Tízperc Iskolablog Érdekességek az oktatásról

Közelgő középiskola-választás – Egyenlők és egyenlőbbek

A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok

 19798780_s.jpg

A nyolcadikosok és szüleik már lázasan olvasgatják az iskolák felvételi tájékoztatóit, látogatják a nyílt napokat. Közeleg a középiskolai felvételi, újra kezdődik a kiélezett küzdelem az elit iskolák helyeiért. A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok a legellentmondásosabb iskolatípusok. Támogatottságuk erős az ide járó gyerekek szüleinek, vagy azoknak a szülőknek a körében, akik ide szándékoznak küldeni gyerekeiket. Gyakran vezetik az országos középiskolai rangsorokat, rendre jól szerepelnek a kompetenciaméréseken. Több oktatással foglalkozó szakember véleménye azonban az, hogy ezek az iskolák az esélyegyenlőség ellenlábasai, melyek igen korán bebetonozzák a gyerekek közötti különbségeket.

Visszatérés a boldog békeidőkhöz

A mai hat-, illetve nyolcosztályos iskolatípus a rendszerváltozás idején alakult ki. Az eredeti 14 éves korban történő középiskola-választást a hatosztályos gimnáziumok 12, míg a nyolcosztályos gimnáziumok 10 éves korra hozták előre. Vagyis létrejöttek olyan iskolák, amelyek korábban válogatnak, mint a többség. Ez az iskolatípus azonban nem hagyomány nélküli Magyarországon, a világháború előtt is működtek 8 évig tartó gimnáziumok. A rendszerváltozáskor a kisgimnáziumokhoz való visszatérésnek politikai üzenete is volt: a szocializmus előtti tradíciók felélesztése. Az ilyen típusú iskolák számának gyarapodását segítette az 1985-ös oktatási törvény is, amely lehetővé tette a tantervi kísérletezést. A Glatz Ferenc vezette Művelődési Minisztérium pedig még anyagi forrásokat is biztosított az első nyolcosztályos gimnáziumok számára.

A fenti lépések eredményeként, míg az 1989/90-es tanévben még mindössze két nyolcosztályos kisgimnázium indulhatott el (a Németh László és a Kempelen Farkas Gimnázium), addig 1990/91-ben újabb 12, köztük egy hatosztályos is engedélyt kapott. 1991/92-ben pedig már 24 nyolcosztályos és 11 hatosztályos program indulhatott. A kilencvenes években folyamatosan nőtt a népszerűségük, a 1999/2000-es tanévre már 301 intézmény kapcsolódott be a 6 és/vagy 8 évfolyamos gimnáziumi képzésbe. Ma 241 kisgimnázium működik, melyből 151 hatosztályos, 99 nyolcosztályos képzést biztosít. A 2013/2014-es tanévben a magyarországi középiskolákban 389 ezer diák tanult közülük 58 ezren jártak hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba.

11_10.jpg

Az esélyegyenlőség ellenségei

A hat-, nyolcosztályos gimnáziumok mellett több érvet is fel lehet sorolni. A legerősebb talán az, hogy nem akkor teszik ki a gyerekeket a felvételi eljárás stresszének, amikor a kamaszkor egyébként is próbára teszi őket. Ezzel hosszú távú állandóságot biztosítanak, lehetővé teszik a folyamatos építkezést. Részben a kialakult a presztízsüknek is köszönhetően, sok közöttük a gyakorló iskola, ezek az intézmények adják a vezető és mesterpedagógusok legnagyobb többségét, jórészt itt vannak a tantárgyi fejlesztések is.

Ugyanakkor számos kutatás, de a PISA vizsgálatok is újra és újra megerősítik, hogy a szelektív oktatási rendszerek egyenlőtlenebbek. Magyarország köznevelési rendszere erősen szelektív, két okból is. Az egyik a szabad iskolaválasztás, a másik a korai szétválogatása a gyerekeknek. Mindkettőből táplálkoznak a hat- és nyolcosztályos középiskolák.  

A rendszerváltozást követően az iskoláknak és az önkormányzatoknak is érdeke volt a kisgimnáziummá való alakulás, vagy ennek létrehozása. Az iskolák abban bíztak, eredményesebbek lesznek, presztízsük nőni fog, így pedig a demográfiai változások miatt egyre növekvő versenyben előnyhöz juthatnak. Ennek érdekében a négyosztályos középiskolák előtt, nagyon korán, 10, illetve 12 éves korban kiválogatták a legjobb tanulókat, akik igen nagy arányban a magasabb státusú szülők gyerekei közül kerültek és kerülnek ki.

Részlet egy nyolcosztályos gimnázium felvételi tájékoztatójából:

„A képzésben résztvevők számára az idegen nyelvet és a matematikát már az 5-8. évfolyamokon emelt szinten tanítjuk, magyar irodalomból csoportbontást biztosítunk, majd a tanulmányaik 7. osztályától a történelem tantárgyat is emelt szinten tanulhatják. Ebben a képzési formában a tanulóktól elvárt, hogy azokon a képzési területeken, ahol tehetségesnek bizonyulnak, szaktárgyi versenyeken vegyenek részt. Ennek a képzési formának a sikerét egyértelműen bizonyítja, hogy az érettségizettek több mint 90%-a bekerül felsőoktatási intézménybe.

Az iskolatípus néhány lényeges előnye:

  1. A nyolcéves képzés lehetőséget biztosít, hogy tanulóink két nyelvből középfokú nyelvvizsgát tegyenek.
  2. Maximális lehetőséget biztosít a felsőfokú tanintézetekbe való felvételre azáltal, hogy homogén /jó közelítéssel azonosan tehetséges/ tanulók vannak egy osztályban.
  3. Több tanár 6-8 évig fogja őket tanítani, így személyiségfejlődésükben nem áll be törés 14 éves korukban; a mintaadás, a személyes példamutatás hosszú időn át hat.”

