolgokat foglaljuk össze azok számára, akik nem pedagógusok, de kíváncsiak arra, mi minden szükséges ahhoz, hogy egy pedagógust előléptessenek, hogy fizetésemelést kapjon.

A jól fizetett pedagógus jobban tanít?

Amikor 2013 szeptemberében megemelték a pedagógusok bérét, gyakorlatilag is elindították a pedagógus életpályamodellt – hivatalos nevén a pedagógus előmeneteli rendszert. Ezzel régi adósságot is törlesztettek, bár a pedagógusok továbbra sem kapnak álomfizetést. Tény azonban, hogy ezt megelőzően egy évtizeden át csökkent reálértéken a bérük. A 2002-es közalkalmazotti béremeléskor a tanárok fizetése közel 50%-kal emelkedett, és bár ezzel a lépéssel elérték, hogy abban az évben a pedagógusfizetés megközelítse a diplomások átlagkeresetének mértéként, a következő tíz évben a befagyasztott bér egyre jobban elmaradt az átlagkeresetektől.

Az alacsony fizetés alacsony presztízzsel jár – ezt az erősen sarkított közhelyet itt is el lehet mondani. Számos olyan cikk jelent meg az elmúlt években, ami villogó felkiáltójelként figyelmeztetett arra, hogy a pedagóguspályát nem szívesen választják a középiskolát jó eredménnyel lezáró fiatalok, hogy részben emiatt is nagyon hamar tanárhiány lesz a természettudományos tantárgyak területén, és hogy összefüggés lehet a pedagógusok méltatlan helyzete és a magyarországi oktatás gyenge szereplése között.

Önmagában persze a pedagógusok béremelése nem jelenti automatikusan például a jobb szövegértési, matematikai eredményeket a PISA-teszten. Az észt modell esetében például azt látjuk, hogy az északi országban bár nagyon alacsony a tanárok fizetése, mégis az oktatási rendszerük a legjobban teljesítő európai rendszerek közé tartozik. (Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy Észtországban az expanzió legfőbb gátjává vált az alacsony pedagógusfizetés, a pörgő gazdaság sokszoros pénzért szívja el a legjobb fiatalokat, így az eddigi modell már nem tud érvényesülni.)

A magasabb fizetés, vagy még inkább a kiszámítható, előrelépési lehetőséget biztosító előmeneteli rendszer a pályára vonzhatja azokat a fiatalokat, akik legalább jó eredménnyel zárják középiskolai tanulmányaikat. A tehetséges hallgatók megszerzése elengedhetetlen a fejlődéshez, ennek felismerése indította el nálunk a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Programot. A legsikeresebb közoktatási rendszerek ugyanis egy dologban biztosan megegyeznek: a pedagógusaik a legjobbak közül kerülnek ki, Dél-Koreában a legjobb 5, Finnországban a legjobb 10, Szingapúrban és Hongkongban a legjobb 30 százalékból.

Vagyis a fizetés megemelése, a kiszámítható életpálya biztosítása nem azonnali gyógyír, hanem hosszú távú részmegoldása lehet a magyar köznevelés eredményesebbé tételének.

Hogyan „minősülnek” a tanárok?

Az életpályamodell bevezetésével a cél az volt, hogy „hosszú idő után végre valódi erkölcsi és anyagi megbecsülést nyújtson a pedagógusok számára”. Ehhez a jobb fizetés önmagában nem volna elég, a már pályán lévők szakmai támogatása is szükséges. A modell emiatt olyan elemeket is tartalmaz, mint az új munkaidő-szervezés (heti kötött 32 óra) vagy a pedagógusok kötelező minősítése.