Összességében tehát azt lehet mondani, hogy Magyarországon a rendszerváltozás során – a világ oktatási reformjaitól ellentétes irányt véve – kialakultak olyan iskolák, amelyek kifejezetten a gyerekek korai szelekcióját tűzik ki célul, és a „jobb” gyerekeket kiválogatva teremtik meg maguknak a hosszú távú fennmaradás nagyobb esélyét.

Akik megszüntették a korai szelekciót

Korábbi vizsgálatokból tudjuk, hogy minél magasabb a szülők iskolai végzettsége, annál nagyobb arányban járnak gyerekeik gimnáziumba. De a különböző családokból jövő gyerekek nemcsak a középfokú iskolák között oszlanak meg egyenlőtlenül, hanem a különböző szerkezetű gimnáziumok között is. Nem véletlen, hogy a fejlett országokban több példát találni a korai szelekció felszámolására tett kísérletekre, mint ennek ellenkezőjére.

Németországban, Ausztriában a duális képzési rendszer hagyományosan a korai szétválogatáson nyugszik. Magyarország mellett még Csehország és Szlovákia szállította lejjebb a szelekció idejét. Egyik ország sem jeleskedik a diákok tudását, kompetenciáját mérő teszteken. Ennek ellenkezőjét tette azonban Svédország, Finnország, és az eredményeik irigylésre méltóak.

Svédországban és Finnországban számos más lépés mellett a szelekció idejének későbbre tolásával próbálták elérni a társadalmi esélyegyenlőtlenség csökkentését az 1950-es, illetve az 1970-es években. A svéd és a finn oktatási reformok hatásait elemző vizsgálatok igazolták az elképzeléseiket. A reformok következtében például az apa anyagi helyzetének hatása a fiúk későbbi anyagi helyzetére csökkent, vagyis míg a jobb státusú családok fiai kicsit veszítettek, a rosszabb családokéi sokat nyertek. A skandináv reformokhoz hasonló, bár kevésbé nagyléptékű volt az 1999-es lengyel reform is. A gyerekek szétválogatásának idejét Lengyelországban 14 éves korról 15 éves korra növelték. A kutatók a PISA-adatokon vizsgálták a reform hatását. Elemzésük kimutatta, hogy a diákok szövegértési képességeinek a 2000-es és a 2006-os PISA-mérések közötti szignifikáns emelkedése a reform pozitív hatásainak tudható be. Vagyis ezek az elemzések azt mutatják, hogy a szelekció korának későbbre tolása egyrészt csökkenti az esélyegyenlőtlenségeket, másrészt pozitív hatással lehet a diákok képességeire.

Az innováció fellegvárai vs. az esélyegyenlőtlenség melegágyai

A kilencvenes évek elején a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokról szinte mindenki pozitívan nyilatkozott Magyarországon. Az oktatási szakemberek szerint is az innováció fellegvárai voltak, a szülők pedig örültek annak, hogy igényeiknek megfelelő iskolatípusba küldhetik gyerekeiket.

Az első évek eufóriáját azonban meglehetősen hamar beárnyékolták az aggodalmak. Már az Országos Közoktatási Intézetnek a magyar közoktatás helyzetéről kiadott 1997-es Jelentése „elit középiskolák”-ként írt ezekről az iskolákról, az Oktatáskutató Intézet szakértőinek vizsgálata pedig a szegregáció intézményeiként mutatta be ezeket. Sokan kárhoztatták a kialakult, kisdiákok ezreit érintő felvételi gyakorlatot is, azt a stresszt, amelynek a 10-12 éveseket teszik ki.

Az évtized közepétől a központi oktatáspolitika is korlátozni igyekezett ennek a képzésnek a terjedését, a kilencvenes évek végén pedig az oktatási kormány bevezette a felvételi vizsgák központi kontrollját, és törvényben erősítette meg a 8+4-es iskolaszerkezetet, jóllehet nem tiltotta be a hat- és nyolcosztályos gimnáziumi képzést sem. Legutóbb 2011 után vezettek be új, a minőségre vonatkozó szabályokat (korábban nem voltak érvényben hasonló elvárások), a szigorítástól az ilyen intézmények számának csökkenését várták. A szabályok valamelyest puhultak azóta, itt elolvasható, most milyen szempontoknak kell megfelelniük a kisgimnáziumoknak.

Hiába bizonyosodott be már korán, hogy ezek az iskolák a szegregáció melegágyai, a szülők érdeklődése nem csökkent. Az ide járó gyerekek jobb, ha nem a legjobb eredményeket érik el a különböző méréseken. Az elemzők ugyanakkor egyetértenek abban, hogy a kisgimnáziumokba járó tanulók magasabb társadalmi státusúak. Vagyis a hat- és nyolcosztályos iskolák nemcsak a képesség alapján, hanem státus alapján is szelektálnak. Magyarországon egyébként is jelentős mértékben alakítja a családi háttér a tanulói teljesítményeket: az OECD országokban átlagosan 15% a családi háttér magyarázó ereje, Magyarországon ez az arány 23,1%. Ennél csak Szlovákiában mutatható ki a család még nagyobb szerepe az eredményesség tekintetében (ott 24,6%).

Ördögi kör

„A szerkezetváltó képzési formák szinte teljessé tették a hazai iskolarendszer szelektív rendszerét, mintegy ’megkoronázták’ az amúgy már más formák segítségével is masszívan kiépített szelekciót. (…) ez egy ördögi szisztéma.” (Nahalka István: A magyar iskolarendszer átalakulása befejeződött).