Jó ideje nem ellenőrizték és értékelték a magyar köznevelésben a pedagógusok munkáját annak ellenére, hogy ezt igényelte a pedagógusok, a szülők és a diákok nagy többsége is. Most, ha egy pedagógus a pályán akar maradni, minősítő eljáráson is át kell esnie. A minősítési rendszer öt fokozatból áll: gyakornok, pedagógus I., pedagógus II., mesterpedagógus és kutatótanár. Ezek közül az első három fokozat egymásra épül, az előmenetel a pedagógus II. fokozatig kötelező, míg a mesterpedagógus és a kutatótanár fokozatot lehetőségként tartalmazza a rendszer.

Olvass tovább!

A fokozatok közötti különbségekről, az életpályamodell szerkezetéről itt egy jól összeszedett cikk, és egy tömör diasor a minősítés kritériumairól, az életpályamodell ütemezéséről.

A minősítés során minden pedagógusra egységes, nyilvános szabályok vonatkoznak, a minősítő bizottságok pedig a pedagógusok teljes körű pedagógiai tevékenységét vizsgálják. Ez több lépésben történik, és 2018-ig minden pedagógus első minősítésére sor kell kerüljön. A minősítési rendszer csupán egyik eszköze a pedagógusok által elkészített portfólió: a minősítés során a pedagógusok kompetenciáit értékeli egy 3 fős minősítő bizottság, amelyhez a portfólió előzetes értékelésén kívül az óra/foglalkozás-látogatások, dokumentumelemzés, „védés” adja az információkat.

A minősítés díjtalan, azonban ha a pedagógus megbukik rajta, és ismételnie kell, a minimálbér 70%-ának megfelelő vizsgadíjat kell fizetnie (most 71.050 Ft-ot). Ezt a díjat kérik azoktól is, akik a nem kötelező fokozatokat (a mesterpedagógust vagy a kutatótanárt) szeretnék megszerezni. A bukások száma egyébként elenyésző: idén tavasszal voltak az első teljes körű minősítési eljárások, az érintett több mint 3000 pedagógus 1,5%-a bukott meg.

A minősítési rendszer következménye lehet a fizetésemelés, de akár az állás elvesztése is.

Az önértékelés: adminisztrációs teher, de garancia is

Az utóbbi hetekben számos cikk született arról, hogy az Európai Unió ajánlásának megfelelően az EMMI bevezette a kötelező intézményi önértékelési rendszert – a hírek azonban inkább az önértékelési csoportok hivatalosan soha nem létező, de annál viccesebb betűszaváról (a PÖCS-ről) szóltak, és kevesebb figyelem jutott az önértékelés céljainak, értelmének.

A külső értékelést olyan szakértők végzik, akik függetlenek az érintett iskolától, míg a belsőt az iskola munkatársai (intézmény- és munkaközösség-vezetők, szaktanárok stb.) végzik. A külső értékelés szakértői olyan pedagógusok, akik rendelkeznek legalább 14 év szakmai gyakorlattal és szakvizsgával, és mesterpedagógusként végzik a tanfelügyelői, minősítői, szakértői feladatokat a tanítás mellett, heti egy napban.

Fontos kiemelni, hogy sem a külső, sem a belső értékelés nem része a minősítésnek, hanem a pedagógiai-szakmai ellenőrzéshez (vagyis a tanfelügyelethez) kapcsolódik. Az intézményi önértékelés célja, hogy rámutasson, melyek a kiemelkedő, melyek a fejleszthető területek. 

Olvass tovább!

Az Oktatási Hivatal által kidolgozott, az „önértékelési standardokat” tartalmazó kézikönyvek már elérhetőek az interneten.

A belső értékelési rendszer garantálhatja azt, hogy a külső értékelés – vagyis a tanfelügyeleti látogatás – alkalmával az idegen szakértők ne kizárólag a központi elvárások teljesülését vizsgálják, hanem figyelembe tudják venni az adott intézmény saját szempontjait is. Az előnyök dacára ugyanakkor érthető, miért fogadta több iskola is fanyalogva az önértékelés bevezetését. A magyarországi pedagógusok az utóbbi években számos új típusú feladatot kaptak (pl. a minősítésben való részvételt, az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat, a munkaidő eltöltésének adminisztrálását), a kritikák így részben a sokasodó feladatok várható terhe miatt is fogalmazódtak meg.