A korai szelekciót éppen azért is kritizálják sokan, mert a képességek korai életkorban nagyon jól korrelálnak a családi háttérrel, vagyis hiába válogat egy iskolarendszer a képességek alapján, azaz állít össze felvételi feladatsort, ez a szelekció elkerülhetetlenül státus alapú szelekció is lesz. (Ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknek azért is nehéz bekerülniük ezekbe az iskolákba, mert ezek az iskolák jellemzően nagyobb városokban működnek, míg a HH-s és HHH-s gyerekek falun élnek, és a családjuk sokszor nem tudja kigazdálkodni a bejáráshoz szükséges útiköltséget sem. És nem lehet elfelejteni azt sem, hogyha a korai szocializációban nincs segítsége ezeknek a gyerekeknek, akkor az iskolában már nem tudnak felzárkózni, önbizalmuk folyamatosan sérül, így egyre kevesebb iskolai sikert élnek meg.)

Az ördögi kör itt bezárul: a magasabb státusú szülők gyerekei jobban teljesítenek a korai felvételiken, bekerülnek a hat-, nyolcosztályos iskolákba, ahol a kiegyenlített képességű, státusú csoportok, osztályok jobb eredményt érnek el az érettségin, versenyeken. Ezzel a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok a legjobbak között szerepelnek a kiemelkedő teljesítményű iskolák rangsorába, és nyilván minden szülő álma, hogy ilyen elit klub tagja legyen a gyerekük – és rajtuk keresztül természetesen ők maguk is.

A kör itt be is zárul, és már kevésbé érdekes az az esélyegyenlőség szempontjából elhanyagolhatatlan tény, hogy a vegyes csoportokban jobb eredményt érnek el a gyengébb képességű, alacsonyabb státusú gyerekek, miközben a nemzetközi példák azt is bizonyítják, hogy az „elit gyerekek” nem veszítenek azzal, ha nem egy toplistás iskolába járnak. És érdektelen lesz az is, hogy ezek az iskolák valójában mennyire jók, vagyis hogy a pedagógusok és az intézmény mennyit tesznek hozzá ahhoz, ami a hozzájuk került tanulóban már eleve megvan.

Olvass tovább!

Az iskoláknak a hozzáadott érték alapú rangsorolásáról Nahalka István elemzésében.
Várjuk írásainkkal kapcsolatos véleményét, ötleteit, témajavaslatait 
a blog@eruditiozrt.hu e-mail címre!
Következő témánk: Matematikaoktatás

 

Fogalomtár

 

Szelektív iskola: a teljesítményeken alapuló modell, egymástól profil, szint és presztízs szerint különböző, elkülönülten működő oktatási intézményekből áll. Ebben a rendszerben elkerülhetetlen a válogatás a gyerekek között, ezt az intézmények valamilyen minősítő eljárásrendszerrel (pl. felvételivel) kísérlik megtenni.

A bejegyzés trackback címe:

http://tizperciskola.blog.hu/api/trackback/id/tr568065962

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

232323 2015.11.10. 11:02:27

Miért kéne, hogy érdekeljen, hogy egy nyomorultabb/alsóbb kategóriás gyerek nyer azzal, ha okosabb, ügyesebb gyerekek között nő fel?

232323 2015.11.10. 11:07:51

...és remélem a tanulmányt készítő okos ember gyereke valami borsodi falu iskolájába jár és kiválóan fejlődik a csigányok között.

NAR 2015.11.10. 11:36:43

Az egyik idézett nemzetközi példáról azt írja a bejegyzés, hogy "míg a jobb státusú családok fiai kicsit veszítettek,", majd később " a nemzetközi példák azt is bizonyítják, hogy az „elit gyerekek” nem veszítenek azzal, ha nem egy toplistás iskolába járnak". Most akkor veszítettek vagy nem veszítettek?

Nekem forradalmi ötletem lenne: a "nem elit" iskolákat kellene fejleszteni...

eulimen_ 2015.11.10. 11:36:59

Az utolsó bekezdés előtti "esélyegyenlőség"- cunami alapján volt sejtésem, mire mehet ki a cikk. A legvégén viszont a sejtés romba dőlt, ugyanakkor teljes homályban marad a konklúzió.

Nemzetközi példák helyett tessék hazai példákat hozni arra, hogy mennyire előnyös/nem számít a továbbtanulás szempontjából egy 6/8 osztályos gimnázium. Amikor a posztoló falun élő, 8osztályos gimnáziumból kizárt HH / HHH gyermekekről értekezik, miért hagyja ki nagy ívben az Arany János Tehetséggondozó Program eredményeit? Talán mert a "nemzetközi példák" között tallózva nem találta meg?
Kicsit messzebb kéne látni, nem csak a felsőoktatási felvételiig -- köztudott, hogy az egyetemi/főiskolai alapozó tantárgyaknál tömeges a lemorzsolódás. Érdekelne egy olyan felmérés, hogy ezt az akadályt vajon arányaiban könnyebben veszik-e a 6/8 osztályos gimit végzettek a 4 osztályoshoz képest -- arról már nem is beszélve, hogy az egész felsőoktatási tanulási teljesítmény mennyivel könnyebb egy szegregált, "versenyistállós" gyermek számára.

szvsz 2015.11.10. 11:52:49

A cikk 90%-a arról szól, hogy esélyegyenlőség. Ja, és LEHETnek pozitív hozadékai a tanulmányok terén. Újabb cigánypatyukálgató cikk, kukába vele.

gacsat 2015.11.10. 11:57:02

Magasabb státuszba okosabb emberek kerülnek, akiknek a gyerekei is nyilván okosabbak lesznek. Sőtmszebbek és egészségesebbek is. Ha előbb törődsz bele, kevésbé fog fájni.