A szakmai szervezetek a napokban állapodtak meg arról, hogy a teljes körű intézményi önértékelésre öt éves időszakonként kerül sor mind a pedagógusok, mind az intézményvezetők, mind az intézmények tekintetében. Az önértékelés és a tanfelügyelet átmeneti ideig nem számít bele a pedagógusok minősítésébe.

Európában széleskörű gyakorlat az értékelés

Az Európai Bizottság által létrehozott Európa Oktatási Információs Hálózat (Eurydice Network) által vizsgált 32 ország közül 26 országban működik belső és külső intézményi értékelési rendszer. Érdekes tény azonban, hogy Európa egyik legkiválóbban teljesítő oktatási rendszerében, Finnországban viszont egyáltalán nincs sem külső, sem belső értékelés.

11_24.jpg

A legtöbb országban – és Magyarországon is – az értékelés keretében a szülőket is megkérdezik kérdőíves módszerrel, de sok országban magukat a diákokat is. (Magyarországon a középiskolákban mindenképp megkérdezik a szülők mellett a diákokat is, az általános iskolákban viszont csak a szülők megkérdezése a kötelező, a diákok megkérdezése fakultatív.)

A külső értékelési rendszerek eszközei jellemzően megegyeznek: a vizsgált országokban szinte mindenhol dokumentumelemzésből, óra/foglalkozás-látogatásokból, pedagógusokkal, szülőkkel, tanulókkal készített interjúkból áll az értékelés, majd „jelentéssel” zárul. Fontos produktuma a tanfelügyeleteknek – így Magyarországon is – az intézményfejlesztési terv, amelyet a belső és külső értékelés alapján állítanak össze az intézmények.

Jelentős különbség is kimutatható a magyar és több más európai tanfelügyelet között. Magyarországon közvetlen módon nem eredményezhet pedagógus-elbocsátást a tanfelügyeleti látogatás – szemben például Csehországgal.

Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait 
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!
Következő témánk: A diplomás pályakövetés

 

Fogalomtár

 

Pedagógus-életpálya: A pedagógus-előmeneteli rendszer a pedagógus szakmai munkájának színvonalát és az alapfeladatokon túlmutató szakmai teljesítményét jutalmazza a különböző minőségi fokozatokba való besorolással, a fokozatokhoz rendelt fizetésemeléssel és a magasabb presztízsű szakmai feladatok ellátásához szükséges jogosultság megadásával. Az előmeneteli rendszer a hangsúlyt a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődésére helyezi, és összekapcsolja a szaktanácsadást, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzést (tanfelügyeletet) és a minősítési eljárást a nevelés-oktatás minőségének javítása érdekében.

Tanfelügyelet: A pedagógiai, szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) célja az intézmény működésének és az egyes pedagógusok munkájának ellenőrzése és értékelése. Ötévente ismétlődő, értékeléssel záruló vizsgálat, amely kiterjed minden köznevelési intézményre, annak vezetőjére és pedagógusaira. Az ellenőrzés eredménye alapján az intézmény öt évre szóló fejlesztési tervet készít.

Minősítési eljárás: Funkciója a pedagógusok szakmai fejlettségi szintjének minősítő értékelése. A minősítővizsga és a minősítési eljárás során a bizottság a gyakornok, illetve a pedagógus kompetenciáinak fejlettségét állapítja meg, a pedagógus tevékenységéről kapott dokumentumok és a személyes tapasztalatok alapján. Ha a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, abban az esetben a jelölt legalább két szakórájának vagy foglalkozásának látogatását és elemzését is magába foglalja, részei továbbá a portfólió áttekintése, értékelése (portfólióvédés), szakmai beszélgetés az intézmény pedagógiai programjának megvalósításáról.