báró Csekonics 2015.11.10. 12:19:15

@eulimen_: bizony, a gimisek fősulin / egyetemen kb. meghalnak.
Mivel semmilyen szinten nem tanulták az ottani témák _alapelveit sem_ (feltéve persze hogy nem ügyvédnek megy a gimis elitcsemete).

sncf 2015.11.10. 12:20:04

@eulimen_: A cikk nem erről (mennyire jó vagy nem jó az odajáró gyereknek) szól. Az nyilvánvaló, hogy az elitgimnáziumból könnyebb a felsőoktatásba bejutni, sok esetben ott jobban teljesíteni. A kérdés az, hogy a társadalom azzal jár jobban, hogy képzünk egy szűk elitet, a többiek viszont tudásban is nagyon el vannak maradva, vagy megpróbáljuk a képzettségbeli különbségeket csökkenteni. Annak tükrében, hogy az elitbe való bekerüléshez a legtöbb általános iskola nem ad megfelelő hátteret (a szükséges ismeretanyag átadása sem történik meg), csak annak van esélye az elitbe kerülni, akinek a szülei képesek a különórákat finanszírozni. Az elitbe való bekerülésért folyó korrupcióról már nem is beszélve, különösen a félelit szintjén. Ahol 10 éves korban dől el az, hogy 20 évesen a mechanika vizsga sikeres lehet-e, és ez azon múlik, hogy a szülőknek mennyi pénze van vesztegetésre, nos, ott valóban komoly gondok vannak az oktatási rendszerben.

ami szabad 2015.11.10. 12:46:40

Ok. Mondjuk, hogy a saját gyerekem vélt vagy valós előnyének egy részről, lemondok más(ok) javára. ( nem, de tegyük fel) Most egy olyan nem elit általánosba jár, ahol az ofő összerakott egy normális osztályt, motivált, viselkedni képes gyerekek, ahol a tanítás nem egyenlő a fegyelmezéssel. Mi arra a garancia, hogy egy normál gimiben ezt megkapja? Mert azért lássuk be, ott, ahol maga a tanítás már nem megy- kamaszokkal normál esetben sem könnyű- ott nem sok értelme lesz 4 évet eltölteni...

Faszerkezet 2015.11.10. 13:17:03

Kis érdekesség, amin lehet mosolyogni, de lehet inkább sírni kéne.

pár hete bevásároltam. Épp valami gyümölcsöt vette, mikor egy kb 2-3 éves kisfiú odaszalad a banánokhoz, felkap egyet, és viszi az anyjához a következőt harsogva...:

-"Anyúúúúúúú, vegyéééééé banánt....."

majd jött a válasz.:

-"Azt..... Faszt a szádba....."

Nah, azthiszem meg is magyaráztam miért kell szegregálódni...

Vili Doli 2015.11.10. 13:25:54

@Faszerkezet:
Bocs, de nem tudom, mi a gondod, a banán fallikus szimbólum.

Vili Doli 2015.11.10. 13:35:08

Ha azt is átvették volna a régi iskolarendszerből, hogy a jó képességű, de szegény körülmények között élő gyerekek INGYEN hozzájuthassanak a tanuláshoz szükséges tárgyi feltételekhez (beleértve az útiköltséget, kollégiumi ellátást), akkor talán nem veszne el sok értékes tudás.

eulimen_ 2015.11.10. 13:48:28

@sncf: Milyen érdekes, hogy hiába van valakinek tehetsége, önmagában az sosem elég, hanem erre építve gyakorolni kell. Igen ritka az olyan énekes, hangszeres tehetség, aki pusztán fürdőszobai tükör előtt gyakorolgatva befutott. Hiába van tehát a falusi/tanyasi gyermeknek tehetsége, sajnos a valóság az, hogy a Rucsajmöcsögei Általános Iskolában valószínűleg sohasem lesz sem kihelyezett gordonka- sem pedig matematika tehetséggondozó szakkör. Ez utópia is lenne. Az viszont kétségtelenül a kormányzat felelőssége, hogy tehetség ne vesszen el.
Hiába van tehát a magasabb státusú gyermek szüleinek pénze különórákra, ha az a nyamvadt "kölök nem hajlandó tanulni", és nem sikerül neki az elitfelvételi. Mert biztosan van ilyen is.
Szóval az egyik nagy kérdés, státusztól függetlenül: az, aki tudásban el van maradva, vajon azért van-e elmaradva, mert képességbeli problémái vannak a tanulással / nem motivált a tanulásban / van motivációja, de nincs lehetősége tanulni ? Előbbi esetben a különórákra a Jóisten pénze is kevés lesz ahhoz, hogy bejusson az elitbe. A második esetben már megkerülhetetlen a szülő részleges felelőssége. Az a szülő egyébként, aki nem hajlandó áldozni a gyermeke tehetségének kibontakoztatására, roppant felelőtlen ("előbb a gyermek egyen, aztán ha jut nekem, akkor én is"- szemlélet). A falusi / tanyasi életforma _önmagában_ nem lehet kifogás a felelősség alól.
A másik nagy kérdés: vannak azok, akik aki nem tudnak/nem akarnak szorgalmasan tanulni, valószínűleg nem is álmodnak (elit)gimnáziumról. Ám nekik is lehetőségük van az iskolarendszerben végzettséget/szakmát/stb. szerezni. Nekik a tanulás (pláne a különóra) nyűg. És vannak azok, akik tehetségesek/szorgalmasak, ne adj'isten nekik még talán örömöt is jelent a tanulás. Akár még tanórán kívül is, szakkörön, magántanárnál, pluszpénzért. A szegregált iskolarendszerben mindkét csoportnak hozzáférhető a _képességének megfelelő_ oktatás. Aki előbbre, többre akar jutni, feccöljön bele többet. Elsősorban időt, energiát, esetleg pénzt (és itt NEM a korrupcióra gondolok!).

indapass 2015.11.10. 13:55:24

Csatlakozom NAR ötletéhez. Legyen a gyerek és a szülő motivált arra, hogy NE menjen el.

Nekem egy gyerekem elment 6. után egy matek tagozatos gimibe, mert ő akart (mi még próbáltuk is lebeszélni azzal, hogy napi másfél órát utaznia kell majd). Nagyon kilógott a sorból az általánosban, egy sor versenyt megnyert; a többiek meg piszkálták, mert szeret tanulni. Most jól érzi magát, helyén van..
Egy másik maradt (nem akar utazni, amíg nem kell), de ő is unatkozik az órán, mert a rendbontóktól vagy nem igazán hallani a tanárt, vagy nem lehet haladni. És egy átlagos nagyvárosi suliról van szó.

Én annak örülnék, ha nem lenne komoly ok a váltásra. Ha az integrációhoz eszköz is, idő is lenne. Nem ebbe az irányba haladunk. :-/

sncf 2015.11.10. 14:08:58

@ami szabad: Tévedsz. Az már elit, mert az osztályfőnök motivált, viselkedni képes gyerekeket válogatott össze, tehát volt szelekció.

sncf 2015.11.10. 14:28:07

@eulimen_: "Hiába van tehát a magasabb státusú gyermek szüleinek pénze különórákra, ha az a nyamvadt "kölök nem hajlandó tanulni", és nem sikerül neki az elitfelvételi. Mert biztosan van ilyen is." Igen, és ez teljesen helyénvaló is. Motiválatlan gyerekkel nem igazán tud mit kezdeni semelyik oktatási rendszer. A motiválttá tétel viszont a szülő az iskola közös feladata lenne (ld. még a jelenlegi oktatás mellett a magyar nyelv és irodalom szabályokról és azok alkalmazásáról, míg a környezetismeret tiszta lexikális tudás benyalásából áll, utána pedig csodálkozunk, hogy nem érdeklődnek a 18 évesek a természettudományok iránt).
"azok, akik aki nem tudnak/nem akarnak szorgalmasan tanulni, valószínűleg nem is álmodnak (elit)gimnáziumról" Ez is rendben van, a probléma továbbra is azzal van, hogy vannak akik akarnak, de a tanár két azonos matematikadolgozatra különböző jegyet ad, annak függvényében, hogy mennyi ajándékot kapott a szülőktől. Innentől kezdve nem engedi versenyre se a gyereket, amitől a motivációja is elvész.
Azt továbbra is fenntartom, hogy ez a kérdés egyéni és társadalmi szinten más optimumot jelent. Önmagában azért, mert Pistike nem AKAR megtanulni olvasni, nem lesz jobb a társadalomnak, ha az oktatási rendszer inkább Gézukával olvastatja fel kétszer az olvasmányt és Pistike addig játszhat a pad alatt. Egy magasan képzett szűk elit és egy széles nagyon alacsonyan képzett réteg nagyobb veszteséget okoz az elitnek is (pl. a társadalommal - tehát a munkaképes elittel - el fogja tartatni a kormányzat a többieket is, ráadásul az ország egészének jóléte is alacsonyabb lesz).
A gond az, hogy az elitbe törekvőnek egyénileg jobb lehet, ha nem zavarják a nem motiváltak, a nem motiváltak pedig úgy érzik, hogy jobb, ha nem motiválják őket, pedig lehet, hogy együtt kezelve jobb megoldás is kijöhetne belőle. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ez oktatási-nevelési módszertől függetlenül jobb lesz, de jobbá tehető.

dez01 2015.11.10. 14:40:38

A mi fiunk fellélegzett, amikor bekerült az Eötvösbe, és hozzá kell tennem, hogy az álalános iskolai osztálya is messze jobb volt az átlagná értelmi szint terén, de azért volt 4-5 gyerek, akik nagyon lerontották a színvonalat....

Úgyhogy kösz szépen az esélyegyenlőséget.....

Vasöntőfi Karott 2015.11.10. 14:48:35

Már megint széllel szemben akarnak... A szülők mindent meg fognak tenni, hogy a gyerekeiknek jobb legyen. Legalábbis azok a szülők, akik elitgimnáziumba küldik a gyerekeiket. S mivel van rá igény, lesz olyan, aki ezt kiszolgája. Erre nem az a megoldás, hogy ezeket az iskolákat szidjuk, vagy korlátozzuk.
Alternativát kell nyújtani. Ha akármelyik helyi gimiből ugyanakkora lesz az esélye a továbbtanulásra, mint egy elitből, nem fogja akarni, hogy a gyerek 2-3-szor annyi időt töltsön utazással. Ha elégedett az általános iskolával, nem fogja kisgimibe küldeni. Ezért már az általános iskolában kellene olyan lehetőségeket, módszereket, pedagógusokat biztositani a gyereknek, hogy ne érje meg a plusz kellemetlenség, ami az elit iskolákkal jár. S onnantól kelzve nem kellene sirnia senkinek, hogy kimarad sok lehetőségből a vidéki jó képességű gyerek. Két legyet is ütnénk egy csapásra. S ez az, amit az emlegetett skandináv országok csinálnak.

msmester 2015.11.10. 14:56:18

Én 8 osztályos gimiben végeztem - konkrétan a Németh Lászlóban és meg tudom erősíteni, hogy valóban szelektált volt az iskola: de nem jövedelmi, vagyoni alapon vagy társadalmi helyzet alapján, hanem képességek alapján. Tetszik vagy nem, az értelmiség nagyobb része az oda járók közül fog kikerülni, pedig a diákok többsége most sem gazdag helyekről jön, hanem csak jó családból, ahol arányaiban több energiát és pénzt fordítanak az oktatásra.