Portfólió: A minősítési eljárás során a szakértők elemzik a pedagógus portfólióját, ennek tartalmi elemeit azok a dokumentumok jelentik, amelyek a nyolc pedagóguskompetencia fejlettségi szintjének megállapítását lehetővé teszik. Érdemi része a pedagógus saját döntése alapján tartalmazhat bármilyen írott, képi, hanganyagot, amely a pedagógiai tevékenységeit mutatja be, és amellyel saját véleménye szerint igazolni tudja, hogy milyen szakmai fejlettségi szinten áll.

A bejegyzés trackback címe:

http://tizperciskola.blog.hu/api/trackback/id/tr698104312

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.hu/ 2015.11.24. 10:42:58

Pedagógus

Tanár ír a fatáblára
Krétával. Mindkettő ára
S vérnyomása is nő. Bére
Csökken csak az évvégére.

Osztályharcol s fáj a háta:
Nagy a gerinckopás ráta.
Ritkán pihenhet meg teste,
Dolgozatot javít este.

Éhbér mellett jövőt épít,
Néha mereng, miért épp itt.
S vonzza bár a Temze partja,
Túró Rudi itthon tartja.

illusztrálva:
fradyendre.blogspot.hu/2011/04/pedagogus.html

Flashy7 · http://flashy.blog.hu 2015.11.24. 12:12:10

pedagógus szemmel: nem félünk az értékeléstől, nem félünk a szakfelügyelettől. nem szeretjük az igazságtalanságot, nem szeretjük, ha össze-vissza kavarják a munkafeltételeinket és a bérünket. nem szeretjük, hogy nem becsülnek meg minket. ki szeretné? csak a tanárok sokan vannak, közös név alatt könnyű őket utálni. a bérünket hozzá kötötték a minimálbérhez, ami apró korrekciót jelentett volna időnként, aztán halkan év végén leválasztották róla, még mielőtt sor került volna rá. a kötelező óraszámot időnként megnövelik, csak úgy. beharangoztak fizetésemelést, aztán lecsökkentették és leosztották 4 évre. a minősítési rendszerben engem már kötelező lett volna minősíteni, de mivel egyszerre sok tanár van ugyanígy, a fiatalabbak sose fognak sorra kerülni. ez azt jelenti, hogy simán átmennék az eljáráson, de évekig fogok úgy tanítani, hogy a 2. szinthez megfelelő minőségű munkáért az alap fizetést kapom. puszta adminisztrációs okból, politikai okból. nincs pénz mindenkinek azt adni, amennyi jár, hát elhúzzák az eljárást évekig, majd valaki más gondja legyen. az emberek megutáltak, mert emelkedik a fizetésünk, ez a kommunikáció, amúgy nem emelkedik, mert nem is jelentkezhetek minősítésre. aki idén jelentkezett, azt 2016-ban minősítik, 2017-től kap több pénzt. a rendszer úgy van kitalálva, hogy most kimegy a reklám (meg a közvélemény részéről az utálat), de sok-sok év múlva kelljen tényleg megfizetni azt, ami jár. vagy csendben megváltoztatják, mielőtt pénzt kéne rá keríteni, mint nem egyszer az elmúlt években. az utálat marad. általános iskolában nem ment a matek, tehát minden tanár hülye.

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.hu/ 2015.11.24. 13:07:57

Tanárok

Volt egyszer egy jó tanárom.
Nem is egy, hanem tán három.
Volt az öt is, húsz, vagy hatvan…
Nem biztos, hogy száz alatt van.

Vagy az idő szépít talán,
S nem is volt a sulink falán
Általam írt krétafirka:
„Aki tanul, stréber birka!”?

Régi élővilág órák…
Hol az idő szinte jó rák
Módján hátrafelé úszott,
S én csak ültem, mint egy túsz ott.