A cikk legnagyobb hibája az, hogy rákeni a jelenlegi oktatási rendszer hibáit (kistelepülések gyenge iskolái, gyenge általános iskolai oktatás, forráshiány) a 6 és 8 osztályos iskolákra. Tényleg azért rosszabbak máshol az iskolák, mert vannak 8 osztályos iskolák? Anyagi értelemben nem, hiszen ugyanolyan keretből gazdálkodnak (az egyházi iskola témát itt nem tárgyalnám). A szülők fizetnek sokmindenért egy ilyen iskolában? Igen, ez mindenképpen igaz, ezért van 'belépő szint': ha egy családban az egy főre jutó jövedelem nem ér el kb. 100.000 Ft-ot, akkor aránytalanul nagy erőfeszítés lesz egy elit gimnáziumba járatni a gyereket. (Hol van ez a drága magán gimnáziumok szintjétől? Az USÁ-ban egy jó magángimi éves díja kb. 60.000 USD - egy közepes éves bruttó bér - és ez csak a kollégium és az oktatás költsége...)

Szelekció/Szegregáció: Tisztázzuk: a 8 vagy 6 osztályba való felvétel NEM szegregáló hatású. A szelekciót megvalósítja, de az (többségében) a gyerek érdekében történik. Mit jelent az, hogy "elviszik" a gyerekeket? Ha egy gyerek eredményes lesz a nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumban, az az általános iskola sikere is. Azzal egyetértek, hogy erősíteni kéne az átjárás lehetőségét 4 osztályosok felé, de ez minimális probléma (8- és 6 osztályosokból kieső gyerekek - pár száz max. 1-2 ezer gyereket érint egyáltalán).

A falusi szegregációnak, leszakadásnak semmi köze az elitképzéshez. Annak híve lennék, hogy a falusi iskolák pedagógusait, leszakadt kistérségekben tanítókat magasabb bérrel / kedvezményekkel vonzzák oda. Nosza rajta, senki sem akadályozza meg a Kormányt ebben, bármikor alkothatna szabályokat erre. Én tuti indítanék egy 'romapedagógus' programot is, hogy köztük is legyen egyre több eredményes tanár... Az oktatás jelentős része központosítva van, akár holnap indulhat egy ilyen program.

Személyes tapasztalatból mondom, hogy bizonyos típusú gyerekeknek (nevezzük őket csak 'okostojásnak') jobb, ha maguk fajták között tudnak felnevelődni. Ilyen srácokból / lányokból lesz a következő Szilárd Leó, Szentgyörgyi Albert, Erdős Pál.

Kodomo 2015.11.10. 15:02:02

Lehet máshogy is interpretálni a 6-8 osztályos elit gimnáziumok hatását:
Adott egy jónevű gimi a nagyvárosban, amely kiválogatja a jó képességű, tehetséges (és jobb anyagi körülmények között, jobb családi háttérrel rendelkező) nyolcadikosokat a vonzáskörzetéből, vidékről is. A diákok versenyeken tarolnak, a városi elitgimi presztízse egyre nő.
Namármost, ha a gimi 6-8 osztályos képzést is indít, akkor nem lesz helye az esetleges vidéki tehetségeknek (akiknek a tehetsége csak nyolcadikra forrja ki magát, vagy csak a szülei nem merték elengedni a fiatalkát a nagyvárosi iskolába). A városi gimi szintje csökken (ahhoz képest, mint amilyen lehetne), ellenben a vidéki kis középiskola szintje nő. Ennyi az elmélet.

Persze tudom, hogy a valóságban a városi giminek kb. nem oszt-nem szoroz az a kis színvonal esés (ahol általában jobb tanárok, jobb taneszközök stb. vannak) , a vidéki iskolában pedig az a néhány tehetség meg inkább elkallódik, mint csepp a tengerben, azok között a diákok között, akiket korábban fel sem vettek volna, de most muszáj volt, hogy meglegyen az osztálylétszám.

eulimen_ 2015.11.10. 15:17:21

@sncf: "de a tanár két azonos matematikadolgozatra különböző jegyet ad, annak függvényében, hogy mennyi ajándékot kapott a szülőktől." Fogadó órán szóvátenni az alulpontozást? Fogadó óra kérése az iskolaigazgatótól esetleg? Hivatalos levélben panaszt tenni? Jujuj, akkor lehet még rosszabb lesz a gyerekemnek. Á nem, inkább csak otthon dünnyögünk magunkban. Nem engedi versenyre -> általános iskolás levelező tanulmányi versenyekről hallottál-e már?
Elárulok valamit. A másodikas gyermekem sajátos nevelési igényű megkésett beszédfejlődés miatt, ezért neki törvényileg jár a felmérőkön a 10%-kal leszállított értékelési határ. Ha ő matekból 85%-os felmérőt ír, 5-öst kap, míg a nem SNI-s ugyanezért már csak 4-est. A tanár nem kap tőlünk ajándékot... Otthon azért gyakorolunk vele külön, hogy ha már nem lesz SNI-s minősítésű, gond és visszaesés nélkül teljesítse a "normál" szintet.
"pedig lehet, hogy együtt kezelve jobb megoldás is kijöhetne belőle" -- valahogy ilyenkor a konkrétum mindig ködös marad. Pontosan milyen is ez a kommunista jobb megoldás? Sosem fogjuk megtudni?