Mégis szép emlék e terem!
Meghallgattuk, mi hol terem,
S mely tengert nem úszik ponty át,
S néztük Fáskertiné kontyát.

Találgattuk, szétesik-e
(Nem csak szétes, van egy ike!),
Ám az túlélt telet, nyarat,
Mint az emlék, s egyben maradt.

Matekóra, történelem,
Mengyelejev s jó sok elem,
Kísérletek, füst és korom…
Így illant el ifjúkorom.

illusztrálva:
fradyendre.blogspot.hu/2011/08/tanarok.html

♔bаtyu♔ 2015.11.24. 13:34:20

@Flashy7: Nem utál téged senki, mit gondolsz, más pályákon mi van? Annyi, hogy benneteket is valamiféle versenyre késztetnek, ugyanakkor a pénz nyilván annyival nem lesz több.

Tököm tele van ezzel a pedagógus nyafogással, hogy utál bennünket a társadalom, a kormány, mert nem tudok a fizumból évente a Bahamákra járni. Eleve 5-ik éve szinte 0 az infláció, legalább az nem úszik el, amit kaptatok.

Flashy7 · http://flashy.blog.hu 2015.11.24. 14:17:03

ismerünk más pályákat, dolgozunk, szakemberek vagyunk emellett. de kevés más helyen lehet százezer embert egy kalap alá venni és egy mozdulattal rángatni alattuk a szőnyeget. nem az a baj, hogy nem mehetek a Bahamákra, hanem hogy néha azt mondják hogy elmehetek a Balatonra (persze a Bahamákkal kommunikálva), aztán egy hét múlva azt, hogy nem. egyszerű (néha csendben megszavazott) határozatokkal munkaidőt növelnek, fizetésemelést törölnek el, korábbi pótlékokat szüntetnek meg, extra teendőket szabnak meg, ötletszerűen. az oktatás nem versenyszféra és hosszú távú projekt, nem lehet véletlenszerűen pénzforrásnak vagy szavazóbázisnak tekinteni szükség szerint.

Netuddki. 2015.11.24. 14:36:59

Csak az elejét olvastam, de az alapján mintha valami fideszes agitprop szöveg lenne.
Arról kéne inkább dumálni, hogy a KLIK hány milliárddal tartozik a pedagógusoknak és az iskolák beszállítóinak! Ja, a fideszes "matekzsenik", azok! Tolvaj banda...

Netuddki. 2015.11.24. 14:44:17

@Flashy7: Ez a ♔bаtyu♔ egy közismert, sötét, fizetett fidesztroll, nem vitaképes.

Az is elég érdekes, hogy itt az érettségijüket is pénzért vásárolók döntenek a magyar oktatás sorsáról. Meg is van az eredménye. Nagyon ráférne már a reform a magyar oktatásra, de nem úgy ahogy azt pár fideszes balfasz tornatanár elképzeli...

kdorozs · http://kdorozs.blogger.hu 2015.11.25. 07:34:37

Az írás korrektnek tűnik első olvasatra (másodikra bocs', nincs időm közeleg a portfólió határideje). Baja persze mindenkinek van, ki hangosabban ki kevésbé hangosan adja közre, kinek több kinek kevesebb. Sok aprósággal lehetne a fenti írást is kiegészíteni, de ahogy a bevezető írja, azoknak szól akik nem szakmabeliek, azok számára pedig úgy hiszem, elég korrekt...

inebhedj - szerintem 2015.12.08. 09:42:17

Sajnos nem hinném, hogy van ilyen egyenes összefüggés.

Az oktatás minősége attól függ, hogy a tanárok hivatásos pedagógusok, vagy munkát végeznek. Ma a pályán dolgozók többsége (kiemelt tiszteletem a csekély számú kivételnek) munkát végez, nem pedig hivatása a tanítás. Ennek pedig nincs köze a jövedelemhez.