A motivált-nem motivált integrált (általános iskolás) közösségekben MINDIG, MINDENHOL előjön a létszámában kevesebb motivált "klikk" piszkálása a nem motivált többség által (kockafej, pedálgép, súlyosabb esetben fizikai bántalmazás is). A gyakorlatban nem, nem, és csakazértsem működik a kommunista ideológia. És erről legkevésbé a tanár tehet!

Nancsibacsi 2015.11.10. 15:18:36

Nem értem ezt az esélyegyenlőséges dolgot. Mikor elmegy dolgozni, akkor is azonos eséllyel vegyék fel vezérigazgatónak a 6 elemit végzett svédet, mint aki egyetemről kerül ki? Vagy netán nagyobbal?

Aki akar tanulni, azt hagyni kell. Aki a többieket visszafogja, azt be kell rakni kisegítő iskolába, mert oda való. Neki se jó, hogy normális, értelmes gyerekek között van. A gyenge képességű fogyatékos gyerekeket ne az okosak tanítsák, hanem egy arra felkészített fejlesztő pedagógus. Az esélyeket nem úgy kell kiegyenlíteni, hogy aki kiemelkedő volna, azt visszahúzzuk a sárba, mivel beültetünk minden osztályba néhány selejtet.

bm613 · http://izland2009.blog.hu 2015.11.10. 15:19:00

@báró Csekonics: Höhö. Apám 1958-ban kezdett tanulni építészmérnöknek. Mondta, hogy akkor is megvolt már ez a gondolat, néhány technikumból érkezett srácnak óriási arca volt, és persze eleinte a szakmai tárgyaknál volt is egy pici előnyük (na nem sok, egy komplett technikumnyi tananyag az egyetemen max. pár hónap, de inkább annyi sem). Láttak már műszaki rajzot, ábrázoló geometriát meg ilyesmiket. Aztán igen hamar visszavettek az önbizalmukból, amikor a matek meg a fizika volt a téma, meg úgy egyáltalán bármi, ami túlmutatott a technikumi anyagon.. Ugyanez volt nálunk is (1999-es kezdés, ELTE vegyész szak). Egyes szakközépből érkezetteknek hatalmas volt a szájuk. Persze olyan is akadt köztük, aki tényleg a legjobbak közé került az évfolyamon. Az, aki csöndben volt :-) neki nem kellett arcoskodással pótolnia a tehetséget.

sncf 2015.11.10. 15:30:30

@eulimen_: "Fogadó órán szóvátenni az alulpontozást? Fogadó óra kérése az iskolaigazgatótól esetleg?" Hajjaj, az egyik szülőtárs a konkrét tanári reklamációt (mennyit kellett volna kapnia) küldte el az igazgatónak. Az iskola levéltitok sértésért jelentette fel a szülőt, az érintett tanár ma is ott tanít, az igazgató csak azért nem igazgató, mert időközben nyugdíjba ment.
"Ha ő matekból 85%-os felmérőt ír, 5-öst kap, míg a nem SNI-s ugyanezért már csak 4-est." Azt viszont minden év elején elmondja az osztályfőnök, hogy ilyen gyerek nálunk nincs az osztályban.
"valahogy ilyenkor a konkrétum mindig ködös marad". Voltunk már olyan helyzetben is, ahol éppen a mi egyik gyerekünk került be egy tőle jelentősen eltérő (több szempontból magasabb) szinttel rendelkező osztályba. A pedagógus differenciáltan kezelte az osztályt, akár egyszerre 3-4-féle feladatot adott a gyerekeknek (mindenkinek - nem csak a miénknek - a saját szintjének megfelelőt), így fél év alatt a lemaradás nagy részét behozta a gyerekünk. Igaz, ez nem Magyarországon volt, de van rá példa, hogy eltérő képességű, akár eltérő anyanyelvű gyerekeket is lehet hatékonyan együtt kezelni. Ehhez természetesen pedagógiai képességre, lehetőségre (ne legyenek értelmetlen keretek, amiket nem léphet át a cél érdekében a tanár) is szükség van.
"Nem engedi versenyre -> általános iskolás levelező tanulmányi versenyekről hallottál-e már?" Igen, ezek többségére az iskolán keresztül lehet nevezni (az iskolában lehet leadni a nevezési lapot, ott kell befizetni a nevezési díjat és az iskola központilag továbbítja).

Kodomo 2015.11.10. 15:31:47

Off
Úristen, mennyire naív szülők vagyunk mindannyian, akik itt hozzászólunk!
Ebben a mai Magyarországban élünk, és mégis azt hazudjuk magunknak (és a gyerekeknek), hogy a teljesítmény, a tudás az, ami a boldogulás kulcsa a felnőtt életben.
Mondjuk, az elit gyermekeivel egy iskolába járni nem haszontalan!
On

bm613 · http://izland2009.blog.hu 2015.11.10. 15:33:48

@Nancsibacsi: Igaz. Ahogy elnézem, valószínűleg nagyon nem egyformán gondolkodunk a világról, de ez a nagy egyenlősítés tipikus példája annak, amikor a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntik.
Elolvastam ezt a könyvet a finn oktatási "csodáról":
ronniszakkonyv.hu/A-FINN-PELDA
Döbbenet volt, hogy egy büdös szó sincs benne arról, hogy mi lesz a tehetséges gyerekekkel...
(OFF: ennek ellenére is imádom Finnországot, ha ez nem volna, még tökéletes is lehetne, az meg mégsem fogadható el :D)
Örvendetes, hogy a hülye is eljut az érettségiig (amíg bele nem gondolunk, hogy ez csak annyit jelent, hogy az érettségi egy hülyének is teljesíthető szintre süllyedt...), de gyanús volt nekem, hogy közben a tehetségesek elkallódhatnak, mert senki nem foglalkozik velük. Pár hónapja egy előadáson az egyik ismert oktatáskutató, aki ráadásul sokszor tanulmányozta a helyszínen a finn oktatást, azt mondta, hogy ez bizony így van, szerinte sem lehet egyszerre minden kívánalomnak megfelelni. Ez egy választás, valamiről le kell mondani, és nem is kívánt állást foglalni abban, hogy melyik a jobb út.
Ha így van, kár. Jó volna hinni abban, hogy lehet olyan rendszer, ami egyszerre jó az átlagnak, a gyengébbeknek és a legjobbaknak is, de erősen kétséges, hogy ez létezhet.

wega 2015.11.10. 16:21:08

@Vaöntőfi Karott:
Köszike. Ez volna itt a lényeg, és még értelmesen le is van írva. Ajánlom mindenki figyelmébe.
Annál is inkább, mert jelenleg, és ahogy én látom pont ezzel szembe megy az oktatás "reformja". Vagymije.

we dont want arabs here..So what 2015.11.10. 17:40:04

Azért van itt néhány érdekes kommentelő is..

Az úgy nevezett magasabb státuszú családok gyerekei egyébként a gyökerebb kategóriába tartoznak.
Általában nem fejezik be a tanulmányaikat.. Ők azok akik nyelvvizsga nélkül nem tudják átvenni a diplomáikat és Apple brand laptoppal az ölükben tüntetnek a tandíj ellen.. és meglepően jó összeköttetéseik vannak amikor a HÖK támogatásokat kell megszerezni..valahogy a szegényebbjének és rászorulóknak sosem jutott támogatás.. Szerintem akad itt aki tudja miről beszélek.. A nyelvtudásról meg annyit csupán, hogy aki egy nyelvet nem képes megtanulni legalább azon a szinten hogy egy nyomorult középfokú vizsgája legyen az nem érdemel diplomát, semmilyen szakon sem.. Legutóbb két éve vettem részt a középiskolai felvételi viadalon.. Azt kell mondjam hogy pl az Eötvös-be érkező gyerekek, ( nagyon sok egyedül jött megírni a kötelezőt ) rendben voltak. Tudnak köszönni,, kommunikálni..elmondani kik ők és miért jöttek.. Aztán átmentem egy másik gimnáziumba és ork gyermekek százaival találtam szembe magam.. Nem tudnak köszönni, hümmögnek, fogalmuk sincs mit akarnak és hát a szülők sem voltak toppon az alapvető viselkedési normákat illetően.. ( ordítunk a mobilba a folyosón hogy Géza keverjen még betont.. a felvételit író gyerekek meg hallgatják a teremben ) Khm.. Az "elít " iskoláknak van létjogosultságuk. Küzdjenek csak és harcoljanak hogy bejussanak. Az arra érdemeseknek sikerülni is fog, de a többi se legyen szomorú, mert a tudást máshol is megszerezheti.

Zsuzsi25 2015.11.10. 17:46:12

Ez de egy szar cikk! Megint ott tartunk, hogy "szegeny szerencsetlen hatranyos helyzetu gyerek", ..."milyen szar nekik"
Es? Akkor mi van? Ne keruljon be az en gyerekeim osztalyaba, hogy aztan bomlasszak a kozosseget az antiszocialis viselkedesukkel! (Igen. A cigany szulok gyerekere gondolok)
Kifejezetten jo a szegregacio....
Jo a normalisan tanulni akaro gyereknek. Jo a szulonek, (mert, nem kell hadakoznia a cigany gyerek anyjaval, mert a 14 eves, még elso osztalyos c. tanulo terrorizalja a 6-7 eves gyerekeket) es jo a tanarnak is, mert tud tanitani!

árnyékgyuri 2015.11.10. 18:18:04

Szerintem pont a falvakban van szegregáció. El kell vinni az összes gyermeket a városi iskolákba. Én városi vagyok: csak a teljesítmény számított (meg 5% pártitkárság, de ennyi) 20 éve falun élek: ezek itt szentül hiszik, hogy a pedagógusnak , orvosnak, polgármesternek vinni kell, hogy jó legyen. Amikor elmondom, hogy nem, akkor kiröhögnek, hogy hülye vagyok... és hisznek tovább a kapcsolatokban... sose lesznek teljesítőképes normális emberek...

gacsat 2015.11.10. 18:48:58

@eulimen_: Ne haragudj, de a világ legnagyobb művészeinek semmilyen képzettsége sincs. Jobbára még érettségiük se,
John Lennon, Paul McCartney, Csontváry (hacsak nem a festékkeverésben hasznosította gyógyszerészi ismereteit), Louis Armstrong, stb. Kocsis Zoltán, vagy Prokofjev ezeknek a ritiküljét se viheti. Úgyhogy a szórakoztatáshoz csak tehetség kell.

gacsat 2015.11.10. 18:53:35

@Vaöntőfi Karott: Pedagógusnak - ugyanúgy, mint cirkuszi akrobatának - születni kell. Namármost nem születik elég...

gacsat 2015.11.10. 19:01:15

@Kodomo: Te, az ország elitje nem a politikusok. Csak felül úszik a szar.

Vasöntőfi Karott 2015.11.10. 19:05:20

@gacsat: Születik, hidd el. Én is annak születtem, de érettségi előtt meggondoltam magam. Most nézve, minek vannak kitéve, nem bánom. Viszont a gyerekek nem jártak jól vele. S ha mégsem születik valaki pedagógusnak, akkor is elkötelezettséggel tanulható lenne. Ezt sem kapják meg a tanárképzőkben. S persze, a motiváció hiányzik, hogy tényleg azok menjenek oda, akik tanárnak valók.